Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Varju képviselő úr elmondta, hogy hogyan megy tönkre éppen a magyar gazdaság, éppen ezért javította az elmúlt két hétben az IMF, az Európai Bizottság és az OECD az idei előrejelzését a magyar gazdaság növekedését illetően. Ugye, az IMF, az önök nagy barátja, az Európai Bizottság és az OECD is javította a magyar gazdaság előrejelzését, a magyar gazdaság növekedési előrejelzését az idei évre vonatkozóan. Az OECD éppen ma 4 százalékról 6 százalékra emelte, másfél hónapnyira vagyunk az év végétől, ma emelte az OECD a gazdasági előrejelzését. Ez a 6 százalék ilyen válsággal, energiaválsággal, inflációs válsággal és háborúval terhelt időszakban tönkretett gazdasági növekedés, amiről Varju képviselő úr itt beszélt nekünk.

Varju képviselő úr országgyűlési képviselő volt a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején, sőt a Gazdasági Minisztérium államtitkára is volt, tisztelt képviselőtársaim, tehát ő igazán kompetens lett volna abban, hogy felemelje a szavát az akkori rossz jegybanki politika ellen, hiszen megnéztem egyébként, tisztelt képviselőtársaim, akkor is volt minden évben a jegybank tevékenységéről is vita, hiszen ez országgyűlési kötelezettség, hogy a jegybank beszámolóját az Országgyűlés megtárgyalja és elfogadja. Varju képviselő úr, képzeljék el, egyszer sem állt föl, és mondta azt, hogy az a jegybanki politika, amit akkor folytatott a jegybank, az rossz lenne, és tiltakozna ez ellen. Pedig országgyűlési képviselő és gazdasági minisztériumi államtitkár is volt a tisztelt képviselő úr. (Varju László: De miért is kellett volna?)

Hogyha megnézzük, 2008-2009-ben milyen állapotban érte a magyar gazdaságot a világválság, előtte, 2006-2007-ben a közgazdászok, mint Mellár professzor úr is a pénzbőség éveinek hívták azt az időszakot, a 2005., 2006., 2007. éveket, hiszen akkor a világban az európai uniós országok és a világ jelentős országai folyamatos gazdasági növekedésben voltak; folyamatosan bővült a gazdaság.

Hát, mi történt ekkor Magyarországon? 2006-ban, a pénzbőség évében az egész világon a második legrosszabb adattal rendelkezett Magyarország, 9,2 százalék volt a költségvetési hiány, és csak a háború sújtotta Libanonban volt magasabb az államháztartási hiány, mint Magyarországon. Tehát a második legrosszabb államháztartásihiány-adatot sikerült az egész világon összehoznia Varju Lászlóéknak, tisztelt képviselőtársam.

Csak, hogy értsük, hogy amikor ő tönkretett gazdaságról beszél, akkor milyen alapról beszél. Dávid Ferenc nyilatkozatait is kerestem abból az időből, amikor még nem volt árnyékminiszter, de mégiscsak fontos pozíciókban volt, hogy bírálja az akkori gazdaságpolitikát és jegybankpolitikát, de olyat se találtam sajnos, pedig az internet nem felejt, ha lett volna ilyen, megtaláltam volna. Ugye, 2008-ban, a válság berobbanásakor rögtön (Vajda Zoltán: Nem 2022 van?) a beígért adócsökkentéseket eltörölték, és rögtön megszorításokkal kezdtek. És ekkor mit csinált az önök által kinevezett jegybankelnök? A válság elszabadulásában és súlyossá válásában a baloldali kormány mellett a felelőtlen jegybanki politikát folytató akkori jegybank és Simor András is nagyban hozzájárult  emlékeznek önök a devizahitelekre , 2009-re 1,1 millió devizahiteles volt Magyarországon, és 70 százalék fölött volt a devizahitelek aránya a teljes lakossági hitelállományban. Az akkori jegybank tevékenységének is köszönhetően elszabadultak Magyarországon a családokat adósrabszolgaságba taszító devizahitelek. Ez volt az önök jegybanki politikája.

Az államadósság 2010-re fojtogató mértékűvé és nagyon kedvezőtlen összetételűvé vált, hiszen a 80 százalékot meghaladó szintű államadósság finanszírozási összetételében 53 százalékra nőtt a devizaarány, és 65 százalékra nőtt a külföldi kézben lévő finanszírozás aránya. Ez az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének radikális mértékű emelkedéséhez vezetett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az volt az önök jegybanki politikája, hogy külföldre eladósítják az országot, a magyar családokat és a magyar vállalkozásokat pedig megszorításokkal sújtják, és még a pénzbőség éveiben is 9,2 százalékos államháztartási hiányt képesek összehozni.

Az offshore botrányokról ne is beszéljünk, az, hogy Simor András egy vagyonnyilatkozatából kihagyott 800 millió forintot, olyan, mintha valaki egy ezrest valaki a zsebében felejt, ez gondolom, neki olyan pénz volt, hogy 800 millió forintot csak úgy kifelejtett a vagyonnyilatkozatából, azt valahogy nem találta. Ő volt Varju László nagy barátja, kegyeltje és kinevezettje, Gyurcsány Ferenc jegybankelnöke.

ELNÖK: Képviselő úr, ez nem tartozik ide, hogy ki kinek a barátja. (Vajda Zoltán tapsol.)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Ellenben, tisztelt képviselőtársaim, a Magyar Nemzeti Bank életében 2013-ban egy komoly fordulat következett be, hiszen 2013-ban fejeződött be az önök offshore lovagjának, Simor Andrásnak a mandátuma, és 2013-tól egy felelősségteljes, a fiskális politikát segítő és támogató monetáris politikát folytató jegybanki vezetés valósult meg. Az elmúlt időszakban, 2020 óta folyamatosan a válságok sorozatát éljük világszerte, előbb a Covid okozta egészségügyi ellátási és gazdasági válság, majd az újraindítás miatti ellátási hiány, ezt követően az orosz agresszió miatti háború, majd a háborúra adott elhibázott szankciók okoztak energiaválságot, amit tovább nehezít az idei rendkívül aszályos tavaszi és nyári időszak is. Ebben a helyzetben nemcsak a kormányzati gazdaságpolitikára várnak váratlan, nem látott, új kihívások, hanem a jegybank is egy turbulens gazdasági és pénzügyi helyzetben kell hogy működjön.

A 2013-as jegybanktörvény a maga idejében egy korszerű, innovatív törvény volt, amely az ország érdekeit szolgálta. Ugyanakkor a mostani felfokozott, rendkívül bizonytalan és állandóan változó gazdasági és pénzügyi helyzetben fontos, hogy a 2013-as törvény módosítása is megvalósuljon, hiszen az elmúlt időszakban lezajlott pénzügyi és gazdasági turbulenciákból kiszűrt tapasztalatok vezérlik a mostani törvény módosítását. Hiszen ennek a törvénymódosításnak a célja a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételek biztosítása, a maga idejében előremutató adósságféklimitek modernizálása és jövedelemarányos adósságféklimitekkel történő leváltása, a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása, amely egyben egyébként a költségvetési kockázatokat is mérsékli, valamint az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok törvényi rögzítése. Az új szabályozás még hatékonyabbá, tervezhetőbbé teszi az MNB operatív folyamatait, valamint a jegybank működésének költségvetési vonatkozásait is.

Ugye, emlékeznek tisztelt képviselőtársaim, arra, hogy a Covid-válság ideje alatt hogyan küzdött a jegybank a gazdaság érdekében és a gazdasági újraindítást hogyan segítette akkor a jegybank, hiszen az MNB 2021. május végéig 9311 milliárd forint likviditást nyújtott a gazdaság szereplőinek, és az MNB 500 milliárd forint osztalék fizetésével támogatta a költségvetést a Covid időszakában.

Szintén a gazdasági növekedést ösztönző szakasz részeként az MNB 2020. április 20-án, alig egy hónappal a koronavírus-járvány jelentős kitörése vagy országos kitörése után elindította a növekedési hitelprogram legújabb konstrukcióját, a Növekedési Hitelprogram Hajrát, 1500 milliárd forintos keretösszeggel.

(18.00)

A konstrukció indulása óta tapasztalt jelentős érdeklődés miatt az NHP Hajrá! keretösszegét az MNB több lépésben is megemelte aztán végül 3000 milliárd forintra. A megemelt keretösszegből már több mint 2800 milliárd forintot használt mintegy 40 ezer kis- és középvállalat működésre, korszerűsítésre és növekedésre. Nagyon fontos, hogy nemcsak működésre, hanem nagyon sokan tudtak ebből a hitelprogramból korszerűsíteni, technológiát váltani, növekedni, újabb üzemeket építeni.

Az MNB javaslatára aztán a kormány bevezette a moratóriumot, ennek következtében 2020-ban közel 1600-1700 milliárd forint, 2021. júniusig pedig 700-800 milliárd forint maradt a háztartásoknál és a vállalatoknál. Emlékeznek, ez volt az a hitelmoratórium, amit önök nem támogattak.

A kártyás kifizetések 91 százaléka contactless módon, fizikai kapcsolat nélkül történt meg, amikor az MNB a PIN-kód-limitet megemelte a Covid-válság kellős közepén, hogy ne érintéssel fizessünk, ne készpénzzel fizessünk, hanem ilyen módon is csökkentsük az érintési gyakoriságot.

Az MNB egyedülálló sikert ért el az inflációs cél elérésében is, a mostani háborús, energiaválságos és szankciós időszakot megelőzően mindössze négy hónap volt 2017 és 2020 között, amikor az infláció valamilyen irányban kilépett a 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávjából.

2020-ban a vállalati hitelállomány dinamikusan, 9,4 százalékkal nőtt éves szinten, míg a háztartási hitelportfólió 14,5 százalékos éves növekedési ütemet ért el, ami az Európai Unió egészében kiemelkedő teljesítményt jelentett. A Magyar Nemzeti Bank állampapír-vásárlási programjának 2020. májusi elindítása óta több mint 2200 milliárd forint értékben vásárolt állampapírokat, amellyel hozzájárult az állampapírpiac stabilitásához. Az MNB állampapír-vásárlási programja a hozamok csökkenésén keresztül növelte az állam fiskális mozgásterét, amelyet a kormányzat a koronavírus-járvány elleni védekezésre fordíthatott.

A régióban nálunk vállalta a legnagyobb pénzügyiforrás-teremtő szerepet a jegybank a válságkezelés során a Covid-időszak alatt azzal  ha már Varju képviselő úr a régiós, a visegrádi országok jegybankjait hozta ide , hogy a GDP 23 százalékával megemelte a mérlegfőösszegét. A GDP arányában a lengyel jegybank 22,7, a horvát 14,2, a cseh 3,6, a román jegybank pedig 1,5 százalékkal emelte meg a mérlegfőösszegét, amíg Magyarországon ez 23 százalék.

A jegybank 2020 nyarán két alkalommal, összesen 30 bázisponttal mérsékelte az alapkamat mértékét. Azóta tudjuk, a mostani szankciós inflációs környezetben az alapkamatot folyamatosan emelni kellett, hogy próbáljuk letörni a szankciós inflációt.

A Magyar Nemzeti Banknál folyó monetáris munka az a munka, amit ez a törvény javítani szeretne, az a munka, amit most a miniszter úr elmondott: bürokráciacsökkentő, egyszerűsítő, a biztonságot és az átláthatóságot erősítő lépések vannak ebben a törvényben. Még egyszer, tehát, ha önök nem támogatják: bürokráciacsökkentő, az átláthatóságot növelő és egy hatékonyabb jegybanki működést eredményez ez a törvény. Ha önök nem akarnak átláthatóbb, bürokráciától kevésbé terhelt és stabilabb jegybankot, akkor ne szavazzák meg ezt a törvényt. Mi meg fogjuk szavazni, mert úgy gondoljuk, hogy erre van szükség. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)