Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik „A Magyarország Kormánya és a Világélelmezési Program (WFP) között a WFP Globális Üzleti Szolgáltató Központ létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3088. számon a parlamenti információs hálózaton mindenki számára elérhető.

Most megadom a szót Sztáray Péter államtitkár úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm szépen. A nagy érdeklődésre való tekintettel igyekszem rövid lenni.

Az Országgyűlést szeretném tájékoztatni, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslat célja Magyarország Kormánya és a világélelmezési program között a WFP Globális Üzleti Szolgáltató Központ létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetése.

Kérem, engedjék meg, hogy először röviden is ismertessem a törvényjavaslat alapját képező megállapodás célját és tartalmát. A világélelmezési program, a WFP, a világ legnagyobb multilaterális élelmiszersegély-szervezete, melyet az ENSZ és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, vagyis a FAO hozott létre 1961-ben római székhellyel.

A világélelmezési programnak a WFP Globális Üzleti Szolgáltató Központ létrehozásával kapcsolatos elképzelése összhangban áll a magyar kormány azon szándékával, hogy Magyarország a nemzetközi szervezeteknek, különösen az ENSZ és szakosított intézményeinek egyfajta befogadóközpontjává váljon.

A WFP magyarországi munkájának megkezdéséhez szükség van egy nemzetközi szerződés, egy székhely-megállapodás megkötésére, mely a szervezet és tisztviselői jogállásának legfontosabb kérdéseit rendezi. A jelen törvényben foglalt székhely-megállapodás 16 cikkből áll, és a Magyarországon már székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetekhez hasonlóan részletesen szabályozza a WFP-t, valamint annak személyzetét megillető kiváltságokat és mentességeket, továbbá a Magyarország által biztosított könnyítéseket.

Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás kötelező hatályának elismerése megnyitja a lehetőséget új munkahelyek megteremtésére, ami előmozdítja azt a célt, hogy a képzett, magasan kvalifikált, nyelveket beszélő magyar munkaerő hazai foglalkoztatása minél szélesebb körben megvalósuljon. Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Már a koronavírus-járvány alatt a hazai agrárium ütésállónak bizonyult, és a mezőgazdaságban dolgozók kitartásának köszönhetően bőven jutott elegendő élelmiszer a magyarok asztalára. A világjárvány, az ukrajnai háború, az éghajlatváltozás, a brüsszeli szankciók, a magas energiaköltségek és az infláció súlyos akadályokat gördítenek az élelmiszer elérhetősége elé, különösen a fejlődő országokban, ezért az elmúlt időszakban különösen felértékelődött a helyi piacok és a hazai élelmiszer szerepe. A rövid ellátási láncok és a tudatos vásárlás hozzájárulnak az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez is.

Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy az élelmezési problémákat helyben, fenntartható programokkal kell orvosolni. Nem az elvándorlás, hanem az élelmiszer-termelés helyi fejlesztése és a képzés ad gyógyírt az éhezésre. Az egyszeri segélyakciók fontosak, különösen egy világjárvány idején, de akkor igazán jó a segítség, ha tartós a hatása. Minden nemzetközi program tervezésekor érdemes e szempontokat is figyelembe venni. A magyar Agrárminisztérium globális szinten is számos bilaterális és multilaterális programon keresztül járul hozzá a globális élelmiszer-biztonság javításához.

A világélelmezési program a világ legnagyobb multilaterális élelmiszersegély-szervezete, amelynek működését teljes mértékben önkéntes felajánlásokból finanszírozzák. A program erőfeszítései sürgősségi és fejlesztési segítségnyújtásra, rehabilitációra és különleges műveletekre irányulnak, valamint jelentősen hozzájárulnak az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtásához, különösen az éhínség felszámolásával foglalkozó cél tekintetében.

Tisztelt Ház! Magyarország tagja a program irányító testületének, a végrehajtó bizottságnak, valamint a végrehajtó bizottság bürójának is.

A világélelmezési program céljai alapvetően megegyeznek a magyar külpolitika célkitűzéseivel, különösen abban, hogy a menekültek számára a lakóhelyükhöz közel vagy a szomszédos országokban kell biztosítani ellátást, annak érdekében, hogy mielőbb visszatérhessenek az otthonukba. Emellett a Globális Üzleti Szolgáltató Központ létrehozásával kapcsolatos elképzelés is összhangban áll a magyar kormány szándékával. Budapest pedig ideális helyszín az elhelyezkedésre, az elhelyezésre infrastruktúrája, a fejlett pénzügyi és IT-szektor, valamint a magasan képzett és idegen nyelveket beszélő munkaerő miatt.

A program tervei szerint 2023 végétől 81 főt foglalkoztatna Magyarországon, amelyiknek legalább 85 százaléka helyi munkaerő lenne. A kezdeti pénzügyi funkciók idetelepítését középtávon várhatóan további tevékenységi körökkel bővítené a központ.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz képviselőcsoportjához hasonlóan támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Z. Kárpát Dániel képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttem szólókhoz hasonlóan én is kissé csalódott vagyok az érdeklődés visszafogott mivolta miatt ezen napirendi pont kapcsán, mert azért itt nemcsak világélelmezésről van szó, hanem kicsit szűkebben fókuszálva azért hazánk biztonságáról is. És örülök, hogy nem én vagyok az első a vezérszónokok sorában, aki arról beszél, hogy a magyar élelmiszer-biztonság kérdése azért némiképp összefügg azzal, hogy amikor a világélelmezési program kapcsán teszünk egyébként szerintem támogatható lépéseket, akkor mi a helyzet itthon.

Fontos tisztáznom, miért mondom azt, hogy szerintem támogatható lépéseket. A parlament stílusának eldurvulása egyenesen vezetett oda, hogy nagyon kevés olyan javaslat van, amely körül konszenzus mutatkozik, és néha  oldalaktól függetlenül  a kákán is a csomót keressük. Én igyekeztem ezt elkerülni a törvényjavaslat vizsgálata során.

Ugye, az aláírt megállapodás, amelynek értelmében Magyarország kötelezettségeket vállal, 15 évig marad hatályban, nyilván szerintünk szerencsésebb lett volna, mondjuk, 5 évre megállapodni, aztán felülvizsgálni, ha kell.

(16.00)

De ha így köttetett meg egy szerződés, akkor nagyon nehéz ezt utólag a jóváhagyási szakaszban befolyásolni. S azt is látjuk, hogy további tízéves periódusokra automatikusan meghosszabbodik ez a megállapodás. Ez már a kérdés kisebbik részlete, hiszen az első terminus számít igazán.

De azt is látnunk kell, hogy az akkreditált diplomáciai képviseletekhez hasonló mentességeket biztosítanak itt bizonyos érkezőknek, ugye, mentesek a bírósági eljárás minden formájától. Itt adózással és poggyásszal kapcsolatos mentességek is szóba kerülnek. Ez egyébként nem ismeretlen akár a diplomaták, akár a konzulok világában, tehát nem gondolom, hogy ebbe kellene bárkinek belekötnie. Nyilván lesz, aki majd beleköt, hogy a házastársak mellett a közös háztartásban élő eltartott hozzátartozókra is kiterjed mindez. Ez egyébként szintén nem példa nélküli. Nem gondolom, hogy ez lenne a javaslat legmarkánsabb része.

Viszont nagyon-nagyon fontosnak tartom azt, hogy beszéljünk Magyarország élelmiszer-biztonságáról. És egyébként egy, az ENSZ égisze alatt működő szakmai műhely idehívása, támogatása arra is területet és teret engedne, hogy a magyar szakértők sokkal mélyebb szinten tudjanak beszélni arról, hogy mi van és mi történik velünk itthon. Talán a Covid-időszak volt az, amikor kiderült, hogy ezek a nagyon hosszú ellátási láncok, ami egyébként az élelmiszer beszerzésére is rendre vonatkozik, mekkora zavarokat tudnak okozni. Az autógyártásnál elhíresült ez a „just in time” stílusú, tehát minimálisabb raktárbázissal dolgozó és a gyors beszerzésekkel operáló gazdálkodási technika. Ez az utóbbi évtizedekben azért erősen elterjedt a világban. És pontosan a „just in time” jellegénél fogva akkor sérülékeny, ha nem sikerül rövid idő alatt beszerezni a megfelelő alapanyagokat. A chiphiánytól kezdve számos más világgazdasági folyamat bizonyította azt, hogy itt bizony az ellátási láncok rövidítése jelenthet megoldást egy nemzetállam számára a lehető legtöbb területen. Nem véletlen, hogy az előző napirendnél is mindez szóba került, államtitkár úr. A magyar ellátásbiztonság nem választható el a magyar élelmiszer-biztonságtól sem.

További példák: a briteknél volt saláta-, zöldségügyben az utóbbi hónapokban nagyon komoly fennakadás. Az általuk elfogyasztott paradicsom 95 százaléka, a saláta 90 százaléka import, és elég egy kicsit rosszabb időjárás Spanyolországban vagy, mondjuk, Marokkóban egy áradás, a beszerzési források fő területén, hogy akár egy több országnyi vagy fél kontinensnyi területen a mindennapi ellátásbiztonság veszélybe kerüljön. És azt látjuk, hogy a holland példa is kijózanító, a magyarok számára különösképpen, ha megnézzük, hogy mennyi importtermékünk van az élelmiszerfronton is. Hollandiában a magas gázárak miatt a termelők elkezdték visszafogni az üvegházi termesztést, mert ez egyre kevésbé érte meg nekik, és egyes mezőgazdasági vállalkozók egyenesen el is adták a gázkvótájukat, mert ennek az értékesítését jövedelmezőbbnek találták és tartották az üvegházak fűtésénél.

Tehát azt látjuk, hogy ez a globális ellátási rendszer tényleg a szuperszállítókra épül. Vannak olyan élelmezés alapjául szolgáló terménytípusok, ahol három-négy nagy ország szállítása befolyásolja az egész világpiacot. A mostani napokban is tapasztaljuk azt, hogy akár Ukrajna tekintetében, akár más piacok tekintetében micsoda ellátásbiztonsági zavarokat tud okozni egy-egy nagyobb piaci szegmens kiesése. Még egyszer mondom, ez a „just in time” típusú rendszer arra jó, hogy egy kisebb sokk is nagyobb problémákat tudjon okozni akár világszinten is.

Tehát ha a magyar helyzetre koncentrálunk, akkor egy nemzetállam mikor és hogyan járhat el a legjobban? Akkor, ha az önellátását a lehető legnagyobb mértékben képes szavatolni. S Magyarországon pontosan az a baj, hogy ha az egyszeri vásárló betér egy hipermarketbe, akkor papíron lehet, hogy most már magasabb arányban talál magyar terméket, mint, mondjuk, tíz évvel ezelőtt, de még mindig nem elégséges mértékben. Napjainkban, amikor egy csomag, öt-hat darabból álló paprika ezer forintnál többe kerülhet, amikor egy darab kígyóuborka 400-500-600 forintba is kerülhet, akkor azt kell lássuk, hogy egy alapvetően mezőgazdasági bázisú országban nem feltétlenül érhető el az alapvető élelmiszerek tekintetében az a mindennapi fogyasztói biztonságérzet, ami egyébként az ellátásbiztonságnak szintén része. Mert mondhatja azt államtitkár úr, hogy ne mondja az ellenzéki képviselő, hogy nincsen, amikor van. Igen van, de ha olyan áron van, amely egy egyre szélesedő, terebélyesedő kör számára megfizethetetlen vagy nehezen megfizethető, számomra ez is ellátásbiztonsági kérdés, sőt ellátásbiztonsági vákuum.

Én azt mondom, hogy egy magára valamit is adó, egyébként agráriumalapú országban az élelmiszer-önrendelkezés nem egy feladható vívmány. S azt is látom, hogy az élelmiszerárak robbanásszerű drágulása európai uniós rekordot ütött az utóbbi hónapokban, években, és ez az európai uniós rekord most kezelhető lett volna a költségvetést módosító csomagban. Ugyanakkor nem látom tetten érhető módon, hogy akart volna foglalkozni ezzel a kormány, ami azért nagyon durva, mert ha az áfabevételi sor várakozásait és a realizált bevételeket megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy 3 ezer, majd 5200 milliárd forint volt az áfabevételi várakozás, ez fölment 7 ezerre, aztán 7900 valahány milliárdra. Tehát ezermilliárdos váratlan pluszok jelentek meg az utóbbi években a költségvetésben.

Ebből bőven tellett volna az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésére, és egy olyan monitoringrendszer kidolgozására, amely garantálja, hogy egy áfacsökkentés után nem a kereskedő nyeli le a különbözetet, hanem az a polgároknál marad. Nem véletlen, hogy Európa országai versenyeztek azt illetően, hogy hogyan segítsék meg a családokat, a polgárokat. S mindjárt kitérek egy szó erejéig a mezőgazdasági vállalkozásokra is, mert Magyarországot pont azt illetően érte kritika az utóbbi hónapokban, hogy az agráriumban dolgozó vállalkozások termelékenysége olyan alacsony, hogy ez teszi nagyon nehézzé a kilábalást ebből a helyzetből. Van olyan európai ország, amely arra az útra indult, hogy a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál az áfabefizetési kötelezettséget egy időre elengedi. Ez a magyar agráriumhoz kötődő vállalkozások esetén is járható út lenne még ezekben a napokban is. Államtitkár úr szakmai véleménye érdekel azt illetően, hogy hogyan lehetne őket kedvezményezni, mert ez mind az ellátásbiztonsághoz kapcsolódó kérdés.

Nagyon jó, hogy a világélelmezési program előtt kinyitjuk a kapukat. Arra kapacitálom önöket, hogy támogassuk ezt, vegyünk részt benne, de attól még van egy saját hazánk, amelynek a szolgálatára, képviseletére felesküdtünk, és a saját ellátásbiztonságunk is óriási kérdéseket vet fel. Arra biztatom tehát önöket, hogy sokkal bátrabban beszéljenek a hazai helyzetről is, az alapvető élelmiszerek áfáját nullázzák le a lehető legrövidebb időn belül, legalább a válság végéig, utána üljünk le ugyanitt beszélgetni róla tovább, és az agráriumhoz köthető mikro-, kis-, vagy akár még a közepes méretű vállalkozások esetén is az áfa frontján olyan kedvezményt vigyenek keresztül a rendszeren, amely mérhető könnyebbséget okoz. Ha mindezt megteszik, akkor büszkén állhatnak oda a világélelmezési program szakértői elé is, és elmondhatják, hogy a saját hazájukért mindent megtettek. Én erre kapacitálom önöket. Köszönöm a figyelmet és a türelmét, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjából Nacsa Lőrinc képviselő úr jelentkezett vezérszónoknak. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én nem tágítanám szét az általános vita kereteit Z. Kárpát Dániel képviselő úr témáival. Kétségkívül fontos témák, különböző módon közelítjük meg őket és más megoldási javaslataink vannak. Azt gondolom, hogy inkább az Agrárminisztérium területe ez, és egy agrárminisztériumi előterjesztés vitájánál kell ezt előhozni, tisztelt képviselő úr. Szívesen jövök én is vitatkozni önnel ezekben a kérdésekben. De amikor az agrárium bizonyos támogatási formáinak a kérdéseit szegezi a biztonságpolitikáért felelős államtitkárnak, akkor nyilvánvalóan ön sem gondolja ezt komolyan. Ez egy fontos vita, amit más napirendnél meg kell vitatni.

Amiről viszont most szó van, az a Magyarország Kormánya és a Világélelmezési Program között a Világélelmezési Program Globális Üzleti Szolgáltató Központ létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. Tehát egy nemzetközi szerződésnek a parlament általi jóváhagyásáért jött ide a kormány. Hiszen látjuk azt, hogy a XXI. század globalizált világában szomorú módon nemhogy csökkenne az éhínség, hanem napról napra, évről évre folyamatosan nő az éhezők száma világszinten. Napjainkban globálisan hétszázmillió fölé nőtt az éhezők száma, minden tizedik ember éhezik, és világszinten évente körülbelül Magyarország lakosságszámával, körülbelül tízmillió fővel nő az éhezők száma, és legalább hárommilliárd ember nem engedheti meg magának az egészséges napi táplálkozást.

Különösen felháborító és elkeserítő, hogy miközben ilyen elképesztően magas az éhezők száma, addig az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének felmérése szerint a globális szinten előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna veszendőbe megy. Tehát a világot egyszerre sújtja az egyre növekvő számú éhínség és az óriási környezeti teherrel járó élelmiszer-pazarlás is.

(16.10)

Az Ukrajnában dúló háborúval és az Oroszország elleni szankciókkal csak tovább nő az éhínség sújtotta népesség szenvedése, ugyanis a világ két kiemelkedő élelmiszer-termelő országa nem tud a korábbi mennyiségű élelmiszerrel hozzájárulni a világ élelmezéséhez.

Az éhínség csökkentésére, a rászoruló éhezők százmillióinak támogatására jött létre a világélelmezési program, amit egyébként ENSZ-főtitkárhelyettesi rangban David Beasley, korábbi republikánus kormányzó vezet, akit a parlamenti imacsoport vendégeként egyszer Magyarországon is üdvözölhettünk itt, Budapesten. A World Food Programme, a világélelmezési program a világ legnagyobb multilaterális élelmiszersegély-szervezete, amelyet az ENSZ és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete hozott létre 1961-ben római székhellyel. A világélelmezési program 2021-ben 128 millió emberen segített 88 országban, hozzájárulva ezzel egyébként a tömeges migráció csökkentéséhez is. A világélelmezési program működését teljes mértékben önkéntes felajánlásokból finanszírozzák, a szervezet 2021-ben 9,35 milliárd dollár rekordösszegű támogatást kapott a donoroktól. A szervezet számításai szerint a 2022. évben mintegy 152 millió embernek nyújtottak támogatást.

Magyarország tagja a világélelmezési program irányító testületének, a végrehajtó bizottságnak, az Executive Boardnak, amely kormányközi támogatást nyújt a világélelmezési program tevékenységének politikai irányításához és felügyeletéhez, valamint hazánk tagja a végrehajtó bizottság bürójának is. A World Food Programme céljai alapvetően megegyeznek a magyar külpolitika célkitűzéseivel, hiszen a menekültek számára a lakóhelyükhöz közel vagy a szomszédos országokban kell ellátást biztosítani annak érdekében, hogy mielőbb visszatérhessenek az otthonukba.

A World Food Programme 2022 októberében arról tájékoztatta a kormányt, hogy Budapesten szeretné létrehozni a Global Payments Solution elnevezésű, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egységét, amely a szervezet számláinak és kifizetéseinek kezeléséből mintegy 70 százalékot vállalna át. A világélelmezési program a tervek szerint 2023 végétől 81 főt, legalább 85 százalékban helyi alkalmazottat innen Budapestről, Magyarországról foglalkoztatna.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat az ezt tartalmazó megállapodás kihirdetését tartalmazza. Meggyőződésünk, hogy a magyar főváros kiváló helyszín a nemzetközi szervezeteknek, különösen az ENSZ és szakosított intézményeinek székhelye, szolgáltató központja számára. A világélelmezési program az egyes funkciók idetelepítését több fázisban képzeli el, a világszervezet első lépésként a pénzügyi funkciókat telepítené Budapestre, de középtávon megfontolná a központ további tevékenységi körökkel való bővítését.

Azt gondolom, hogy egy jó célt érdemes támogatni. Magyarországon már most is sok nemzetközi szervezetnek a székhelye vagy bizonyos központjai léteznek, Magyarország és Budapest mindig jó gazdája és jó házigazdája volt ezeknek a szervezeteknek, és azt gondolom, hogy a közös célok, a migráció kibocsátó országokban való kezelése, a világ éhínségének a felszámolása, az éhezésnek a felszámolása mind-mind olyan cél, amelyet tudunk támogatni, ezért a KDNP-frakció a mostani törvényjavaslatot is támogatni fogja. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki felszólalni még a vitában. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Sztáray Péter államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Sztáray Péter András nemet int.) Nem kíván.

Tájékoztatom önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3131. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

Felszólalások:   35-118   119-127   127-138      Ülésnap adatai