Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításához benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/25. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Ovádi Péternek, a bizottság előadójának. 15 perces időkeret áll a rendelkezésére. Parancsoljon!

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2022. május 19-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország Alaptörvényének tizedik módosítása címmel benyújtott T/25. számú törvényjavaslatot.

(14.30)

Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság kivételes eljárás alapján 27 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Ház! Hazánk szomszédságában háború zajlik. Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus valamennyi honfitársunk érdeklődését felkeltette, hiszen a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, valamint egyúttal komoly változásokat generált a világgazdaságban is. Mindnyájan aggódó figyelemmel követjük napról napra a bekövetkezett eseményeket.

Sajnos, a háború következtében fellépő negatív következmények mindenki életére közvetlen kihatással bírnak, azok minden egyes magyar által érezhetők. Elég, ha csupán az egekbe szökő világpiaci energiaárakra, a gazdasági recesszióra, az élelmiszeriparban is megjelenő ellátási zavarokra vagy pedig az egyéb piaci zavarokra gondolunk. Magyarország felelőssége a háború elől menekülők ellátása, a háború következtében fellépő gazdasági károk minimalizálása, valamint az, hogy a magyar embereket a lehető legteljesebb mértékben megvédje a gazdasági téren jelentkező káros hatásoktól.

Közismert tény az is, és ezt mindenképpen szeretném kiemelni, hogy az Európai Unió tagállamai közül népességarányosan Magyarország fogadta be a legtöbb, Ukrajnából érkező menekültet. Köztudott, hogy mi, magyarok mindig segítünk a bajbajutottakon, kiváltképp, ha azok a szomszédban élnek. A példamutató összefogás, a menekültek megfelelő ellátása és elszállásolása minden magyar közös érdeme. Külön köszönet érte azoknak az önkénteseknek, rendvédelmi és honvédelmi dolgozóknak, akik napról napra fáradhatatlan helytállásról tesznek tanúbizonyságot a menekültek megsegítésében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A humanitárius katasztrófa kezeléséhez, valamint az átrendeződő nemzetközi gazdasági változások következményeinek kivédéséhez hazánknak biztosítania kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. Április 3-án a magyarok egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül állást foglaltak amellett, hogy ki kell maradnunk ebből a fegyveres konfliktusból, és nem hagyhatjuk azt sem, hogy a háború árát a magyarokkal fizettessék meg. Míg akadnak olyan államok, amelyek másként gondolkoznak ebben a kérdésben, addig nekünk továbbra is Magyarország és a magyarok biztonsága marad az első. Meg kell tehát védenünk a magyarokat, ám ehhez hatékony és gyors döntéshozatalra van szükség. Ennek garantálása érdekében kerül tehát benyújtásra az előttünk fekvő alaptörvény-módosítás.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost dr. Vinnai Győző váltja fel.)

Szeretném emlékeztetni mindannyiunkat arra, hogy a koronavírus-világjárvány is megmutatta azt, hogy a veszélyhelyzetből származó kihívások kezelésére és elhárítására a rendkívüli jogrend eszközei bizonyulnak a legalkalmasabbnak, éppen ezért az előttünk fekvő javaslat az, amely megteremti a kormány számára annak lehetőségét, hogy a különleges jogrend teljes eszköztára rendelkezésre álljon.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény Magyarország jogrendjének alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Az Alaptörvény élő keret, amely védelmezi a magyarság önazonosságát, kifejezi értékrendszerét, megtestesíti akaratát, valamint meghatározza létezésének legalapvetőbb közjogi formáit. Üdvözlendőnek tartom tehát, hogy az Alaptörvény tizedik módosítása is hazánk és családjaink biztonságát kívánja szolgálni. A Ház asztalán fekvő alaptörvény-módosítás ugyanis biztosítja, hogy a szomszédos országban zajló háborús helyzet vagy a humanitárius katasztrófa, valamint ezek következményeinek elhárítása jogalapot szolgáltathasson a veszélyhelyzet kihirdetésére. Megjegyzendő azonban, hogy a mostani módosítás nem változtat azon alkotmányos elven, miszerint különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos országban bekövetkezett eseményeknek tényleg olyan súlyos gazdasági, illetve más hatása van Magyarországon, valamint hogy e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani nemzeti érdek szem előtt tartásának megfelelően kell cselekednünk. Jómagam is csak hangsúlyozni tudom azt, hogy nem mindegy, milyen ösvényre lépünk, ugyanis az előttünk álló veszélyes évtizedben olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek megvédik Magyarországot a külső hatásoktól, valamint a gazdasági recesszió káros következményeitől. Mindezekre tekintettel a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Nem kíván, államtitkár úr jelzi.

Tisztelt Ház! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót, így most az előre bejelentett felszólalók következnek. Megadom a szót Ritter Imre német nemzetiségi képviselőnek, a vitához kapcsolódó Magyarországi nemzetiségek bizottsága előadójának, aki nemzetiségi nyelven ismerteti a felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Parancsoljon, elnök úr!

RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm szépen. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich unsere Meinung, bezüglich des Gesetzesvorschlags mit Titel „Zehnte Änderung des Grundgesetztes“ mit Nr. T/25., erörtere. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kifejtsem véleményünket a Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról szóló T/25. számú törvényjavaslattal kapcsolatban.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2022. május 18-ai ülésén tárgyalta a napirenden lévő törvényjavaslatot, azzal egyetértett, módosító szándékot nem fogalmazott meg, ezért a bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatot nem nyújtott be. A jelen törvényjavaslatnak a T/26. számú törvényjavaslattal összevont általános vitája során az Alaptörvény azon részeit citáltam, amelyek a Magyarországon őshonos nemzetiségekről szólnak, azokat érintik. Tettem ezt jó okkal azért, mert a harmadik nemzetiségi ciklus kezdetén is fontosnak tartottam szó szerint ezeket az idézeteket elmondani, hiszen több új párt és még több új képviselő került be és kezdte meg a munkáját a magyar Országgyűlésben. Tisztelettel kérem, hogy az elhangzottakra, az Alaptörvény nemzetiségeket érintő részeire is mindenkor legyenek tekintettel, és munkájuk során vegyék figyelembe.

Mindezek után röviden a konkrét törvénymódosítási javaslatról. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a ciklus első ülésén tárgyalta az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelemről szóló törvény módosítását. A két törvényjavaslat lényegében ugyanaz. A T/26. számú módosító javaslat az Alaptörvényt módosító, kiegészítő jelen T/25. számú törvényjavaslat rendelkezéseit hivatott elősegíteni, kiszolgálni. Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében az „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szövegrész kiegészül a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” szövegrésszel.

Úgy gondoljuk, hogy ilyen helyzet bekövetkezése esetén a mindenkori kormány döntése legalább két alapvető szempontnak kell megfeleljen: egyrészt gyors döntés kell legyen, másrészt jó döntés kell legyen. A jó döntés követelménye a mindenkori kormány képességeinek, megfontoltságának függvénye, ez jogszabállyal nem garantálható. A gyors döntés lehetősége viszont elsősorban a jogszabályi környezet függvénye, amit az Alaptörvény ezen kiegészítése biztosíthat.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága éppen ezért a T/25. számú, a Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról szóló törvényjavaslattal egyetért, és javasolja elfogadását az Országgyűlés részére. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Most Hajnal Miklósnak adom meg a szót.

HAJNAL MIKLÓS (Momentum): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két hete vitáztunk legutóbb az Alaptörvény tizedik módosításáról. Sok ellenérv elhangzott abban a vitában a Momentum részéről, melyet most nem akarok részleteiben ismertetni, csak címszavakban. Először is, mindenekelőtt: most nem a hatalmi barkácsolás ideje van itt, hanem az inflációkezelésé, a gazdaságiválság-kezelésé, a létbizonytalanság-kezelésé.

(14.40)

Ehelyett azt látjuk, hogy a rendeleti kormányzás kitolásával, kitágításával foglalkoznak, ami a magyar embereken önmagában mit sem segít. A magyar embereken nem egy újabb veszélyhelyzet… Nem erre vágynak a magyar emberek, nem erre van szükségük, hanem biztonságra és biztos megélhetésre.

Elmondtuk a szakmai kritikáinkat is, hogy ez az előterjesztés miért szükségtelen, hogyan ad okot visszaélésekre, és ezért végső soron ez egy antidemokratikus biankó csekk a kormánynak. Önök is pontosan tudják azt, hogy semmifajta önkorlátozás nincsen az Alaptörvényben e tekintetben. Ettől még önök ezt meg fogják szavazni. Nem a mai vitától függ, hogy megszavazzáke, ki van adva utasításban. Úgy tűnik, hogy a járvány alatt a miniszterelnök és a legközelebbi körei rászoktak arra, hogy már a saját párttársaikra sem kell számítani, amikor az ország sorsát érintő kérdésekről van szó. A kormány tagjai leginkább annak örülnének, ha fenn maradhatnának a Karmelitában, és le sem kellene jönniük az emberek vagy akár csak a parlamenti képviselők közé, hogy megvitassuk Magyarország legfontosabb kérdéseit.

Látjuk, hogy hogyan működik ez. Jobb esetben Gulyás Gergely tájékoztat minket egy Kormányinfón, rosszabb esetben a Magyar Közlönyből kell értesülnünk arról, hogy mi fog történni. Sőt, még rosszabb esetben Gulyás Gergely tájékoztat minket valamiről a Kormányinfón, de aztán a Magyar Közlönyben valami másról értesülünk. Ez ment az elmúlt két évben, ezt láttuk önöktől a rendeleti kormányzás címszava alatt, és önök arra készülnek, hogy ez folytatódjon vég nélkül a jövőben is.

Ha önök tényleg, önök tényleg a háború miatt szerették volna meghosszabbítani a rendeleti kormányzást, akkor azt a háború első vagy esetleg még talán a tizedik napján tették volna. (Nacsa Lőrinc: Választás előtt?) Most, hölgyeim és uraim, a háború 88. napja van így május 23-án. Akinek ennyi időbe telik, hogy felismerjen egy esetleges valódi veszélyhelyzetet, az vagy alkalmatlan a kormányzásra, vagy önérdekből teszi azt, és bármelyik is legyen, mi, a Momentum politikusai ezt nem fogjuk támogatni.

Mondjuk ki feketén-fehéren: a Fidesznek az új parlamenti évadban is a hatalom az első, erről szól ez az alaptörvény-módosítás, és ezért nem tudjuk mi ezt tiszta lelkiismerettel támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Megkérdezem, a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki felszólalási lehetőséggel élni. Jelentkezőt nem látok. (Jelzésre:) Elnézést! Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő úrnak adom meg a szót.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselő úrnak jelezném, hogy a magyar emberek pontosan tudják, hogy mire vágynak, ezt el is mondták április 3-án, óriási többséggel. Nem önökre vágynak, ez egészen biztos. Amire vágynak, az béke és biztonság, amire vágynak, az az a fejlődés, amit az elmúlt 12 évben az országépítő munka következményeként Magyarországon láthattunk. Ha ön is esetleg a Körúton kívül vagy a Hegyvidéken kívül elindul az országba, akkor láthatja azt, hogy micsoda fejlődés történt az elmúlt időszakokban.

Képviselő úr, amire a magyar emberek vágynak, az biztos nem az ön felszólalása, és biztos nem az ön érvei a kormányzással kapcsolatban. Hál’ istennek, a magyar emberek bölcsességének köszönhetően ön a lehető legtávolabb került attól, hogy mondjuk, pénzügyi tárcát vezessen a magyar kormányban. Én azt gondolom, hogy ennek Magyarország csak a nyertese.

De azt szeretném mondani, tisztelt képviselő úr, hogy rendszerint önöktől előkerül az a vád, hogy miért nem a háború tizedik napján nyújtottuk be az alaptörvény-módosítást. Kérdezném én, hogy az egyesült baloldal mekkora balhét csapott volna, ha a választás előtt három héttel mi úgy gondoljuk, hogy Alaptörvényt kellene módosítani. Önök azt mondták volna, hogy ez nem demokratikus, úgysem lesz kétharmadunk, nem tudunk majd Alaptörvényt módosítani a választás után, nem lehet ilyet tenni Magyarországgal. Most meg azt kéri rajtunk számon, hogy miért a háború hatvanvalahányadik napján nyújtottuk be ezt az alaptörvény-módosítást, tisztelt képviselő úr.

A magyar emberek felhatalmazást adtak nekünk arra, hogy a békét és a biztonságot képviseljük. A magyar emberek felhatalmazást adtak nekünk arra, hogy mindenben segítsük az Ukrajnából menekülőket, de védjük meg hazánkat, és ne sodródjunk bele ebbe a háborúba. És a magyar emberek arra is felhatalmazást adtak nekünk, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyek nem velük fizettetik meg a háború árát. Pontosan erre készülünk, pontosan ezt fogjuk tenni, még akkor is, ha önök ebben sem a magyar emberek oldalára állnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: További jelentkezőket nem látok, így tehát a vitát lezárom, tisztelt képviselőtársaim. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Répássy Róbert: Nem, köszönöm.) Államtitkár úr nem kíván válaszolni.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Soron következik a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. A kormány-előterjesztés T/26. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (Dr. Répássy Róbert: Nem. Köszönöm, elnök úr.) Államtitkár úr jelzi, hogy nem.

Tisztelt Ház! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.

Most ismét Ritter Imre képviselő úrnak adom meg a szót, aki a Magyarországi nemzetiségek bizottsága elnökeként kíván felszólalni. Parancsoljon!

Felszólalások:   37   38-46   46-48      Ülésnap adatai