Készült: 2024.05.09.19:59:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2022.11.02.),  2-5. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:46


Felszólalások:   1   2-5   6-9      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évtizedekben a kockázatok és a bizonytalanságok korszakát éltük. Ez sajnos egyértelműen átcsapott a válságok időszakába. Az energiaválság, a klímaválság, a szociális válság és a háborús válság időszakát éljük, és félő, hogy ez a 2020-as éveket mindenképpen be fogja árnyékolni, meg fogja határozni.

Ha megnézzük, hogy milyen út vezetett idáig, sajnos semmi olyan nem történt, amit ne lehetett volna előre jelezni. Ezeket a válságokat nagyrészt a túlfokozott fogyasztói társadalmak, a túlfokozott piacgazdaságok okozzák. Bőven megvoltak azok a figyelmeztetések már a hatvanas-hetvenes évektől, hogy min kéne változtatni, hogy ne jussunk el idáig.

Az elmúlt évtized Magyarországon is talán a vihar előtti csend időszaka volt, amikor a magyar kormány az olcsó orosz gázra, a beáramló német tőkére és a brüsszeli forrásokra, európai uniós támogatásokra alapozta Magyarországnak  idézőjelbe mondom  versenyképességét és költségvetési egyensúlyát, de pontosan lehetett tudni, hogy milyen ingatag lábon áll az a kormányzás, ami erre a három bizonytalanná váló tényezőre próbálja alapítani Magyarország versenyképességét.

Az elmúlt évtizedben bőven lett volna időnk felkészülni ezekre a válságokra, megszabadulni az orosz függéstől  ez elsősorban az orosz szénhidrogénektől való függést jelenti. Ez a függés vezetett most minket bele abba a válságba, ami az európai uniós országok közül Magyarországot talán a leginkább sújtja.

Ha az elmúlt évtizedet nézzük, leginkább a tücsök és a hangya meséje jut eszünkbe, ahol a kormány a tücsök szerepét játszotta. Nem kell azon csodálkozni, hogy most nagyon sokaknak valóban felkophat az álla a téli időszakban.

Ha azt nézzük, hogy hogyan jutottunk ide, és mi a kilábalás útja, akkor meg kell állapítanunk, hogy az államnak nagyon-nagyon fontos szerepe lenne ennek a válságnak a kezelésében. Most pont, hogy nem kevesebb, hanem több állami szerepvállalásra és felelősségvállalásra lenne szükség. Éppen ezért érthetetlen, ahogy a magyar kormány kihátrál ebből a felelősségből. Nézzük csak, hogy mi történik a szociális törvény erre vonatkozó módosítása kapcsán, amivel kapcsolatban egy maratoni vitán vagyunk túl. Mi álltuk a sarat, de mind a mai napig nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy miért van szükség ebben a válsághelyzetben a szociális törvény módosítására, ami alapján az állam még hátrább szorulna a feladatellátás terén.

Ha az állam szerepéről beszélünk, akkor a fenntartható zöldmegoldásokról is beszélnünk kell, ugyanis ezek adnak kiutat az energiaválságból, a klímaválságból, ezek segítenek megszabadítani minket az orosz szénhidrogénfüggéstől is. Pontosan ezért indítottuk el azt a zöldkonzultációnkat, aminek a kitöltésére innen is biztatok mindenkit  ez a „zoldkonzultacio.hu” oldalon elérhető  itt olyan kérdésekkel lehet találkozni, amelyek a valódi megoldásokat jelentik.

Éppen ezért szorgalmazzuk a valódi megoldások kapcsán, hogy a szélenergia tiltását oldják fel Magyarországon  2016 óta be van tiltva a szélerőművek üzembe helyezése. Szintén nem kaptunk magyarázatot arra, hogy ez miért történik, és mikor fogják ezt feloldani. Az LMP-nek van egy javaslata, tessék azt támogatni, hogy a parlament vitathassa meg, hogy újra lehessen szélerőműveket telepíteni Magyarországon!

Ha megújuló energiaforrásokról beszélünk, akkor érthetetlen az a korlátozás, ami a napenergia használatára vonatkozik. Ez még a kormány saját energiastratégiájával is szembemegy, mert nemcsak, hogy adóztatják a napenergia használatát, hanem most már a rendszerbe való betáplálást sem engedik a magyar háztartásoknak, családoknak, kis- és középvállalkozásoknak. Arra hivatkoznak, hogy a hálózat nem bírja el azt a zöldenergiát, amit a háztartások megtermelnek. Az elmúlt 12 évben miért nem sikerült fejleszteni akkor ezt a hálózatot? Pontosan láthatták, a saját stratégiai célkitűzésüknek megfelelően is, hogy egyre többen használnak  nagyon helyesen  napenergiát. Miért nem fejlesztették a hálózatot?

De beszélhetnék az országos szigetelési programról, a klímabérlet bevezetéséről vagy éppen az atomenergia kivezetéséről. A válságból szociális intézkedések és fenntartható zöldmegoldások vezetnek ki. Ezeket kérjük számon a kormányon. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Koncz Zsófia miniszterhelyettes, államtitkár asszony válaszol.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindig nagy érdeklődéssel hallgatom a felszólalásait, és azt el kell mondjam, hogy azt gondolom, számos pontban egyetértünk. Viszont, ahogy ezt az elmúlt időszakban is elmondtam, újból szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az energiafüggetlenségünk és az energiadiverzifikáció tekintetében az Orbán-kormányoknál senki nem tett többet az elmúlt időszakban, és konkrétan el is tudom mondani, hogy ez miért történt így.

Erről is beszéltünk már többször, de egyrészt az interkonnektorok bővítésével egyszerűen több helyről tudunk földgázt kapni. Kettőről hatra növeltük az interkonnektorok számát. Azt gondolom, hogy ez egy nagy dolog. Idén nyáron egyébként az áramhálózatunk is a hét szomszédos országból héttel össze lett kötve.

Nem szabad elfelejteni, hogy milyen helyzetből indultunk ki. 2010 előtt a baloldali kormányok az energetikai cégeket eladták, a földgáztározókat eladták, ezeket vissza kellett vásárolni. Azt gondolom, hogy a jelenlegi, egyébként a szankciók miatt kiemelten rossz energiahelyzet miatt ez most egy kulcskérdés, hogy egyáltalán saját energiaellátással tudunk bírni, ehhez viszont meg kellett hozni azokat a felelős döntéseket a kormánynak, hogy egyáltalán magyar kézben legyenek ezek a vállalatok, illetve a földgáztározók.

Itt a képviselő úr szóba hozta az önök által indított zöldkonzultációt. El kell mondjam, hogy az egy nagyon-nagyon rossz és felelőtlen kérés, hogy a paksi bővítést állítsuk le, hiszen ezt is szeretném konkrét példákkal elmondani, hogy a Paks II. projektnek köszönhetően éves szinten 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása válik elkerülhetővé. Emellett a jelenleg működő paksi blokknak köszönhetően évente 14 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülünk el. A kettő együttműködése esetén ez több mint 30 millió tonna szén-dioxidot jelent éves szinten. Összehasonlításképpen: hazánk erdős területei évente összesen mintegy 6 millió tonna szén-dioxidot képesek elnyelni. Azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben a hazai villamosenergia-termelésnek a növelése egyértelműen kulcskérdés, főleg úgy, ha a földgázfelhasználásunkat szeretnénk a jövőben csökkenteni.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány mit tesz, és a jelenlegi helyzetben, ami egyértelműen a háborút követő szankciós politikával csak fokozódott, el kell mondjuk, hogy nekünk mindig, minden körülmények között a magyar családok, a magyar emberek a legfontosabbak.

(11.10)

Nemrég kijött egy Eurostat-adat, -eredmény azzal kapcsolatban, hogy 2021 első féléve és 2022 első féléve között a gázárak a 24 uniós tagállamból rendelkezésre álló adatok szerint ’23-ban emelkedtek. A gázárak Észtországban, Litvániában és Bulgáriában emelkedtek a legnagyobb mértékben, elsősorban az energiaköltségek miatt. Csak egyetlen olyan tagállam volt, ahol a lakossági fogyasztók számára a földgáz ára ugyanebben az időszakban kismértékben csökkent, ez pedig Magyarország. Azt gondolom, a jelenlegi téli időszakban ez egy nagyon-nagyon fontos üzenet a magyar emberek számára.

Ön szintén említette a napenergia, napelemek kérdését. Nyilván mi az elmúlt időszakban, különösen az elmúlt öt évben nagyon-nagyon nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a napenergiát növeljünk hazánkon belül, és azt, hogy a villamosenergia-hálózat fejlesztése fontos és rugalmassá kell tenni, mi is tudjuk, éppen ezért a kormány a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, rugalmasabbá tételére 103 milliárd forintot fordít; ez 50 százalékos támogatási intenzitást jelent a cégeknek. Eredetileg ezt a támogatási programot a Helyreállítási Alap uniós forrásaiból finanszírozta volna a kormány, de mivel elhúzódtak a tárgyalások, úgy döntöttünk, hogy ezt előfinanszírozzuk, tehát magának a villamos hálózatnak a korszerűsítését, rugalmassá tételét egyértelműen kulcskérdésként kezeli a kormány. Emellett fontosnak tartjuk a geotermia növelését is, ezzel kapcsolatban is már a terveinket, céljainkat meghatároztuk.

Abban szeretném kérni képviselő úrnak a segítségét és a frakció segítségét, hogy azoknak a zöldcéloknak a megvalósítása érdekében, amelyeket mi is szeretnénk megvalósítani, önök is lépjenek fel, és Brüsszelben is, illetve minden nemzetközi fórumon ezt próbálják elérni, mert azt gondolom, ezek fontos dolgok, de ha mást kommunikálunk esetleg itt, a Parlament falain belül (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és mást kommunikálunk a nemzetközi fórumokon, az nem segíti a közös ügyünket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Koncz Zsófia államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselője: „Aktuális közügyek” címmel. Öné a szó.




Felszólalások:   1   2-5   6-9      Ülésnap adatai