Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Rétvári államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett „Aktuális ügyekről” címmel Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője. Öné a szó, képviselő úr.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Pár nappal ezelőtt napvilágra kerültek a legfrissebb költségvetési számok; eszerint március hónapban 564 milliárd forint költségvetési hiány volt, január és március között pedig összesen 2090 milliárd forintra rúgott a hiány. Ez az éves előirányzat  amely egyébként többször is módosításra került  61 százaléka, tehát az éves keret több mint felét már elköltöttük az első negyedévben; egy főre vetítve 220 ezer forint többletadósság keletkezett minden magyar állampolgárnál.

Ennél is aggasztóbb adat azonban az, hogy a fogyasztásiadó-bevételek nagyon kis mértékben, mindössze 5 százalékkal növekedtek márciusban az előző év márciusához képest, és ha beszámítjuk azt, hogy az infláció 25,2 százalékos volt, akkor ebből könnyen kiszámítható az, hogy a fogyasztás durván, közel 20 százalékkal csökkent, vagyis megállapíthatjuk azt, hogy a magyar emberek rosszabbul élnek az idén, mint tavaly ilyenkor. Egyébként ez az adat előrevetíti azt is, hogy nem lesz meg éves szinten a bevételi előirányzat. Ugyanakkor viszont a költségvetési kiadások dinamikusan növekednek: nagymértékben emelkednek az államadósság utáni kamatfizetési kötelezettségek, és a magas infláció miatt szükségessé válik és vált a nyugdíjak kiigazítása is és más béremelések is, ami szintén növeli a kiadásokat. Nyilván a dologi kiadások is jelentősen emelkedtek a magas infláció miatt.

A hazai és külföldi szakértői elemzések arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt időszakban  és most idézem:  „sokkal több költségvetési kötelezettségvállalás keletkezett, mint amennyi pénz az Európai Uniótól hét évre összességében jár”  idézet befejezve. És azt is egyre több hazai és külföldi szakértő állítja, hogy a másfél százalékos gazdasági növekedés túlzottan optimista cél; valójában ennél jóval kisebb növekedéssel kell számolni.

Tehát most, 2023. május elején ott tartunk, hogy a költségvetési terv nem tartható, mert az alapját képező makroszámok nem fognak teljesülni, pedig a jelenleg érvényes költségvetés már az eredeti költségvetési törvénynek a második módosítása, hiszen a kormány decemberben már egyszer saját hatáskörben, mondhatjuk, önkényesen, parlamenti felhatalmazás nélkül módosította, majd márciusban a parlament fideszes többsége is elfogadta az újabb módosításokat; és most újabb módosításokra lesz szükség. A kormánynak döntenie kell, hogy vagy különadókat vet ki az egyes szektorokra, vagy lakossági megszorításokat vezet be, vagy újabb hiteleket vesz fel, esetleg a három finanszírozási elem valamilyen kombinációját alkalmazza. Bármit is dönt, azt saját hatáskörben fogja megtenni, az emberek megkérdezése nélkül, a rendkívüli helyzetre hivatkozással.

A 2023-as költségvetési törvény hányattatott sorsából jól látszik az, hogy az Orbán-kormány számára mennyire nem fontos a költségvetési törvény reális megalapozása és annak következetes végrehajtása, vagy akár a pótköltségvetés intézménye. Minden fontos költségvetési döntést a miniszterelnök hoz meg önkényesen, amiről majd mi, érintettek csak később a Magyar Közlönyből értesülhetünk.

És a költségvetési horrortörténet tovább folytatódik, hiszen a jövő héten beadásra kerül a 2024-es költségvetési törvény tervezete is. Az, hogy most, 2023. május elején ebben a bizonytalan világban még semmi bizonyosat nem tudhatunk arról, hogy mi fog történni a következő esztendőben, hogy milyen tendenciák fognak érvényre jutni, sőt még arról sem, hogy ennek az évnek a második felében mi fog történni, láthatólag nem zavarja a kormányt, hiszen úgysem a költségvetési törvény alapján fog működni.

Úgy tűnik, hogy a költségvetési törvényre a kormány úgy néz, mint egy fügefalevélre, amely eltakarni hivatott azt, hogy tulajdonképpen az ország költségvetése nem más, mint Orbán Viktor hitbizománya. De az a helyzet, hogy ez a fügefalevél egyre kisebb, és egyre jobban látszanak a valóságos tendenciák. Itt tehát, hogy egy képzavarral éljek, nemcsak a ló lába, hanem már az egész ló is kilóg. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki sorokból.  Dr. Apáti István: Az egész ménes!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Mellár Tamás képviselő úr. Az elhangzott napirend előtti felszólalásra a kormány nevében Tállai András államtitkár úr fog válaszolni.

(9.20)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy a parlamentben nem ismeretlen ez a műfaj, amikor a baloldali politikusok, képviselők azzal riogatják a közvéleményt, hogy eljött a vég, összeomlik a költségvetés, nem működik a gazdaság, és hogy mekkora baj lesz az országban. Évek óta ezt hallgatjuk. Ehhez képest a valóság, mire a teljesítmény megvan, egészen más.

Egészen más volt ez 2022-ben is, hiszen 2022-re már azt mondták, hogy nem fog teljesíteni a gazdaság, és hogy a költségvetés elveszti az egyensúlyát. Ehhez képest 4,6 százalékos GDP-növekedést értünk el, ami még a konvergenciaprogramban prognosztizált 4,3 százaléknál is jelentősen magasabb, és 1,1 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország relatív fejlettsége a tavalyi év során tovább javult, az uniós átlag 78 százalékára emelkedett.

Figyelmébe ajánlom képviselő úrnak a napokban benyújtott konvergenciaprogramot. Ha áttekinti a konvergenciaprogramot, láthatja, hogy a Pénzügyminisztérium olyan számokat nyújtott be az Európai Bizottságnak, amelyek teljesíthetők. Teljesíthető 2023-ra az 1,5 százalékos növekedés, de a legfontosabb, hogy el fogjuk kerülni a recessziót. A következő évben, 2024-ben pedig egy jelentős gazdasági növekedésre számíthatunk. Ezt 4 százalékra prognosztizáljuk a konvergenciaprogramban.

Ezzel együtt az egyensúlyi mutatókat sem fogjuk rontani, mi több, inkább javítjuk, hiszen 3 százalék alá fogja vinni a következő költségvetési évben, 2024-ben a kormány a költségvetési hiány mértékét. Ezzel együtt, az ön sugallatával ellentétben, az államadósság-ráta is tovább fog csökkenni. Ennek arányát 66,7 százalékra; a következő évre, 2025-re pedig 63,9 százalékra fogjuk mérsékelni.

Persze ön mondhatja, hogy ez nem fog teljesülni, de eddig egyetlenegyszer sem jött be. Inkább higgyünk azoknak az intézeteknek, amelyek Magyarországot megvizsgálták és a befektetésre ajánlott országok közé sorolják.

Nagyon fontos elmondani, hogy a magyar gazdaság és a magyar költségvetés ezt a teljesítményét úgy tudja produkálni, hogy az európai uniós pénzek nem érkeznek meg. Nem érkeznek meg, mert az önök szövetségese, Gyurcsány Ferenc kimondta: hazafias kötelességük, hogy megakadályozzák, hogy az uniós pénzek Magyarországra érkezzenek, hogy ne legyen a pedagógusoknak béremelés, hogy a gazdaság szereplői ne kapják meg a forrásokat a munkahelyek megőrzésére, munkahelyek teremtésére, a beruházások növelésére. Nagyon érdekelne engem, hogy az önök pártja, személy szerint ön is egyetérte ezzel, mi több, támogatja, és a saját uniós képviselőjét arra biztatja, hogy ezt teljesítse, s hogy azért választottáke meg a magyar emberek őket, hogy kimenjenek Brüsszelbe, és ott a saját hazájuk ellen dolgozzanak, hogy minél rosszabb legyen az a költségvetési hiány, amiről ön beszél. De láthatja, hogy mindez hiábavaló, mert a magyar kormány képes biztosítani a költségvetési egyensúlyt, meg fogja védeni a családokat, meg fogja védeni a munkavállalókat, és meg fogja védeni a nyugdíjasokat is, önökkel szemben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai