Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Győrffy Balázs képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeink” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Néhány friss adatot hadd osszak meg önökkel! Ezek uniós adatok, frissek.

Az Európai Unió második legnagyobb agrárimportőrévé lépett elő Ukrajna, már csak Brazília előzi meg. Mindezt úgy sikerült neki elérni, hogy az elmúlt két esztendőben a duplájára emelkedett a mezőgazdasági termékek és élelmiszeripari termékek behozatala, amely elképesztő nagy terhet ró mind a magyar, mind az európai uniós mezőgazdaságra.

A tavalyi év egy rendkívül nehéz esztendő volt, hiszen a súlyos aszály mellett (Zaj.  Az elnök csenget.) a kvóták és a vámok eltörlésével az Európai Bizottság rendkívül nehéz helyzetbe hozta különösen a frontországokat, hiszen ennek az intézkedésnek az volt a következménye, hogy az ukrán élelmiszerimport átterelődött a tengeri szállításról a szomszédos országokba.

Az aszálykár, az infláció, a termelési költségek növekedése épp elég lett volna kihívásnak, de övön aluli ütésként még megkaptuk a nyakunkba az ukrán gabonát. Néhány évvel ezelőtt csak pár tízezer tonna érkezett Ukrajnából, majd ez felment több millió tonnára. De nemcsak gabonáról van szó, hisz hoznak baromfit, tojást és mézet is olyan áron, ami kiszorítja az európai uniós és a hazai termékeket a piacról.

Az Európai Unió 2022-es döntése után 100 ezer tonna baromfihús érkezett Ukrajnából. Tojás esetében egészen hajmeresztőek a számok (Folyamatos zaj.  Az elnök ismét csenget.)

A ’21-es adatokhoz képest csak ’23 márciusában magasabb értékekkel találkoztunk. Na de milyen élelmiszerek ezek, tisztelt képviselőtársak? Az Európai Unióba igyekvő Ukrajna semmilyen olyan szabályozást nem kell hogy betartson, amit az európai uniós élelmiszer-előállítóknak be kell tartani. Olyan növényvédő szereket használnak, amelyek nálunk évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt már be voltak tiltva, és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy GMO-s növények érkeznek ide: olyan transzgenetikus eljárással előállított növények, amelyekbe teljesen más fajok génjeit ültették bele. És ez nem a génszerkesztés, amiről most az Európai Unióban megy a vita, ez annál sokkal durvább.

Az Európai Unión belül állatjóléti, környezetvédelmi, természetvédelmi szempontokat kell betartani, és az a helyzet, hogy ezt nagyon szigorúan valóban be is tartatják velünk, bezzeg az importélelmiszerek vonatkozásában semmilyen szabályozást nem vesznek komolyan, legfőképpen nem tartatják be azokat; beszélhetünk Ukrajnáról vagy akár a Mercosur-országokról is.

És ez miért fontos, tisztelt képviselőtársak? Azért, mert ezek a régóta betiltott szerek rendkívül olcsó és rendkívül hatékony megoldások (Az elnök ismét csenget.) a mezőgazdasági termelés vonatkozásában, viszont nem véletlenül vannak betiltva, hisz nagyon súlyos károkat okoznak ott, ahol előállítják az élelmiszert. Rombolják a vizeket, az élővilágot, mindent, ahol a termelés zajlik.

Én nem akarok súgni a zöldszervezeteknek, de számomra egészen döbbenetes, hogy nem emelik fel a szavukat az ellen, hogy ilyen egészen extrém környezet- és természetromboló módon előállított élelmiszer nyakló nélkül áramolhat be az Európai Unió területére. Bezzeg ahhoz van eszük  már elnézést, hogy így mondom , hogy még újabb hatóanyagokat vonassanak ki az európai uniós mezőgazdaságból, tovább drágítva egyébként ezzel az európai élelmiszer előállítását; miközben egyébként a mezőgazdaságunknak, az élelmiszeriparunknak fejlődni kellene, hisz a hazai társfinanszírozás mértéke egészen extrém magas, olyan lehetőségek állnak előttünk, mint korábban még soha.

(10.30)

Szörnyű, hogy nem uniós, hanem hazai hatáskörben kell döntéseket hozni, és szeretném megköszönni a kormányzatnak, hogy nemzeti hatáskörben határozottan ki is állt a magyar mezőgazdaság, a magyar élelmiszeripar mellett; bezzeg Brüsszelben!

És tegyük fel a kérdést, hogy kit képvisel az Európai Bizottság, mert azt is látnunk kell, hogy itt nem ukrán mezőgazdaságról beszélünk, hanem Ukrajnában előállított élelmiszerről. A tíz legnagyobb ukrán cégből kilenc nem Ukrajnában van bejegyezve, a legnagyobb több mint 500 ezer hektár nagyságon gazdálkodik. Ebben a kilenc nem Ukrajnában bejegyzett cégben  az első tízről beszélek  van szaúdi, de van nyugat-európai és többségében az Egyesült Államokban bejegyzett cég. (Zaj.  Az elnök csenget.) Azt gondolom, a választ ebből ki is tudjuk olvasni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Farkas Sándor miniszterhelyettes úr válaszol. Mielőtt megadnám a szót, illő tisztelettel arra kérem képviselőtársaimat, hogy a találkozás örömét a csenddel fejezzék ki. Köszönöm még egyszer. Miniszterhelyettes úr, öné a szó.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A képviselő úr által bemutatott rendkívüli események példátlanul nehéz helyzetbe hozták a magyar gazdatársadalom minden tagját. 2022-ben az orosz-ukrán háború a fekete-tengeri szállítási útvonalak elvágásával teljesen felforgatta a fekete-tengeri közép- és kelet-európai piacokat. Ennek problémamentes kezelésére sem a hazai gazdatársadalom, sem a meglévő logisztikai kapacitások rendszere nem készülhetett fel előre.

Az orosz-ukrán háború által okozott piaci zavarokra válaszul (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) Magyarország már a kezdetektől azért küzdött, hogy a térség gazdálkodói európai uniós védelmet nyerjenek az olcsó ukrán termékek beáramlása miatt kialakult szélsőséges piaci helyzetben. Az EU Bizottsága nem tett érdemi intézkedést, ezért az érintett tagállamok közül elsőként 2023. április 15-én nemzeti importtilalmat vezettünk be bizonyos Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékekre. A magyar importtilalmi intézkedés csak a Magyarországra érkező termékeket érintette, a tranzit áruszállításokra nem vonatkozott.

Ki kell emelni az intézkedést, mely bevezette a főbb gabona- és olajosnövény-termékek esetében az elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer  amit úgy ismerünk, hogy EKÁER  használatát. A bejelentésekkel egyrészt pontosabban nyomon követhető a közúton beérkező gabona és olajos növény mennyisége, másrészt büntethetővé válnak azok a szállítmányok, amelyek nem felelnek meg az előírt bejelentési kötelezettségeknek.

Fontos szempont az ellenőrzési rendszer alkalmazása kapcsán, hogy a tranzittal érkező szállítmányok valóban el is hagyják Magyarországot. Az EKÁER használata mellett ezt a célt erősíti, hogy 2023 áprilisa óta az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát ugyancsak fokozatosan ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nébihhel közösen. A folyamatos vámfelügyelet célja, hogy ezek a termékek a magyar piacon ne kerülhessenek forgalomba. Az Ukrajnából és más EU-s tagállamokból érkező szállítmányokat mélységi ellenőrzésekkel követi és nyomoz a NAV.

Ezenkívül a Nébih nem csupán az országon áthaladó ukrán gabonát, hanem a hazánkba érkezett egyéb terményeket is ellenőrzi, a minőségét folyamatosan vizsgálja. A kormány célja ugyanis folyamatosan az, hogy kiváló minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön minden magyar ember asztalára. A gabonatermékeket felmérő, mintavételezéssel egybekötött gabonatároló-ellenőrzések során a vármegyei kormányhivatalok munkatársai segítik a feladat végrehajtását. A hatóságok a magyar piacra érkező gabona vonatkozásában minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá a magyar fogyasztók és gazdálkodók érdekében.

A rendelkezésre álló hivatalos statisztikák alapján meghozott intézkedések hatékonyak. A magyar piacra irányuló ukrán import az intézkedés bevezetését követően leállt. A sorra bevezetett nemzeti tilalmak hatására május 2-án az Európai Bizottság is lépéskényszerbe került, ezért rendeleti úton szeptember 15-éig megtiltotta négy termékre vonatkozó áru importját Ukrajnából más tagállamok piacaira. Az Európai Bizottság az érintett tagállamok jogos kéréseinek elismerése ellenére 2023. szeptember 15-én úgy döntött, hogy nem tartja fenn tovább az exporttilalmi intézkedéseket.

Ezért a magyar kormány ettől az időponttól kezdve bevezette a teljes importkorlátozást, és Magyarországra ettől az időponttól kezdve nem érkezik Ukrajnából mezőgazdasági termék. Hazánk álláspontja továbbra is az, hogy a régiós tagállamok gazdálkodóinak védelmét, az Európai Bizottság által felállított szolidaritási folyosók eredeti céljának helyreállítását egyszerre kell szolgálnia. A magyar kormány mindig a hazai gazdálkodók érdekeit fogja előtérbe helyezni, így, ha szükséges, felvállaljuk az EU-val és más nemzetközi szervekkel, szervezetekkel kialakuló vitás helyzeteket is.

Kérem önöket, hogy ebben támogassák Magyarország Kormányát, az agráriumot, és megköszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   31-34   35-38   39      Ülésnap adatai