Felszólalás adatai

Felszólalások:   40-59   60-80   81      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen a vitazárót Banai Péter Benő államtitkár úrnak. Tisztelt Országgyűlés! Az összegző módosító javaslatról való határozathozatalra a mai ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája. A kormány-előterjesztés T/637. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Úgy tudom, az előterjesztő jelezte, hogy még a vita előtt kíván szólni, ezért megadom a szót Menczer Tamás államtitkár úrnak.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat célja a Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv megerősítése és kihirdetése.

Engedjék meg, hogy röviden áttekintsem a csatlakozási folyamat eddigi legfontosabb állomásait! Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, vagyis a NATO 2022. július 29-én az állam- és kormányfőinek madridi csúcstalálkozóján meghozott döntése alapján meghívta Finnországot és Svédországot az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére. A tagságról szóló bármilyen döntés a harminc szövetséges és a csatlakozni kívánó országok között születik meg. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását követően a NATO jelenlegi részes államai a szövetségben kialakult gyakorlatnak és eljárásrendnek megfelelően Finnországra vonatkozó csatlakozási jegyzőkönyveket készítettek, amely jegyzőkönyvek tartalmazzák a jelenlegi tagállamok konszenzusos döntését az ország meghívásáról.

Az Észak-atlanti Tanács tagállamai 2022. július 5-én írták alá a Finn Köztársaságnak a szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyveket, ennek eredményeként kezdetét vehette a jegyzőkönyvek megerősítésének folyamata a NATO-tagállamokban. A csatlakozási jegyzőkönyvnek az összes jelenlegi tagország általi megerősítését, tehát hatálybalépését követően a NATO-főtitkár levél formájában hívja meg a jelölt államot az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásra. Ezután az új tagállamnak a jegyzőkönyvet megerősítő okirata vagy más, a saját alkotmánya és belső jogrendje szerint előírt irat letétbe helyezésére kerül a letéteményes állam, azaz az Amerikai Egyesült Államok kormányánál. Ezzel a meghívott állam, jelen esetben Finnország a NATO teljes jogú tagjává válik. A magyar kormány támogatja a beterjesztett törvényjavaslatot, ezzel a NATO északi irányú bővítését.

Tisztelt Ház! Finnország partnersége az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével közel harminc évre nyúlik vissza. 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos két- és többoldalú együttműködési programban vesz rész, és számottevően járult, illetve járul hozzá a NATO által vezetett béketámogató műveletek sikeréhez. Finnország 1995-ben csatlakozott a „Partnerség a békéért” programhoz, 1997-től pedig részt vesz az Euro-atlanti Partnerségi Tanácsban azzal a céllal, hogy előmozdítsa a gyakorlati együttműködést, a politikai és biztonsági párbeszédről folytatott tárgyalást és a bizalom kiépítését a szövetséggel és a partnerországokkal, emellett az 1990-es évek óta Finnország fokozatosan növelte a NATO-val való katonai együttműködést. A szövetség által vezetett műveletekben és missziókban való részvétel által a finn fegyveres erők átvették és alkalmazkodtak a NATO szabványaihoz, aminek eredményeképp a finn hadsereg ma már teljes mértékben képes együttműködni a szövetséggel. 2013 óta Finnország partnerországként továbbá részt vesz a NATO kollektív védelmi gyakorlatain.

A szövetség egy olyan országgal bővül, amely minden tekintetben megfelel a NATO-csatlakozás követelményeinek, ütőképes, egyben a NATO-tagállamok hadseregeivel való együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkezik, és osztja a NATO tagállamai által vallott értékeket is. Minderre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztő Men-czer Tamás államtitkár úr felszólalását. Tájékoztatom az államtitkár urat, hogy a vitában történő további hozzászólására és a zárszó elmondására 11 perc 20 másodperc áll majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Külügyi Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a kijelzőn látható napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőjének.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A világháború felé tett újabb lépésnek minősülő NATO-bővítés országgyűlési szavazásának elhalasztását kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom, nemzeti konzultációra is bátorítva az ügyben a kormányt, amely a magyar társadalom akaratával szemben beadná derekát a nemzetközi elvárások szerint a háborús őrülettel sodródva. 1340 kilométernyi érvünk van. A NATO bővítésének magyar vétóját azért szorgalmazza immár sajnos egyedüli pártként a Mi Hazánk, mert provokáció volna a katonai szövetség bővítése Oroszország határán, míg a semleges zóna nemzetközi érdek. Súlyos hiba lenne most olajat önteni a háború tüzére.

Civil népszavazási kezdeményezés is van a Nemzeti Választási Bizottság előtt az ügyben, hogy támogassuke a NATO bővítését, tehát akár már csak azért is érdemes lett volna megvárni a szavazást, ezáltal támogatni a mi napirend-módosítási kezdeményezésünket, amelyet mégis leszavaztak Gyurcsány Ferencékkel karöltve.

(16.40)

Ami a nemzeti konzultációt illeti, az kétségkívül inkább primitív kormánypropaganda szokott lenni, de itt az idő egy társadalmi párbeszédre és annak valódi figyelembevételére. „A magyarok döntöttek: 97 százalék nem a szankciókra.” Ez áll az óriásplakátokon, Orbán Viktor mégis rendre támogatja, legalábbis nem vétózza meg  persze ott hivatalos szavazás nincs is  Brüsszelben. Tehát a szemfényvesztő kormánypropagandával szemben sajnos az amerikai érdekek kiszolgálásához asszisztál Magyarország is.

A béke, a semlegesség, a függetlenségünk a legfontosabb értékek közé kellene tartozzon. Hajlandóe a magyar kormány a NATO-bővítés magyar vétójára a világháború elkerülése érdekében? Ezt kérdeztem szeptemberben, de akkor csak mellébeszélés volt a válasz. Mostanra pedig sajnos beállt a nemzetközi sorba az Orbán-kormány is, a magyarországi balliberális ellenzék elvárásainak megfelelően.

Nincs bajunk Svédországgal és Finnországgal, de az ő érdekük is, hogy ne szélesítsük a háborús konfliktust a NATO-hoz való csatlakozásukkal épp most. Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem, vagy legalábbis kevésbé határos egymással, mert van egy katonailag semleges vagy úgynevezett pufferzóna. Északon eddig Svédország és Finnország töltötte be ezt a szerepet, Közép-Kelet-Európában pedig Ukrajna. Az elmúlt bő egy évben láthattuk, hogy ennek a pufferzónának a megsértésére, azaz az Ukrajna globalizálására, a nyugati szövetségi rendszerbe való integrálási kísérletére irányuló kísérletet automatikusan a másik fél durva reakciója követi. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy ebben a helyzetben a konfliktus világháborúvá szélesedésének megelőzése, elkerülése érdekében katonailag semleges legyen Oroszország szomszédsága, legalábbis Finnország és Svédország, sőt Ukrajna és délebbre a többi volt szovjet tagköztársaság is.

A NATO-bővítésről való szavazást azért is javasoltuk elhalasztani, mert előbb válaszokat szeretnénk kapni azokra az írásbeli kérdéseinkre  jobb híján akár most , melyekre a honvédelmi miniszter a válaszokat eddig megtagadta. Mennyibe kerülnek a NATO-szerepvállalásaink, például a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállás? Hány magyar honvédet küldtek ki idegen országokba szolgálni szerte a világon? Titkosítás helyett érdemi válaszokra volna szükség, és az új világrend kiszolgálása helyett a függetlenségünk, a semlegességünk, ezáltal a béke előmozdítására.

Közfelháborodást váltott ki, hogy a magyar kormány eltitkolta és a szlovák védelmi minisztertől kellett megtudjuk, hogy ukrán katonák, egészségügyi szakemberek kiképzésében is részt vesz Magyarország. A Magyar Honvédség parancsnoka a nyáron titokban meglátogatta az ukrán vezérkart, s erről is csak utólag, ukrán híradásból értesültünk. Az ukrán fegyveres erők vezetője akkor úgy nyilatkozott, hogy elégedett Ukrajna és Magyarország katonai együttműködésének a szintjével. Vajon mit tudhat ő, amit a magyar kormány nem köt az orrunkra? A balti légtér biztosítását is vállalták magyar Gripenekkel, és konfliktusba is kerültek orosz vadászgépekkel. A www.ma7.sk pedig arról írt, hogy eredményesen zárult az egyeztetés a magyar és a szlovák védelmi miniszter között, hamarosan magyar Gripenek is védik majd Szlovákia légterét. Miért vállalják ezt, ami az Ukrajnában zajló amerikai-orosz konfliktus közvetett támogatása? Szlovákia ugyanis éppen a magyar támogatásnak is köszönhetően átadta a szlovák légierő gerincét képező MiG-29-eseket Ukrajnának.

Az ukrán katonák kiképzésén kívül milyen eddig eltitkolt, vagy legalábbis hírekben meg nem jelent segítséget nyújtottunk Ukrajnának? Például adtunke üzemanyagot akár pénzért, és ha igen, mikor, mennyit, milyen áron? Ezeket a kérdéseket már a kormányfőnek tettem föl, de ő ugyanúgy nem válaszolt, mint a honvédelmi minisztere.

A képviselők történelmi felelősségének súlyára szeretném felhívni a figyelmüket zárásként, mert lehetséges, hogy Európa vagy talán az egész emberiség jövője, léte van most a kezünkben. Ennek tudatában gondoljanak most a saját családjaikra, szeretteikre, s így mondjanak nemet a háborús konfliktus további terjesztésére. A vétó egy lehetőség most nemzetünknek, hogy a béke hírnökei legyünk, így írjuk be ismét magunkat az emberiség történelmébe. A Mi Hazánk Mozgalom szerint tehát itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen. Mi valóban nem akarunk világháborút. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Novák Előd képviselő úr. Most megadom a szót Vadai Ágnes képviselő asszonynak, a DK képviselőjének.

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Finnország a barátunk. Speciális kapcsolat fűzi Magyarországot ehhez az országhoz. Európában a partnerünk, és nagyon remélem, hogy hamarosan a NATO-ban is a szövetségesünk lesz.

Államtitkár úr beszéde nagyon tényszerű, érzelemmentes, azt tudnám mondani, hogy korrekt volt, de kicsit megkésett, abból a szempontból  ahogyan ő is elmondta , hogy tavaly júliusban került sor a döntésre Madridban arról, hogy a két országot, Finnországot és Svédországot meghívják a NATO-ba, hogy ott teljes jogú tagok legyenek. Azóta eltelt majdnem kilenc hónap, és sose kaptunk önöktől érveket arra vonatkozóan, hogy miért tartott idáig a finn csatlakozás ratifikálási időpontjának elhúzódása.

Az egyik szemem sír, a másik meg nevet, hiszen örülök, hogy legalább Finnország kérdésével tudunk foglalkozni, és a finn NATO-csatlakozás ratifikációja  de le kell kopognom, őszintén szólva, mert a bizalmam azért óvatos önökkel szemben, de talán  a mi oldalunkról, a magyar Országgyűlés oldaláról ma 6 órakor, amikor elkezdődik a szavazás, megtörténik.

És örülök, hiszen Finnország, egyébként Svédországgal együtt sok tekintetben régóta partnere Magyarországnak, védelmi kérdésekben is. Megemlítem önöknek azt, hogy Pápán a nehéz légiszállító képesség tekintetében a NATO-országok mellett Finnország és Svédország volt az, amelyik az előző kormány idején csatlakozott ennek a közös képességnek a fejlesztéséhez. De ha beszélünk arról, hogy ezzel a két országgal a különböző missziókban hogyan vettek részt a katonáink, hogyan dolgoztak együtt, akkor nyugodtan mondhatom és állíthatom, hogy jól ismerjük Finnország és természetesen Svédország katonai képességeit, lehetőségeit is.

Tehát örülök, hogy eljutottunk idáig. Hosszú folyamat volt. Azt hiszem, a Külügyi Bizottságban is világosan megbeszéltük, legalábbis én elmondtam önöknek, hogy szerintem az a rész, amit önök képviseltek ebben, az a folyamat, amit önök végigvittek ebben, felesleges volt. Ezt a beszédet államtitkár úr a madridi ülést követően is el tudta volna mondani ebben az Országgyűlésben.

Mert érzelmeink természetesen vannak a két ország irányába, feltételezem, hogy európai szövetségesi érzelmeink, és nem személyes érzelmeink. Magyarország nyerni fog Finnország NATO-tagságával, s hozzáteszem, hogy Svédország NATO-tagságával is. A NATO, mely a világ legerősebb védelmi szövetsége, csak erősebb lesz azáltal, hogy Finnország, és reményeink szerint minél hamarabb Svédország is csatlakozik a NATO-hoz. Hosszú volt az idevezető út, és érveket igazából nem láttunk. De talán most már mindegy is, mert legalább itt vagyunk a célegyenesben, és ha minden igaz, akkor kicsivel több mint egy óra múlva elkezdjük a szavazást.

Amellett azonban nem mehetünk el, hogy ez a folyamat, amit önök véghez vittek, milyen károkat okozott nem Finnországnak és Svédországnak, hanem Magyarországnak. Nem volt olyan NATO parlamenti közgyűlési megbeszélés, nem volt olyan nemzetközi megbeszélés, ahol ne került volna elő Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának kérdése. S minden egyes alkalommal, egyébként teljesen jogosan, a partnereink, a NATO-partnereink, akikkel együtt dolgozunk annak érdekében, hogy a magyarok biztonságát is szavatoljuk, kérdezték, hogy miért ez az elhúzódás, mi a konkrét indok, mik azok a pontok, ahol Finnország, s teszem hozzá, Svédország, nem teljesíti a kritériumokat, amellyel teljes jogú NATO-taggá lehetnének. Ilyet egyetlenegyszer sem hallottunk, és azért nem hallottunk, mert ez a két ország minden tekintetben teljesíti a NATO-tagság kritériumait.

Csak azt hallottuk, hogy kinek milyen személyes bánata volt finn és svéd politikusokkal szemben. Éppen talán Nacsa képviselő úr volt, de lehet, hogy tévedek, és Juhász Hajnalka képviselő asszony volt az, aki konkrétan, hosszan sorolta azokat a kritikákat, amelyeket finn politikusok fogalmaztak meg, és amelyeket svéd politikusok is megfogalmaztak. Képviselőtársaim, ezek személyes sértődések voltak. Személyes sértődések! Finnország és Svédország politikusai soha, egyetlenegyszer sem sértették meg a magyar népet. Egyetlenegyszer sem! Az önök kormányzásával szemben emeltek kritikát  ehhez szerintem joguk van , de egyetlenegyszer sem hallottam soha én személyesen sem finn, sem svéd politikusoktól azt, hogy a magyar néppel szemben lenne kritikájuk. A magyar népet tisztelik, ahogyan mi a finn és a svéd népet kölcsönösen tiszteljük. Az a különbség, hogy Finnországban és Svédországban a kormányok nem azonosítják magukat a néppel.

(16.50)

Ezek a személyes érzelmek befolyásolták önöket, és ez azért baj, mert a haza biztonságának kérdése nem személyes sértődöttség kérdése, és nem is lehet személyes sértődöttség kérdése. Finnország csatlakozása  és reményeink szerint hamarosan Svédországé is  erősíteni fogja Magyarország biztonságát, a magyar polgárok biztonságát is. Nem lehet ezt a lehetőséget elszalasztani, és nem lehet ezt a felelősséget tovább odázni. Ezért arra szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy a mai napon támogassák Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációját  nyilvánvalóan akkor még mindig hiányzik egy tagország, de reményeink szerint ott is hamarosan megtörténik ez a lépés , és legyenek szívesek, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a magyar Országgyűlés ezek után a lehető leghamarabb ratifikálja Svédország csatlakozását is.

E két ország csatlakozásával sokkal, de sokkal erősebb lesz a szövetségünk, és nemcsak katonai értelemben, hanem szolidaritási értelemben, gazdasági értelemben, és ami nagyon fontos, demokratikus értelemben is; és ez nagyon fontos. A NATO egy demokratikus védelmi közösség, még akkor is, ha egyébként az önök kormánya megpróbál néha olyan lépéseket tenni, ami nem ebbe az irányba mutat.

Azt tudom önöknek mondani, hogy a Demokratikus Koalíció és Dobrev Klára árnyékkormánya természetesen támogatja Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációját, és természetesen támogatjuk és kérjük, hogy minél hamarabb Svédország NATO-csatlakozása is kerüljön napirendre. Azt szeretnénk önöktől kérni, hogy fontolják meg, hogy milyen történelmi felelősségük van abban, ha tovább húzzák Svédország csatlakozásának ratifikációját, hogy milyen további károkat fognak okozni Magyarországnak. Az Orbán-kormány e tekintetben  bocsássanak meg, hogy ezt mondom  irreleváns, nem számít. De Magyarország, Magyarország NATO-beli tekintélye, a szövetségesi hűségünk és elköteleződésünk: ezt teszik önök kockára és tették kockára az elmúlt hónapokban.

Mi üdvözöljük azt, hogy ez a két ország csatlakozik a NATO-hoz. Nagyon reméljük, hogy Vilniusig minden szükséges döntés megszületik, és akkor egy évvel a madridi történelmi csúcs után  mert minden tekintetben történelmi volt ez a csúcs  egy újabb történelmi mérföldkőhöz fogunk érkezni azzal, hogy két olyan ország, amely mindig a semlegességre épített, a semlegességét feladva úgy dönt, hogy a NATO-t, a világ legerősebb demokratikus védelmi szövetségét erősíti. Ez mindenkinek jó. Ez jó Svédországnak, Finnországnak, ez jó Magyarországnak, ez jó a finn népnek, ez jó lesz a svéd népnek, és természetesen jó lesz Magyarország polgárainak.

Ne felejtsék el, közös felelősségünk van. A NATO egy nagyon fontos szervezet. Még annál is fontosabb, hogy itt politikai játszmák részese legyen. Kérem önöket, értsék meg: ezzel nem lehet játszani, ez a biztonság, ez mindannyiunk biztonsága. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vadai Ágnes képviselő asszony. Megadom a szót Tóth Bertalan képviselő úrnak, az MSZP képviselőjének.

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak megerősíteni tudom azt, amit napirend előtti felszólalásomban elmondtam, hogy a Magyar Szocialista Párt üdvözli, hogy nyolc hónap után eljutottunk oda, hogy a madridi csúcson még támogatott finn-svéd NATO-csatlakozási kérelem után a magyar Országgyűlés ratifikálja legalább most a finn csatlakozási szándékot.

A nyolc hónapon van a hangsúly, illetve azon az elmúlt időszakban mutatott fideszes magatartáson, amelyről Vadai képviselőtársam is említést tett, ami igen szégyenteljes, és az ügy komolyságához mérten egy nagyon komolytalan hozzáállást mutatott. Tényleg, elnézve a négyfős küldöttség Canossa-járását a két uniós tagállamban, sok minden eszébe jutott az embernek, de mondjuk, a NATO-bővítés geopolitikai jelentősége vagy Magyarország kifejezett nemzeti érdeke a csatlakozás kapcsán éppen nem. Azt kell önöknek mondanom, hogy az elmúlt hónapokban én személy szerint politikusként is, magyar állampolgárként is szégyenkeztem, hogy Magyarország Kormánya ilyen magatartást tanúsít egy ilyen halálosan fontos kérdésben.

De nem is erről szeretnék beszélni, hanem arról az érvelésről, amit önök hozzátettek ehhez a magatartáshoz. Itt még az első indok az volt, hogy a magyar Országgyűlés olyan hihetetlen módon elfoglalt, mindenféle rendkívül fontos jogszabályt a háborús veszélyhelyzet miatt el kellett fogadni, hogy nem fért fel a napirendre a két tagállamjelölt csatlakozási szándékáról szóló szavazás és a ratifikáció. Majd utána egy fordulatot vett ez az indoklás, ott pedig már szóba került, hogy a két tagjelölt állam hogyan gondolkodik a Magyarországon lévő kormányzatról, annak politikájáról, a magyar jogállamiságról, a korrupcióról, s a többi, s a többi; és kifejezetten sértve érezték magukat azokkal a mondatokkal kapcsolatban, amelyek kritizálták, hogy például a finn és a svéd adófizetők pénzét Mészáros Lőrincnek szokták átjátszani, illetve a miniszterelnök vőjének és környezetének. Nyilván ez önöknek rendkívül rosszulesett, de mi ezt ténymegállapításnak tekintjük, hiszen a mindennapokban ebben élünk.

De én ezt az érvelést megfordítanám. Gyorsan itt az interneten tájékozódtam; én nem nagyon értek a hadászathoz  bár nyilván nyomon követem a híreket , de az interneten megnéztem, hogy tulajdonképpen Svédország és Finnország még mit tesz hozzá a NATO-erőhöz és a NATO-szövetséghez, ha csatlakozik. Azt írják a két északi állam haderejéről, hogy kisebb létszámú, de rendkívül ütőképes és elképesztően jól felszerelt hadseregekről van szó. Svédországban már meghaladta az 50 ezret a hadsereg létszáma, közel 270 ezer mozgósítható tartalékossal rendelkeznek, közel 300 harckocsival, 116 Gripen repülőgéppel. Finnországban is már a 30 ezret meghaladta a hadsereg létszáma, közel 230 ezer tartalékos, több mint 300 harckocsi, és ott is meghaladja a 60-at a harci repülőgépek száma, ha ami információkat én olvastam, igazak.

Tehát tulajdonképpen ez a két tagállam azzal, hogy csatlakozik a NATO-hoz, vállalja azt a kötelezettséget, hogy ha bármely NATO-tagállamot támadás ér, akkor azt a NATO-tagállamot megsegíti és a védelmére kel. Tehát két ilyen haderővel rendelkező ország azt vállalta, hogy a semlegességük feladásával, nyilván a saját biztonságuk növelése mellett, de ha Magyarországot érné bármilyen támadás, akkor ez a két állam rendelkezésre állna, és Magyarország védelmére kelne, annak ellenére, hogy Magyarországon a jogállam folyamatosan leépül; annak ellenére, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét éppen most számolják fel a szemünk láttára, ezért nem érkeznek az európai uniós támogatások; annak ellenére, hogy a svéd és a finn adófizetők pénze kézen-közön eltűnt az elmúlt időszakban, és ez is az egyik oka, hogy nem jutunk hozzá az európai uniós támogatásokhoz. Ez a két állam ezek ellenére csatlakozna egy olyan szövetséghez, hogy ha Magyarország bajba kerülne, akkor védelmére kelne.

Örülnünk kéne ennek a fejleménynek, örülnünk kéne, hogy az a katonai szövetség, amelybe beléptünk, és amiben most az önök által rendkívül sokat kritizált Horn Gyula is rendkívül sokat tett, hogy ennek a szövetségnek a részesei, tagjai lehessünk, hogy Magyarország biztonságának egyik legfőbb garanciája a NATO-tagállam, hogy ez bővül, ennek örülnünk kéne, és mindent meg kellett volna tennünk, hogy támogassuk a két ország NATO-csatlakozását, hiszen ez Magyarország nemzeti érdeke.

Államtitkár úrnak a mostani felszólalása köszönőviszonyban sincs a mai napirend előtt felszólalásomra adott válaszához képest. Nem tudom, hogy mi történt, valószínűleg a futsalos megjegyzésem felbosszantotta államtitkár urat. Ez volt a szándékom amúgy; mert szerettem volna bemutatni, hogy egy ilyen horderejű kérdéshez képest, amit önök csináltak és csinálnak most, hogy szétválasztották a két ország csatlakozásáról szóló szavazást, mutatja ezt, hogy önök nem veszik komolyan, hogy mi zajlik körülöttünk.

Az MSZP támogatni fogja Finnország NATO-hoz való csatlakozását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(17.00 )

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tóth Bertalan képviselő úr. A következő hozzászóló Brenner Koloman képviselő úr, Jobbik.

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Európa a biztonságunk, Európa és a NATO biztosítja ugyanis a magyar polgárok biztonságát és a békét. A Jobbik-Konzervatívok véleménye ebben az ügyben kezdettől fogva egyértelmű volt: azért kell mindkét ország, Finnország és Svédország NATO-csatlakozását sürgősen ratifikálnia a magyar Országgyűlésnek, mert ez a magyar nemzeti érdek.

Az a szomorújáték, ami azóta megtörtént, hogy a magyar küldiplomácia tavaly nyáron megígérte finn és svéd barátainknak, hogy ősszel azonnal ratifikálja mindkét ország NATO-csatlakozását a magyar Országgyűlés  lefordítanám: önök nem mondtak igazat; önök nem mondtak igazat! , azóta tart ez a procedúra, ami nagyon komolyan sérti azt, hogy hazánk nemzeti érdekérvényesítési képessége csökkent ezáltal, hiszen nagyon komoly károk estek ebben a folyamatban hazánk nemzetközi megítélésében.

Én a Külügyi Bizottság konzervatív alelnökeként innen is még egyszer megkövetem finn és svéd barátainkat, mert méltatlan az a procedúra, amelyet a fideszes egypárti túlhatalom ez ügyben  nem tudni milyen okból, illetve csak sejthető, hogy Putyin által diktált okokból  ebben a folyamatban játszott.

Apropó, Putyin! Ne felejtsük azt el, hogy 2021. de-cember 17-én Putyin orosz elnök eljuttatott a NATO és az Amerikai Egyesült Államok számára egy memorandumot, amelyben azt követelte, hogy a NATO vonuljon vissza az 1997-es határokig. Tehát nem ’22. február 24-én, amikor a putyini orosz agresszió lerohanja Ukrajnát, kezdődött az a veszély, amely a magyar polgárok békéjét és biztonságát veszélyezteti, és nemcsak a magyar polgárokét, hanem az egész közép-kelet-európai régióét, azon régióét, ahol a ’45 utáni világrend első körös átrendeződése során 1989-90-ben végre sikerült a szovjet-orosz megszállást felszámolnunk, és hazánk is, a többi állammal egyetemben, elindult egy kiegyensúlyozott polgári fejlődés irányába. Tehát gyakorlatilag egy ilyen világtörténeti helyzetben önök, a fideszes kormányzat nyeglesége és diplomáciai szempontból nagyon komoly károkat okozó tevékenysége után most, ma végre megszavazzuk Finnország csatlakozását.

De miért nem szavazzuk meg ma  ahogy a Külügyi Bizottság azonos ülésén megszavazta  Svédország NATO-csatlakozását is? Nagyon egyszerűen azért, mert önök, úgy tűnik, a magyar nemzeti szuverenitást Törökországban keresik; most, úgy tűnik, éppen a szultánhoz csatlakoznak ebben a nagy szabadságharcukban. Volt ilyen korábban a történelemben is egyébként, csak úgy jelezném. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon átlátszó történet, hogy abban a pillanatban, amikor Törökország zöld utat ad a finn NATO-csatlakozásnak, hipp-hopp, ennyi hónap után, ma szavazni fogunk róla. Remek! (Nacsa Lőrinc: NATO-szövetséges…)

Közben Svédországról  mivel ott még mindig folynak a tárgyalások Törökország tekintetében  még nem, és akkor önök még egy kicsit húzzák az időt, szégyenszemre a magyar nemzeti érdeket veszélyeztetve. Most komolyan kérdezem önöket, kedves fideszes képviselőtársaim: ebben mi a magyar nemzeti érdek azon kívül, hogy önök úgy gondolják, hogy ezzel mozgásteret tudtak bármilyen formában is, mondjuk, egyéb ügyekben önmaguknak biztosítani, például az európai uniós forrásokkal kapcsolatban? Na most, ez ám az igazi, nagyon komoly veszélyeztetése hazánk nemzeti érdekének, hogy önök összekapcsoltak olyan dolgokat, mint hogy mondjuk, szélsőséges liberális politikusok néha mondtak meredek mondatokat akár az önök politikájáról, akár hazánkról. Ezeknek egy része igaz volt, más része nem volt igaz; ezt elmondtam mindig.

Ugyanakkor ezt összekapcsolni hazánk nemzeti érdekével, azzal, hogy két olyan állam, mint Finnország és Svédország… Finnország konkrétabban nagyon komoly honvédő háborút nyert meg a szovjet-orosz csapatokkal szemben. Svédország és Finnország katonai teljesítményéről nagyon elismerően szólt államtitkár úr, ezt nem ismétlem meg, és ez igaz. Na most, ehhez képest megbízhatatlan NATO-szövetségesnek mutatkozott a fideszes kormány, és ennek minden negatív ódiumát érezte minden magyar polgár, aki az elmúlt időszakban bármilyen fórumon részt vett nemzetközi szinten, mindannyian éreztük a negatív voltát. Tehát tessék azonnal ratifikálni Svédország NATO-csatlakozását is! És azt pedig, hogy ezt a szomorújátékot ma Finnország tekintetében végre befejeztük, ezt nagyon üdvözlöm a Jobbik-Konzervatívok nevében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Brenner Koloman képviselő úr. Most megadom a szót Tompos Márton Kristóf képviselő úrnak, a Momentum képviselőjének.

TOMPOS MÁRTON KRISTÓF (Momentum): Köszönöm, elnök úr. Én azzal kezdenék, hogy egy picit muszáj vitatkoznom Vadai képviselőtársunkkal. Semmi súlyos, de igazából kaptunk mi indokot arra vonatkozóan, hogy miért nem szavazza meg ezt a kormánypárti többség.

Először arról volt szó, hogy nem fér bele a feszített tempóba, ez elhangzott. Nyilván a kata kinyírása 48 óra alatt átment, de ez nem fért bele. Aztán arról volt szó, hogy konzultáció van még, Brüsszel elvárja, hogy konzultálni kell az ilyen nagy lépésekről, és ezért van egy társadalmi egyeztetés, ami úgy nézett ki, hogy bárki fölmehetett a kormany.hu-ra, a dokumentumok között kikereshette a megfelelő anyagot, letölthette azt a papírt, és ott volt egy darab mondat, hogy erre az e-mail-címre tessék írni. Na, ez volt az önök konzultációja!

Aztán kiderült, hogy jó, azért ez nem így van, a kritikák miatt nem lehet ezt ratifikálni, hiszen miket mondtak ránk a svédek meg a finnek, úgyhogy delegációt kell küldeni, de ez nem fogja ezt befolyásolni. Aztán kiderült, hogy mégis befolyásolni fogja, legalábbis a svédek esetében, a finnekében nem. Mondjuk úgy, hogy van egy pici káosz, de azt hiszem, ami itt a legfontosabb kérdés, és az ellenzéki képviselőtársaim nem tették fel, hogy ez milyen érzés. Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Milyen érzés, hogy a főnök bemond valamit, és aztán, hogy ne legyen neki arcvesztése, elviteti önökkel a balhét? Merthogy elvileg önöknek, az önök ellenállásának köszönhető az, hogy most a svédekét nem ratifikálja a parlament. Milyen érzés? Milyen érzés, amikor a csalánt…  ugye, hadd ne fejezzem be!

Tudják, ugyanilyen érzés a tanároknak; ugyanilyen érzés a kirúgott honvédeknek; ugyanilyen érzés a kirúgott postásoknak; ugyanilyen érzés az ügyeleti rendszerbe kényszerített háziorvosoknak. Én nagyon-nagyon sajnálom, de tényleg nagyon sajnálom azt, hogy egy diplomáciai botrányt kellett kavarni ahhoz, hogy végre átérezzék, hogy mit művelnek ezzel az országgal. Sajnálom. (Taps a Momentum padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tompos Márton Kristóf képviselő úr. Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt.

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tompos Márton nagy szavai után feltenném a kérdést, hogy hol volt a Momentum a NATO-csatlakozás általános vitáján. (Tompos Márton Kristóf közbeszól.)

Ugye, önök arra nem vették a fáradságot, hogy a saját munkahelyükön egy ilyen fontos kérdésben, mint a svéd és a finn NATO-csatlakozás, amikor órákon keresztül geopolitikai, védelmi, haditechnikai, biztonsági kérdésekről beszélgettünk  mert ezek mind-mind ennek a kérdésnek a vonatkozásai, ezekről itt beszélgettünk hosszú órákon keresztül , önök arra nem vették a fáradságot, hogy a munkahelyükre bejöjjenek, vagy egy embert a frakcióból beküldjenek vitatkozni, tisztelt képviselőtársaim! Ezek után idejön, és nagy hangon kioktat bennünket, amikor arra nem veszi a fáradságot, hogy hétköznap a saját munkahelyén megjelenjen napközben, és részt vegyen egy ilyen fontos kérdés vitájában?! Elég szánalmasnak gondolom, tisztelt képviselő úr, de ez az ön lelkiismerete meg az ön munkaideje, majd elszámol vele, akinek szükséges.

Vadai képviselő asszonynak szeretném mondani, hogy én annyira szeretném egyszer megélni azt, hogy ön olyan lelkesen beszél majd egyszer Magyarországról, mint ahogy most Svédországról meg Finnországról tette. (Dr. Vadai Ágnes: Megkérdőjelezi, hogy szeretem a hazámat? Tényleg? Itt tartunk?) Annyira örülnék neki, hogyha egyszer Magyarországról beszélne olyan lelkesen és olyan szeretettel, mint ahogy most más országokról beszélt a tisztelt képviselő asszony. Szerintem ez egy fontos dolog lenne, hogyha ide eljutnánk. (Dr. Vadai Ágnes: Jobban szeretem a hazámat, mint te, az biztos!)

(17.10)

Magyarország egy jó NATO-szövetséges. Magyarország érdekelt abban, hogy a NATO fennmaradjon, megerősödjön és bővüljön. Ezért támogatjuk a finn NATO-csatlakozást, ezért fogjuk ma megszavazni a finn NATO-csatlakozást, ezért támogattuk eddig is a finn NATO-csatlakozást, tisztelt képviselőtársaim. Erről vitatkozunk most, ennek a záróvitáján vagyunk, egy óra választ el bennünket a szavazás időpontjától. Ezért fogjuk támogatni, és ezért örülünk annak, hogy a NATO erősödik, bővül.

Mi általában is a bővítés folyamata mellett vagyunk mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban. Szerintünk egy közösség nem gyengébb, hanem erősebb lesz, hogyha be tud emelni a tagjai közé másokat. Szerintünk egy közösség nem gyengül attól, hogyha új tagállamokat fogad maga közé, hanem erősödik. Ezért állunk például értetlenül az Európai Unió lassúsága és késlekedése miatt a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációja kapcsán. Ezért állunk értetlenül, amikor az Európai Unió hosszú évek vagy évtized óta például a szerbeknek, például másoknak ígérget folyamatosan, de nem teljesíti azokat, mert egy közösség, hogyha többen vagyunk benne, ha erősebbek vagyunk benne, az a közösség számára jó. Ezért fontos a közösség érdekét megfelelő helyre helyezni.

És ezért vagyunk érdekeltek a NATO fenntartásában, megerősítésében és bővítésében, mert Magyarország jó NATO-szövetséges. A magyar katonák NATO-missziókban való szerepvállalásáról, még ha Novák Előd folyamatosan gyalázatos hangot is üt meg (Dr. Vadai Ágnes: Ebben egyetértek!), attól még a magyar katonák a NATO-szerepvállalást a legmagasabb profizmussal teljesítik (Dr. Vadai Ágnes: Ebben egyetértek!), és mindig a legmagasabb dicsérő szavakat kapják meg a NATO-szövetségeseinktől. És amikor Brenner Koloman, a JK képviselője azt mondja, hogy a törökök így meg úgy (Dr. Vadai Ágnes: JK?), a törökök így meg úgy vannak, akkor feltesszük a kérdést, hogy itt megpróbálja csúfolni a törököket, hogy akkor van jó szövetséges, meg rossz szövetséges? Törökország NATO-szövetségesünk, tisztelt képviselőtársaim. Amikor önök rendszeresen ilyen nagy beszólásokat tesznek, Törökország NATO-szövetségesünk, NATO-tagállam, egy nagy tagállam, és NATO-szövetségesünk, és igen, mi azt ígértük, és ezt az ígéretünket tartjuk is, hogy ebben a kérdésben nem rajtunk fog múlni, nem mi leszünk az utolsók.

A mostani csatlakozás folyamata is az, hogy ha minden országban lezárult a ratifikációs folyamat, akkor a főtitkár meghívja a két leendő tagállam vezetőjét a következő, egyébként Vilniusban nyáron esedékes csúcstalálkozóra, hogy ott meghívhassa a NATO tagjai közé Finnországot és Svédországot. Finnországról beszélgetünk most. Hát, tisztelt képviselőtársaim, ez nyáron fog megtörténni, ez helyes, hogyha meg fog történni, ez nyáron fog megtörténni. És mi pontosan azért szeretnénk ma ezt megszavazni, mert támogatjuk azt, hogy ez a szövetség, amely egy védelmi szövetség, nem támadó szövetség, hanem egy védelmi katonai szövetség, tovább erősödjön, mert Magyarország felvételével is tovább erősödött a NATO, Magyarország is hozzáteszi a saját hozzájárulását, sokszor egyébként erőn felül a szövetségi rendszerben, sokszor erőn felül, tisztelt képviselőtársaim, ne felejtsünk el erről is megemlékezni. Például Magyarország, reméljük, az idei évben eléri a NATO által elvárt védelmi kiadások GDP-arányos 2 százalékos összegét (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.), védelmi kiadások között, amit számtalan, nálunk sokkal gazdagabb ország nem fog elérni még az idei évben, sőt a jövő évben sem, az a helyzet, tisztelt képviselő urak. És milyen jó, hogy ennek egy jó része fejlesztésre is megy, tisztelt képviselőtársaim, és ilyen szempontból a magyar hadsereg, a Magyar Honvédség képessége is és ereje is folyamatosan nő. Csak a tavalyi évhez képest 50 százalékkal emeltük a védelmi költségvetést. Egy órával ezelőtt fejeztük be a költségvetés módosításának a vitáját, ott is világos, 50 százalékkal emeltük a védelmi költségvetést válságos időszakban, a veszélyek korában, 2022-ről 2023-ra.

Mi jó szövetségesek vagyunk, jó NATO-tagállam vagyunk. Természetesen mi azt szeretnénk, hogy a NATO mint védelmi szövetség védelmi szövetség maradna, nem támadó szövetséggé lépne elő, de hála istennek, ez a javaslat nincs napirenden, csak egy-egy szirénhang szólal meg egy-két országból, de hála istennek, a NATO vezetése higgadt, a NATO vezetése a józan ész talaján áll, és innentől kezdve az egész háborús konfliktushoz a józan ész alapján áll hozzá.

Én azt szeretném tisztelt képviselőtársaimtól kérni, hogy ebben a vitában ne a folyamatos lózungokat és hazugságokat hangoztassák, mint Tóth Bertalan is tette, vagy éppen Brenner Koloman tette, hanem, ahogy ezt egyébként a Külügyi Bizottságban megfogalmaztuk, a NATO Parlamenti Közgyűlés delegációjában megfogalmaztuk, mi támogatjuk ezt a kérdést, így állunk hozzá, így álljanak hozzá önök is.

Amit pedig Vadai képviselő asszony mondott: ott voltunk a legutolsó NATO Parlamenti Közgyűlés plenáris ülésén, ahol Zsigmond Barna képviselőtársam, delegációvezető úr segítségével és vezetésével tárgyaltunk egyébként a svéd delegáció tagjaival is, a finn delegáció tagjaival is, delegációvezetőkkel is találkoztunk jó hangulatú megbeszéléseken, tisztelt képviselő asszony. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Pontosan arról az együttműködésről beszéltünk, Finnország a téma, arról az együttműködésről beszéltünk, ami most, hogy egy másik szövetségi rendszerben is közösen ott leszünk, Finnország az Európai Unió tagja, és mint ilyen, európai szövetségesünk, és most a NATO-ban is szövetségesek leszünk, akkor nyilvánvalóan azt tudjuk nekik mondani, hogy üdvözöljük őket a klubban, leegyszerűsítve vagy pestiesen szólva, azt mondjuk, hogy az új szövetségi rendszerben is kezdjük el azt az együttműködést, amely Európa és így benne a magyar emberek biztonságát is garantálja. Mi ezért támogatjuk Finnország NATO-csatlakozását, ezért fogjuk ma megszavazni.

Nem tudom, hogy önök a hétvégén néztéke a hivatali e-mail-fiókjukat, számtalan finn levél érkezett a képviselői e-mailekre, számtalan olyan levelet kaptunk a finn állampolgároktól is akár, finn képviselőktől, amelyekben (Közbeszólás a Momentum soraiban. Derültség az ellenzéki sorokban.  Az elnök csenget.)  elmondom, és akkor nyomnak gombot, és akkor reagálnak rá  olvashattuk a finn állampolgári kételyeket. Mi azt tudjuk erre mondani, hogy sajnos ez most késő, mert mi ezt eldöntöttük, mi ezt támogatni fogjuk, és azt remélem, hogy majd önök is így tesznek, mert a NATO is, a finnek is a bővítés folyamatában, a megerősítés folyamatában számíthatnak ránk, a Fidesz-KDNP ezért fogja ma támogatni a finn NATO-csatlakozást. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, Fidesz.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon fontos ez a vita, még akkor is, hogyha ellenzéki képviselőtársaim, néhányan közülük legalábbis, viccet próbálnak ebből csinálni. Tehát miről is szól ez a mai vita? Arról szól, hogy Finnország csatlakozik a legjelentősebb euroatlanti védelmi szövetséghez, és Magyarország támogatja Finnország csatlakozását.

Mi is ez a NATO? Tehát a NATO-ról essék néhány szó, hiszen valóban úgy tűnik, hogy önök nem értik pontosan, hogy mit jelent ez a közös euroatlanti védelmi szövetség.

Emlékezzünk vissza, hogy a rendszerváltozás után, miután megszűnt a varsói szövetség, akkor nemzeti konszenzus övezte azt, hogy Magyarország csatlakozzon a NATO-hoz, és 1999-ben csatlakoztunk, nagy nemzeti siker volt, és azóta Magyarország a NATO megbízható partnere. Ha megnézzük a NATO elmúlt 30 éves történetét, akkor láthatjuk azt, hogy hullámzó volt a teljesítmény. Mi a magunk részéről mindig mindent megtettünk, és minden misszióban erőnkön felül vettünk részt, de bizony nagy tagországok részéről nagyon sok kritika érte a NATO-t, hogy pontosan merrefelé tart. Emlékezzünk vissza, komoly viták voltak arról, hogy legyen egy közös európai védelmi szövetség is a NATO mellett. Ebben a helyzetben érte Európát, a NATO-t, az egész világot az orosz agresszió, és akkor döbbent rá mindenki, hogy milyen fontos érték a NATO, és milyen jó, hogy van ez a NATO, és milyen nagy szükség van ebben a biztonsági helyzetben rá. Új erőre kelt, ha úgy tetszik, a NATO az orosz agresszió után, és az európai és euroatlanti szövetségesek közösen álltak ki az orosz agresszió ellen és Ukrajna támogatása mellett.

Ebben a lelkületben értünk el a 2022. június 28-30. közötti időszakhoz, 30-án az új stratégiai koncepció megfogalmazásához. A madridi csúcson született a NATO új stratégiai koncepciója. Néhány elemet fölsorolnék ebből az alapelvek közül. Megállapította ez az új stratégiai koncepció, hogy Oroszország jelenti az első számú és legközvetlenebb fenyegetést, a terrorizmus a legkomolyabb nem állami szintű fenyegetést. A stratégiai koncepció a NATO történetében első alkalommal foglalkozik a Kína felemelkedése által jelentett biztonsági kihívásokkal; a „kihívások” szót használja. További kiemelt területek vannak itt a koncepcióban: a déli stratégiai irányból érkező kihívások, illegális migráció, kiber- és hibridfenyegetések, kollektív és nemzeti ellenálló képesség, a reziliencia fogalma, innováció, klímaváltozás, kooperatív biztonság, partnerségek. Tehát a NATO, ahogy mondja, 360 fokos megközelítéssel próbál ezekre a kihívásokra választ adni.

(17.20)

Egy új elrettentésről és védelmi berendezkedésről is szól, új haderőstruktúrára tesz javaslatot, tehát egy átfogó reformot szorgalmaz minden tagállamban, és Ukrajna hosszú távú támogatását pedig egy átfogó segítségnyújtási csomag keretén belül indítja el. Ennek a stratégiai koncepciónak szintén egyik legfontosabb eleme az, hogy meghívta a szövetségbe Finnországot és Svédországot, és ezért vagyunk ma itt, mert konszenzus övezte Finnország és Svédország csatlakozását, és mi is támogatjuk a magunk részéről. Ünnepnap a mai, és szeretettel köszöntöm Pertti Anttinen nagykövet urat is, Finnország nagykövetét, aki itt van velünk, és akivel kiváló a kapcsolatunk. Ezúton is el szeretném mondani, hogy azonos értékek mentén dolgozunk finn szövetségeseinkkel, a NATO-ban lévő tagállamok is azonos értékek mentén működnek együtt, és komoly hozzájárulás a NATO védelmi képességéhez Finnország csatlakozása, különösen a távoli észak jelentette biztonsági kihívásokra tekintettel.

Engedjék meg, hogy néhány pontban reagáljak az ellenzéki, baloldali fölvetésekre is. A Mi Hazánk esetében szerintem a nemzeti érdek ellen cselekszenek akkor, amikor azt mondják, hogy mi lépjünk ki a NATO-ból. Ez egy geopolitikai nihilizmus szerintem, és a magyar nemzeti érdekek ellen való cselekvés, azon túl, hogy háborút mi sem akarunk, és senki nem akar háborút; ebben talán egyetértünk.

Vadai Ágnessel sok mindenben egyetértek abban, amit mondott a NATO-ról; viszont nem a sértődésről beszélhetünk csak akkor, amikor finn és svéd politikusokról beszélünk, hanem bizony sok esetben finn és svéd politikusok megakadályozták a nekünk jogosan járó európai uniós forrásokat, tehát ezt is ki kell mindenképpen emelni, erről is szót kell ejteni, hogy itt nem csak ilyen sértődésről van szó vagy egyáltalán szóváltásról.

Az MSZP vonatkozásában: látom, el is ment az MSZP-s kolléga. Itt korrupcióról beszélt; nem tudom, hogy jutott eszébe itt a NATO kapcsán a korrupció, de ha valahol korrupció van, az Európai Parlamentben a baloldali szocialista frakcióban biztos, hogy van korrupció, nem is akármilyen; nem is kicsi, hanem nagy. Emlékezzünk vissza arra is, hogy a vagyonnyilatkozat vonatkozásában micsoda kétarcú politikát folytat az Európai Unió, az Európai Parlament akár.

A Jobbik vonatkozásában pedig sajnos nincs már itt Brenner Koloman JK-s képviselőtársunk. Hát, talán emlékeztetném őt arra, hogy 2010-ben Gyöngyösi elnök úr, a JK elnöke stratégiai partnernek nevezte Oroszországot, és 2014-ben pedig a JK elnöke kiállt a luhanszki és donyecki népszavazások mellett. Tehát ennyit a Jobbik hitelességéről, ha egyáltalán a „hitelesség” szó még értelmezhető a Jobbik vonatkozásában.

A Fidesz-frakció támogatja Finnország NATO-csatlakozását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Következő hozzászóló Turi-Kovács Béla képviselő úr, Fidesz.

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Szögezzük le: a Fidesz-kormány, a fideszes parlamenti többség támogatja mind Svédország, mind pedig Finnország csatlakozását a NATO-hoz, tegyük hozzá, alapos megfontolás után. Ez az alapos megfontolás az, ami teljes mértékben hiányzik az ellenzék részéről. Értetlenül állok az előtt az önfeladás előtt, amely alapjában véve azt sem mérlegelte, hogy vajon ez a fajta csatlakozás csak előnyöket jelent vagy újabb kockázatokat.

Több történelmi példát lehet hozni, amikor azért nem kötöttünk szövetséget annak idején, amikor a Monarchia szerves részei voltunk, mert az a veszély megnövekedését jelentette volna, és a potenciális előnyök nem egyenlítették ki legalább egymást. Kötelessége ugyanis az államnak arra törekedni, hogy a veszélyforrások ne növekedjenek. Arról van szó, tisztelt Ház, hogy amikor egy erő csatlakozik egy szövetséghez, annak az erőnek is megvannak a maga sajátos érdekei, és ezek a sajátos érdekek nem ütközhetnek a magyar érdekkel. Ezt mérlegelni, és azt kifogásolni, hogy ezt a mérlegelést megtettük, megtesszük, ez teljesen észszerűtlen. Nyilvánvaló ugyanis, hogy Törökország sem azért ellenzi Svédország csatlakozását, mert ott mindenféle lázító erők vannak, hanem mert kerülni akar minden további konfliktust az orosz birodalommal. Történelmi tapasztalatai vannak, Törökország minden háborút elveszített egy kivételével, a krími háborút kivéve egy kivételével minden háborúból vesztesként került ki; ő mérlegel. Mi nem ezt mérlegeltük. Azt kellett mérlegelnünk: nő a védelmünk, nem nő vagy csökken? Végül is arra a meggyőződésre kellett jutnunk, hogy nőni fog a védelmünk azzal a katonai erővel, ami ott van, azzal a feltételezéssel, hogy továbbra is megtartjuk, hogy a NATO egy védelmi erő. Aki ezzel ellentétesen gondolkodik, és abban gondolkodik, hogy a megnövekedett erő valami támadó erő is lehet, azt kell mondanom, az nem az ország érdekében gondolkodik.

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy ez a vita ilyen értelemben már lezárható. Világos, egyértelmű; ha a többség úgy dönt, hogy az ország érdekében áll ezt a fajta bővítést végrehajtani, akkor nincs értelme olyan támadó hadjáratot folytatni a kormány ellen, amelynek most a tanúi vagyunk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Turi-Kovács Béla képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.

Megadom a szót 11 perc 20 másodperces időkeretben a vitazáróra Menczer Tamás államtitkár úrnak.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a hozzászólásokat; feljegyeztem, hogy Novák Előd, Vadai Ágnes, Tóth Bertalan, Brenner Koloman és Tompos Márton képviselő asszony, illetve képviselő urak szóltak hozzá a vitához. Örömmel látom, hogy ketten, Novák Előd és Tompos képviselő úr megtisztel azzal, hogy itt marad a vita végéig, a többiek nyilván elfoglaltak; bár úgy tudtam, és azt a következtetést vontam le az általuk elmondottakból, hogy ez a kérdés számukra fontos. De hát, ha megengedi elnök úr, én azért mégis mindegyik képviselőre röviden válaszolnék.

Novák képviselő úr felszólalására azt mondanám, hogy félreértés ne essék, én nem állítom azt, hogy amiket ön elmondott, azok nem komoly szempontok és nem mérlegelésre érdemes szempontok, különösen egy ilyen fajsúlyos kérdésben, különösen, amikor a szomszédságunkban háború van. Azt tudom önnek mondani, hogy ezeket a kérdéseket a politikusok értelemszerűen katonai szakértők bevonásával mérlegelték, és a végén a finn csatlakozást támogathatónak értékeltük.

Ami a harmadik világháborút és egyáltalán a háborús veszélyt illeti, én osztom azt, amit ön elmondott a tekintetben, hogy valóban, a harmadik világháború sajnálatos módon soha nem volt olyan közel, mint most, és a nukleáris eszkaláció veszélye sem volt soha olyan közel, mint most. Ennek a problémának az alapját én abban látom, hogy a békepártiak itt Európában, illetőleg az óceán túloldalán kisebbségben vannak; globális szinten nem, globális szinten világos tapasztalatunk a napi munkánk során az, hogy a békepártiak többségben vannak, de itt Európában, illetőleg az óceánon túl a háborúpártiak vannak többségben. Amit tudok önnek mondani, az az, hogy amíg ezt az országot az Orbán-kormány vezeti, addig mi egészen biztosan nem sodródunk bele ebbe a háborúba, és erőnkhöz és méretünkhöz képest mindent megteszünk azért, hogy ez a háború tűzszünettel, béketárgyalásokkal és békével mielőbb lezáruljon.

Vadai képviselő asszony vonatkozásában egy kicsit zavarban is vagyok, mert megdicsért a képviselő asszony, és erre nem voltam felkészülve, be kell vallanom. Azt mondta, hogy az első fölszólalásom korrektnek volt minősíthető, és ezzel zavarba hozott, meglepett. Nem lépek át a DK-ba; látom, hogy vannak ilyen halászási tevékenységek, de itt ebből nem lesz siker, ezt a másik pártoknál kell megpróbálni.

(17.30)

De a lényegre térve és komolyra fordítva a szót azt mondta a képviselő asszony, hogy nem kapott érveket annak vonatkozásában, hogy az elmúlt időszakban mi történt, és hogy a finn csatlakozás támogatására eddig miért nem került sor, és oda vitte a gondolatot  és itt van a dolognak a gyökere szerintem is , hogy ki kit sértett meg. És a képviselő asszony szerint a finnek és a svédek, amikor igaztalan állításokat fogalmaztak meg Magyarországgal kapcsolatban, akkor a kormányt és a kormánypárti politikusokat és képviselőket sértették meg, de ez egy tévedés. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Erre felhívnám a képviselő asszony figyelmét, hogyha megtisztelt volna a jelenlétével, ugye, ez két okból is tévedés. Egyrészt mert mi pont Vadai Ágnesen edződünk, tehát minket nem olyan könnyű megsérteni, minket egy finn vagy egy svéd nem tud megsérteni, hiszen mi edzettek vagyunk; de ami ennél lényegesebb, az az, hogy világos politikai támadások, politikai támadó mondatok, igaztalan mondatok azok, amelyek elhangoztak finn és svéd politikusok szájából is, volt, hogy ezek a migrációra vonatkoztak, és a magyar migrációs politikát támadták; volt, hogy a magyar gender-, LMBTQ-politikát támadták; volt, hogy a háborúval kapcsolatos állásfoglalásunkat támadták, és amikor ezeket támadják, és ezekkel kapcsolatban hazudnak Magyarországról, akkor a magyar emberek döntését támadják és a magyar emberek döntését nem tartják tiszteletben, tehát  Vadai képviselő asszony gondolatát folytatva  a magyar embereket sértik meg, ugyanis a magyar emberek világosan döntöttek migráció, gender, háború kérdésében is, és támogatták és támogatják a kormányt és a kormánypártokat. Amikor tehát hazudoznak rólunk, akkor a magyar emberek döntését és akaratát nem tartják tiszteletben, és ez elfogadhatatlan.

Amit még a képviselő asszony által elmondottakhoz szeretnék fűzni, az az, hogy ő nagyon helyesen azt mondta, hogy a NATO egy védelmi közösség. Ez így van, és ezt nagyon fontos hangsúlyozni, mert vannak ebből félreértések, a mai napig látok ilyeneket, félreértések vagy csúsztatások, ahogy tetszik. A NATO tehát egy védelmi közösség, és mi mindent megteszünk, pontosan azért, hogy ez így is maradjon, és a NATO úgy működjön, ahogyan működnie kell. A NATO nem egy támadó közösség, hanem egy védelmi közösség, és mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük a NATO és Oroszország, egy atomhatalom összecsapását, különösen akkor, amikor olyan nyilatkozatokat hallunk, mint például a német külügyminiszter nyilatkozata volt a közelmúltban, amikor azt mondta, hogy mi vívjuk a háborút Oroszországgal, mondta a német külügyminiszter, vagy amikor olyan nyilatkozatot is lehetett hallani a közelmúltban, hogy már arról megy a gondolkodás, hogy mely ország vagy országok küldjenek katonákat ebbe a háborús konfliktusba az oroszokon és az ukránokon kívül. Amikor tehát eszkalációveszély van, amikor a háború kiterjedésének a veszélye van, akkor különösen fontos hangsúlyozni, hogy a NATO egy védelmi szövetség, és mindenáron el kell kerülni a NATO és Oroszország összecsapását.

Annyit még Vadai képviselő asszonyhoz, hogy ő jól hallhatóan aggódik Svédország és Finnország védelmével kapcsolatban. Ezt megértem, de azért azt szeretném idehozni, hogy nem volna nagy baj, hogyha néha aggódna vagy aggódott volna Magyarország védelmével kapcsolatban is, hiszen ő, aki mégiscsak egy honvédelmi államtitkár volt, mondta azt, hogy a hadsereg az új stadion, és erre nem kell pénzt költeni. Láthatjuk, hogy ez is mekkora tévedés volt.

Tóth Bertalan képviselő úr felszólalására igazából nem szeretnék semmit mondani, talán csak annyit, hogy az volt a benyomásom, hogy egy egykori nagy párt, nagy kormánypárt politikusa nehezen emészti meg azt, hogy a pártja mára egy törpepárttá vált, és a megszűnés előtt áll. Ennél többet kegyeleti okok miatt nem szeretnék hozzáfűzni a felszólalásához. (Közbeszólás a Mi Hazánk soraiból.)

Brenner Koloman képviselő úrnak, akinek szintén sürgős teendője akadt, hogyha jól látom, annyit szeretnék, hát, így üzenni… Van itt valaki? Nincs senki a Jobbikból. (Bedő Dávid közbeszól.) Lenne kedves a baloldali szövetség jegyében átadni a momentumos úr! Tehát a képviselő úr, ugye, sokszor elmondta, hogy ők konzervatívok. Most azt mondanám neki, hogy akárhányszor mondja ezt el, ha így is volt valaha, ez soha többet nem lesz igaz, ugyanis van egy Gyurcsány nevű folt a ruhájukon. Ez olyan, mint amikor az ember ruhájára kerül egy nagy sárfolt, és azt egy ilyen gyenge papírzsebkendővel próbálja letörölni, ez nem fog menni. Tehát akárhányszor mondja, hogy konzervatívok, attól ők még Gyurcsány-pártiak maradnak. És hogyha már Oroszországot hozta ide Brenner képviselő úr, akkor javasolnám neki, hogy kérdezze meg új főnökét, Gyurcsány Ferencet, illetőleg egykori szép emlékű vezetőjét, Jakab Pétert  hogyha jól értem Márki-Zay úr elmondását, ez az előbb nevezett két úr sok helyre járt együtt , tehát kérdezze meg őket, hogy Totó kutya hogyan érezte magát Putyin elnök karjaiban! És hát, még annyit talán Brenner Kolomanhoz, hogy a magyar nemzeti érdekről és a megbízhatóságról beszélt egy olyan képviselő, aki jobboldali radikálisból lett gyurcsányista. Hát, azt kell mondanom, hogy teljesen hiteltelen ebben a vonatkozásban is. (Dr. Vadai Ágnes a mobiltelefonját a kezében tartva elfoglalja képviselői helyét.)

Sajnálom, hogy Vadai képviselő asszony most jött vissza (Dr. Vadai Ágnes: Bocsánat!), telefonálnia kellett. Nem ismételném meg, amit önnek mondtam (Dr. Vadai Ágnes: Majd elolvasom!), legyen kedves elolvasni, esetleg a felvételt megtekinteni (Dr. Vadai Ágnes: Megtekintem!), már csak azért sem, mert időm sincs már (Dr. Vadai Ágnes: Így van!) sajnálatos módon, bár bennem a tettvágy buzogna, hogy újra elmondjam. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

Végezetül, hogyha megengedik, Tompos Márton képviselő úrnak, aki azt mondta, hogy csak kicsit szeretne vitatkozni Vadai Ágnessel: ezt megértem, az új főnökkel az ember nem, nem nagyon szeretne vitatkozni, ez természetesen érthető. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Ne teregessünk ki mindent itt, a Parlament falai között! Tehát azt megértem, hogy a Gyurcsány-párt ifjúsági szervezete a főnökkel, a főnök pártjával csak kicsit szeretne vitatkozni.

Viszont ami ennél nem tudom, hogy lényegesebbe, de mindenképpen szintén lényeges, az az, hogy ha jól értem, Tompos képviselő úr a magyar érdekről beszélt, illetőleg erről is mintha ejtett volna néhány szót. Tehát egy olyan párt képviselője, amely a Felvidéken a magyarok ellen kampányol, és Erdélyben is, az hogyan tudna bármit arról, hogy mi a magyar érdek? Vagy ha tudja, még súlyosabb a helyzet, mert pontosan ez ellen cselekszik. Azt kérdezte tőlem, hogy milyen érzés. (Közbeszólás a Momentum soraiból.) Szeretnék válaszolni a képviselő úrnak: a magyar érdek mellett kiállni és a magyar érdeket képviselni mindig megtisztelő és felemelő érzés. Javaslom, egyszer próbálja ki ön is, nagyszerű élmény lesz! (Gelencsér Ferenc közbeszól.)

De ha megengedi, zárásként én is kérdeznék valamit öntől. „A Momentum szembeköpné magát, amennyiben koalícióra lépne a Jobbikkal és az MSZP-vel.” Milyen érzés? Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.  Bedő Dávid: NATO-vita! NATO-vita!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Menczer Tamás államtitkár úr. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra (Menczer Tamás dr. Vadai Ágnesnek: Nem volt itt! Maradjon itt!  Az elnök csenget.) a mai ülésnapon kerül sor.

18 óráig szünetet rendelek el.

(Szünet: 17.38  18.04

Elnök: Jakab István

Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső)

Felszólalások:   40-59   60-80   81      Ülésnap adatai