Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Koncz Zsófia államtitkár asszony. „Hogyan tovább magyar gazdák?” címmel napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bencze János, a Jobbik képviselője. Öné a szó, képviselő úr.

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt felszólalásomban örömömet fejeztem ki, hogy sikerült a magyar gazdák érdekeiért kiállni, hogy 2023. június 30-áig behozatali tilalom történt az uniós szemes terményekre, gabonára és egyéb termékekre, kiemelném köztük a mézet. A gazdák annyit kértek önöktől, hogy harcoljanak tovább, és 2026. június 30. legyen az a dátum, amíg be se érkezhessen ide semmilyen termény, csak áthaladhasson az országon, hiszen a humanitárius folyosóra szükség van, de a magyar gazdáknak és a magyar agráriumnak nincsen szüksége korlátlanul behozott, rossz minőségű vagy gyanús eredetű ukrán termékekre, se gabonára, se mézre.

Az elmúlt napokban megjelent egy hír  önök ezt örömhírként közölték, a kormánypárti sajtó is , hogy csatát nyertek, hogy megszületett a megállapodás. Tudunk olvasni, tudunk számolni, elolvastuk: június 5e van benne, és csak annyi, hogy oda, azokba a tagállamokba nem lehet gabonát behozni, amelyek felléptek ez ellen. Mindenki él a józan paraszti eszével közülünk, pontosan tudjuk, hogy ha Ausztriába vagy bármelyik tagállamba, amely nem ennek a szövetségnek a része úgymond, átér az ukrán gabona, onnét megfordul, és visszajön. Nem tudom tehát, hogy itt ki követte el a hibát, én nagyon remélem, hogy önök tovább harcolnak, és a gazdák is ezt üzenik, hogy harcoljanak tovább, hogy ne jöhessen be, vagy csak annyi jöhessen be, amennyire szükség van, és abból is csak olyan jöhessen be, ami megfelelő minőségű, ami megfelelő termelési körülmények között keletkezett, ami GMO-mentes, hogy a versenyhátrány ne jöjjön létre, maradjanak meg az egyenlő termelési feltételek.

A másik, amit a méhészek üzentek mint magyar mezőgazdászok, azt kérdezik, mi lesz velük. Nagyon örült mindenki, hogy önök a mézért is harcoltak, hiszen az agrárminiszterünk méhészkollégánk, de valahogy most a méz kimaradt, és ez különösen fájó abban a helyzetben, hogy ma reggel jött a hír, hogy mézfelvásárlás Magyarországon jó esetben majd akácpergetés után lesz, május végén, június elején. Köszönhető ez az Európába és hazánkba beáramló gigantikus mennyiségű, gyanús eredetű importméznek.

Arra kérném önöket a méhész- és a gazdatársadalom nevében, hogy a méhészekért is tegyenek meg mindent. Rakassák fel ugyanerre a tilalmi listára az Ukrajna felől beérkező mézet! Ne legyen Magyarország a külföldről importált mézeknek a csomagolóhelye és továbbító helye, ugyanis minden abba az irányba mutat, hogy Magyarországon ez történik. Az a vállalkozás kapta a legnagyobb támogatást a méhészeti szektorban, a csomagolószektorban, amely a legtöbb importmézzel árasztja el az országot. Én erről megpróbáltam adatot kérni, közölték, hogy nem tudnak adatot szolgáltatni semmilyen úton-módon, ami arra mutatna, hogy melyik cég milyen mennyiségű mézet importál Magyarországra. Hogy ez miért fontos? Azért fontos, mert minden uniós jelentésben, minden magyar szakanyagban ott virít az emberek szeme előtt, hogy az importált mézek, az Unió határain kívülről importált mézek több mint 50 százaléka hamisítvány, ez teszi tönkre a magyar mézpiacot.

És a gazdák még egy üzenettel küldtek: azt kérik önöktől tisztelettel, hogy mivel a tavalyi év során egyszer az exporttilalom miatt bennragadtak a magyar termények, ahogy lejárt az exporttilalom, a nyakunkba zúdult az olcsó ukrán gabona, és hatalmas mennyiségű igazi magyar termény áll a tárolókban  ezt meg lehet kérdezni a gazdálkodóktól , ők ezt nem tudták a tavalyi évben értékesíteni, és az őstermelő családi gazdaságokat és az őstermelőket ez adózási szempontból nagyon hátrányosan fogja érinteni. Ugyanis a 2022-es terményt, amely a 2022-es adóévben értékesült volna, 2023-ban kell értékesíteniük, tehát egy évben dupla bevételük lesz; el fognak esni az összes adókedvezménytől, amit nagyon jól biztosítottak önök, a kormány ezeknek a gazdálkodóknak.

(9.40)

A gazdálkodók azt kérik önöktől, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ezt a rendkívüli helyzetet orvosolják adóügyileg is, tehát azok a gazdálkodók, akik bizonyíthatóan nem értékesítettek vagy minimális mennyiséget a tavalyi évben, azok az idei évben úgymond a tavalyi adókedvezmény-keretük rovására tudják értékesíteni a terményeiket. Köszönöm szépen. Ennyi lenne a kérésem, remélem, hogy meghallották, és remélem, hogy tesznek is a magyar gazdákért. Köszönöm. (Taps a Jobbik és a DK padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bencze János képviselő úr. A kormány nevében a napirend előtti felszólalásra Farkas Sándor államtitkár úr fog válaszolni.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban gyakorlatilag ez a három kérdéskör, amelyet ön most felvetett, foglalkoztatja a magyar gazdatársadalmat, de legeslegelőször is talán a gabonahelyzet az, ami talán a legeslegjobban és a legszélesebb kört érinti az agrárium területén. Erről néhány gondolatot szeretnék megosztani önnel.

A kormányrendelet alapján eredetileg és ma is 25 termékkörre vonatkozik az importtilalom. Ezt szerencsétlen esetben vagy szerencsétlenül a brüsszeli bürokrácia csak négy termékkörre szeretné leszűkíteni. Ebben mi nem vagyunk partnerek, szeretném önnek mondani, tehát a négy termékkör többek között a búza, a kukorica, a napraforgó. Gyakorlatilag ezek azok a tételek, amelyek tranzitforgalomként átmehetnek az országban. A tranzitforgalmat nem kívánjuk befolyásolni.

Az, amit ön felvet, hogy átkerülhet Ausztriába egy tranzitszállítmány és onnan visszajön, ezt az EKÁER-rendszeren keresztül tudjuk mérni és nyomon követni. Ebben nagyon szigorú a hatóság fellépése, és szeretnénk erről majd olyan példákat is bemutatni a magyar gazdatársadalomnak, ami nem elrettentő, de figyelemfelhívó és példaértékű lesz, hogy bizonyos tételek ilyen minőségben is érkeznek Magyarországra. Ezeket a tételeket átvizsgálva számtalan esetben tapasztaltunk akár GMO-s készletet, tapasztaltunk egyéb növényvédő szerrel szennyezett vagy magasabb határértéken bejött gabonaszállítmányokat, amelyek a magyar fogyasztók számára és a magyar szabvány számára elfogadhatatlanok.

Ezeknek a tételeknek egy része sajnos itt ragad az országban, ezt mondjuk meg őszintén, ezt vissza nem tudjuk vinni. Ezeknek a kereskedőknek egy része már valószínűleg eltűnt vagy nem meri ezt bevallani. Éppen ezért éppen a héten indult el egy olyan felmérőlap kiküldése az Agrárminisztérium részéről a gazdálkodóknak a raktárbázisaik felmérésére, hogy hol mennyi, mekkora készletek vannak, és ha netalán még arra is hajlandók ezek a gazdálkodók, hogy elárulják azt, hogy honnan származnak ezek a készletek, akkor egy sokkal tisztább képet kapunk.

Önnek valóban igaza van, hogy későinek tűnik ez az intézkedés. Szeretném önnek jelezni, Magyarország agrárkormányzata ez év januárjában fellépett Brüsszelben ezzel a kéréssel. Később a lengyelek, a szlovákok, a csehek, a románok is próbáltak ehhez csatlakozni, és most az elmúlt héten jutottunk el odáig, hogy komolyan veszik a magyar gazdatársadalomnak ezt a kérését, de valóban, a határidőt, ahogy ön említette, csak június első napjaira próbálják behatárolni, ami számunkra teljesen elfogadhatatlan, már csak azért is, mert ha valaki most körbenéz netalán az autóból és lát is valamit, akkor az azt látja, hogy az őszi árpa kihányta a kalászát, a búza is hadban van, tehát itt Péter-Pál napján várhatóan aratás lesz az első terményekben.

Tehát ebből a szempontból rendkívül felfokozott ez az időszak, és én a korábbi nyilatkozataimban is elmondtam már, hogy eleve a június 30-át rövidnek tartom, és valóban ki kellene tolni egy későbbi időszakra. Ez tárgyalás kérdése, mi ebben partnerek vagyunk mindenkivel. Sajnos, Brüsszel nem hajlandó ezeket a felvetéseinket úgymond a magáévá tenni, befogadni.

A másik kérdés, amire már kevesebb idő jut, ez a méhészet kérdése. Valóban, azon mézszállítmányok kapcsán, amelyek szabadon érkezhettek az Európai Unióba, azt hiszem, pontosan meg is tudom önnek mondani, hogy mintegy 5 ezer tonna méz érkezett vám nélkül az EU-ba az elmúlt években, és efölötti szállítmányokat csak 17,5 százalékos vám terhelte, tehát vám nélkül érkeztek ezek a tételek. Ezek jelentős részben hamisított tételek, illetve olyan gyenge minőségű méztételek, amelyek nem a magyar szabványnak felelnek meg, sőt kimondottan a magyar méztermelők, méhészek helyi gazdasági érdekeit, potenciálját csökkentették és csökkentik. Éppen ezért mi belevontuk ebbe a kérdéskörbe  az Unió nem kívánja elfogadni, de mégis belevontuk , hogy ezeknek az ukrán méhészeknek a mézbehozatalát Magyarországra úgymond megtiltjuk, és szeretnénk elérni azt, hogy a magyar méhészek nélkül, a méhek nélkül valóban nincs megfelelő növénytermesztés, nincs megfelelő produktum.

Ezért mi el szeretnénk kerülni azt, hogy ezek a méhészettel foglalkozó gazdák tönkremenjenek, és olyan pluszsegítséget, támogatást tudunk számukra biztosítani, ami természetesen nem oldja meg a teljes vertikum (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) problémáját, de a segítség megvan a részünkről, tehát kiállunk a magyar gazdatársadalomért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai