Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Molnár Zsolt képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra „Aktuális kérdésekről” címmel. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik, és a világ egyre veszélyesebbé válik, azonban a balatoni helyzet is egyre fokozódik.

A Balatonnal kapcsolatosan a történelem során sok csata zajlott. Önök a magyar építészetről szóló törvény leple alatt egy ellentámadást indítottak a Balatonnal szemben, de nemcsak a Balatonnal szemben, hanem az Alkotmánybíróság döntésével, a civil társadalommal, az ellenzéki pártok észszerű javaslataival és az egész nemzettel szemben indítottak egy ellentámadást. 00:09Egy rafinált ellentámadást, egy olyat, amit úgy tudnék összefoglalni, hogy egy lépést előre és kettőt hátra a Balatonnal kapcsolatosan, hiszen kétségtelenül vannak ebben a törvényben  amely átfogóan módosítja a Balatonnal kapcsolatos kérdéseket  támogatható rendelkezések, de az egész törvény lényegében a nemzet kincsét, az egész Kárpát-medencei magyarság egyik legfontosabb szimbólumát, a Balatont egy lakópark úszómedencéjévé változtatja. Luxuscikké változtatja a Balatont, annak ellenére, hogy hangzatos nyilatkozatokat tesznek azzal kapcsolatosan, hogy a Balaton mindenkié, és biztosítani kell a Balatonba való bejutást.

Támadást indítanak önök az Alkotmánybírósággal szemben is, hiszen az Alkotmánybíróság egy komoly döntéssel állt ki a Balaton-part védelme mellett, és a jogforrási hierarchiára figyelemmel megsemmisített olyan rendelkezéseket, amelyek sárba tiporták a magyar nép, a magyar nemzet lehetőségeit a Balaton megközelítésére, a 30 méteres védősávra.

Azonban ami nem ment erőből, az majd menni fog még több erőből, hiszen ez a törvény erőből próbálja rendezni azokat a kérdéseket, amelyeket eddig nem sikerült. Nyilvánvalóan ez nem egy építészeti kérdés. Annak van álcázva, de ez a brutális támadás sokkal több, mint építészeti kérdés. Ez egy hozzáállást tükröz azzal kapcsolatosan, hogy mit gondolnak önök az üdülésről, mit gondolnak a magyar emberek pihenéséről, és mit gondolnak a Balaton hozzáférhetővé tételéről.

De mielőtt a vádiratot megfogalmaznám (Derültség a kormánypárti padsorokból.), néhány mentő körülményt is mondanék, hiszen azzal is kezdhettem volna, hogy legalább van benne néhány olyan mondat, amely üdvözlendő és támogatható, például az, hogy megtiltja az állami területek, a vízparti állami területek értékesítését. Ez egy jó dolog, tehát nem lesz további privatizáció.

Jó dolog az, hogy állami és önkormányzati területeket a vízparton csak állam és önkormányzat szerezhet meg, és hogy a közstrandok állami és önkormányzati kizárólagos tulajdonba kerülnek. Ezek jó döntések, és az is jó döntés, hogy a jogforrási hierarchia alapján legalább kormányrendeleti szintre emelik ezeknek a kérdéseknek a szabályozhatóságát. Eddig miniszteri rendeletről volt szó. Azonban ezek csak árnyalják, de nem oldják meg ezt a kérdést. Ez volt az egy lépés előre, de legalább kettőt, ha nem hármat lépünk hátra.

Nézzük, miért is! Például eddig a védett övezetekben állagmegóvásra hivatkozva lehetett felújítást végezni. Tudjuk, hogy ezzel is, ahogy Murphy törvénye mondja, nyilvánvalóan visszaéltek, azonban most már nemcsak felújítani és állagmegóvni lehet, hanem bővíteni és szintszámot növelni is védett övezetekben. Ez nem elfogadható, a korábbi döntéshez képest jelentős visszalépés.

És elérkeztünk talán a legfájóbb ponthoz, a part menti 30 méteres parti sétánnyal vagy védőövezettel kapcsolatosan. Ez a terület, visszaélve a kétharmaddal, kétharmadára csökken. Ilyen értelemben a 20 méteres védősáv pont 10 méterrel kevesebb a harmincnál. Jelentősen csökkentik azt a területet, amit parti sétányként kell használni.

Aztán ilyen a beépíthetőség növelése 20 és 15 százalékra olyan területeken, amelyek korábban nem voltak beépíthetők. Érthető, hogy itt nem lakóparkokról beszélünk, azonban kikötő és kemping esetében is kijátszhatók ezek a szabályok, növekednek a beépíthetőségek.

A zöldterületek beépíthetősége is lehetővé válik horgászati céllal, amelyekről tudjuk, hogy igen tágan értelmezendők, hogy mit értünk horgászati célokon, és mikor létesítünk csónakkikötőt. Ezek az esetek is olyanok, amelyek könnyen kijátszhatók.

Ezért összefoglalva, ez a javaslat nem a magyar emberek érdekét szolgálja, nem a nemzet egyik legfontosabb szimbólumának védelmét. Nem azt a célt szolgálja, hogy sokak jussanak el a Balatonhoz, hanem a kevesek érdekét szolgálja. Ezért egy korrekt megoldás van: vissza kell vonni ezt a javaslatot, a nulláról kell kezdeni az egyeztetéseket, és kétségtelenül azt a néhány értékelhető pontot meg kell tartani, azonban az egész nem a nemzet érdekét, nem a Kárpát-medencei magyarság érdekét szolgálja, hanem nyilvánvalóan azokét a kevesekét, akik már most is ott vannak a Balatonnál befektetői szándékkal. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében az elhangzott napirend előtti felszólalásra Ágh Péter államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

ÁGH PÉTER építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Arról tudom tájékoztatni képviselő urat, hogy az építési terület 32 év után újra önálló minisztériumot kapott. Azt gondolom, a hazai építészetnek, a hazai építőiparnak jelentős dolog, hogy van saját minisztériuma, amely a szakma legfőbb lobbistája kíván lenni.

Annak érdekében, hogy egységes helyzetet teremtsünk az építészet és az építésgazdaság területén, az Építési és Közlekedési Minisztérium kidolgozta a magyar építészetről szóló törvénytervezetet. Ezen tervezet már a kormány előtt van, és remélhetőleg hamarosan a tisztelt Ház előtt vitára is sor kerülhet. A törvénytervezet elfogadása új helyzetet fog teremteni, alapjaiban változtatja meg, hogy mit és hogyan építünk.

Szeretném kiemelni, hogy a rendszerváltás óta ez a törvénytervezet az egyik legjobban véleményezett szakmai anyag. Több mint 2500 vélemény érkezett, többek között a Magyar Építész Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és több, fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezet is tett észrevételt.

A törvénytervezet kiemelt célja, hogy a polgári jóízlést érvényesítse. Azt gondoljuk, hogy Kós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre építészete kell legyen a minta és a zsinórmérték. A mai nap egyébként ehhez egy újabb lépést tehetünk, hiszen együtt fogunk szavazni a magyar építészet napjáról szóló törvényről, amely szintén ebbe az irányba vezethet mindannyiunkat.

A törvénytervezet elfogadása, mármint a magyar építészetről szóló törvénytervezet elfogadása biztosítaná a helyi érdekek érvényesítését, a hagyományok tiszteletben tartását, illetve a magas minőséget is. Arról tudom tehát tájékoztatni a képviselőtársamat, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium dolgozik azon, hogy tiszta és új helyzetet teremtsen az építészet és az építésgazdaság területén.

Ami a Balatont érinti: a kormány elkötelezett a Balaton-part természeti értékeinek megőrzése, a zöldfelületek védelme, továbbá a vízhez kötődő természetközeli rekreációs lehetőségek biztosítása iránt. Célunk, hogy semmit se lehessen építeni Magyarországon, ami ne egyezne a legalacsonyabb szintű, de demokratikus felhatalmazással rendelkező közösségi érdekképviselet akaratával.

Az egy teljesen más kérdés, hogy a Balaton mindenkié Magyarországon, mindenki szereti a Balatont, ezért minden magyar honfitársunk, legyen szegény vagy gazdag, szeretné a szabadidejét szerencsére a Balatonon és nem külföldön tölteni. Az komoly nemzetgazdasági, társadalmi érdek, hogy minden magyar honfitársunk eljuthasson a Balatonra. Ennek érdekében a tárcák számos szociális programot indítottak. De az is érdek, hogy a jómódú magyar középosztály vagy a nagyvállalkozói réteg a pénzét ne külföldre vigye, hanem Magyarországon költse el.

Az új magyar építészetről szóló törvény további védelmi szemléletű intézkedéseket fog bevezetni a Balaton érdekében. A korábbi Balaton-törvény és hatályos törvények kizárólag a tómeder nádasait védték. A javaslat ezt a hiányosságot pótolja azzal, hogy jelentősen korlátozza az építmények létesítését, és műtárgyak elhelyezését kizárólag a parti sétányhoz és az engedélyezett csónakkikötőkhöz kapcsolódóan teszi lehetővé. Ezáltal a szárazulati nádasok védelme is fokozódni fog.

A strandok szabadstrandként vagy fizetős strandként történő működtetése nem szabályozási, hanem üzemeltetési kérdés, amely kizárólag az érintett önkormányzatok döntésén múlik. Ismereteink szerint a Balatonon jelenleg körülbelül 70 szabadstrand érhető el.

Tisztelt Képviselő Úr! Tehát én arra biztatom, hogy amikor majd a parlament elé kerül a magyar építészetről szóló törvény, akkor vegyen részt a vitában, meg fogja látni, hogy az a javaslat a Balaton érdekében született, a Balaton védelme érdekében született, és bízom abban, hogy ennek a védelmi munkának mindannyian a közös harcosai lehetünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   17-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai