Készült: 2024.05.19.19:01:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2023.07.03.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Fónagy János (Fidesz)
Beosztás Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:10


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ön történelmi távlatokkal kezdte, engedje meg, hogy én is azzal kezdjem! Ha végignéz Magyarország vagy végigpillant Magyarország akár elmúlt fél évszázadán, akár az elmúlt 30 évén vagy akár az elmúlt 10-12 évén, akkor látja azt, hogy a világ is változott, ezen belül Magyarország is változott, és mi is változtunk. És az nagyon jó, hogy így történt, mert azért úgy gondolom, mi több, meggyőződésem, hogy ennek az országnak alapvető érdeke, hogy a világgal együtt változzunk.

Egészen más volt évtizedekkel ezelőtt egy-egy lehetséges fejlesztési irány meghatározása. Ebben az országban 50-60 évvel ezelőtt a műanyagban látták a jövőt, és ha megnézi a 30-40 vagy 50 évvel ezelőtti hirdetéseket, akkor azoknak a szellemi mondanivalója az volt, hogy a műanyag nem pótanyag, ma pedig az a bajunk, hogy a világ tele van műanyaggal, le nem bomló műanyagokkal, az óceánokban ott úsznak a reklámzacskók, s Magyarország is komoly kampányt folytat éppen az elmúlt napokban, hetekben az ellen, hogy a visszaváltható…, hogy a gyártói felelősség megnövekedjen, és műanyagokkal ne fertőzzék el, fertőzzük el a világot és saját országunkat és saját mindennapjainkat. Mindezzel a lehet hogy talán szélsőségesnek tűnő példámmal csak azt szeretném mondani, hogy nem lehet 20-30-40 évvel ezelőtti véleményekből kiindulni, és ezeket kivetíteni 2023-ra. Változik a világ, képviselő úr, változik Magyarország, és változunk mi is.

Ami a jelenlegi irányokat illeti, itt engedje meg, hogy a rendelkezésemre álló időből néhány másodpercet arra fordítsak, hogy azért visszatérjek arra, hogy 2010-ben mi egy gyakorlatilag szinte háborús állapotokat megöröklő országot kaptunk vissza, a közszolgáltatások romokban voltak, az ország eladósodott, az önkormányzatok eladósodtak, a családok eladósodtak, nem volt pénz, és tényleg napi gondokkal küzdött mindenki. Ezek gyakorlatilag két-három év alatt helyreálltak; nem áldozatok nélkül, nem véletlenül, és azt is hozzá kell tennem, hogy nem a kormánynak a kizárólagos cselekvése miatt, hanem azért, mert ez az ország képes volt arra a teljesítményre, amelynek eredményeként mód volt arra, hogy az ország letudja az adósságszolgálatát, kiálljon a nagy nemzetközi bankok kényszere alól, az ország teljesítménye lehetőséget nyújtott arra, hogy a magyar költségvetés az önkormányzatoktól több mint 1300 milliárd forint adósságot átvállaljon, és ez az ország alkalmas volt arra, hogy nem kevés emberi nehézség vállalása mellett, de megszabadítsa a magyar családokat a devizacsapdából. Mindezt azért mondom, hogy kérem, hogy amikor ilyen sommásan megítéli a jelenlegi helyzetet, ezekre is legyen tekintettel.

Arra, hogy Magyarország ipara ma merre fejlődik, és mit miért csinálunk, a világgazdaság ad magyarázatot. A világban, ma úgy néz ki, a motorizáció, a mobilizációs igény növekszik, és ennek az egyik jelentős eleme a gépjárműgyártás. Meg kell hogy mondjam, hogy én személy szerint is úgy voltam 20-30-40 évvel ezelőtt, amikor nekem Ózdon azt mondták, hogy ne a kohókat sajnáljam, és ne a 70-80-100 éves technológiát alkalmazó magyar acélgyártást akarjuk fenntartani, hanem vessük tekintetünket a gépjárműiparra, ami ugyan akkor nem az elektromos, hanem még a robbanómotoros ágazat felé ment, de már akkor is ezt mondták a nálamnál előbbre látó, elsősorban fejlesztőmérnökök. Ezt mondják ma is, Magyarország ebben teljesít, és ennek része a magyarországi gépjárműipar, és ennek a jövője a magyarországi akkumulátorgyártás. Úgyhogy ezeket, kérem, ön is támogassa. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.40)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai