Készült: 2024.05.09.06:30:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

59. ülésnap (2023.04.12.),  27-30. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:27


Felszólalások:   21-26   27-30   31-34      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Rétvári Bence államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dávid Ferenc képviselő úr, a DK képviselője: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Engedjék meg, hogy felszólalásomat egy idézettel kezdjem az Európai Unió tagállamokra lebontott gazdasági előrejelzéséből. Idézet kezdődik: „Az ország 2022 első háromnegyedében 4,3 százalékos GDP-növekedést produkált a kormány intézkedéseinek köszönhetően. Erős a munkaerőpiac és a bérnövekedés, valamint az állami támogatásokkal sikeresen átvészelték az energiaár-növekedés okozta gondokat is.” Kitalálják, képviselőtársaim, melyik országról van szó? Gondolhatnák, hogy Németországot vagy Svédországot jellemezték így az EU szakemberei, esetleg véletlenül a magyar kormánypropagandát olvastam föl? Egyik sem igaz. De folytatom tovább, idézet: „2023-ban a magas infláció miatt alacsonyabb GDP-növekedés várható, 2,5 százalék körül, de az uniós támogatásoknak köszönhetően növekedni fognak a beruházások értékei, és 2024-re már újra 3 százalék felett lesz a növekedés.”

Szeretném hozzátenni, képviselőtársaim, hogy amikor az EU-jelentés magas inflációról beszél, az a magyarnak valójában kevesebb mint a fele. Rájöttek már, melyik országról van szó? Segítek, elárulom: a szomszédos, gyakran lesajnált Románia produkálja ezt a növekedést. (Rétvári Bence: Összekeverted! Ezt nem a bukaresti parlamentben akartad elmondani?)

Jöjjön néhány összehasonlítás! Amikor az EU-jelentés alacsonyabb, 2,5 százalékos GDP-növekedésről beszél Románia esetében, ugyanez a szám 0,6 százalék nálunk, tehát alig ötöde a román növekedésnek. Amikor 2024-re vonatkozóan 3 százalék feletti növekedést várnak Romániában, nálunk a várakozás alig éri el a 2,5 százalékot. Románia idén minden valószínűség szerint már le fog minket előzni, és az elmúlt évtizedekben messze szegényebb, rosszabb körülmények között élő románok életszínvonala meghaladja a magyarokét.

Romániának minden oka megvan arra, hogy bizakodó legyen a jövővel kapcsolatban. A román helyreállítási tervet már elfogadta az Európai Unió. Azt a mi esetünkben befagyasztották (Rétvári Bence: Nem szavaztátok meg!), és ez további több száz millió euróval fogja erősíteni a gazdaságukat. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Nemzetközi viszonylatban is erősebb a pozíciójuk. Az erős NATO-pártisággal és az orosz agresszióval való nyílt szembenállás miatt fontos tényezővé váltak az euroatlanti szövetségen belül. Ez ismét csak arra enged következtetni, hogy a következő években Románia komoly versenyelőnyben lesz velünk szemben.

Mielőtt legyintenek, hogy jó-jó, szép ez a szép gazdasági növekedés, de biztos ott is ellopnak minden pénzt, ki kell ábrándítani önöket: mostanra a nemzetközi korrupciós listákon Románia már jobb pozícióban van, mint Magyarország, és a helyezésük folyamatosan javul, a miénk viszont folyamatosan romlik. Képviselőtársaim, most nagyítóval kell keresnünk olyan mutatókat, amikben még jobbak vagyunk Romániánál. Stabilabb az árfolyamuk, már fontolgatják az euró bevezetését, növekszik a gazdaság, és alacsonyabbak az adók.

Ezzel szemben mi a helyzet nálunk? Az orbáni inflációval és a 40 százalékos élelmiszerár-növekedéssel messze sereghajtók vagyunk Európában. Orbán Viktor felelőtlen gazdaságpolitikájának árát mindennap fizethetjük meg a boltokban, az élelmiszerek ára olyan ütemben növekszik, hogy a boltosoknak naponta kell az árcédulákat cserélni. A családok alig engedhetnek meg maguknak egy nagyobb bevásárlást, a nyugdíjasoknak választaniuk kell az étel és a gyógyszer között. Hiába mutogatnak önök másra, Brüsszelre, a baloldalra, a szankciókra, az orbáni infláció és a hétszeres rezsiemelés teljesen elvitte a magyarok pénzét, kizárólag az önök hibájából.

Tanulnunk kell a környező ország példájából, igen, Románia példájából is, hogy nem szétlopni kell az országot, hanem az uniós támogatásokat a gazdaság fejlesztésére kell fordítani. Ha Dobrev Klára lenne a miniszterelnök, már rég hazahoztuk volna a pénzeket (Rétvári Bence: Akkor Romániában lennénk! Akkor itt Bukarest lenne!  Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), amiket tudatos gazdaságpolitikával az ország javára fordítottunk volna. Ezért mára az árnyékkormány Magyarország egyetlen reménye arra, hogy kilábaljunk a megélhetési válságból, és utolérjük nemcsak Romániát, hanem Ausztriát is. (Közbeszólás, derültség a kormánypártok soraiban.)

És hogy a derűs jókedvüket egy kicsit visszavegyem, nem tudom, hogy a KSH mai adatait olvasták-e. Az infláció továbbra is vágtató, 25 százalék fölötti, az élelmiszer-infláció 42,6 százalék. Bravó, uraim és hölgyeim! Köszönöm a türelmet. (Taps a DK soraiból.  Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyelld magad!)

ELNÖK: Képviselőtársaim, egy kis nyugalmat kérek szépen. Köszönöm szépen, Dávid Ferenc képviselő úr. Az elhangzottakra Tállai András államtitkár úr fog válaszolni.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól értem, akkor ön példaként hozza elénk a szomszéd országot, Romániát, bizonyos mutatókat felmutatva, hogy jobban teljesít, mint Magyarország. Én viszont amondó vagyok, hogy a számok nélkül menjünk ki Romániába, beszéljünk ott erdélyi magyarokkal, aztán az erdélyi magyarok mellett beszéljünk román emberekkel, és kérdezzük meg, hogy ők melyik országban szeretnének élni; tehát az ön által említett „bezzeg-Romániában”, vagy ne adj’ isten, még a románok is esetleg bizonyos tekintetben, az egzisztenciát, a megélhetést, a biztonságot tekintve Magyarországon. Az én beszélgetéseim azt jelezték, hogy leginkább Magyarországot választanák.

Hogy miért mondom ezt? Azért, amikor a magyar gazdaság teljesítményét értékeljük, akkor nemcsak a jelen pillanatot kell értékelni, hanem az elmúlt több mint tíz év teljesítményét is. Magyarország az elmúlt tíz évben egy romokban, egy leromlott állapotban lévő gazdaságot növekvő pályára tudott állítani. A gazdasági növekedés tekintetében az Európai Unió élmezőnyébe került az elmúlt több mint tíz évben Magyarország. Emellett egymillió új munkahelyet sikerült Magyarországon létrehozni, így a 2017-es 57 százalékos foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében most már 74,4 százalék. Keleti szomszédunknál egyébként a tavalyi év végén ez a szám 63 százalék volt, és a munkanélküliségi mutatójuk is magasabb, mint a magyarországi.

De ugyanúgy igaz ez a beruházási rátára, amely meghatározza a gazdaság teljesítményét. Magyarországon 2010-2022 között 28,5 százalékra emelkedett, ezzel szemben Romániában ez a szám 25 százalék volt, alacsonyabb, mint a magyar. De ha a megélhetést nézzük, a béreket hasonlítjuk össze, akkor is meg kell állapítanunk, hogy a minimálbért tekintve a hazai bérek jelentősen felülmúlják a romániait. 2023-ban Magyarországon 397 euróból kell megélni, míg ez a szám Romániában 372 euró. Magyarországon emelkedik legnagyobb mértékben a minimálbér, a visegrádi országok tekintetében Magyarországon értük el a legnagyobb növekményt.

Én azt gondolom, hogy nincs szégyenkeznivalója a magyar kormánynak, de különösen a magyar gazdaságnak. És nincs szégyenkeznivalója ebben a nehéz helyzetben sem, hiszen ne feledjük el, hogy a szomszédban háború van, a háború következtében az Európai Unió ránk erőltette a gazdasági szankciókat, a szankciós inflációt, amivel szemben a magyar kormány olyan intézkedéseket hoz, ami egyébként Romániában nem történik meg: megvédjük a családokat az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentéssel, megvédjük a nyugdíjasokat a 13. havi nyugdíjjal és az inflációkövető nyugdíjjal.

(10.20)

És természetesen segítünk a gazdaság szereplőinek is különféle programokkal, gyármentő programmal, különféle kedvező hitellehetőségekkel, fejlesztést szolgáló beruházások támogatásával.

Én azt gondolom, hogy a magyar gazdaság teljesítménye és a magyar kormány együttműködése jogosít fel bennünket arra, hogy jó reményünk legyen, hogy ha egyszer véget ér a háború, akkor a magyar gazdaság, a magyar költségvetés visszatér arra a pályára, mint ami a háború előtt volt, növekedési pályára és természetesen egyensúlyi pályára, a magyar emberek teljes szolgálatára és az ő javukra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   21-26   27-30   31-34      Ülésnap adatai