Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Hiller István képviselő úr, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a kultúráért és innovációért felelős miniszternek: „Hányan? Hova? Miért? A felvételi jelentkezésekről” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! Miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Hankó Balázs Zoltán államtitkár urat jelölte ki. Tisztelettel kérdezem, elfogadjae a válaszadó személyét, vagy a miniszter úrtól személyesen kéri a választ.

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Elfogadom, elnök úr.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Hiller István képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Az elmúlt napokban, hetekben egy kevéssé magasröptű vita alakult ki a felsőoktatási jelentkezők számáról, amely vitát úgy lehetne összefoglalni, hogy az egyik fél azt mondta, hogy több, a másik meg azt mondta, hogy kevesebb. Azt javaslom, államtitkár úr, hogy próbálkozzunk meg a majdnem lehetetlennel, és értelmes vitát folytassunk a magyar felsőoktatásról itt az Országgyűlésben.

A kormány  nemcsak ebben a ciklusban, de már az elmúlt ciklusban, ciklusokban is  három olyan irányt jelölt ki a felsőoktatás területén, a felsőoktatási jelentkezéseket megcélozva, amelyeket több dokumentumban is rögzítettek. Ezeket gyorsan összefoglalva azt mondhatom, önök azt akarják, hogy több műszaki és természettudományos szakra jelentkezzenek magyar fiatalok, a vidéki felsőoktatás súlyát kívánják a budapesti központival szemben növelni, és 40 százalékos felsőfokú végzettséget kívánnak elérni a generációban.

Ehhez képest, tisztelt államtitkár úr, az a helyzet, hogy a Budapest-centrikusság az elmúlt évtizedben 43 százalékról 55 százalékra nőtt; pont az ellenkezője történik. Az a helyzet, tisztelt államtitkár úr, hogy bölcsésznek 133 százalék jelentkezett a tavalyihoz képest, tehát egyharmaddal több; a jogászok vezetnek, mert ők 139 százalékon vannak; természettudományra azonban 93 százalék, magyarul csökkent; pedagógusképzésre az alapszakú osztatlan nappaliba 76 százalék, magyarul csökkent. A felsőfokú végzettség elért aránya 32,9 százalék, magyarul a 40 százalék alatt van.

Irányvesztésben vannak, államtitkár úr. Mivel magyarázza ön ezt?

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ, mint említettem, Hankó Balázs Zoltán államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon! Öné a szó.

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Hát, akkor lássuk, mit mutatnak az adatok!

2023-ban 126 449-en jelentkeztek a felsőoktatásba, 27 százalékkal többen, mint az azt megelőző évben, sőt 2019-hez képest is többen, hiszen akkor 112 ezren jelentkeztek. Tehát azt mondhatjuk, hogy fokozzuk a felsőoktatásban részt vevők számát, akik éppen az idei tanévben 293 ezren vannak, ami az elmúlt évekhez képest emelkedést jelent.

Az MTMI képzési területen belül 34 százalékkal növekedett a jelentkezők száma, ami tehát az átlagos jelentkezőlétszámot is meghaladja. Ha az MTMI+ területeket nézzük, ami pedig az agrár-, az orvos- és egészségtudományi területet is hozzáveszi, akkor ez a növekedés még erőteljesebb.

Nézzünk kicsit a vidéki számok mögé! Sopron: 85 százalékos emelkedés; Nyíregyháza: 66 százalékos emelkedés; Veszprém: 59 százalékos emelkedés; Kecskemét: 54 százalékos emelkedés. Megfordult az idei felvételi rendszerben a Budapest-vidék tengely. Mindemellett olyan célokat értünk el még, hogy a hátrányos helyzetű járásokban  említek néhányat , például Cigánd: 86 százalékos jelentkezőilétszám-emelkedés, Encs: 67 százalékos jelentkezőilétszám-emelkedés.

Mi több, a pedagógusképzés esetében is, ha a tanár-tanító képzést nézzük, 4409-ről 5843-ra növekedett az első helyen jelentkezők létszáma. S ha ezen belül továbbnézzük azt, hogy a műszaki, természettudományi, mérnöki, informatikai hátteret jelentő képzési területtel hogyan állunk, büszkén mondhatjuk azt, hogy az előző évhez képest 50 százalékos növekmény van; ha az osztatlan és az osztott tanárképzést egybevesszük, összesen 1400-an jelentkeztek matek-, informatika-, földrajz-, biológia-, fizika-, kémia- és az összevont science-tanár-képzésre.

Tehát az irány jó, mi több, egyre jobb lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra Hiller István képviselő úré a szó. Parancsoljon!

(14.30)

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Győzelmi jelentésnek jó volt, a triumfus elkezdődött, csak éppenséggel nincs senki, aki részt vegyen benne. Az a probléma, hogy bár önök, államtitkárok egymás mellett ülnek, egyszerre nem lehet önöket kérdezni, mert különböző minisztériumokba sikerült szétszedni az oktatást. Az a probléma, hogy a felvételire jelentkezők, amikor jelentkeznek, természetesen a közoktatáshoz tartoznak, de mire a felvételi eljárás befejeződik, a felsőoktatásba. Azt a színvonalcsökkenést, amely a magyar közoktatásban történik, és amely egyébként az elmúlt két évben valóban a Covid hatására is jelentkezik, a legújabb felmérések egyértelműen bizonyítják. Ez tükröződik abban, hogy a felvételire jelentkezők színvonala is csökken, aztán majd akkor is, amikor egyetemisták lesznek.

A felsőoktatás és az oktatás, a tanárpálya vonzóképessége erősen csökken. Ilyenkor nem státusztörvényt kell csinálni. A státusztörvény önmagában is felesleges, sőt szégyenteljes, de ha nem erkölcsi kategóriákat veszünk, hanem szakmait, ettől nemhogy több, hanem kevesebb magyar fiatal fog jelentkezni tanárnak. Ebben látom a problémát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválasz illeti meg államtitkár urat is. Parancsoljon!

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. 21 százalékról 18,2 százalékra csökkent a lemorzsolódás. Ez csak úgy működhet, ha jól felkészített hallgatók érkeznek a felsőoktatásba, és a felsőoktatási mentorálási programok is kiteljesednek. Adat, tény: ebben is előreléptünk.

Ha már pedagógusképzés, akkor erről még néhány számadat: óvodapedagógus tavaly 1440, idén 3270. Említettem már a tanár-tanító előrelépést. Gyógypedagógusnak 1641 helyett 2851-en jelentkeztek, és ha akár a szakoktatást vagy a konduktorképzést is nézem, ott is az átlagot meghaladó volt a pedagóguspályát választók jelentkezése. (Kálmán Olga: Hányan mennek nyugdíjba?) Tehát azt mondhatjuk, hogy innentől azokat a célokat, amelyeket kitűztünk, a megújított felsőoktatási felvételi rendszerrel, a köznevelés és a felsőoktatás együttműködésével érjük el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   133-140   141-150   151      Ülésnap adatai