Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjából Juhász Hajnalka képviselő asszony jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A hazánkat sújtó uniós jogállami eljárás és az olajembargó után most a karbonadó kapcsán ismét kénytelen vagyok konstatálni, hogy Brüsszel rendkívül kreatív tud lenni, ha a tagállamok vagy az uniós állampolgárok megbüntetését kell magasztos eszmébe becsomagolva tálalnia a nagyközönség számára.

Azért nevezem büntetésnek ezeket az intézkedéseket, mert mindkettő célja végső soron, hogy hátrányos megkülönböztetést alkalmazva csorbítson uniós polgárokat jogaikban. A mostani eset is rávilágít arra, hogy Brüsszel egyáltalán nem szolidáris, hiszen akkor nem a pandémiából éppen csak kikecmergő, háború által lesokkolt, energiaválsággal terhelt, bonyolult gazdasági helyzetben akarna újabb adókat ráerőltetni az emberekre.

De miről is van szó? A karbonadó, amely nevében is utal arra, hogy a fosszilis energiahordozók megadóztatásáról szól, nem más, mint egy újabb próbálkozás arra, hogy az emberekkel fizettessék meg a túlnyomórészt az ipar által generált környezetszennyezés árát, noha emlékeztetni szükséges, hogy „a szennyező fizet” alapelv az uniós környezetpolitika szerződésekben kodifikált egyik alaptétele. Természetesen magam is fontosnak tartom teremtett környezetünk megóvását, így a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését akár lakossági szinten is, de ehhez elengedhetetlennek tartom, hogy az elérhető alternatívák mellett történjen.

Tisztelt Ház! Az elképzelés egyik legneuralgikusabb pontja a jelenlegi szén-dioxid-kereskedelmi rendszer megreformálása, ami a lakossági épületek és a közúti közlekedés, vagyis a polgárok energiafelhasználásából származó kibocsátásokat is terhelné. A tervezet kapcsán erősen megkérdőjelezhető annak tényleges környezetvédelmi hatása, nincs figyelemmel a tagállamok eltérő adottságaira, szabályozási környezetére, a társadalmi hatásokat, a fogyasztó polgárok, kisvállalkozások véleményét pedig teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.

A karbonadó kitalálója valószínűleg egy íróasztal mögött elgondolta, hogy ha gyorsan megemelkedik például a kőolajalapú üzemanyagok, a benzin és a gázolaj adója, akkor ez rögtön arra fogja ösztönözni a fogyasztókat, hogy cseréljék le a gépjárműveiket, ezzel egy csapásra megszüntetve a belsőégésű motorral ellátott járművektől eredő szén-dioxid-kibocsátást. Ez mind nagyon szép, de az intézkedés leginkább a kevésbé tehetőseket, a kisvállalkozókat fogja sújtani, akik nem tudnak maguknak rögtön tisztább meghajtású járművet vásárolni, következésképpen ők fogják megfizetni a környezetszennyezés árát, amiről a legkevésbé tehetnek.

A javaslatnak véleményem szerint azért sincs köze a valósághoz, az emberek mindennapjaihoz, mert a jelen külpolitikai és gazdasági helyzetben Európa így is nagyon komoly üzemanyagár-emelkedéssel kénytelen szembenézni, és minden bizonnyal elviselhetetlen terhet jelentene a legtöbb ember számára, ha mindezt egy további adóval sújtaná az Európai Unió; annál is inkább, hogy annak hatásaival nem csupán a benzinkutakon, hanem többek között az élelmiszerboltokban és a személyszállítás során is szembesülnénk a szolgáltatások megemelkedett árai miatt.

Tisztelt Országgyűlés! Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ezt a fajta gondolkodásmódot a baloldal gyakorolta és gyakorolja is. Ha egy papíron logikusnak tűnő, de a valóságban megvalósíthatatlan és az emberek által sem támogatott intézkedésekben gondolkodunk, akkor az nem vezet soha semmi jóra. De említhetném akár főpolgármester úr elképzelését, aki kitiltaná az autókat a budapesti rakpartokról. A baloldali logika szerint ettől csettintésre mindenki majd gyalog jár, és megszűnik a zsúfoltság, valamint a kipufogógáz-kibocsátás.

(10.20)

De alternatív útvonalak és megfelelő tömegközlekedés nélkül a kívánt eredmény nem fog megszületni. Csak káosz lesz, amelynek a levét mindig a polgárok isszák meg, mint a legtöbb baloldali ötletelésnek.

A karbonadót is ilyen ötletelésnek látom, amely véleményem szerint egy átgondolatlan kezdeményezés volt, a jelen helyzetben pedig kifejezetten káros, hiszen aránytalan terhet róna az állampolgárokra. A kormány tavaly nemzeti konzultáció keretében megkérdezte a magyar embereket, hogy mit gondolnak a kérdésről, és a válaszadók szinte egyöntetűen elutasították azt, hogy a nemzetközi ipari környezetszennyezés költségeit a családoknak kelljen megfizetni. Ilyen körülmények között a jelenlegihez hasonló és a jövőbeni javaslatok nem támogathatóak. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Képviselő asszony napirend előtti felszólalására a választ Menczer Tamás államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Mielőtt a karbonadóra rátérnék, kérem, engedje meg, hogy röviden visszautaljak egy, talán méltatlanul elsikkadt baloldali vallomásra, ugyanis a mai napon Kanász-Nagy Máté LMP-s képviselőtársunk azt mondta az imént, hogy az olcsó benzin korának vége  remélem, szó szerint idéztem , ami váratlanul őszinte vallomás a baloldal részéről, és egyértelműen mutatja, hogy a baloldal megszüntetné a benzinárstopot, és támogatna olyan szankciókat, amelyek 700-800 forintos literenkénti benzin- és gázolajárhoz vezetnének. Ezzel szemben a kormány a benzinárstopot megvédi, és nem támogat olyan szankciókat, amelyek romba döntenék a magyar gazdaságot.

A képviselő asszony által felvetett témára rátérve, egyértelmű, hogy az, amit Brüsszel, az Európai Bizottság és Frans Timmermans, a magyar baloldal nagy barátja erőltet jelenleg, az egy őrültség. Arról van szó, hogy fizessenek adót azok, akiknek házuk vagy lakásuk van, és azt fűteni merészelik, vagy autójuk van, és azt használják. Ezzel az adójavaslattal akkor jött elő Brüsszel és az európai baloldal, amikor háború van Európában, és a brüsszeli szankcióknak köszönhetően elszabaduló energiaárak, illetőleg energiaválság is van Európában. Jelenleg már nem az a kérdés vagy nem csak az, hogy mennyibe fog kerülni az energia, a fűtés és az áram, ez is rendkívül súlyos kérdés, de most már az is kérdés, hogy egyáltalán lesze energia, tudunke fűteni Európában, lesze üzemanyag az autóban, illetőleg lesze áram, amit tudunk használni. Ezek a kérdések Európában; és persze, hogy ha lesz, akkor mennyiért lesz, ez a második kérdés. Kétszerese, háromszorosa, négyszerese, ötszöröse a rezsiár ma Európában, mint a háború előtt volt. Mindez alól kivétel Magyarország. Magyarországon az energiaellátás biztosított, a magyar emberek a legkevesebbet fizetik a gázért Európában, és a második legolcsóbb az áram ára Magyarországon európai viszonylatban.

De Brüsszel és Frans Timmermans, a magyar baloldal nagy barátja a karbonadó-javaslattal bennünket is támad. Miről is van szó? Brüsszeli nyelven a karbonadót úgy nevezik, illetve úgy beszélnek róla, hogy az embereket bevonják a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. A kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. Mit is jelent a kibocsátáskereskedelmi rendszer? Egészen konkrétan azt jelenti, hogy fizetni fogsz; ha autód, házad vagy lakásod van, akkor fizetni fogsz. Miért csinálják ezt? Az úgynevezett zöld átállásra hivatkozva, a brüsszeli bürokraták a zöld átállást akarják így megvalósítani. De hogyan is akarják? Tehát a céljuk az, hogy fogyassz kevesebbet, fűts kevesebbet, használj kevesebb vizet, és tedd le az autódat. Ezt úgy érik el, hogy van egy háború, vannak szankciók, van energiaválság, és erre még rápakolnának egy pluszadót, ez a baloldali recept, és erre mondom én azt, hogy ez őrültség.

Még súlyosabb a baj, ha azt nézzük, hogy mindezt a magyar baloldal is támogatja, hiszen Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje is azt mondta, hogy lehet rezsit csökkenteni: kevesebb vizet kell fogyasztani, kevesebb áramot kell fogyasztani és kevesebb gázt kell fogyasztani. Vagyis a magyar baloldal receptje és Márki-Zay Péter receptje pontosan a timmermansi recept: fogyassz kevesebbet! Márki-Zay Péter is azt mondta, hogy nekünk nem az a célunk  mondta a baloldalról, nekünk nem az a célunk , hogy a határon megállítsuk a világpiaci árakat. Tehát rezsicsökkentés nem kell. És azt is mondta a baloldal miniszterelnök-jelöltje, hogy érezni kell az energiaár-növekedést. Vagyis, mondom még egyszer: a timmermansi recept a magyar baloldal receptje, rezsicsökkentés nem kell, magas árak lehetnek, az energiaár-növekedést érezni kell, a világpiaci árakat be kell engedni, és ha arról van szó, még egy adót is rá lehet pakolni a magyar emberekre és mindenki másra, aki Európában él.

Talán annyit még érdemes megjegyezni, hogy aki ilyen helyzetben, háborús időkben ilyen javaslattal jön elő, mint Frans Timmermans a magyar baloldal támogatásával, az talán jobb lenne, ha szögre akasztaná a zakóját, és letenné a golyóstollat, és olyan szakmát választana, ahol kevesebb kárt tud okozni.

Mindezzel szemben a magyar kormány a rezsicsökkentést megvédi, az ország energiabiztonságát úgyszintén, és semmilyen olyan javaslatot nem szavazunk meg, ami romba döntené az ország gazdaságát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai