Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az uniós elnökség, amelyet a csatlakozásunk óta másodszorra töltünk be, egy óriási lehetőség. Ez a huszadik évforduló hazánk számára, és az Európai Unió Tanácsának soros elnökségének a második félévéért leszünk felelősek.

Egy olyan második elnökségre készülhetünk, ahol van egy óriási tapasztalat az első elnökség alapján. Gréczy képviselőtársamra reagálva: az engem egyáltalán nem lep meg, hogy a retorikája azon dolgozik, hogy Magyarország ellen működjenek Brüsszelben, ez már csak az önök politikája, és külön köszönjük, hogy szakmai tapasztalatait megosztotta velünk, különösen azokkal, akik hol a közigazgatásban, hol a parlamentben az első elnökségünk során részt vettünk. Sok olyan kollégámat tudom kiemelni, mint Hörcsik elnök úr, Répássy államtitkár úr, Robák Ferenc, Győri Enikő, Ódor Bálint. Ez egy nagyon nagy lehetőség egy országnak, és mi 2024-ben a trojkával hárman, ahogy ez már elhangzott, Spanyolországgal, Belgiummal hazánk fogja képviselni a 2024-es soros elnökség második időszakát.

Mi azon ország vagyunk, és szeretném hangsúlyozni, akik nagyon büszkén vállalhatják az elnökséget, mert a mi első elnökségünkhöz köthető a horvátországi tárgyalási fejezetek lezárása. A magyar elnökség rendkívüli mértékben dolgozott azon, hogy Horvátország 2013-ban az Európai Unió tagja legyen. Azóta, egy ilyen sikeres soros elnökség óta egyetlen országnak nem sikerült uniós tagsági tárgyalási fejezeteket lezárni.

(12.20)

Ha az Unió történetét nézzük, akkor a magyar elnökség óta az egyetlen ország, amivel bővült az Európai Unió, az Horvátország, és csökkent az Egyesült Királysággal. Ezek nagyon komoly tapasztalatok, amelyek megkérdőjelezése, azt gondolom, nagyon nagy szakmai hiányosságra utal.

Fontos látni egyébként a ’24-es elnökség kapcsán, hogy a trojkát ugye, hagyományosan három ország alkotja, és képviselik magát a tanácsi soros elnökséget, de abban a tagállamoknak szabad mozgástere van, hogy a prioritásaikat hogyan határozzák meg. A három ország esetében ez lehet egymástól független. Amit a magyar kormány következetesen képvisel, az biztos, hogy meg fog jelenni az elnökség feladataiban; a nyugat-balkáni bővítés fontossága, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme azt gondolom, hogy olyan alapértékek, amelyeket mi első és kiemelt szereplőként képviselünk az Európai Unióban.

Amit Gréczy képviselőtársam mondott a visegrádi négyek kapcsán, az szintén nem helytálló. Egy hónappal ezelőtt Pozsonyban találkoztunk, a külügyi bizottságok elnökei, alelnökei, és azt gondolom, hogy egy olyan érték a regionális együttműködés, egy olyan összefogás az EU-elnökség mellett, amely emeli és építi az országot.

Ahogy képviselőtársam és államtitkár úr elmondta, egy rendkívül fontos időszakban lesz hazánk az Európai Unió soros elnöke, hiszen a 2024-es európai parlamenti választások lezárása után egy új Európai Parlament fog felállni. Ráadásul a bizottság elnökének választása is a magyar elnökség idejére fog esni, ezért az intézményi szerep rendkívül fontos lesz. Húszéves tagságunk, tapasztalatunk egy óriási lehetőség.

Még egy dolog, ami az elnökséghez kapcsolódik, ez egy óriási lehetőség, egy brandlehetőség, egy további brandépítés egy ország számára, és elutasítok minden olyan ellenzéki hozzászólást, amely ezt kritizálja, vagy azt hangoztatja, hogy mi alkalmatlanok vagyunk ennek a soros elnökségnek a betöltésére. Egy ország nemcsak azt mutathatja meg, hogy maga mint az Európai Unió tagállama részese ennek a rendszernek, hanem a kulturális hagyományait, örökségét kiemelkedő rendezvényekkel széles körben biztosítani tudja. Ilyenkor Európa szeme az adott országra szegeződik.

Ami nagyon fontos itt a törvényjavaslat kapcsán, és szerintem ez egy rendkívül hasznos és jó ötlet, ez az EU-elnökségi jogviszony megteremtése. Ugye, egy már meglévő jogrendszerhez illeszkedik ez a speciális jogviszony, amelynek célja a közfeladat ellátását irányozza elő és munkavégzésre irányul. A közigazgatásban dolgozók számára ez egy óriási lehetőség, én magam is közigazgatási alkalmazott voltam az első EU-s elnökségünk kapcsán, ez egy nagyon nagy szerep, lehetőség, ambíció és gyakorlati tapasztalat, amit ilyenkor a közigazgatási szakemberek átadhatnak és ők is átvehetnek. Egyébként így kapcsolódik a Közszolgálati Egyetem módosítása ehhez a törvényjavaslathoz, hiszen az NKE-módosítás is a gyakorlati tapasztalat felértékelődését emeli be ebbe a törvényjavaslatba.

Ahogyan Hörcsik elnök úr is elmondta, a horvát csatlakozás tárgyalási fejezeteinek a lezárása mellett a másik óriási eredménye az elnökségünknek a roma keretstratégia. Két olyan eredményt ért el az elnökség 2011-ben, amelyre az Európai Unió a mai napig méltán lehet büszke. Azt gondolom, hogy ez egy olyan időszakát jelentheti az EU-elnökségünknek, amikor minden olyan dialógus megteremtésére nyitottak és alkalmasak vagyunk, ami erősít minket. Azt gondolom, hogy ez a legnagyobb kulcsszó egy elnökség során, hogy erősít minket az elnökség, és szerepet játszik minden típusú, jellegű dialógusban még attól függetlenül is, hogy ilyenkor  ahogy államtitkár úr mondta  a politikai dossziék tekintetében a semlegességre kell törekedni.

Nagyon nagy lehetőségnek találom az elnökséget, és azt kérem, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot, amely a Közszolgálati Egyetem tekintetében is erősíti a gyakorlati tudás szerepét. Másrészről pedig Magyarország büszke lehet az első elnökségére, és egyre több olyan tagállam van már, amelyek másodszorra, harmadszorra és sokadszorra fogják betölteni az Európai Unió soros elnökségét. Mindig is képviseltünk egy olyan alapvető értéket, amely az erős tagállamokat jelenti az Európai Unióban, és amiben nagyon sok feladatunk van, és bízom benne és ambicionálom, hogy a nemzeti kisebbségek jogaival nagymértékben foglalkozzunk, mert azért azt látnunk kell, hogy az Európai Uniónak nincsen kisebbségvédelmi keretrendszere. Minden olyan ország, amely csatlakozik az Európai Unióhoz csak a tárgyalási fejezetek lezárása idején kap egy magas kisebbségvédelmi stabilitást és védelmet, azt követően nincsen uniós utólagos normakontroll. Ezért is nagyon fontosak azok az európai polgári kezdeményezések, amelyek ezt célozzák meg.

Sok a feladat, sok a teendő. Államtitkár úr, képviselőtársaim, ez egy nagyon nagy lehetőség. Itt vannak, akik európai parlamenti képviselők is voltak, Gurmai Zita, Erdős Norbert, ők is nagy tapasztalattal rendelkeznek e téren, hogy hogyan kell gondolkodni az uniós országok vonatkozásában. Ezért szeretném kérni az ellenzéket, hogy ne támadó jelleggel álljanak fel és ne Brüsszelt képviseljék Magyarországon, hanem hazánkat az Európai Unióban. Ez a legfőbb cél. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)