Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! 2024 második félévében, 2011 után második alkalommal Magyarország fogja ellátni az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament az Unió társjogalkotó intézményeiként kiemelt szerepet játszanak az Unió jövőjének, jogszabályainak formálásában. A Tanács elnökeként a magyar miniszterek és államtitkárok fogják elnökölni a 27 tagállam szakterületi kérdésekért felelős minisztereinek üléseit. A miniszteri tanácsokon tárgyalandó és elfogadandó jogszabályokat, egyéb ügyeket a magyar szakértők által elnökölt szakértői munkacsoportok dolgozzák majd ki.

Ugyan több mint egy év van még hátra a magyar elnökség kezdetéig, az előkészületek már gőzerővel zajlanak. A kormány elkezdte a gondolkodást, hogy melyek lehetnek azok a kérdések, amelyekre kiemelt figyelmet akarunk szentelni, melyek lehetnek a prioritásaink, amelyek terén a többi tagállam támogatása mellett érdemben előre tudjuk mozdítani az európai együttműködést. Az elnökségnek ugyanis nem a saját nemzeti céljait kell az elnökségi féléve alatt fókuszba állítania, hanem a 27 tagállamból álló Tanács közös érdekeinek előmozdításán kell dolgoznia semleges közvetítőként. Az elnökség ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a tagállamok a saját maguk számára fontos kérdéseket felvillantva egyfajta arcélt adjanak a félévüknek.

A magyar elnökség speciális időszakban, az uniós intézményi ciklusváltás idején lesz: 2024 késő tavaszán, kora nyarán lesznek az európai parlamenti választások, majd október 31-én lejár az Európai Bizottság, november 30-án pedig az Európai Tanács elnökének mandátuma. A magyar elnökségi félévet tehát alapvetően az intézményi változások fogják meghatározni. Ez azt jelenti, hogy az elnökségünk elején kevésbé kell számítanunk klasszikus jogalkotási munkára. Ez az időszak ugyanakkor kiválóan alkalmas a jövőről való gondolkodásra, új irányvonalak beazonosítására, elemzésére, reflexióra. A magyar elnökség egyik alapvető feladata és célja lesz a következő intézményi ciklusra való zökkenőmentes átmenet biztosítása, az új intézményi szereplőkkel való szoros és konstruktív kapcsolatok kiépítése.

A lisszaboni szerződés nem sokkal a 2011-es magyar EU-elnökség előtt lépett hatályba és egyik újítása volt az úgynevezett trió elnökség: három, előre meghatározott sorrendben egymást követő tagállam közösen felvázol egy 18 hónapos átfogó tervet, amelyben hosszú távú célokat tűznek ki, meghatározva azokat a témákat és lényeges kérdéseket, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a Tanács foglalkozni fog. Ahogyan 2010-2011-ben, most is Spanyolországgal és Belgiummal alkotjuk a trió elnökséget, 2023 második felében spanyol, 2024 első felében belga elnökséggel. A trió elnökségi programot 2023. június végén kell majd az Európa-ügyi minisztereket tömörítő tanácsülésen bemutatnunk. A magyar elnökségi program véglegesítése 2024 júniusára várható.

Az elnökségi felkészülés stratégiai és politikai irányítására a kormány létrehozott egy kormánybizottságot, amelyet a miniszterelnök úr vezet. Figyelemmel arra, hogy az uniós ügyek kormányzati koordinációjáért az igazságügyi miniszter felel, az Igazságügyi Minisztérium feladata az EU-elnökségi feladatok ellátása és politikai koordinációja. A szakpolitikai, tartalmi előkészítést a minisztérium uniós ügyekért felelős államtitkársága biztosítja, míg a Magyarországon megrendezendő több száz rendezvény  az informális miniszteri ülésektől a csúcstalálkozókon keresztül a szakmai konferenciákig  megszervezéséért, valamint az elnökség külső megjelenésével kapcsolatos feladatokért külön kormánybiztos felel. Az elnökség karmesteri pálcája az Igazságügyi Minisztériumnál van, ugyanakkor az elnökségi feladatokat nemcsak ez az egy minisztérium, hanem az összes többi tárcánál ma is uniós ügyekkel foglalkozó tisztviselők látják majd el.

Annak érdekében, hogy a szakpolitikai elnökségi céljainkat elérjük, a 27 tagállam érdekeit eredményesen képviseljük, az uniós jogalkotást sikerre vigyük, sok száz ember, a központi közigazgatás teljes vertikumában dolgozók munkája szükséges. Ahhoz, hogy egy elnökség sikeres legyen, az ügyek minden részletének ismerete és az aprólékosan kidolgozott tárgyalási stratégiák megléte mellett az is elengedhetetlenül fontos, hogy az elnökségi stáb gyorsan és határozottan tudjon reagálni a különféle eseményekre és fejleményekre. Az elnökség eredményes ellátásának előfeltétele továbbá a tapasztalt, elhivatott és motivált tisztviselői kar.

Az uniós gépezet a nap 24 órájában működik, a tartalmi működtetését pedig a magyar közigazgatásnak kell majd biztosítani 2024 második félévében. Ez a normál tagállami működéshez képest jelentős többletmunkát jelent a kollégáinknak. A kormány meggyőződése, hogy ezt a többletmunkát megfelelően el kell ismerni. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat által létrehozni kívánt EU-elnökségi jogviszony. Az elnökségi feladatok ellátása az abban részt vevők szakmai karrierjében egy nagy kihívás és megtiszteltetés, amelyre minden bizonnyal hosszú évtizedekig emlékezni fognak. Magyarország számára pedig egy kiváló lehetőség, hogy ismét tanúbizonyságot tegyen arról, hogy 20 évvel az EU-csatlakozás után kész és képes a közösség és a közös európai együttműködés továbbfejlesztése érdekében dolgozni. Mindennek pedig elengedhetetlen alkotóeleme a magyar EU-elnökség munkájában részt vállaló tisztviselők munkája.

Az előterjesztés javaslatot tesz arra, hogy az uniós elnökséggel kapcsolatos egyes feladatok hatékony és eredményes ellátása érdekében a tágabb értelemben vett közszférában dolgozó, felkészült szakemberek alapjogviszonyuk mellett új jogviszonyt létesíthessenek, így szakértelmüket az elnökségi feladatok kifogástalan és magas színvonalon való ellátása érdekében is kamatoztathassák. Az új jogviszony így lehetővé teheti, hogy az elnökségi feladatok számottevő részét a már a közszférában dolgozó szakemberek lássák el, ami csökkentheti a közigazgatásnak az elnökségi időszakban megjelenő átmeneti emberierőforrástöbblet-igényét.

A törvényjavaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet érintő módosításokat is tartalmaz. Az NKE hivatása a közigazgatást, a hon- és rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakemberek képzése, a tiszti utánpótlás biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. Tekintettel az NKE e komplex feladataira és a Magyarországot körülvevő globális környezet dinamikus változásaiból eredő felsőoktatási igényekre, a gyakorlati szakmai tapasztalatok hallgatóság részére történő átadása, a külföldi szaktekintélyeknek a képzésbe való bevonása, továbbá a nemzeti együttműködések kiépítése egyre hangsúlyosabbá válik.

A javaslat az NKE hivatása és feladatai ellátása hatékonyságának növelését célozza, középpontjában az egyetem oktatási tevékenysége gyakorlati és nemzetközi aspektusainak fejlesztése áll. A képzések döntő hányada más felsőoktatási intézményekkel való összehasonlításban lényegesen nagyobb mértékben igényli a gyakorlati szakmai tapasztalat oktatás keretében történő bemutatását, képzési struktúrába illesztését.

E célt megvalósítani a legeredményesebb módon úgy lehet, ha gyakorlati szakembereket tud az NKE a tevékenységébe bevonni nagyobb volumenben. E gyakorlatias megközelítés világszerte elterjedt, különösen az alkalmazott tudományok oktatása terén Skandináviában és az Egyesült Királyságban. Nemzetközi szinten is jellemző a gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakértők oktatóként való bevonása, integrálása a felsőoktatási rendszerekbe. Az NKE esetében például a katonai kiképzők körében különösen jelentős a javaslat, akiknél nem várható el az egyetemeken megkövetelt tudományos tevékenység aktív szakmai életpályájuk során.

Ugyanígy kiemelt célja a javaslatnak a nemzetköziesítés fokozása annak érdekében, hogy az NKE által közvetített tudás és képzés keretében elismert nemzetközi szaktekintélyek tapasztalatai és akadémiai tudása minél inkább elérhetővé váljon. A törvényjavaslat rendelkezései nyomán nagyobb mozgástér állna az NKE rendelkezésére külföldi szaktekintélyek foglalkoztatására, ami nemcsak a képzési és tudományos működésben jelentene előrelépést, de növelné az intézmény globális láthatóságát is.

(11.50)

A törvényjavaslat az NKE tekintetében közfeladatok hatékonyabb ellátását célzó módosításokat is tartalmaz, például egyértelműsíti, hogy az egyetemen kiemelkedő, elsősorban gyakorlati szakmai tapasztalattal rendelkező szakember is kaphat vezetői megbízást, ugyanakkor meghatározott esetekben csak tudományos fokozat megléte mellett.

Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)