Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. A koronavírus-járvány okozta visszaesés, majd az orosz-ukrán háború, az energiaválság rendkívüli kihívások elé állították a magyar gazdaságot.

A kormány az elmúlt években is mindent megtett, és továbbra is mindent meg fog tenni a háború és a szankciók okozta negatív hatások ellensúlyozása, a családok megvédése, a magyar gazdaság megerősítése és a hazai vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. A változó életviszonyok a jogszabályok folyamatos felülvizsgálatát, tartalmának újragondolását igénylik.

A kormány elkötelezett abban, hogy az elmúlt évtizedek jogalkotásának felülvizsgálatával folyamatosan csökkentse azokat az adminisztrációs terheket, amelyek az állampolgárokat úgy is, mint munkavállalókat és a vállalkozásokat úgy is, mint munkaadókat terhelik szükségtelenül. Az előttünk fekvő törvényjavaslat adminisztrációs könnyítéseket vezetne be a vállalkozások számára a pénzügyi szektorban, továbbá állampolgárokat érintő hatósági ügyintézésekben is.

Engedjék meg, hogy felszólalásomban ismertessem a törvénycsomag egyes elemeinek lényegesebb tartalmát. A kormány célja olyan jogi környezet kialakítása, amelyben a vállalkozásokat terhelő adminisztráció időbeli és pénzbeli költségei minimálisak, így azok az erőforrásaikat a jogszabályoknak való megfelelés helyett a működésükre tudják fordítani.

Ennek keretében döntött a kormány a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok komplex felülvizsgálata mellett. A szabályozás elfogadását és hatálybalépését követően az ágazatért felelős miniszterek határozhatják meg azokat a munkaköröket, feladatköröket, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához az orvosi vizsgálat kötelező marad.

A törvénymódosítás alapján a munkáltatók maguk is dönthetnek úgy, hogy a munkavállalóik foglalkoztatását orvosi vizsgálat előzze meg, ha az a munkakör esetében jogszabály alapján nem kötelező. Mindez erősíti a vállalkozás szabadságát is, hiszen jelentősen bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyek a foglalkozás-egészségügy igénybevétele tekintetében maguk dönthetnek, a jogalkotónál pontosabban ismerve a munkavégzés körülményeit és feltételeit. Amennyiben sor kerül foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra, a munkáltató továbbra is ingyenesen köteles biztosítani a munkavállalói számára a munkaköri alkalmassági vizsgálatot.

Hangsúlyozzuk, hogy a kormányzati célok nem irányulnak és nem is jelentik semmilyen formában a munkavállalók egészségvédelmének csökkenését. Mindezt éppen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, annak végrehajtási rendeletei és a Magyarország által elfogadott nemzetközi szerződések is biztosítják.

A tervezett módosítás nem lehet ellentétes a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményekhez kapcsolódó jogaival, ugyanis a módosítás nem terjed ki a munkakörülményekre vonatkozó szabályozásra, a munkakörülmények tekintetében változatlanok maradnak a törvényi előírások.

A munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó kötelezettségek is változatlanok maradnak  megfelelő élettani adottságok, a foglalkoztatás az egészséget, testi épséget ne veszélyeztesse, semmilyen formában ne jelentsen veszélyt a munkavállalóra , ebben a tekintetben sem történik változás a törvény módosításával.

Annak megítélése tekintetében, hogy mely munkakörök, foglalkozások esetében szükségese mindenképpen a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, a munkáltatók számára alapvető segítséget fognak jelenteni a törvény felhatalmazása alapján kiadásra kerülő ágazati miniszteri rendeletek, amelyek részletesen tartalmazni fogják a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra a jövőben is kötelezett munkaköröket.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat leveszi azt a terhet a munkáltatók válláról, amely előírta, hogy a dolgozóikra vonatkozó keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a munkavállalóra vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig meg kell őrizni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján a munkáltatókat terhelő  akár 40 éves  iratmegőrzési kötelezettség felmenő rendszerben 2025. január 1-jétől kivezetésre kerül. A munkahelyet váltott, kilépett munkavállalóra vonatkozó munkaügyi iratok megőrzési kötelezettsége csak a 2024. december 31-éig keletkező iratokra marad fenn. Ma már a nyugellátás megállapításához szükséges adatokat az állami nyilvántartások tartalmazzák.

A törvényjavaslat egyszerűsíti az akkreditálási eljárások menetét is. Az akkreditált szervezetek és személyek akkreditált státusza öt évig érvényes. Az akkreditált tevékenység ellátási képességének ellenőrzése érdekében a státusz első odaítélését követő egy éven belül, majd azt követően kétévente felügyeleti vizsgálatot kell tartani, azaz az öt év alatt három alkalommal.

Ennek következtében  az eljárások időtartamát is figyelembe véve  a harmadik felügyeleti vizsgálat a státusz lejárata körüli időszakra esik, miközben a státusz megújítását célzó újraakkreditálási folyamatot is meg kell kezdeni. A módosítást követően, amennyiben a felügyeleti vizsgálat esedékessége és az akkreditált státusz lejáratának ideje hat hónapon belül van, a felügyeleti vizsgálatot  ha az akkreditált státusz megújítását az akkreditált szervezet kérelmezi  az akkreditált státusz megújítására irányuló eljárás keretében kell lefolytatni. A két eljárás időbeli közelsége esetén célszerű azokat egyidejűleg elvégezni.

Tisztelt Ház! A pénzügyi intézményekkel az állampolgárok jelentős része valamilyen kapcsolatban áll. Rendelkezik bankszámlával vagy van gépjárműve és így kötelező felelősségbiztosítása. Aktívabb szabályozói eszközökkel tesszük a szektor működését észszerűbbé, amivel végső soron az ügyfelek jobban járhatnak.

A gyakorlat azt mutatja, hogy jelentős eltérés van a biztosítók kárrendezési eljárásában a kár kifizetése során értékcsökkenésre hivatkozással levont összegek között. Például a biztosítók az értékcsökkenés számításánál személygépkocsi esetében a gépkocsi baleset időpontjában lévő káridőponti értékét, a kártérítés összegét és a javított elemek, illetve a javító milyenségét veszik figyelembe. Erre reagálva a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosításával a biztosítók számára kötelezővé válik, hogy közzétegyék az értékcsökkentés alkalmazásának módszertanát. A kárrendezési tájékoztató kibővülése, a számítási módszertan nyilvánossá tétele hozzájárulhat a biztosítók átláthatóbb működéséhez, és ezáltal az ügyfelek is tudatosabban választhatnak biztosítót.

A hosszabb időre szóló szolgáltatási szerződések esetén megszokott dolog, hogy egy jobb ajánlat ismeretében szolgáltatót váltunk. Ez történhet a kedvezőbb ár, az eltérő feltételek vagy jobb minőség, kiszolgálás miatt is. A hitelek esetén a váltással potenciálisan elérhető előnyök még jelentősebbek lehetnek. A hitelpiaci ajánlatok rendszeres időközönként való összehasonlításával és a fennálló hitelek kedvezőbb feltételek melletti kiváltásával jelentős, akár évi több tízezer forintot kitevő törlesztőrészlet-csökkenés érhető el. Ez a hitelkonstrukciótól függően több év vagy akár évtized alatt százezres vagy akár milliós nagyságrendű megtakarítást is jelenthet.

Hazánkban az elmúlt években a hitelkiváltások száma az új lakáshitelek kevesebb mint tizedét adták. A hitelkiváltások erősítése jelentős költségeket takarítana meg a háztartások és a nemzetgazdaság szempontjából is, ezért a törvényjavaslat elfogadását és hatálybalépését követően a fogyasztó kérheti, hogy hitelkiváltás esetén az érintett hitelintézetek a hitel kiváltásához szükséges iratokat közvetlenül továbbítsák egymásnak 15 munkanapon belül, ezzel jelentősen csökkentve az ügyfelek adminisztratív időigényét.

(16.40)

A Pénzügyi Békéltető Testület célja, hogy a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei számára fórumot teremtsen a jogviták rendezésére egyszerű, gyors és költségkímélő eljárásban a felek közötti egyezség létrehozatalához. 2022-ben több mint 3500 ügy kezelését végezte a testület.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kiszélesítésére kerül sor. Ha a fogyasztói kérelem megalapozott, a testület az eddigi 1 millió helyett 2 millió forint összeghatárig hozhat kötelezést tartalmazó határozatot a pénzügyi szervezet terhére a fogyasztóval kialakult jogvitában. A limit emelésével még több állampolgár kerülheti el a bírósági eljárást. Amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését a felek vitatják, természetesen bírósághoz fordulhatnak.

A mai világban a leggyakrabban az interneten tájékozódnak az állampolgárok. A kapcsolódó törvények módosításával kötelezővé válik, hogy a pénzügyi szervezetek  úgymint bankok, biztosítók, viszontbiztosítók, önkéntes pénztárak, magánnyugdíjpénztárak  rendelkezzenek honlappal. Egyúttal a törvényekben meghatározott hirdetményi közzétételi kötelezettségeiknek is az országos napilapok helyett a honlapjaikon tehetnek majd eleget. Nem életszerű mára például, hogy országos napilapban kellene fiatalkorúak számára betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó reklámokat közzétenni.

A törvényjavaslat emellett egyszerűsíti a választható portfóliós rendszert működtető önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak működését azzal, hogy a választható portfólió szabályzatainak módosításáról a pénztár igazgatótanácsa hozhat döntést a közgyűlés helyett. A választható portfóliós rendszer bevezetésére, megszüntetésére, valamint a szünetelést követő folytatásra vonatkozó döntés továbbra is a közgyűlés kizárólagos hatáskörében marad, így arról a pénztártagok közvetlenül vagy küldöttjük útján a legfőbb szerv ülésén dönthetnek.

Tisztelt Országgyűlés! A hivatásos katasztrófavédelem magas szintű reagálóképességgel, telepített és mobil műszaki, informatikai, technikai eszközparkkal rendelkezik. Az eszközpark a veszélyes anyagokkal kapcsolatos események korai előrejelzését, az anyagok megfelelő azonosítását, a lehetséges terjedés modellezését, továbbá a szükséges katasztrófavédelmi beavatkozást és a lakosságvédelmi intézkedéseket támogatja.

Fontos kiemelni, hogy a monitoringrendszer az érintett üzemeltetők biztonságos működését is közvetlenül támogatja, továbbá az üzemeltetők jogszabályban megfogalmazott kötelezettségeinek teljesítését is biztosítja. A mérési eredmények az üzemeltetők vezérlő- vagy diszpécserközpontjaiban is megjelennek, így az esetleges rendellenes működés esetén a szükséges intézkedéseket késedelem nélkül megtehetik.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakszerű beavatkozásához, a rendszerek fejlesztéséhez stabil, kiszámítható pénzügyi finanszírozás megteremtése szükséges, amely az iparbiztonsági hozzájárulás bevezetésével valósulhat meg.

A katasztrófavédelemről szóló törvény módosításával megtörténik az üzemeltetők bevonása a költségek viselésébe. A hozzájárulás megfizetésének alapja az uniós és hazai környezetvédelmi szabályozókban is általános elvként megjelenő „szennyező fizet” elv érvényesítése, valamint a katasztrófavédelemről szóló törvény előírása, amely szerint az üzemeltető köteles minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és a helyreállításra. Továbbá kormányrendelet alapján az üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőmű engedélyesének a lakosság riasztását és tájékoztatását biztosító rendszer működőképességének fenntartása érdekében annak időszakos felújításához, karbantartásához pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania.

A gazdasági folyamatokkal összefüggően egyaránt változhat a végpontok és az érintett telephelyek száma, a monitoring és a lakossági riasztórendszer üzemeltetési költsége, ugyanakkor az iparbiztonsági hozzájárulásból származó bevétel összege évente szintén eltérő lehet, igazodva az egyes üzemeltetők árbevételéhez.

Az iparbiztonsági hozzájárulás összege a kötelezett előző éves nettó árbevételének 42 ezreléke. A hozzájárulást radiológiai távmérőhálózat, Paks és 30 kilométeres körzetében lakossági riasztórendszer, továbbá meghatározott veszélyes üzemek környezetében a meteorológiai és vegyi monitoring, a lakossági riasztórendszer, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv iparbiztonsági feladatellátásához telepített és mobil eszközeinek üzemeltetésére és szükségszerű fejlesztésére kell felhasználni.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosításával szigorításra kerülnek a járművek műszaki vizsgálatát végzőkre vonatkozó előírások, így nem végezhet műszaki vizsgabiztosi tevékenységet, aki ellen a törvényben meghatározott bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás; továbbá a vizsgálóállomás létesítésének feltételei azzal, hogy nem engedélyezhető vizsgálóállomás működése, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője, képviselője büntetett előéletű.

A kormány a Hazaváró program keretében a külföldről hazatérő magyar állampolgárok ügyintézésének könnyítése érdekében komplex, a különböző élethelyzeteknek megfelelő szolgáltatáscsomagot dolgozott ki. A múlt héten elindult a Hazaváró-portál, továbbá a kormányablakok közül 27-ben Hazaváró-pontot is kijelöltek.

Emellett jelen törvényjavaslat a külföldről hazatérő magyar állampolgárok ügyintézésének könnyítése érdekében rögzíti, hogy az állampolgársági eljárásban nem szükséges fordítás az angol, német vagy francia nyelven kiállított, kormányrendeletben meghatározott anyakönyvi okiratokhoz, az állampolgársági eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott idegen nyelvű okirat hiteles magyar fordítása helyett az okiratnak az állampolgársági eljárás szempontjából lényeges tartalmáról készített hivatalos, kivonatolt fordítás is elfogadható lesz. Az anyakönyvi eljárásokban az anyakönyvi okiratok diplomáciai felülhitelesítésére nincs szükség, ha ez kormányrendeletben meghatározott esetekben elháríthatatlan akadályba ütközik, például a felülhitelesítés beszerzése bizonytalanul hosszú időt venne igénybe.

A javaslat tartalmazza több közigazgatási hatósági eljárás egyszerűsítését is. A jövőben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapításakor a hatóság nem vizsgálja a keresőtevékenységet, tekintettel arra, hogy az ellátás megállapítását követően az érintettek korlátozás nélkül folytathatnak keresőtevékenységet.

Az üzemi baleset során a biztosított részéről felmerült térítési díjak megállapításához és kifizetéséhez nem lesz már szükség a kezelőorvos papíralapú igazolására, miután az üzemi baleset elismeréséhez szükséges adatok az egészségbiztosítási pénztári szerv nyilvántartásaiból, illetve a hatósági határozatból megállapíthatóak.

Az állami nyilvántartások közötti adatkapcsolat kiépítésével összefüggő szabályozásra tesz javaslatot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény és a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása.

Az ügyfélkapus elérhetőséggel rendelkező ügyfelek a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási eljárása során keletkező iratokat a tárhelyükre kapják, ha a Rendelkezési Nyilvántartásban nem zárták ki ezt a kapcsolattartási módot.

Tisztelt Ház! Záró gondolatként szeretném hangsúlyozni, hogy hazánk versenyképességének növelése alapvető fontosságú célkitűzés. A gazdasági szereplők, vállalkozások elvárása az állam felé az, hogy az állam partnerként és ne hátráltató tényezőként jelenjen meg a gazdasági tevékenység folyamataiban. Cél a közszolgáltatások magas színvonalú biztosításának elősegítése és a felesleges adminisztráció megszüntetése az állampolgárok ügyintézésében is.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)