Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gelencsér Ferenc frakcióvezető úr, Momentum-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeink” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr.

GELENCSÉR FERENC (Momentum): Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Ház! A hétvégén volt szerencsém Belgiumba látogatni, és ha az ember Brüsszelbe látogat, akkor a Google-térkép feldob egy látványosságot nem messze a főtértől, az a neve: Szájer-eresz. Hírünk a nagyvilágban ugyebár roppantul kellemetlen, de vannak ennél sokkal kellemetlenebb ügyek is Magyarország kapcsán. Például az, hogy mostanra egyértelművé vált hazánk szövetségesei számára, jelesül az Európai Unió államai és a NATO számára, hogy a magyar kormány teljesen megbízhatatlan.

Ahogyan a gazdasági partnerek és a befektetők is beárazták a magyar kormányt, amely Európa-rekord-inflációt hozott össze, úgy a katonai szövetségeseink is belátták, hogy a magyar kormány éppúgy cserben hagyja szövetségeseit, ahogyan az állampolgárait is. Hosszú vajúdást követően a mai napon végre szavazunk Finnország NATO-csatlakozásáról, tesszük ezt az EU-n belül utolsóként a NATO-tagok közül; mindenki más ezt megtette tavaly július és október között.

Miért húzódott ez idáig Magyarországon? Azért, mert állítólag vita van az állampárti frakción belül. Ha nem tragikus lenne, azt mondanám, hogy komikus, hiszen az egész ország tudja, hogy Magyarországon egy ember dönt mindenről. Ha lenne minimális tartás, hazaszeretet vagy akár felelősségtudat az állampárti képviselőkben, akkor nem most alakul ki a vita az elmúlt 13 évben először, hanem a magánnyugdíjpénztárak ellopásakor, az MTA szétverésekor vagy épp a civiltörvény miatt. De nem, ebben az országban ilyen dolgok miatt nem alakul ki vita az állampárti frakción belül, hiszen ezek a dolgok mind rendben vannak önök szerint.

Akkor alakul ki éles egyet nem értés, amikor a finn testvéreink, akik tagjai az Európai Uniónak, szeretnének annak a NATO-nak is a részei lenni, amelynek hazánk is a tagja. A magyar kormány ezt lehetetleníti el hónapok óta. Teszi ezt akkor, amikor Európában háború dúl, mert a terrorista Oroszország lerohant egy szuverén államot. Teszi ezt azzal a nemzettel, amelyiknek 1340 kilométeres közös határa van a terrorista orosz állammal, és emiatt joggal szeretne tagja lenni a katonai szövetségnek. Teszi ezt azzal a nemzettel, amelyik, akárcsak a magyar, megtapasztalta már, hogy milyen, ha az orosz rátámad, és ha vérével kell fizetni a szabadságért; nem tudom, tudjáke, de a „vér” szavunk majdnem ugyanígy hangzik finnül is.

Mondjuk ki az igazságot, kinek áll érdekében, hogy ennyi ideig húzódik a finn és a svéd NATO-csatlakozás: Vlagyimir Putyinnak. Magyarország érdekeit elsősorban nem Finnországgal és Svédországgal szemben kell megvédeni, a magyar nemzet érdekeit leginkább a terrorista Oroszországgal szemben kell megvédeni, azzal az országgal szemben, amelyik rátámadt Európára. Egész pontosan kilenc éve, egy hónapja és egy hete tart ez a konfliktus. Tudják, mikor sújtotta legutóbb ilyen hosszú háború a kontinenst? 1701-1714 között, a spanyol örökösödési háború idején.

Mondjuk ki az igazságot, amiről félve hallgatnak a svéd NATO-csatlakozás megvétózása kapcsán: a kormány annak a Svédországnak tesz most keresztbe, amely nélkül nem lenne működőképes magyar légierő. A kormány azzal a jelszóval építette le az EU-párti, atlantista külpolitikáját, hogy nyitni kell a szélrózsa minden irányába; hiszen minél többen vagyunk egy közösségben, annál erősebbek vagyunk. Rendben, fogadjuk el, hogy ez igaz; de akkor az is igaz, hogy a NATO is annál erősebb, minél többen vagyunk benne. A békéhez pedig erő kell. Nem ezt szokta mondani a miniszterelnök úr: nagyobb NATO, erősebb Európa, biztosabb béke?

Az állampárti frakció szerint ez nincs így, az állampárti frakció szerint a miniszterelnöknek nincs igaza. Most vagy az van, hogy sohasem látott ellentét alakult ki az önök frakciótagjai és a miniszterelnök között, vagy az, hogy itt most a teljes magyar nemzet hülyének van nézve ezzel a bábjátékkal, amit előadnak. S ezzel egy időben önök veszélyeztetik hazánk biztonságát, ugyanis Magyarország veszélybe kerül, de nem az EU vagy a NATO miatt, hanem mert a magyar kormányfő Vlagyimir Putyin oldalára állt, és nem csak a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügyében.

Magyarország miniszterelnöke veszélybe sodorta a magyarokat azzal is, hogy a pénzükből, az adóforintjaikból rekordméretű összeggel pénzeli a rosszul megkötött, drága orosz gázszerződéseken keresztül Vlagyimir Putyin hadi gépezetét. Önök miatt a magyar emberek akaratukon kívül egy halom pénzzel támogatják az agresszort ebben a háborúban. Miközben mindenki leépíti az oroszgáz-függést, hogy az agresszor minél kevesebb gázbevételt költhessen halálos fegyverekre, lőszerre az orosz-ukrán fronton, a magyar kormány akkor köt Oroszországgal gázszerződést, amikor a legmagasabb a gáz ára. Bravó!

Én arra kérem önöket, hogy gondolják át, nem kelle mégis egy Európa-párti, atlantista fordulat ennek az országnak, mert az igazság az, hogy Magyarországnak ez áll az érdekében: erős Európa-párti politika, Európa-párti és magyarbarát Ukrajna köztünk és Oroszország között, a svédekkel és a finn testvéreinkkel bővülő NATO, és természetesen az EU-s pénzeket átutaló Európai Unió. Köszönöm. (Taps a Momentum soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Munkánk folytatását megelőzően engedjék meg, hogy az Országgyűlés nevében nagy tisztelettel köszöntsem a díszpáholyban helyet foglaló Vladimir Orlić urat, a Szerb Köztársaság parlamentjének elnökét és kíséretét, akik Kövér László házelnök úr meghívására tartózkodnak Budapesten. Megbeszéléseikhez sok sikert, itt-tartózkodásukhoz kellemes időtöltést kívánunk. Isten hozta önöket! (Vladimir Orlić feláll.  Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válaszolni az előbb elhangzott frakcióvezetői felszólalásra. Öné a szó, államtitkár úr.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Van itt egy hozzáállásbeli különbség köztünk, tisztelt képviselő úr. Azt láttam az előző felszólalásnál, illetve az ön felszólalásánál is, hogy önök úgy képzelik el, hogy a magyar külpolitikát mások elvárásaihoz és mások véleményéhez kellene igazítani. Mi teljesen más véleménnyel vagyunk. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy minden esetben az ország érdekeit kell nézni, akkor is, ha esetleg ez másoknak nem tetszik, és akkor is, ha ez az út sokkal több vitával van kikövezve.

Az ön által elmondottakkal ellentétben teljesen egyértelmű a kormány álláspontja, hogy mit gondol az orosz katonai beavatkozásról: elítéli, mint ahogy az Országgyűlés többsége is várhatóan el fogja ítélni. Ha megnézte, márpedig remélhetőleg megnézték az országgyűlésihatározat-tervezetet, ez világosan szerepel benne; úgyhogy arra kérem, hogy ne állítson ezzel kapcsolatban valótlanságokat.

Most elhangzott egy olyan megfejtés, miszerint Svédország garantálja a magyar légvédelmet; talán így fogalmazott. Önök egy olyan pártszövetséghez csatlakoztak, ahhoz a baloldalhoz, amelyik, amikor kormányon volt, akkor harmadára csökkentette a kiképzőgépek számát, felére a vadászgépekét, 77 tankot elajándékozott, a tüzérséget pedig teljesen leépítette. Tudja ön, hogy hány tartalékos katona volt ebben az országban? Tizenegynéhány. (Dr. Simicskó István: 17.) 17. Ha egy kicsit is érdekelné az, hogy mi van az ország biztonságával, akkor nem csatlakozott volna ahhoz a baloldalhoz, amelyhez csatlakozott.

Egy dologban talán egyetértünk, hogy a béke és a háború kérdése minden másnál jobban meghatározza az országok és Európa mozgásterét. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy eddig 35 ország küldött halálos eszközöket a hadszíntérre, 18 ország döntött arról, hogy tankokat is szállít, 10 ország vezetői azt mérlegelik, hogy hogyan küldhetnének vadászgépeket, 3 ország már meg is hozta ezt a döntést. Ez a pár történés is azt mutatja, hogy inkább közelebb és nem távolabb kerültünk a világháborús fenyegetéstől.

Azért hozom ezt ide, mert ez a lényegi kérdés; mert a baloldal az elmúlt hónapokban következetesen háborúpárti álláspontot képviselt, és egyetlenegy baloldali pártot nem tudok mondani, amelyik kivételt képezne ebben az ügyben.

(14.10)

Ha önökön múlna, már nyakig benne lennénk a konfliktusban, az sem kizárt, hogy véresen. Még mielőtt… (Zaj az ellenzéki padsorokból.) Még mielőtt megpróbálnák ezt letagadni (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), nézzünk pár példát! A miniszterelnök-jelöltjük, tehát nem egy véleményvezér, nem egy újságíró, hanem a miniszterelnök-jelöltjük katonákat akart küldeni. A DK elnöke kritizálta a kormányt (Varju László: Orbán miatt vagyunk benne a háborúban!), amiért nem küldünk fegyvereket, és az EP-képviselőik is csatlakoztak ehhez. A volt szocialista honvédelmi miniszter szerint azért kellene fegyvereket küldenünk, mert van nálunk fegyvergyártás. Karácsony Gergely pártja  igaz, Tordai képviselő úr?  pár héttel ezelőtt megerősítette, hogy fegyvereket kellene küldenünk. (Tordai Bence: Igen, bizony!) Ugyanezt vallja Jávor Benedek, aki, ha jól értem, az európai listavezetőjük lesz.

És mit mondanak önök, mit mond a Momentum? A Momentum is fegyvereket küldene, így nyilatkozott Fekete-Győr András és Donáth Anna is. Tompos Márton képviselő úr pedig ezt még azzal egészíti ki, hogy nem szabad fegyverszünetet kötni, ezt mondja a Momentum, merthogy  figyeljenek!  a békepártiság a feltett kezek politikája. Tompos képviselő úr és tisztelt momentumos képviselő hölgyek és urak, nem tudom, önök mikor voltak utoljára háborúban (Gelencsér Ferenc: Két hónappal ezelőtt!), hogy ennyire könnyedén beleugranának. Ha legközelebb a határon túlra mennek, ha legközelebb a határon túlra mennek, és mondjuk, nem román vagy szlovák pártoknak kampányolnak, javaslom, hogy nézzék meg, mi zajlik Beregszászon! Magyar édesanyák siratják a fronton elesett gyermekeiket, magyar gyerekeknek kell (Gelencsér Ferenc: Mi voltunk ott!  Az elnök ismét csenget.) óvodák óvópincéjében rajzolniuk. Az utcákon szinte csak nőket látni azért, mert a férfiak vagy a fronton vannak, vagy elhagyták az országot. (Gelencsér Ferenc: Küldök fotókat!)

Szóval, tisztelt baloldali képviselő hölgyek és urak, ez a háború már így is érinti Magyarországot, és ez a háború már így is sokkal közelebb van hozzánk, mint bármikor is gondoltuk volna. Nem engedhetjük, hogy ennél is közelebb jöjjön! Ezért is fontos, hogy az Országgyűlés egy határozatban rögzíti majd a békepárti álláspontját. Tudniuk kell, hogy ha ezt nem támogatják, akkor a magyarok többségi akaratával mennek szembe, és ennek viselniük kell minden következményét. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   17-20   21-24   25-28      Ülésnap adatai