Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Fidesz képviselőcsoportjából Németh Szilárd István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az a nemzet, amely nem bízik a maga erejében, és beletörődik abba, hogy mások irányítsák a sorsát, az a nemzet megérett a pusztulásra, mondta néhány hónappal a trianoni gyalázat után Urmánczy Nándor. Nem véletlen hívták őt Invictusnak, a legyőzhetetlennek, megalkuvás nélküli magyarnak. De egyébként hasonlóan gondolkodott örmény gyökerű székelységéről is, nemcsak nagy hazafi volt Urmánczy Nándor, hanem valódi lokálpatrióta is.

1868. október 1-jén született Toplicán, amit ma Maroshévíznek hívunk. A családja a XVII. század közepén emelkedett bárói rangra, bár ő soha nem használta ezt a rangot. Magát az oklevelet is egy mellékszobában tárolták otthon, tehát nem büszkélkedtek különösebben ezzel. A család erdélyi ága a XIX. században, a XIX. század első felében érkezett meg Toplicára, Maroshévízre. Az ott-tartózkodásuk során rengeteget tettek az egész család, már akkor, amikor megérkeztek, azért, hogy ebből a kis településből egy modern, élhető, fejlődőképes várost szervezzenek meg, és az ott élő magyaroknak és a románoknak egy közös életteret tudjanak biztosítani úgy, hogy egyébként a magyar főhatalom által meghatározott közigazgatásban tudjanak élni, és mindent megtettek azért, hogy keresztény nemzeti kultúránkat és a magyarságunkat meg tudjuk őrizni.

16 évig volt országgyűlési képviselő, de soha nem feledkezett meg szűkebb környezetéről. Maroshévízen ő volt, aki az első állami iskolát alapította, még 1896-ban. Újságot, folyóiratot szerkesztett, a Topliczai Hírlapot ő indította el, testvérével amatőr színjátszó társulatot hoztak létre, és amikor lehetősége volt országgyűlési képviselői ereje teljében, akkor a székely körvasút szászrégen-gyergyószentmiklósi szakaszát is ő az, aki megépíttette és beüzemeltette. Neki és a családjának köszönhető az, hogy a saját házukban, egyik saját házukban kórházat építettek, és saját pénzükből fizették az orvosokat és az asszisztenseket, sőt az első bíróságot és pénzügyőrséget is ő hozta létre.

1917-ben bevonult önkéntesen, 49 évesen katonának, és derekasan viselkedett, az egyik bukovinai fronton az egyik huszárezredben még vitézségi érmet is kapott, és zászlósként szerelt le. ’18-ban kormánybiztosként Pulába került, ott a tengerészeknek az ügyében jeleskedett, majd Jancsó Benedekkel, Sebes Dénessel és Ugron Gáborral együtt megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, és ő volt az, aki a Védőligák Szövetsége megalapításával és az Országzászló Mozgalommal is kiállt a magyar nemzeti összefogásért és a magyarok cselekvőképességéért is.

Még nagyon sok mindent megtett, az idő rövidsége miatt én ezt nem mondanám végig, remélem, hogy itt az Országgyűlésben sokan ismerjük az ő munkásságát. 1940-ben ért haza, és még nyolc boldog napot tudott tölteni Maroshévízen az első bécsi döntés következtében, majd abban a szobában halt meg, amelyik a Gyergyói-havasokra nézett. ’42-ben pedig az emlékét pedig úgy próbálták megőrizni itt Budapesten, hogy egy emlékpadot állítottak neki a Margitszigeten, amit aztán a komcsik természetesen, ahogy szokták, leromboltak, és mi állítottuk helyre 2013-ban, éppen tíz évvel ezelőtt.

Gortvay István, unokája, akit itt nagy tisztelettel üdvözlök, az Országgyűlésnek adományozott egy 68 kötetes memoárt, egy naplót, aminek a feldolgozása, remélem, hamarosan megtörténik. Én arra biztatom itt az országgyűlési képviselőket és az Országgyűlést, hogy Urmánczy Nándor életművének szakszerű feltárását támogassuk, és méltón, tiszteletteljesen adjunk helyt az ő emlékének. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   103-104   105-106   107-108      Ülésnap adatai