Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Hiller István, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a belügyminiszter úrnak: „Ki az engedetlen?” címmel. Miniszter úr távolléte miatt a válaszadásra Rétvári Bence miniszterhelyettes urat jogosította fel. Kérdezem, elfogadjae a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Öné a szó, képviselő úr.

(16.30)

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszony és Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Engem a vitában nem az vezet, hogy csetepaté legyen, hanem az oktatás színvonala, és az érdekel, hogy valóban önnek és a kormánynak ténylegesen mi a véleménye. Önök az elmúlt, durván egy hónapban engedetlenség miatt fegyelmi okokból 13 tanárt bocsátottak el, olyanokat is, akik az ország legjobb gimnáziumainak tanítói, tanárai, olyanokat, akik érettségire készítik fel a diákokat és csoportjuk, osztályuk néhány hónap múlva érettségizni fog. Azt akarom mondani, inkább kérdezni: tényleg, ki az engedetlen?

Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném idézni  ön úgyis az idézetek bajnoka  egy volt elődjét, kérem szépen, tiszteljen meg azzal, hogy meghallgatja. „Azért mondtam le, mert úgy éreztem, becsaptuk a tanárokat. Megalkottunk egy törvényt, a kapcsolódó rendeleteket, kitaláltunk és bejelentettünk egy rendet, majd Matolcsy miniszter úr 2012 végén azt mondta, nincsen pénz a pedagógusbér minimálbérhez kötésére. Én pedig úgy láttam, az nem működik, hogy rászakad a tanárokra egy új szisztéma, elvárjuk a minősítést, a több munkát és adminisztrációt, de a magasabb fizetést nem garantáljuk.” Ezt Gloviczki államtitkár úr mondta most november 14-én, az ön egyik elődje.

Tizenhárom remek embert utcára tettek, kirúgtak. Ki az engedetlen, államtitkár úr? (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rétvári Bence miniszterhelyettes úrnak. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szerintem abban megállapodhatunk, hogy Magyarországon bárki, aki él a törvényes sztrájkjogával, aki él a törvények biztosította demonstrációs lehetőségével, senkit semmilyen hátrány emiatt nem ért. Nem volt ez mindig így Magyarországon. Emlékszünk 2006-ra, de most nem így történik. Most bárki sztrájkolhat. Az előző felszólalásomban elmondtam ennek a törvényi feltételeit.

Emlékezhetünk erre, hogy a korábbi szabályozás mi volt. Benyújtották a sztrájkolással kapcsolatos irományokat, az igényt, hosszú tárgyalás következett, majd bírósági döntés, és eltelt körülbelül fél év a sztrájk meghirdetése és megtartása között. Most ez lerövidült öt napra. Nem fél évig kell várni, hanem öt napig. Az öt nap szerintem gyorsabb, mint a fél év. Szerintem ez egy tervezhetőbb módja a törvényes munkabeszüntetésnek, hogyha öt nappal korábban kell ezt megtenni. Világosak, objektívak a követelmények, mert lehet, hogy amit fél évvel korábban mondtak, ahhoz képest fél évvel később valami más az, ami a követeléseiknek, mondjuk, az első része lenne. Nyilvánvalóan a béremelés mindig az egyik legfontosabb követelés.

Ezt szögezzük le, hogy törvényes módon a sztrájk gyakorlása, törvényes módon a gyülekezés, a demonstráció mindenkinek adott, és emiatt senkit semmilyen hátrány nem ért az elmúlt hónapokban, és ezt nyilván a későbbiekben is megteheti.

Ami pedig Gloviczki urat illeti, szerintem ön is ismeri, én is jól ismerem, sokszor beszéltünk vele, miután ő oktatási helyettes államtitkár volt, utána az Oktatási Hivatalt vezette, most pedig a Belügyminisztérium legfontosabb oktatási szervének, a Tudományos Tanács Oktatási Tagozatának a vezetője, mind a mai napig is folytatja a kormányzat körében a tevékenységét, emellett Vácon is egy fontos rektori tisztséget visel az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, de a kormányzatnak is ugyanúgy segíti a munkáját, mint ahogy 2010-2012 között tette. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak.

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Örömmel hallom, hogy úgy gondolnak rá, már a volt államtitkár úrra, hogy segíti az önök munkáját, mert idézem még egyszer: „Azért mondtam le, mert úgy éreztem, becsaptuk a tanárokat.” Akkor hallgassák is meg! De, államtitkár úr, hogy a lényegi részre térjünk, van egy vita. Ez a vita onnan kezdődött, hogy megszegték az ígéretüket, és másfél-két év után nem kötötték már a minimálbérhez a pedagógusok fizetését, illetve alapfizetését. Ez volt a kezdőpont.

Ezután elkezdtek tiltakozni a tanárok, majd önök folyamat közben megváltoztatták a szabályokat, folyamat közben változtatták meg a tanároknak sztrájkhoz fűződő jogát, majd most azt mondják, hogy törvénytelen. Ez olyan, mint amikor a focimeccsen a 47. percben rájönnének, hogy mégis egy kapura szabad csak játszani, és nem kettőre. Folyamat közben változtatták meg a törvényeket, ezért van a tiltakozás, ezért nem tudnak a tanárok és a diákok egyébként önökkel egyetérteni. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg miniszterhelyettes urat. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szerintem ritka az olyasfajta sztrájk, ritka az olyasfajta demonstráció, amikor az első tüntetés első felszólalása vagy az első sztrájknap előtt a kormány már rögzíti azt, hogy teljes mértékben egyetért a sztrájkköveteléssel, a demonstrálók követelésével, és valóban a kormány is bért kíván emelni, és elfogad egy olyan költségvetést, amely erre a béremelésre is tartalmazza a fedezetet azzal a több mint 80 milliárd forinttal, ami többletként szerepel az oktatási költségvetésben, és elmondjuk, hogy mivel a járvány után van ilyen lehetőségünk, hogy béremelésre is fordíthatjuk az EU-s forrásainkat, azoknak is egy nagyon jelentős részét, a humán térre érkezőknek a többségét arra fordítanánk, hogy abból is pedagógusbért emeljünk, és persze jó lenne, hogy ha a magyar ellenzék sem akadályozná ezt Brüsszelben, hanem esetleg elősegítené.

Ez szerintem már önmagában egy különleges helyzet, hogy azelőtt támogatja a kormány a sztrájkolók legfőbb követelését, mielőtt a sztrájk elindulna. Azt pedig önre bízom, hogy melyik ön szerint az előnyösebb szabályozás egy sztrájkot tervezőnek, a német, ahol nem lehet sztrájkolni, a régi magyar, ahol fél évig kellett a bíróságra menni és a bíróságon pereskedni a még elégséges szolgáltatásról, vagy a mostani, ami öt nap alatt automatikussá teszi a sztrájkolás lehetőségét, ahogy ezzel nagyon sokan éltek is, és mi ezt teljes mértékben tiszteletben tartottuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   107-116   117-124   125      Ülésnap adatai