Készült: 2024.05.09.09:51:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

101. ülésnap (2024.02.26.),  144-149. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 8:46


Felszólalások:   138-143   144-149   150-155      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr a miniszterhelyettesi választ elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Barkóczi Balázs, a DK képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszter úrhoz: „Miért?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

BARKÓCZI BALÁZS (DK): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az ember azt gondolná, hogy a pedofíliával, a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális abúzussal kapcsolatban ellenzéki és kormánypárti is egyetért abban, hogy ez olyan bűn, hogy az elkövetőket és az őket segítőket soha többé nem szabad gyermekek közelébe engedni, és ki kell zárni a közéletből.

Ehhez képest azonban elég hamar kiderült, hogy az önök pedofilsimogató kormánya számára nem az elkövetett bűnnek, hanem a bűn napvilágra kerülésének van csak következménye, igaz, annak is csak akkor, ha a társadalmi felháborodás már akkora, ami az önök politikai népszerűségét fenyegeti, addig ugyanis csak mismásolnak, hazudoznak, és próbálják menteni a menthetetlent.

2011-ben az akkor még fideszes vezetésű Fővárosi Önkormányzatban mesélte el az akkor még fővárosi fenntartású bicskei gyermekotthon két dolgozója, hogy milyen szörnyűségek történnek a gyermekotthon falai között. És vajon önök, akik folyamatosan családbarátnak és kereszténynek hazudják magukat, tetteke valamit ez ellen? Dehogy tettek, sőt kitüntették az elkövetőt, még a Magyar Bronz Érdemkeresztet is megkapta. Csak akkor kezdték komolyan venni az ügyet, amikor az egyik áldozat öngyilkos lett, és a szélesebb közvélemény számára is a napnál világosabbá vált, hogy milyen szörnyűségek történnek a bicskei gyermekotthonban.

Kísértetiesen hasonló epizód játszódott le aztán 2018-ban, ezúttal K. Endre igazgatóhelyettes ügyében, hiába is emeltek ellene vádat pedofil-bűnsegédlet vétke miatt, önök hagyták, hogy nyugodtan folytassa az üzelmeit, és csak azután rúgták ki onnan, hogy a sajtó elkezdett érdeklődni felőle. De most, az elnöki kegyelem után semmi sem akadályozza meg őt abban, hogy újra gyerekek közé menjen, és megpróbálja újabb elvbarátai szörnyű tetteit eltussolni.

Tisztelt Fideszes Képviselőtársaim! Értike, hogy mi történt? Két embert, akiket a legsúlyosabb bűnnel, kiskorú gyermekek szexuális zaklatásával vádoltak, önök simán visszaengedtek kiskorú gyermekek közé, hogy ott folytathassák piszkos üzelmeiket, ahol abbahagyták. Márpedig nem élhetünk egy olyan országban, ahol gyerekeket szolgáltatnak ki pedofiloknak, nem maradhatunk csendben akkor, amikor visszaengednek pedofil bűnözőket az iskolába tanítani, ezzel életre szóló traumákat okozva a gyerekeknek. Ezt nevezik önök családbarátságnak és gyermekvédelemnek, vagy ez lenne a nindzsakormányzás, a rendszerszintű korrupció mellett a pedofilok segítése? Mert nem arról van szó, hogy ezek az emberek szabálytalanul parkoltak, vagy nem álltak meg a piros lámpánál, képviselőtársaim, nem! Őket azzal vádolták, hogy gyerekeket rontottak meg és zsaroltak meg, hogy ne beszéljenek senkinek arról, hogy mit tett velük a bicskei igazgató.

Kérdezem ezután államtitkár urat: hogyan engedhették meg, hogy K. Endre visszatérjen az oktatásba, miután felmerült a bűnrészessége pedofilügyben? Várom válaszát. (Taps a DK soraiból.)

(20.00)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Minden jóérzésű ember, így mi is úgy gondoljuk, hogy minden pedofilnak a börtönben a helye, minél tovább van ott, annál jobb, annál kevésbé jelent veszélyt a társadalomra és a gyermekekre. Kevés annál visszataszítóbb dolog van, minthogyha valaki felnőttként egy gyerek kiszolgáltatott helyzetével, naivitásával, becsaphatóságával vagy az erőfölényével visszaél, és így akár erőszakot vagy valamilyen szexuális visszaélést követ el vele szemben. A legszigorúbban kell a törvények erejével lecsapni az ilyen emberekre a lehető leggyorsabban.

Ezért is megdöbbentő szerintem mindenki számára, hogy az ön által említett intézményvezető 1990 óta volt kinevezve ebben az intézményben, és Demszky Gábor húszéves főpolgármestersége alatt teljes mértékben háborítatlanul tudta végezni a tevékenységét. Miután állami fenntartásba került az intézmény, három éven belül viszont büntetőeljárás indult ellene, és szerencsére kiszűrésre került, hogy ő mire használta a hatalmát, vagy hogyan élt vissza azzal, és hogyan erőszakoskodott gyerekekkel, hogyan követett el szexuális visszaéléseket. Míg a Demszky-korszakban 20 évig a haja szála sem görbült, addig az állami fenntartás időszakában három éven belül jöttek a rendőrök, elvitték, és azóta börtönben van, és a megérdemelt börtönbüntetését tölti.

Mi abban az irányban próbáltunk lépéseket tenni az elmúlt években, és nemcsak próbáltunk, hanem tettünk is hathatós lépéseket, hogy minél szigorúbb legyen a büntethetősége a pedofiloknak, és minél nagyobb esélye legyen ennek a bűncselekménynek a lelepleződésére, hiszen itt a nagy látencia az, ami probléma, ezért fogadtunk el törvénymódosításokat, és fogunk elfogadni a közeljövőben is, hogy még nagyobb legyen a lebukás aránya ebben az esetben, és még több gyermeket tudjunk megóvni attól, hogy ne úgy váljon gyermekből felnőtté, hogy egy ilyen traumát él át, és egy ilyen visszaélésnek válik az áldozatává.

Ön azzal kezdte, tisztelt képviselő úr, hogy ennek egy konszenzusos témának kéne lennie, a baloldal, a jobboldal, minden képviselő között konszenzus kéne hogy legyen. Mi is így gondoltuk ezt, amikor beterjesztettük a pedofil-nyilvántartásról, a súlyos pedofil-bűncselekmények el nem évüléséről szóló törvényjavaslatot, amely szigorúbbá tette a büntetéseket, amely sok olyan új lépést tartalmazott, amely a gyermeket védi.

Azt gondoltuk, hogy ebben egyet fogunk érteni mindnyájan itt a parlamenten belül, és utána szomorúan tapasztaltuk, hogy nemcsak hogy nem szavazták meg önök ezt a törvényt, hanem utána egy népszavazás során, ami ennek a törvénynek a megerősítésére szolgált, önök népszavazás-ellenes kampányt folytattak, hogy érvénytelen szavazatot adjanak le az emberek, vagy obszcén jeleket rajzoljanak a szavazólapra ahelyett, hogy megerősítenék a gyermekvédelmi törvényt.

Mi úgy gondoltuk, hogy a gyermekek védelme olyan dolog, ami minket össze tud fogni, amivel példát tudunk mutatni az embereknek, hogy van egy téma, amelyben minden párt egyetért, hogy visszaszerezzük egy kicsit az emberek bizalmát a politikusokban, hogy a gyermekvédelem ügyében egyetértünk.

De önök azért, mert ebben voltak olyan részek, amelyekkel a gyermekek körében végzett LMBT-tevékenységet próbáltuk kiiktatni, voltak ilyen részek, ezért önöknek az fontosabb volt, mert az önök külföldi finanszírozói ezt rendkívül fontos kérdésnek tartják, és nem engedik, hogy ebben a kérdésben önök bármilyen kompromisszumot kössenek és a gyermekek javára a gyermekvédelmi szigorításokat megszavazzák, mert a finanszírozóik nem engedik, hogy bármilyen LMBT-ellenes dologhoz a nevüket adják.

Pedig dönthettek volna úgy, hogy a mérleg egyik serpenyőjében van valami, meg a másikban is. De a legfontosabb a mérleg serpenyőjében az, hogy a gyermekeken segítsenek, és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeknél szigorítsák a büntetési tételeket, és növeljék a lebukás veszélyét minden pedofil bűnelkövető számára. Sajnálatos, hogy ezelőtt két évvel nem sikerült ebben konszenzusra jutnunk, és a népszavazás során sem sikerült ebben konszenzusra jutnunk, pedig mi azt szerettük volna, ha ez megtörténik.

A mai napon már többször fölsoroltuk azt a tucatnyi törvénymódosítást, a Btk.-szigorítástól kezdve a titkos menedékházakon keresztül a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítéséig, amelyeket beterjesztettünk ide, amelyeket mi elfogadtunk, de az ellenzék ehhez a támogató voksát sohasem adta itt a parlamentben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae a választ. Öné a szó.

BARKÓCZI BALÁZS (DK): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, nem tudom elfogadni a választ. Magyarázkodhat ön akármennyit, akkor még egyszer elmondom: a Tarlós István vezette önkormányzat 2011-ben már tudott a visszaélésekről, mégsem történt semmi, csak az egyik áldozat öngyilkossága után.

2018-ban már tudtak K. Endre pedofilsegítéséről, mégsem történt semmi, sőt az önök köztársasági elnökének kegyelme által visszamehetett tanítani, és azóta sem tudjuk, hogy milyen közoktatási intézményekbe mehetett vissza tanárként.

És felsorolhat ön most törvényeket, amelyeket az önök többsége elfogadott. Egyébként hogy ezeket mennyire veszik komolyan, jól látszódott a válaszából. Ezek a törvények önöknek azért fontosak, hogy egy ilyen viszonválaszban elmondják háromszor, négyszer azt, hogy LMBT. Tehát megvannak ezek a törvények, önöknek csak be kellett volna tartaniuk a saját maguk által meghozott törvényeket. Ez sem sikerült, ezért nem törvényt kell módosítani, hanem fel kell számolni az orbáni pedofilhálózatot, és mi ezt fogjuk tenni. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)




Felszólalások:   138-143   144-149   150-155      Ülésnap adatai