A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Szép jó napot kívánok! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés nyári 3. rendkívüli ülését megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy 49 képviselő az Országgyűlésről szóló törvény 35. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte a Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/638. számú törvényjavaslat, az Orbán-kormány által tervezett megszorítások miatt a magyar családok megsegítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló H/4669. számú határozati javaslat, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény összeférhetetlenségi szabályok szigorítása érdekében történő módosításáról szóló T/4695. számú törvényjavaslat, az Erasmus- és a Horizont-programok finanszírozásának biztosításáról szóló H/4703. számú határozati javaslat, a Magyarország klímavédelmi vállalásainak erősítéséről szóló T/4293. számú törvényjavaslat, valamint a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény szélerőművek létesítése érdekében szükséges módosításáról szóló T/4368. számú törvényjavaslat megtárgyalása érdekében.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Most a napirend előtti felszólalások következnek. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett az LMP képviselőcsoportjából Kanász-Nagy Máté képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Először is szomorúan állapíthatjuk meg  nem először , hogy a kormánypárti képviselők, de a kormány tagjai is ennyire veszik komolyan a parlament működését. Úgy látszik, hogy nem tisztelik meg azzal a Ház tekintélyét és működését, hogy megjelenjenek ezen az ülésen, pedig valóban fontos témákat tárgyaltunk volna.

Napirend előtt szintén egy fontos témáról szeretnék beszélni, ugyanis nyáron is folytatódik a kormány legfőbb politikája, hogy akkumulátorgyarmattá tegyék Magyarországot. Nyáron is látjuk azt, hogy Szijjártó Péter folyamatosan Kínába repül, és minden egyes ilyen utazás után egy újabb és újabb akkumulátorgyárat hoz haza Magyarországra. Nyilvánvaló, hogy nem Szijjártó Péter és nem a magyar kormány dönti el ezeknek a beruházásoknak a sorsát, hanem gyakorlatilag Szijjártó Péter azért repül Kínába, hogy ott közöljék vele a kínai vezetők, cégvezetők, akkumulátorgyár-vezetők döntését. Kínában előbb értesülnek róla, hogy Magyarországon hol építenek akkumulátorgyárat vagy ilyen üzemet, mint a magyar kormány, pláne, mint az a lakosság, amely elszenvedi ezeknek a gyáraknak a működését és ezeket a beruházásokat.

Már meg sem lepődünk azon, hogy a legújabb bejelentések kapcsán is azt látjuk, hogy a helyi lakosság feje fölött hozzák meg a döntéseket. Most Nyíregyházáról szólnak a hírek, illetve a legfrissebb hír, hogy Debrecenben is egy újabb akkumulátorgyártással kapcsolatos üzem létesül. Sem a debrecenieket, sem a nyíregyháziakat nem kérdezték meg erről. De nem kérdezték meg az ácsiakat, a gödieket, a komáromiakat, és számos más települést lehet mondani, Fót esetében, Szigetszentmiklós esetében, Bátonyterenye esetében senkit nem kérdeznek meg, hogy akarnake ilyen gyárat a közvetlen szomszédságukban.

A legújabb gyárral kapcsolatban  a Nyíregyházán létesítendő kínai Sunwoda Electronics cégről van szó, erről a beruházásról  még februárban is a közmeghallgatáson kormánypárti vagy hozzá közeli vezetők kijelentették, hogy semmilyen gyár létesítéséről nincs szó, semmilyen ilyen szándékról nincs szó, majd mit ad isten, néhány hónappal később bejelentik, hogy gyár létesül Nyíregyházán is. Ez ellen minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell, ugyanis az akkumulátorgyarmatosításnak nagyon súlyos hatásai vannak az ott lakókra és az egész országra nézve.

Először is teljesen elképesztő az, hogy a vízválság, a klímaválság és az energiaválság kellős közepén akarják túlterhelni Magyarországot ezekkel a beruházásokkal. Ezeknek a beruházásoknak óriási az energiaigénye, óriási a vízigénye, és ráadásul termőföldekre építik többnyire, tehát zöldmezős beruházásokról van szó. Ezeknek a beruházásoknak nagyon komoly környezeti ártalmai vannak. Például csak az egyik debreceni beruházás esetében tudjuk a különböző dokumentációkból, hogy 40 tonna káros anyagot bocsát ki ez a gyár évente a közvetlen környezetébe. Úgy fogalmaznak a dokumentumban, hogy 40 tonna káros anyag fog kiszóródni, tehát kiszóródni a környezetbe. Ennek jelentős része egyébként kén-dioxid, de nikkel vagy éppen kobalt is kikerül még az engedélyek szerint is a környezetbe. Ugye, az egészségre nézve ennek nagyon-nagyon súlyos káros hatása van. Ezek az akkumulátorgyárak kockázatosak és veszélyesek. Gyakorlatilag ezek a multik, ezek a nagy akkumulátorgyárak a profitot kiviszik Magyarországról, a szennyezést pedig itt hagyják nekünk, ennek minden káros hatásával.

Látjuk azt is, hogy ezekben a gyárakban milyen alacsony bérért dolgoznak a munkavállalók, jellemzően már nem is magyar munkavállalókat alkalmaznak, merthogy magyar munkavállalók nincsenek. Aki van, az jelenleg vagy dolgozik, vagy elhagyta ezt az országot, több százezren hagyták el. Éppen ezért több tízezres nagyságrendben telepítenek be, hoznak ide külföldi vendégmunkásokat Közép-Ázsiából, a Távol-Keletről vagy éppen egyébként pont Kínából.

Látjuk azt, hogy rekordalacsony a társasági adó. Ezek a cégek alig fizetnek be valamit a költségvetésbe, viszont annál többet profitálnak a költségvetésből, hiszen csak 2016 óta 1050 milliárd forint közvetlen támogatást kaptak a magyar kormánytól, és akkor a közvetett egyéb infrastrukturális támogatásokat, beruházásokat még nem is számoltuk ide.

Orbán Viktor nemrég úgy fogalmazott, hogy két Nap van az égen, tehát az Amerikai Egyesült Államok és a nyugati világ mellett Kínáról beszélt. Ebből azt a következtetést vonta le a miniszterelnök, hogy mind a két nagy Naphoz, hatalomhoz kapcsolódnunk kell. De ez a függőségnek, ez az alárendeltségnek, a kiszolgáltatottságnak és a kizsákmányolásnak a kapcsolódása, ez egy nagyon-nagyon egyenlőtlen viszony. Ezt meg kell állítani, nem szabad hagynunk, hogy Magyarország akkumulátorgyarmattá váljon. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Párbeszéd képviselőcsoportjának napirend előtti felszólalója Tordai Bence képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

(13.10)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Polgártársak! Tisztelt Országgyűlés! Itt állunk 2023 júliusának utolsó napján, az emberiség történelme legforróbb hónapjának végén. Elértük a másfél fokos felmelegedést, azt a határt, amelyet 2100-ig sem akart elérni az emberiség; egy olyan elképesztő hőhullám van a világon, hogy Dél-Európában 46-48 fokos hőmérsékleteket mérnek, és amikor Szijjártó Péter kilátogat Kínába, megnézheti, milyen a hőmérő higanyszála 53 foknál. Az Atlanti-óceán vize egy ponton 38 fokosra melegedett, de a Földközi-tenger is több mint 29 fokos, és ha megnézzük Paksnál a Duna hőmérsékletét, ott is 31 fok körüli értékeket látunk.

Ez a hőség pusztító, ez a hőség kegyetlen, ez már nem a globális felmelegedés, hanem a globális hőség korszaka, ahogy az ENSZ főtitkára is mondta. Tegyük hozzá, hogy két nap múlva pedig a Föld túlhasználásának napja is eljön, onnantól kezdve már a gyerekeink és unokáink tartalékait használjuk fel ebben az évben, és minden évben egyre korábban érünk el ehhez a ponthoz.

Ebben a helyzetben erre a globális válságra, erre a Magyarországot, a magyar embereket is rettentő súlyosan sújtó válságra kellene valamilyen megoldást adni, és most tárgyalni is lehetne itt az Országgyűlésben, hiszen a Párbeszéd-Zöldeknek két olyan javaslata is van, amely ma napirendre kerülne, ha a fideszes képviselők lettek volna olyan szívesek és bejönnek a munkahelyükre, hogy végre törvényekről tárgyaljanak, ahogy az a kötelességük lenne. De nem, ma ez nem fog megtörténni, úgyhogy nem beszélhetünk majd a klímatörvény módosításáról, nem beszélhetünk a megújuló energiák felhasználásának támogatásáról, a szélerőművek tiltásának feloldásáról, és nem beszélhetünk arról a válságról, amely Magyarországot az egész klímakrízisen belül talán a leginkább sújtja, a vízhiányról, pedig ez az, ahogy legalábbis Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek európai parlamenti képviselője (sic!) megfogalmazta egy néhány nappal ezelőtti bejegyzésében, ami elsősorban az Alföldön, de egész Magyarországon a klímaválság talán legfenyegetőbb aspektusa.

Egy ilyen vízhiányos helyzetben hoznak ide újabb és újabb akkumulátorgyárakat, de van közben egy nagyon fontos fejlemény, egy nagyon fontos változás, amelyre szeretném felhívni a figyelmet: hogy már nem büszkék rá. Most már úgy kell megtudni, hogy egy újabb akkumulátorüzem létesül ezúttal Debrecenben, hogy nem Szijjártó miniszter áll ki vele nagyon büszkén, hanem egy eldugott nemzetközi beruházási magazinban derül ez ki, ott kerül napvilágra. Szóval, rájöttek arra, amit a Párbeszéd-Zöldek, más zöldek és felelős ellenzékiek mondanak már jó ideje, hogy nem kérünk az akkumulátorgyárakból, Magyarországnak nincsenek meg az adottságai ahhoz, hogy ilyen mennyiségben telepítsék ide az akkugyárakat. Végre, úgy látszik, a kormány is bemérte és beárazta, hogy ez politikailag is teljesen felelőtlen dolog, úgyhogy remélem, mostantól behúzzák a féket, és változás következik ezen a téren is.

De látszik, hogy nemcsak arra nem büszkék, ha újabb akkugyárak érkeznek ide, hanem az itt lévők működésével kapcsolatban is csak a titkolózás megy. Úgy kellett külön oknyomozó újságírással kideríteni, hogy nem egy, de két halálos áldozata volt a szigetszentmiklósi akkumulátorgyárban történt balesetnek, és azóta Debrecenben is egy újabb, rettentően súlyos sérülést szenvedett egy munkás. Ez az ára egyebek mellett az akkugyárak idetelepülésének.

De nemcsak a megújuló energiákkal áll hadilábon a kormány, nemcsak a vízkrízist súlyosbítja tovább ahelyett, hogy enyhítené, hanem láthatólag a fosszilis energiákkal is teljesen tévúton jár. Az Oroszországtól való függés és a hatalmas sáp leszedése mindennél fontosabb neki. Mutatja ezt az elmúlt napokban kibontakozott gázkrízis, vagy legalábbis azok számára mindenképpen egy válságos időszak, akik százezres számlákkal szembesültek, miközben az átlagfogyasztás alatt használtak a földgázból. Sok tízezer család, több százezer ember érintett abban, hogy a Fidesz-kormány nem képes kormányozni, nem képes egy olyan rezsicsökkentés nevű politikai terméket elmenedzselni, amelyre éveken keresztül olyan büszke volt. Most az történik, hogy a fogyasztókkal hitelezteti meg az elképesztő gázárakat, velük fizetteti ki az elszúrt energiapolitikájuk árát, és ehhez képest még arra sem alkalmasak, arra sem képesek, ahhoz sem elég bátrak, hogy kiálljanak, vállalják a felelősséget, bocsánatot kérjenek, és javítsanak valamit a helyzeten.

Látszik, hogy a Fidesz-kormány teljes felelőtlenséggel áll hozzá a klíma- és energiaválsághoz, pedig igazán nem lenne sok dolga, talán csak annyi, hogy bejöjjön és megfogadja az ellenzéki javaslatokat, megfogadja a zöldjavaslatokat, amelyek a túlélésünket garantálják. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Mi Hazánk képviselőcsoportjából Toroczkai László frakcióvezető úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, frakcióvezető úr, öné a szó.

TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Most azért jöttünk itt össze, mert a Momentum, illetve a szövetségesei, a balliberális pártok nyilván parancsba kapták a gazdáiktól, hogy beszéljünk Svédország NATO-csatlakozásáról. (Felzúdulás, zaj az ellenzéki padsorokból.  Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Nyilvánvalóan önöknek valahogy meg kell szolgálni, hálásnak kell lenni a sok amerikai különútért, a kiképzésért, amit Amerikában kapnak.

Nem tudom, hogy a Capitoliummal szemben, ott a parkban a lépcsőn esetleg a Világbank képviselőjével Bedő Dávid, Orosz Anna erről is egyeztetette, de én nem erről akarok beszélni, mert azt gondolom, hogy a magyarokat egészen más dolgok izgatják és foglalkoztatják. Például az, hogy hogyan jutottunk el odáig, hogy miközben évente 5500 milliárd forintot fizetnek be társadalombiztosítás címén, aközben arra nem jut pénz, a kormánynak arra nincs pénze, hogy Agárdon a súlyos izomsorvadásban szenvedő gyerekeket táboroztassák, és gazdasági okokra hivatkozva ezért az iváncsai akkumulátorgyár vendégmunkásait helyezik ott el. Vagy hogy hogyan jutottunk el oda, hogy ebben az országban teljesen üres az államkassza, ezért újabb és újabb sarcokat vetnek ki a dolgozó magyarokra, akik pedig egyre többen azon gondolkodnak, hogyan tudnak elmenekülni ebből az országról. Na, én erről szeretnék beszélni ebben az öt percben, ha már összejöttünk, és legalább önök itt vannak.

Kezdem kicsit személyes résszel. (Moraj az ellenzéki padsorokból.) Tudtam, hogy nagyon izgatottak lesznek, de pontosan azért mondom önöknek, mert önök legalább itt vannak, a fideszes padsorok meg üresek. Az a helyzet, hogy 1996-ban, amikor 18 évesen elkezdtem a politikai pályafutásomat egy szegedi lakótelep panellakásából, én pontosan azért indultam el ezen a nagyon hosszú úton, mert már 1996-ban azt láttam, hogy az úgynevezett rablóprivatizációval az akkori kormányok, egyébként akkor egy MSZP-s, SZDSZ-es kormány volt, szétlopják ezt az országot, a nemzeti vagyont elherdálják, és odaadják különböző oligarcháknak, globális, globalista oligarcháknak, miközben persze építik a saját oligarcháikat is, ebből lettek például mára Leisztinger Tamások és mások, meg ismerjük, hogy a globális nagyvállalatokat hogyan tömték tele pénzzel.

Jó hosszú út vezetett egészen idáig 1996-tól, és ezen az úton engem a TASZ, az Amnesty International, meg az amerikaiak nem támogattak, mint mondjuk önöket, a Momentumot, jogi segítséget szegény ügyvéd édesapámtól kaptam, mint ahogy nagyon sok magyar ember sem kapott jogi segítséget a TASZ-tól. Végső soron elérkeztünk ide, 2022-ben egy nagyon hosszú út után, 26 év után most itt vagyok a parlamentben, és el tudom mondani önöknek, annál is inkább, mert önök az örökösei az akkori MSZP-SZDSZ-kormánynak, hogy sajnos 2010 óta a Fidesz pontosan ugyanazt csinálja, amit önök. 2010 óta ugyanazt látjuk, hogy a globális nagyuraknak, a globális nagyvállalatoknak, a globális pénzembereknek ugyanúgy tömik a zsebeit, mint ahogy a balliberális összefogás pártjai tették azt korábban, még ráadásul háromszor annyi pénzt adtak a multiknak 2010 óta, mint akár 2004 és ’10 között a balliberális kormányok. Azt látjuk, hogy mindez arról szólt az önök esetében és a Fidesz esetében is, hogy oligarchákat kell etetniük, azokat a globális és hazai oligarchákat, akiket önök hívtak életre vagy legalábbis szolgálatukba szegődtek. Ezeket fizetni kell. Kik fizetik meg ennek az árát? A magyar dolgozó fizeti meg az árát, a nép fizeti meg az árát a Mészáros Lőrinceknek, a Leisztinger Tamásoknak meg a globális nagyuraknak. A Fidesz és önök pontosan ugyanazt a gazdaságpolitikát követve a magyar dolgozók pénzéből finanszírozzák őket, amikor extraprofitadót kivet a jelenlegi kormány bárkire, akár a MOL-ra, akár egy ilyen globális cégre, végső soron azt mindig áthárítják a magyarokra, és a magyar dolgozó fizeti meg ennek az árát.

Ha nem értik a magyarok, hogy miért kerültünk olyan helyzetbe, hogy már csak Bulgáriával tudunk versenyezni a reálkeresetek tekintetében, és Románia is beért minket, akkor ez az oka, hogy etetni kell ezeket a rendkívül éhes oligarchákat. Ugye, erről ismertek az ilyen oligarchák, hogy soha semmi nem elég. Semmi nem elég, etetni kell őket, mert az önök léte függ ezektől az oligarcháktól. Az egyetlenegy párt ebben a parlamentben, a balliberális összefogással és a Fidesszel szemben az egyetlenegy harmadik út a Mi Hazánk Mozgalom, amely körül önök egyetlenegy oligarchát nem tudnak mondani, aki számunkra médiumokat finanszírozna. Ott van az önök esetében, mondjuk, az RTL Klub, ahova engem soha a büdös életben nem fognak behívni, hogy szabadon kifejthessem a véleményemet a szólás szabadsága jegyében, a globális uraik etetik az RTL Klubot. Ott van a Fidesz esetében a KESMA Alapítvány. Pontosan tudjuk, hogy közpénzből Mészáros Lőrincen és a többieken keresztül a magyar adófizetők pénzéből etetik azt a médiabirodalmat.

(13.20)

Na, ilyen nincsen a Mi Hazánk Mozgalom körül. Nekünk nem kell oligarchákat etetni, ezért fogunk olyan jogszabályokat, olyan törvényjavaslatokat kidolgozni és benyújtani az Országgyűlés elé  és majd kiderül, hogy önök hogyan fognak szavazni , ami megtiltja minden oligarcha, hazai és nemzetközi, globális oligarcha számára, hogy olyan állami beszerzésen vagy bármilyen támogatáson részt vehessen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amiből aztán médiumokat, pártokat vagy bármi egyebet tud majd finanszírozni. Erre kíváncsi leszek, hogy hogyan fogják majd önök ezt támogatni. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjából Brenner Koloman képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, öné a szó.

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): (A felszólaló nem tűzte fel mikrofonját.) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház, illetve Tisztelt Képviselőtársaim  már azok, akik itt vannak a Fideszen túli világból. (Dúró Dóra: Nincs mikrofon. Mikrofonba!  Dr. Apáti István: Ráérünk.) Elnézést.

ELNÖK: Kérném szépen visszaállítani a képviselő úr időkeretét! (A felszólaló feltűzi a mikrofonját.)

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr, elnézést kérek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim, illetve azok a kedves Képviselőtársaim, akik itt vannak! A Fidesz végzetes módon elhanyagolja a magyar egyetemi világot. Ennek ismét tanújelét adták ma is, hiszen nem jöttek el a mai rendkívüli ülésnapra, amelyen a Jobbik-Konzervatívok nevében egy olyan határozati javaslatot is tárgyalhattunk volna, amely a magyar egyetemisták Erasmus-ösztöndíjára vonatkozott volna, illetve a magyar oktató-, kutatótársaim Horizont európai uniós forrásaira vonatkozott volna.

Persze, az egész ott kezdődött, hogy Navracsics Tibor miért nem mondott még le. Hiszen miniszter úr megígérte, hogy abban a pillanatban, hogy ha nem jönnek az európai uniós források, ő veszi a kalapját. Hol a kalapja, miniszter úr?  kérdezném, ha itt lenne. (Dr. Navracsics Tibor miniszteri székére mutatva:) Nincs itt.

Ráadásul a magyar egyetemi világ nagyon rá van szorulva sajnos a Fidesz tudás- és értelmiségellenes politikája miatt ezekre a forrásokra. És már most, ezekben az elmúlt hónapokban, sőt években nagyon nagy hátrányokat szenved el a magyar egyetemi világ, a Fidesz felelőtlen politikája miatt; hiszen mi kezdettől fogva mondtuk  jómagam is mint az Európa Tanács jelentéstevője , az egyetemi autonómia és akadémiai szabadság témakörében, jeleztük: baj lesz a fideszes kuratóriumi fenntartású egyetemekkel. Hiszen ez lábbal tapossa a középkor óta fennálló egyetemi autonómiát.

Ennek legújabb példája, eklatáns példája a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pályázata, ahol itt a felelős miniszter ugyan aztán próbálja úgy kiírni a rektori pályázatot, hogy látszólag megengedi a szenátus által támogatott jelöltnek azt, hogy elinduljon, aztán belerak három olyan passzust, hogy mégsem tudnak az egyetemi polgárok a középkor óta most saját maguknak rektort választani. Ez szégyen és gyalázat, hogy ez az Úr 2023. évében hazánkban megtörténhet!

Ráadásul a tanárképzés során is, most lehetett olvasni a napokban, és korábbi egyetemi vezetőtársaimtól sajnos már korábban értesültem róla, hogy sufnituning készül. Másképp nem tudom azt jellemezni, amit a Fidesz oktatáspolitikusai a tanárképzéssel művelnek jelenleg, mivel rájöttek 14 év után lassan, hogy tényleg van tanárhiány, amire már hosszú évek óta felhívtuk a figyelmet.

Ezért is mondtuk mi nagyon régóta a Jobbik-Konzervatívok nevében, hogy klebelsbergi fordulat kell az egész oktatási rendszerben, ami azt jelenti, hogy GDP-arányosan nem 6, hanem legalább 8 százalékát egy idő után el kellene érni az oktatásra fordított összegeknek. Ráadásul a magyar egyetemi világban is végre olyan béreket kéne az egyetemi oktatóknak fizetni, ami nem az osztrák béreket, nem a német béreket, hanem mondjuk, a szlovén, cseh vagy lengyel kollégáink bérét eléri. Mert mostanában ott tart a magyar egyetemi világ, hogy ha elmegy az ember egy nemzetközi konferenciára, akkor először is megkérdezik tőle, hogy mégis mit gondol arról, hogy milyen országban él így az orbáni egypárti túlhatalomban; másrészről pedig gyakorlatilag egyfajta lemaradóban lévő országként kezelnek minket nemzetközi színtéren, nemcsak az egyetemi világban, sajnos  a Fidesz nemzetellenes külpolitikája miatt is.

Tehát nagyon fontos kérdésekről kellett volna itt vitáznunk, hogy legyen végre egyetemváros, hogy legyen olcsó kollégiumi hely  például Budapesten most mindenki albérletet keres az egyetemisták közül -; de nem, a Fidesz, ugye, Fudan Egyetemet akart arra a területre építeni inkább, amelynek most már a kuratóriuma is lassan eltűnt valahova.

Egy felelős kormány, amely törődne a magyar egyetemi világgal, a magyar egyetemistákkal és a magyar oktató-kutató kollégákkal, egy normális Magyarországon megfelelő bért fizetne az egyetemi oktatóknak, és megfelelően magas ösztöndíjat fizetne az egyetemistáknak, hogy azok ne elvándoroljanak, hiszen lassan már ott tartunk, hogy az elit gimnáziumokból már nem is magyar egyetemekre indulnak el a magyar fiatalok, sajnos. Éspedig ez az elvándorlás az egyik legnagyobb nemzeti tragédiánkhoz fog vezetni. Nem véletlen talán, hogy a Fidesz több százezer gazdasági migránst akar hazánkba betelepíteni  szégyenletes módon , azért, mert már nincs munkaerő; ahelyett, amit a Jobbik-Konzervatívok régóta hangoztat, hogy mindenki a saját szülőföldjén boldogulhasson.

Ezért is indítottuk el újra a bérfelzárkóztatási programunkat, a korábbi béruniós programunkat, hiszen az lenne a fontos, hogy a magyar fiatalok is hazajöjjenek, és itthon alapítsanak családot egy tisztességesen működő polgári demokráciában, és élhessenek gyarapodó és boldog életet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az MSZP képviselőcsoportjának napirend előtti felszólalására Komjáthi Imre képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt támogatja Svédország NATO-csatlakozását. Nekünk van, azt gondolom, ezt illetően a legkevesebb okunk magyarázkodni, hiszen Horn Gyula volt az, aki átvágta a vasfüggönyt, ő mondta ki először a politikai döntéshozók közül, hogy a nyugati szövetségi rendszerben van a nemzet helye. Engedjék meg tehát, hogy egy másik, számunkra nagyon fontos ügyről beszéljek! Az ugyanis meggyőződésem, hogy amint Erdoğan elnök úr a magyar kormánynak megengedi, a parlament ma még passzív fideszesei is meg fogják szavazni a svéd csatlakozást.

Abban viszont egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a mai magyar nyugdíjasok helyzetének javítása és a jövő nyugdíjasainak védelme is hasonlóan kiemelt figyelmet fog kapni. Egyszerűbben szólva: egyre kegyetlenebb, kiszolgáltatottabb dolog ma Magyarországon megöregedni. Szeretném ezért kihasználni a figyelmüket, és rögzíteni a legfontosabb problémákat és javaslatokat ennek kapcsán.

Először is: állapodjunk meg abban, hogy meghatározott ideig nem emeljük a nyugdíjkorhatárt! Nézzen körül bárki egy délelőttön bármely állami egészségügyi intézményben, lássa meg a sok, sorára váró idős embert, és mondja meg, kinek kellene közülük munkapad mellett állni vagy a volán mellett ülni! Fontos lenne az is, hogy egyetértsünk abban, hogy az időseink törődést igényelnek, és nem javul úgy a magyar polgárok egészsége, hogy még tovább munkában tartjuk őket. Most ne! Még ne! Jó lenne  baloldaliként meg is tapsolnám, ha már ott tartanánk , hogyha annyival egészségesebb és aktívabb lenne a magyar polgárok tömege, hogy túl korán nyugdíjazzuk őket. Ez egyre kevésbé igaz, ezért tilos emelnünk a korhatárt.

Másodikként döntsünk arról, hogy lefelé viszont rugalmas lesz a nyugdíjba vonulás időpontja. Értsék jól a tétet! Itt élet és halál között döntünk. Aki műszakban, egészségére veszélyes körülmények között dolgozik, annak a szervezete jobban kopik, gyorsabban öregszik, és szívesebben befejezné már a munkát akár korábban, akár alacsonyabb nyugdíjjal ahelyett, hogy roncsként menjen nyugdíjba, és nem sokkal később meghaljon. Csak röviden hadd hivatkozzak személyes élményekre ebben! 2010 előtt a munkahelyemen még élt a korkedvezményes nyugdíj lehetősége. Akinek megvolt a 40 év szolgálati ideje, illetve betöltötte az 57 éves kort, az elmehetett nyugdíjba. A többség élt is ezzel a lehetőséggel, hiszen a dolgozók javarészt műszakban dolgoztak, és bizony, 30-40 év műszakolás felzabálja az embert. Akik akkor elmentek nyugdíjba, azok ma is jó minőségű életet élő nyugdíjasok. Találkozom velük a boltban, a postán; működnek.

Találkozom velük, és találkozom azokkal, akik gyászolják szeretteiket. Ugyanis amikor Orbánék jöttek, 2010-ben, egy gombnyomással életfogytiglani munkára ítélték a melósokat. Azok a kollégáim, akiket ez érintett, 60-62 évesen  kimondom:  hullanak, mint a legyek. Tarol a rák, az agyvérzés, az infarktus. Ahelyett, hogy kerti hintát kötöznének az unokának a barackfára, végre eljárhatnának pecázni, ezek az emberek gyors és tragikus búcsút vesznek az élettől. Azon a pár éven múlik ez, amikor végleg és szó szerint halálra dolgoztatták őket.

(13.30)

A harmadik pontom az előző párja: azokban a munkakörökben, ahol a kor elsősorban tudást nemesít, tapasztalattal ruház fel, és kevésbé a fizikai kihívás a döntő, lehetővé kéne tenni, sőt ösztönözni kéne a nyugdíj melletti munkavállalást, például a tanárok és az orvosok esetében. Önmaga ellensége az a társadalom, amelyik kopott csípővel, sípoló tüdővel is futószalag mellett tartja az időseket, de elzavarja nyugdíjba azt, akinek pótolhatatlan tudása gyűlt fel az évtizedek alatt, és ezeket szívesen át is adná. Ez egy olyan állam döntése, amely nem szereti a polgárait, és nem becsüli meg azok közösségért végzett munkáit. Méltatlan volt a rokkantnyugdíj elvétele, megalázó a szolgálati nyugdíj megszüntetése.

Az MSZP-nek kész és komplex nyugdíjreform-javaslata van. Kérem önöket, ne hagyjuk, hogy minket is elsodorjanak a hangzatos címlapok és kattintásvadász bulvárhírek, amikor az ország sorsát, egy nép jólétét próbáljuk igazgatni. Kérem önöket, hogy kezdjük meg az érdemi párbeszédet a nyugdíjasok és a leendő nyugdíjasok helyzetéről, mert tényleg a 24. órában vagyunk. És igen, amint lesz módunk, akkor meg fogjuk szavazni a svéd NATO-csatlakozást is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Momentum képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gelencsér Ferenc frakcióvezető úr. Parancsoljon, öné a szó.

GELENCSÉR FERENC (Momentum): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Készültem egy beszéddel a mai ülésre, de körbenézek, és azt látom, hogy nincs itt senki, nincsenek itt a képviselők, nincsenek a munkahelyükön a képviselők, üres padsorokkal állok szemben. Hol vannak a kormánypárti képviselők a munkanapjukon, miért nem képviselik a választóikat, miért veszik fel a fizetésüket, ha nem járnak be a munkahelyükre? Ez jelentené a képviseletet a kormánypárti képviselők szerint? Ennyire nem érdekli a kormánypárti képviselőket, hogy a szomszédban háború dúl?

A mai napon a magyar Országgyűlésben Magyarország biztonságáról kellene hogy beszéljünk, a kormánypárti képviselők a távolmaradásukkal egyértelműen azt az üzenetet küldik, hogy őket nem érdekli Magyarország és a magyarok biztonsága. A szomszédban háború dúl, ez teljesen jogos aggodalommal tölt el mindenkit. Magyarország szerencsés helyzetben van; azáltal, hogy tagja a NATO-nak, mi, magyarok biztonságban vagyunk. Még nagyobb biztonságban leszünk, ha a katonai védelmi szövetség további európai uniós országokkal bővül, hiszen Magyarország elemi érdeke egy gazdaságilag és katonailag erős Európa.

Kezdjük a nyilvánvaló igazság kimondásával! Az első pillanattól fogva egyértelműen kimondjuk: a legfontosabb feladat a béke megteremtése. Aki azt állítja, hogy ebben az országban vannak háborúpártiak, az egy morális egytálétel.

Most pedig hadd idézzem a miniszterelnököt, aki ha ritkán is szokott, de igazat mondott akkor, amikor arról beszélt, hogy a békéhez erő kell. Magyarország erejét, tehát a békéjét pedig mi biztosítja? Az erős hadsereg és a szövetségeseinek a száma. Előbbit még úgy-ahogy építgeti a kormány, de a szövetségeseink vészesen fogyatkoznak. Sőt, ha valaki jelentkezik is szövetségesi szerepre, akkor még az ajtót is rácsapják. Svédország szövetsége erősíti hazánk biztonságát, szavatolja a békét.

Svédország régóta partnerünk az Európai Unióban, és ugyanúgy partnerünk lehetne a NATO keretein belül is, ugyanis ez mindannyiunk közös érdeke, hiszen a másfél éve zajló orosz-ukrán háború az egész kontinens békéjét fenyegeti. Annak a Svédországnak a csatlakozását akadályozza éppen a kormány, amely az 1956-os forradalom leverését követően a leghangosabban állt ki a magyar menekültek mellett, és amely elsők között fogadta be a szomszédos Ausztriába menekülő honfitársainkat. Több mint hétezer magyart fogadott be Svédország  meglehetősen furcsán viszonozza a magyar kormány ezt a történelmi segítséget.

S miként jutott el a mai naphoz? 12 hónappal ezelőtt a magyar kormány nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, miszerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról dönteni kell, 2022 októberére kiderült, hogy a kormány valójában nem akarja napirendre venni ezeket a kérdéseket. Egy éve folyamatosan leszavazzák az erről való döntést, amikor azt napirendre szeretnénk venni. Tavaly novemberben maga a miniszterelnök ígérte meg, hogy 2023 első parlamenti ülésén szavazunk majd a két állam csatlakozási kérelméről. Július van, és még mindig nem került a parlament elé a svédekről való szavazás. 13 éve azt hallgatjuk, hogy senki nem utasíthatja a kormányt, csak a magyar emberek. Nos, a magyarok 1997-ben elsöprő többséggel arra szavaztak, hogy hazánk tagja legyen a nyugati katonai szövetségnek, a magyarok biztonságát pedig az garantálja, ha ez a szövetség erősödik most a svédekkel.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a magyar kormány nem szuverén. Nem tudom, miként vannak vele, de én nem vagyok török, a magyaroknak nem parancsolhat a török elnök. A kormány Brüsszelbe jár keménykedni, de Ankara és Moszkva előtt rendszeresen térdre rogy. Milyen kormány az, amelyik a magyarok érdeke helyett a török elnök kénye-kedve szerint táncol? Mivel fogja a kormányt Törökország elnöke? Mert Oroszország esetében vannak tippjeink, például az ügynökakták. És hiába mondja a kormány, hogy nincs összefüggés a svédek csatlakozásának elodázása és a török-magyar viszonyok között, hiszen éppen a napokban ismerte el Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke, hogy folyamatos egyeztetés volt a magyar és a török kormány között. Bohózat, nyilvános közröhej, amit ebben a kérdésben csinált a kormány, csak azért, hogy megfeleljen az autokrata főnökeinek. Nem látom, hogy a magyar érdekeket képviselnék az EU-ban és a NATO-ban, annál inkább Oroszországét. Oroszország magyarokat öl az ukrán fronton, nem látom, hogy a szövetségeseink számának növelésén dolgozna a magyar kormány.

Min dolgozik tulajdonképpen a magyar kormány? Mert Magyarország biztonságán és a béke megteremtésén biztosan nem. Mondjuk ki az igazságot: a kormány egész egyszerűen nem dolgozik. Ez a kormány alkalmatlan, és már csak idő kérdése, hogy meg is bukjon. Mi pedig, ahogy eddig is, mindent megteszünk azért, hogy Magyarországot már ne tudják magukkal rántani. Köszönöm. (Taps az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varju László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Vannak tévedések és vannak bűnök. Egy kormány hozhat rossz döntéseket jó szándékból, de árthat szándékosan saját népé-nek, csak mert egy megosztott, megnyomorított, megfélemlített népet könnyebb uralni és kifosztani. Így követ el súlyos bűnöket Orbán Viktor és kormánya immár 13 éve a magyarok ellen, de ő ma nincs itt, mert nem akar szembenézni a rémtetteivel.

Orbán Viktor bűne, hogy Magyarország az egyetlen olyan európai uniós és egyben NATO-tagország, amely ellenzi a szintén EU-tag Svédország NATO-csatlakozását, hiszen Orbán egyetlen csettintésére megszavazhatta volna már a Fidesz-frakció akár ezen az ülésen is ezt a csatlakozást. Így a finnek után egy újabb erős hadsereggel rendelkező állam lenne Magyarország katonai szövetségese, megerősítve hazánk védelmét. Orbán Viktor azonban nem ezt tette, mert nem a magyaroknak, hanem Vlagyimir Putyinnak, Oroszország elnökének van lekötelezve, a magyar időhúzás az ő érdekeit szolgálja, egy hozzá hasonlóan gondolkodó diktátorét, aki a népét kifosztásra ítélt alattvalónak tekinti, akihez hasonlóan közpénzmilliárdokat tüntet el rokonaival és barátaival az államkasszából. Akitől méregdrágán vette az orosz gázt, hogy az árát a mai napig brutális gázáremeléssel hajtsa be a magyarokon. Putyin és Orbán mocskos gáz- és olajalkuval még mindig a háborút finanszírozzák, azon nyerészkednek, amelyet Magyarország szomszédja, a független Ukrajna ellen indítottak. Ez a háború Orbán Viktor háborúja lett.

Pedig Magyarország, a magyarok érdeke és vé-delme azt követeli tőlünk, hogy a közös szövetségünk, a NATO még erősebb legyen Svédország csatlakozásával, és ezzel elrettentse Oroszországot a folytatástól és az újabb háborútól. Ezért a Demokratikus Koalíció már többször is az Országgyűlés napirendjére javasolta a svéd csatlakozás ratifikálását. A Fidesz-frakció azonban mindannyiszor nemet mondott, mert Orbán Viktor Vlagyimir Putyinért, annak háborúval érvényesíteni akaró érdekeiért dolgozik, azokat képviseli. Így lett Orbán Viktor bűne, hogy nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió sem tekinti partnerének az Orbán-kormányt, ami miatt magyarok millióinak kell szenvedni. Mert nem volt elég, hogy az Orbán-klán tagjai és barátai, Orbán hatalmától függő fideszes milliárdosok 13 éve dézsmálják az állami és európai forrásokat, és nem volt elég az sem, hogy kisajátították maguknak az egyetemek vezetését a kuratóriumi tagságot vállaló, ezzel pártkatonává tett, lefizetett, milliós fizetésű bérencekkel, és most azon csodálkoznak, hogy kizárják a magyar egyetemeket, a diákokat, saját gyerekeinket az európai kapcsolatok, a kutatás, a tanulás lehetőségéből, köztük az Erasmus-programból.

(13.40)

Vagy csak úgy tesznek, mintha csodálkoznának, miközben pontosan ezt akarták? Cáfoljanak meg!

A Demokratikus Koalíció erre az ülésre terjesztette be Dobrev Klára árnyékkormányának törvényjavaslatát arról, hogy a két uniós program folytathatósága érdekében törvény zárja ki a fideszes politikusokat az egyetemi alapítványok vezetéséből. Ezt Orbán Viktor egyetlen csettintésére elfogadhatná a Fidesz. De Orbán nincs itt, nem csettint, és nincs tanulási, kutatási lehetőség.

Orbán Viktor bűne az, hogy a lehetőséget veszi el a magyarok többségétől. A vágtató orbáni infláció miatt a fizetések, a nyugdíjak hónapról hónapra veszítenek értékükből, közben a gyáramentett milliárdosok (sic!) egyre gazdagabbak lesznek. A gazdagodó kisebbséget támogató Orbán-kormány rossz döntéseivel, az újabb és újabb megszorításokkal a többséget teszi egyre kiszolgáltatottabbá. A brutális élelmiszer-drágulást, a hétszeres rezsiemelést újabb és újabb áremelések követik; eltörölték a CSOK-ot, a babaváró hitelt, a gyermekvállalásra készülő magyar párok zömének mai esélyét az önálló életkezdésre. Jövőre újabb adóemelés, benzináremelés, lakhatási, gyógyszertámogatási kedvezmény megvonása vár a magyarokra.

Pedig a Demokratikus Koalíció, az árnyékkormány számos javaslatot tett a parlament asztalára, ami megfékezné az orbáni inflációt, és szükségtelenné tenné a családok megnyomorítását. A Dobrev Klára vezette szociáldemokrata árnyékkormány felkészült arra, hogy a kormányváltás után letörje az orbáni inflációt, árak helyett végre a bérek és a nyugdíjak emelkedjenek. Magyarországot újra a NATO és az Európai Unió megbecsült tagjává tesszük, a magyar egyetemeket pedig visszaemeljük Európa vérkeringésébe. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk.

Bejelentem, hogy Kocsis Máté, a Fidesz és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a mai ülésre vonatkozóan levelet küldött az Országgyűlés elnökének. Most felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, hogy ismertesse a házelnök úr részére megküldött levelet. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó.

DR. SZŰCS LAJOS jegyző: „Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Tisztelt Elnök Úr! Ellenzéki képviselők az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése alapján kezdeményezték az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását a T/638. számú törvényjavaslat zárószavazása, valamint a H/4669. és a H/4703. számú határozati javaslat, a T/4695., a T/4293. és a T/4368. számú törvényjavaslat megtárgyalása érdekében.

Ezúton tájékoztatjuk elnök urat, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja és a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja sem a Házbizottság 2023. július 27. napjára összehívott ülésén, sem az Országgyűlés 2023. július 31-i rendkívüli ülésén nem vesz részt.

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat 25. § (3) bekezdés b) pontja alapján kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés 2023. július 31-i rendkívüli ülésén kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazást szavazatszámláló gép alkalmazásával ismételjék meg.

Budapest, 2023. július 26. Tisztelettel, Kocsis Máté frakcióvezető, Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja; dr. Simicskó István frakcióvezető, Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja”

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Ház! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendre, az ülés időtartamára, a felszólalási időkeretekre az elnöki jogkörben előterjesztett javaslat alapján döntünk.

Először a napirend módosítására tett indítványról döntünk. A Mi Hazánk képviselőcsoportja azt javasolta, hogy az Országgyűlés július 31-ei ülésének napirendi javaslata akként módosuljon, hogy a Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló T/638. indítvány zárószavazására ne kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Azt tudom megállapítani, hogy szemmel láthatóan az Országgyűlés nem határozatképes.

A Mi Hazánk képviselőcsoportjának kérésére most a szavazás szavazatszámláló géppel történő megismétlésére kerül sor. Az indítványnak megfelelően kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Mi Hazánk napirend módosítására tett indítványát. Kérem, szavazatszámláló gép alkalmazásával szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a szavazás során az igen szavazatok száma 5, a nem szavazatok száma 39, a tartózkodó szavazatok száma 0. Azaz összesen 44-en szavaztak, mely alapján kijelentem, hogy az Országgyűlés nem határozatképes.

Tisztelt Országgyűlés! Bár az imént megállapítottam, hogy az Országgyűlés nem határozatképes, felhívom szíves figyelmüket arra, hogy a határozati házszabály 15. § (6) bekezdése a napirendi javaslat megváltoztatására tett indítvány és a napirendi javaslat tekintetében is döntési kötelezettséget ír elő, a két szavazás együttesen alakítja ki a napirend tartalmát. Így garanciális jelentősége van annak, hogy  az iménti határozatképtelenségünk dacára  a napirendi javaslatot szavazásra bocsássam.

Ennek alapján most tehát az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi javaslatról döntünk. Az Országgyűlés vita nélkül, kézfelemeléssel határozna, figyelemmel ugyanakkor az iménti döntésünk eredményére és arra, hogy Fidesz és a KDNP frakcióvezetői kezdeményezték a szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történő megismétlését, a kézfelemeléses szavazást eleve szavazatszámláló gép alkalmazásával tartjuk meg. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae a napirendi javaslatot. Kérem, szavazatszámláló gép alkalmazásával szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az igen szavazatok száma 45, a nem szavazatok száma 2, a tartózkodó szavazatok száma 0. Összesen 47 szavazat van. Ennek alapján megállapítom, hogy az Országgyűlés továbbra sem határozatképes, tehát nem határozatképes.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz és a KDNP frakcióvezetőinek írásos tájékoztatása, valamint további képviselői távollétre vonatkozó bejelentések alapján a határozatképesség helyreállítására a mai napon nem látok lehetőséget. Ennek alapján a határozati házszabály 14. § (2) bekezdése szerint megállapítom a hiányzó képviselők névsorát.

Elfogadott napirendi javaslat hiányában a napirend egyetlen pontja sem tárgyalható, továbbá napirend utáni felszólalásokra sem kerülhet sor.

Tájékoztatom önöket arról is, hogy az Országgyűlés következő ülésére majd a Házbizottság ajánlása szerint kerül sor. (Közbeszólások az ellenzék soraiból: Szégyen!  Majd a törökök szavaznak.)

Az ülést bezárom. Mindenkinek szép nyarat kívánok!