Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportjából Győrffy Balázs képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, öné a szó.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is, elnézést kérek a hangomért, de sajnos ez egy olyan körülmény, amit az ember nehezen tud befolyásolni. Ugyanakkor mindenképpen fontosnak gondoltam, hogy a témát idehozzam az Országgyűlés elé. Nem is először tesszük ezt, hiszen nem is olyan régen ez a téma már volt itt. Miről másról lenne szó, mint a földadóról, amit Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyen akar a magyar gazdálkodók nyakába akasztani, és nem meglepő módon ez a gazdatársadalomban komoly ellenállást váltott ki.

(10.20)

Azt lájuk, hogy a bukott miniszterelnök-jelölt  miután országos szinten csúfosan leszerepelt  úgy gondolta, hogy helyben fog valami maradandót alkotni; sajnos mindezt a magyar gazdák rovására. Figyelmen kívül hagyja azt, hogy az elmúlt esztendőben egy egészen történelmi mértékű aszály sújtotta a magyar vidéket, és nem feledkezhetünk meg a tavalyi év egyéb más nehézségeiről sem. De csak áterőltette végül a közgyűlésen ezt a régi álmát.

A kamara és a Magosz még a szavazás előtt kérte a képviselőket, hogy utasítsák el ezt a méltatlan terhet. Azt láttuk, hogy ebben a helyi jobboldali képviselők partnerek voltak, ugyanakkor a baloldali képviselők megszavazták ezt, mint ahogy egyébként országosan is rendre kiállnak a szankciók mellett; mondhatnánk azt, hogy  Madáchcsal szólva  a baloldal nem adhat mást, csak mi lényege.

Mi azonban nem hagytuk ennyiben a dolgot. A kamara és a Magosz aláírásgyűjtésbe kezdett, és napról napra több ezer gazda, több ezer magyar állampolgár írta alá ezt a tiltakozást. Mára mintegy 120 ezer aláírás van a mögött a szándék mögött, hogy a földadóval egyszer s mindenkorra leszámoljunk.

Úgy gondoljuk, hogy nem lehet földadót bevezetni sem Hódmezővásárhelyen, sem az ország más pontján. Nem engedhetjük meg, hogy a gazdákkal való egyeztetés nélkül a gazdákról döntsenek, legyen az önkormányzat vagy akár az ország kormányzata. Nem lehet kiszipolyozni a társadalomnak azt a rétegét, amelyik jó minőségű élelmiszerrel látja el az ország egészét.

Mit mondhatunk? Volt kitől ellesni ezt a technikát, hisz a baloldal jellemzően csak kiszipolyozni tudja a gazdálkodókat. Van ennek hagyománya. Mindannyian emlékszünk rá  többségünk így nyilván csak történelemkönyvekből , hogy volt idő, amikor a gazdákat kulákoknak hívták, és a gazda félt attól, hogy mikor jönnek a padlást lesöpörni. Régi baloldali tradíció a gazdatársadalom megsarcolása, és úgy látszik, hogy ettől nem is nagyon akarnak megválni. Mit látunk? Azt látjuk, hogy nem elég nekik a külföldről érkező dollármilliók, szükségük van a gazdák pénzére is, a nehezen megtermelt javaikra.

Magyarországon mintegy négymillió földtulajdonos van, akiket joggal aggaszt a földadó kérdése, és természetesen aggódnak a gazdák is, hisz a bérleti díjba beépülve ez természetesen az ő költségüket fogja majd jelenteni. És mi lesz akkor, hogyha kedvet kapnak ehhez mások is, és többen is arra gondolnak, hogy ki lehet zsigerelni a gazdákat?

Okkal gondoljuk azt, hogy nem lehet megbízni a baloldalban, hisz akárhányszor kerültek hatalomra, abból a gazdatársadalom még soha nem jött ki jól, abban még soha nem volt köszönet. A nemzeti kormány azonban több alkalommal is bebizonyította, hogy a gazdálkodók, a magyar vidék mellett áll.

A szégyenteljes szavazás után itt a parlamentben kérdeztem Farkas Sándor miniszterhelyettes urat, aki megerősített abban, hogy a kormány a gazdálkodók mellett áll, és tiltakozik a földadó bármilyen formája ellen, különösen egy olyan esztendőben, amikor az aszály, illetve a szankciós infláció miatt az egekbe szöktek az árak. Nem egy újabb bőrt kell lehúzni a magyar gazdatársadalomról, hanem segíteni őket abban, hogy biztosan tudják teljesíteni azt a kötelességüket, hogy a magyar emberek asztalára jó minőségű élelmiszert tegyünk.

Gazdatársaimat szeretném biztosítani arról, hogy a Magosz és a kamara továbbra is határozottan a magyar gazdák pártján áll, valamint a magyar lakosság pártján is; ne legyünk naivak, természetesen ez a fogyasztókat is fogja érinteni, hisz be fognak épülni ezek a költségek a fogyasztói árakba.

Felháborító ez az aknamunka, és sajnos azt látjuk, hogy ez a rossz példa ragadós is lehet, hisz a hódmezővásárhelyi után látunk példát arra, hogy egyes településeken akár 1000 forint/aranykorona mértékben is állapítottak meg földadót. Ez forrást von ki az ágazatból, begyűrűzik az élelmiszerek árába, így aztán mindannyiunk pénztárcája megsínyli ezt az intézkedést. Nem csoda, hogy egyre nagyobb a társadalmi igény, hogy ennek egyszer s mindenkorra véget vessünk. Ez a 120 ezer aláírás, azt gondolom, nagyon nagy erő, nem engedhetjük, hogy a baloldal ellehetetlenítse a magyar gazdákat! Nincs más hátra, összefogásra van szükség a gazdatársadalom és a kormányzat között.

Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Szeretném jelezni, hogy a magyar vidék és a gazdatársadalom kész az összefogásra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Győrffy Balázs képviselő úr imént elhangzott napirend előtti felszólalására a választ Farkas Sándor miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, öné a szó.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Határozott és világos válasszal kívánom kezdeni.

Az Agrárminisztérium felelőtlen lépésnek tartja és elutasítja a földadó bevezetését. Képviselőtársamnak megköszönöm, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz egyértelmű kiállását követően most ismét az Országgyűlésben is szót válthatunk erről a kérdésről. A magyar gazdatársadalom az elmúlt három évben, a járvány két éve alatt és most, a háború okozta nehézségek idején is mindent megtett annak érdekében, hogy megfelelő minőségű, mennyiségű, biztonságos élelmiszer kerüljön az asztalunkra. Emberfeletti teljesítmény és munka volt, amit elvégeztek, és nekik hála, a magyar agrárium stratégiai ágazattá vált, ami mindannyiunk számára felelősséget jelent. Az elhibázott brüsszeli szankciók okozta energiaválság következtében folyamatosan emelkednek az inputanyagok árai, így a mezőgazdasági termelés költségei, amely magával hozza sajnos az élelmiszerek drágulását is. A műtrágya ára két és félszeresére nőtt, a növényvédőszerek ára 22 százalékkal emelkedett, a takarmányok 47 százalékkal kerülnek többe, és most még ehhez jön az állattartó telepeket és a kertészetet sújtó több mint 117 százalékos villamosenergiaár-emelkedés is. Egyértelmű, hogy a földadó kivetésének továbbgyűrűző hatása lenne; a gazdálkodók képtelenek lennének kigazdálkodni, továbbhárítanák, és végül nekünk, a fogyasztóknak kellene ezt megfizetni, magyarul az infláció nőne. Súlyos felelőtlenségnek tartom azt, hogy ilyen körülmények között sarcolják a helyi gazdákat, és újabb társadalmi feszültségeket szítanak.

A baloldali politikusok előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a kormány nem kéri ki az emberek véleményét egy adott kérdésben. Tisztelettel kérdezem, hogy a földadó kapcsán melyik baloldali városvezető kérte ki a helyi gazdák véleményét. Tudtommal egyik polgármester sem vette a fáradságot, ellenben a kamara elindított egy petíciót a földadó kapcsán, amelyet eddig, ahogy előbb is hallottuk, 120 ezer gazda már aláírt, Csongrád-Csanád megyében pedig több mint tízezren.

Nem tudom kellőképpen hangsúlyozni a városvezetők felelősségét a kérdésben. A magyar gazdák és a magyar emberek közös érdeke a hazai agrárium versenyképességének megőrzése. Felszólítjuk a településvezetőket, hogy ne sarcolják meg földadóval a történelmi aszályt elszenvedett gazdálkodókat! A kormány a jelenlegi energiaválságban is partnerséget kínál az önkormányzatoknak. Arra törekszünk, hogy a háborús körülmények között is válságállóvá tegyük a magyar gazdaságot és a települések költségvetéseit. 2023-ban 95 milliárd forinttal több támogatást kapnak az önkormányzatok, a teljes önkormányzati támogatás keretösszege pedig 969 milliárd forint volt.

Az önkormányzatok is részesülnek a magyar gazdaság növekedéséből. Az iparűzésiadó-bevétel 2014 és ’21 között több mint 44 százalékkal emelkedett; 2021-hez hasonlóan a tavalyi évben is megtérítette a kormány az önkormányzatok kieső iparűzésiadó-bevételeit; a 25 ezer fő alatti településeknek automatikusan kifizettük a teljes kiesést; a nagyobb városokat pedig az adóerő-képességük függvényében kompenzáltuk.

A kormány harminckettő, 25 ezer fő feletti település számára 2021-ben összesen 23 milliárd forint támogatást adott, az ellenzéki vezetésű önkormányzatok összesen 11,4 milliárd forinthoz jutottak, míg a kormánypárti önkormányzatok 11,3 milliárd forinthoz. 2023-tól minden korábbi korlátozás megszűnt, az önkormányzatok saját rendeleteik alapján szedhetik be az iparűzési adót.

Végül szeretném leszögezni, hogy a kormány mindig is hitt a vidéket fenntartó gazdák erejében. A gazdatársadalom egységes támogatását maguk mögött érezve, a megnyugtató rendezés érdekében készek vagyunk arra, hogy a gazdák védelme érdekében jogszabályban is rögzítsük, hogy nem lehet ilyen adót kivetni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   27-30   31-34   35-118      Ülésnap adatai