Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Az elmúlt napok esőzései rég nem látott állapotokat okoztak több magyarországi településen is. A legextrémebb helyzet a Heves vármegyei Gyöngyöstarjánban volt, ahol két ember életét is vesztette a Mátrából lezúduló víz kíméletlen pusztításának következtében.

Azonban szűkebb hazám, Nógrád vármegye településeit sem kímélte a villámárvíz. Ipolytarnóc és Nógrádszakál között a vasúti pályát alámosta a víz, Alsótold és Felsőtold között pedig járhatatlan volt az út, akadályozva ezzel a Belső-Cserhát közúti közlekedését. Mátraszőlős, Nagylóc, Ecseg, Nógrádmegyer, Nógrádszakál, Piliny, Kisbárkány, Lucfalva, Cserhátszentiván, Nógrád, Sámsonháza, Felsőtold, és még hosszasan sorolhatnám a településeket, ahol a víz rendkívül nagy problémákat okozott, és melynek hatására sajnos a településen lakók értékei mentek kárba.

De mi köze ennek a politikához?  tehetnénk fel jogosan a kérdést. Hazánk működő vízgazdálkodási stratégiája évszázados csúszásban van. A mindenkori magyar kormányok, így a 13 éve kormányzó Orbán-kormány sem foglalkozott súlyának megfelelően a változó klíma miatt egyre sürgetőbb problémával. Az a vízmennyiség, amely a köznyelvben az évszázad aszályának nevezett tavalyi év után zúdult most hazánkra, gyakorlatilag csak pusztítani és emberi életeket tönkretenni tudott, ahelyett, hogy életet adott volna. Azonban ennek megakadályozására, sőt a víz hasznosítására is lett volna lehetősége a kormánynak egy átgondoltabb vízgazdálkodási stratégiával.

Nemrég egy videóban mutattam be a Csongrád városa környékén lévő csatornákat, amelyek ilyen bővízű időjárás után is repedeztek a szárazságtól.

(21.40)

Az ország minden területén ezt tapasztaljuk, azonban van rosszabb is, ahol ezek a víztározók még meg sem épültek. A mai nappal kezdődően tárgyalt 2024. évi költségvetés talán a legjobb nap és a legjobb időpont arra, hogy akkor beszéljünk arról, hogy egészen pontosan milyen forrásokat szükséges ennek a feladatnak a megoldásához átcsoportosítani.

A vízügyi nyilvántartások alapján 150 darab, állami tulajdonban lévő tározónk van, ebből 91 darab síkvidéki belvíztározó, 34 darab dombvidéki tározó és 25 darab egyéb besorolású. EU-s és egyéb források felhasználásával 2007-től 12 darab síkvidéki és 6 darab dombvidéki tározó épült, illetve épül még jelenleg is. A hazai tározókapacitás hosszú távú bővítése érdekében az ágazat 2016-2018-ban felmérte a sík- és dombvidéki tározási, vízvisszatartási lehetőségeket, aminek eredményeként összesen 474 darab potenciális helyszín került meghatározásra. Ezek priorizálása megvalósíthatóság, öntözési igény, tulajdonviszonyok, természetvédelmi területekkel, vízbázisok területével való érintettség, tárazandó térfogat, belvíz, illetve aszályérzékenység alapján történt. 2016 és 2019 között 49 darab kiválasztott helyszínre készült el megvalósíthatósági tanulmány, amiből 2022-ben 10 dombvidéki és 7 síkvidéki tározó műszaki terve készült el, megalapozva a jövőbeli beruházások előkészítettségét. Így tehát tervek már vannak, csak a megvalósítást kellene komolyabb szintre kapcsolni.

A víztározók az árvizes időszakban és az aszályok idején is a magyar gazdák és a magyar emberek hasznára lennének, csak a kormányzati akarat hiányzik ahhoz, hogy a beruházásokkal megelőzzük a jövőben az ilyen természeti katasztrófákat, és egy kiegyensúlyozott, biztonságos vízgazdálkodást tudjunk végre a magunkénak. Ezért kérem, hogy szülessen meg az önök részéről, mivel önök kormányoznak, a politikai döntés és akarat is végre, és a költségvetés tárgyalásának napján  talán akkor mondhatom legaktuálisabban  végre legyenek szívesek, csoportosítsanak át olyan forrásokat is ehhez a nagyon fontos témához, amelyek ezeket a problémákat meg tudják oldani majd a jövőben is. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Felszólalások:   43-143  144   145      Ülésnap adatai