Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

(13.30)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyfajta ellenzéki sikerről kell beszámolnom, hiszen az utóbbi hetekben nagyon sokszor kérdeztem a kormány különböző tisztségviselőit arról, hogy miért költöttek el 24 milliárd forintot 61 olyan munkásszálló építésére, bővítésére, ahol egyre nagyobb hányadban a harmadik világ vendégmunkásai foglalnak helyet. Úgy látszik, hogy hatékonyan sikerült felszínen tartani ezt a témát, mert a kormány hozott egy új szabályozást, amelynek értelmében már csak olyan helyekre fogja csorgatni ezeket a pénzeket, ahol legalább 50 százalékban magyarokat foglalkoztatnak. Én ezért elismerésemet szeretném kifejezni; ne legyünk ellendrukkerek, örüljünk annak, hogy félig megvalósították azt, amit mi követeltünk. (Derültség a kormánypártok padsoraiból.)

Most egy kicsit beszéljünk a másik feléről! Mert azt látom, hogy ezzel együtt bejelentették azt is, hogy 20 milliárd forintot fognak még pluszban erre a területre költeni. Tehát, ha ezt az 50 százalékos kvótát tartjuk szem előtt, ez azt jelenti, hogy 10 milliárd még mindig a külföldi vendégmunkásokra mehet, ha a cégek nagyon szigorúan vonatkoztatják magukra ezt a határt. Én azt szeretném, hogy 20 milliárdot költsünk a magyar munkavállalók boldogulására, és nulla  azaz nulla  forintot a harmadik világ vendégmunkásainak lakhatására. Ezt oldják meg azok a multicégek, amelyek isten tudja miért, folyamatosan toborozzák őket, ahelyett, hogy a magyar kormánnyal közösen megtalálnák annak az útját, hogy az itt dolgozó magyar állampolgárok és a munkakeresők boldoguljanak.

A legidegesítőbb még mindig az, hogy 200 ezer ember keres Magyarországon munkát: Európa egyik legszűkmarkúbb munkanélküliségi ellátási rendszeréből három hónap után kicsúsznak; onnantól nagyjából az önkormányzatokon múlik, hogy adnake nekik valamifajta juttatást vagy sem.

Én egyetértek önökkel abban, hogy hosszú távon egy munkaalapú társadalom a célravezető, és nem egy segélyalapú, de az biztos, hogy ha ezek az emberek tömegesen ingyenesen kapnának átképzési programokat tízmilliárdokból, akkor nem kellene ilyen számban a harmadik világ vendégmunkásaira építeniük. Szerintem amúgy sem kellene, de még az indoklás sem állná meg a helyét. És egyszerűen nem lehet elképzelni olyan helyzeteket, hogy ne lehetne megoldani ezeket. Ha egy 3-5 főt foglalkoztató magyar könyvelőcégnél valaki elveszíti az állását, elképzelhető, hogy informatikusként, mondjuk, egy mesterséges intelligenciához kötött szakágban egyébként szabályozott módon és biztonságos körülmények között egy új karriert építsen. Ez bőven elképzelhető karrierút lenne.

Ehhez képest meg sem próbálják ezt végigjárni, hanem megállapodott módon hozzák ide a harmadik világ munkásait. Éppen ezért, amikor ezt az újabb 20 milliárd forintot el szeretnék költeni, a figyelmükbe ajánlom azt, hogy bőven lenne ennek még helye. Lenne helye a magyarok számára kialakított bérlakásépítési programban, ahol a piaci ár maximum feléért lehetne bérelni lakásokat, és ha valaki betartja a minimális társadalmi együttélési feltételeket, akkor 6-8 év után bekerülési költségen hozzá tudna jutni akár öröklakásként ahhoz az ingatlanhoz, amit korábban bérelt, így egy magyar család garantáltan tudna a szülőföldjén boldogulni. A jövő adófizetői itthon születhetnének meg, nemcsak azért, mert nem kellene kivándorolni az ingatlan megszerezhetetlensége miatt, hanem azért is, mert lenne tér utódokat, gyermekeket vállalni; a vágyott gyermekek megszülethetnének.

Ugyanígy nagyon fontos lenne, hogy a lakhatási célú kafetériát, az állami előtakarékoskodás lakhatással kapcsolatos lehetőségét vissza kéne vezetni, újra be kellene vezetni; ez az összeg erre is elég lenne.

És ha már itt tartunk, Budapest városfejlesztése kapcsán nem mehetünk el a mini-Dubaj ötlete mellett és a felhőkarcolókkal kapcsolatos ötletek mellett, hiszen mi ezzel szemben azt szeretnénk, hogy azon a területen egy 5000-10 000 lakásra, bérlakásra alkalmas blokk és egy olyan modern városrész jöjjön létre, ami nem a külföldieknek és nem a felhőkarcolóknak ágyaz meg és csinál helyet, hanem bizony a magyarok boldogulását segíti a saját szülőföldjükön.

Összességében: ma már hallottunk itt a családpolitikáról különböző észrevételeket, de ha a kormány által a családpolitikára költött összeget, amit elmondanak erről, elosztjuk a meglévő gyerekek számával, akkor azt látjuk, hogy mintha 1,5 millió forint jutna egy gyerekre Magyarországon, ami nyilvánvalóan képtelenség. A gyermeket nevelő családok tökéletesen tudják, hogy nem ez a helyzet és nem inflációkövető a családtámogatások rendszere. Legalább a lakhatási támogatásoké legyen az, és ne a harmadik világ vendégmunkásainak a lakhatására, boldogulására költsék ezeket a pénzeket, hanem a magyarokéra, a magyar családok szülőföldön való boldogulására és arra, hogy a magyar munkavállalónak legyen lakhatása és helye Magyarországon.

Összességében tehát, ha ezt a 20 milliárdot elköltenék, inkább erre költsék. Az 50 százalékos kvótájukat pedig, adódik a kérdés, államtitkár úr, hajlandóake felemelni 95 százalékra annak érdekében, hogy ebből a nagyon tetemes összegből szinte kizárólag a magyarok lakhatását, de inkább kizárólag a magyarok lakhatását támogassák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr napirend előtti felszólalására a kormány nevében Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, miniszterhelyettes úr, öné a szó. (Dr. Fónagy János mikrofonja nem szól.) Kérem Fónagy János miniszterhelyettes úrnak a szót megadni. (Megtörténik.)

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ön is említette, a kormány 2010 óta a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik. Ennek keretében a teljes foglalkoztatás elérését, a magyar munkavállalók reálkeresetének növelését határoztuk meg stratégiai célként.

A kormány foglalkoztatáspolitikájának köszönhetően ma 1 millióval dolgoznak többen, mint a Gyurcsány-korszak idején, és az arra az időszakra jellemző 11 százalékot meghaladó munkanélküliség ma tartósan 4 százalék alatt van.

A kormány a jelenlegi munkaerő-tartalék és munkaerőigény biztosítása céljából alapvetően két irányba mozdul el. Az egyik az, amit ön is említ, hogy a Magyarországon ma még meglévő munkaerő-tartalék képzésével, átképzésével, életvezetési szokásainak megváltoztatásával, egyáltalán a munkaerőpiaci alkalmasságra tételével kapcsolatban 2024 elején egy átfogó programot fog a kormány elfogadni, illetve ha szükséges, a parlament elé terjeszteni. Ez, mint ahogy a korábbi kormánynyilatkozatokban is olvasható, elsősorban az Észak- és Dél-Magyarország depressziós térségeiben meglévő vélt vagy valós munkaerő-tartalék bevonására vonatkozik.

A másik ilyen irányú cél  az ön által remélem, csak nehézségként, de nem ostorozott, hanem megoldandó feladatként kezelendő  a vendégmunkások foglalkoztatása a hiányszakmákban ott, ahol nincs magyar munkaerő, nincs, nem is várható, és nem is lesz, annak érdekében, hogy a magyar gazdaság eddigi gyors ütemű európai felzárkózását a munkaerő-probléma ne akadályozza.

Újólag tisztázni szeretnénk, hogy a magyarországi tartózkodás az idegen állampolgár számára nem alapjog. Külföldi személy kizárólag a magyar állam által meghatározott célból, meghatározott jogcímen, meghatározott ideig és meghatározott feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. Harmadik ország állampolgára a magyar állam engedélyével kizárólag akkor és ott vállalhat munkát, ha a magyarországi munkavállalás egyetlenegy magyar állampolgárt sem hoz kedvezőtlen helyzetbe.

A magyar munkaerőpiac védelmét és a vendégmunkások alkalmazásának lehetőségét további szabályok is korlátozzák. Ennek megfelelően egy adott munkaposzton csak és kizárólag akkor foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár, ha a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat arra magyar állampolgárt nem tud kiközvetíteni.

A vendégmunkások maximális számát a jövőben is éves kvóta fogja korlátozni, ami a magyar munkaerőpiac védelmét szolgálja. A törvényjavaslat elfogadását követően a végrehajtási rendeletben további szigorításokat vezet be a kormány a magyar munkaerőpiac és a magyar munkavállalók védelme érdekében.

Ön is említette a munkásszállók építését, ami valóban 20 milliárd forinttal indul, és 3500 fő számára biztosít lakhatást; a szálláshelyek legalább 50 százalékát magyar munkavállalók számára kell biztosítani. Megjegyzem, hogy ez a program kifejezetten az ország belső munkaerő-mobilitását kívánja elősegíteni. Egyébként erre nemcsak elhelyezési, hanem utazási és lakhatási támogatást is biztosítunk; mind a kettő 6 hónapig járhat.

A munkásszálló-építési programok egyébként 2017 óta futnak, eddig mintegy 4000 ember szállását tudtuk ezzel megoldani.

(13.40)

Ami Budapestet illeti, és azt hiszem, az ön által is mini-Dubajként emlegetett…  erről szó nincs. Hozzátéve, hogy ez Budapestet is érinti, de a magyar kormány egy olyan városnegyedet képzel el az évtizedek óta elhanyagolt barna-, rozsdaövezet számára, amely méltó Budapesthez, és méltó ahhoz az elmúlt 130 évhez, amely Budapest színes, kulturált, és egy nemzet vezetésére alkalmas főváros tartalmát és képét mutatja. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9,11-14   15-18   19-22,24-26      Ülésnap adatai