Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk az előre bejelentett napirend előtti hozzászólásokra. (Zaj.  Számos képviselő távozik a teremből.) Elsőként  így van, megvárva, amíg a pihenésre vágyó képviselőtársaim gyorsan és csendben elhagyják az üléstermet  majd Ungár Péter frakcióvezető úrnak adom meg a szót. (Rövid szünet.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát folytatjuk a munkánkat, és akkor megadom a szót Ungár Péter képviselő úrnak. Parancsoljon!

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Hogyha össze kéne foglalnunk az elmúlt 12 év Orbán-kormányainak viszonyát a zöldpolitikához, akkor azt tudjuk mondani, hogy a hazugságok és az önellentmondások sorozata.

Emlékezzünk vissza arra, hogy a koronavírus-járvány előtti évben Orbán Viktor még éppen zöldpolitikát hirdetett. Egy időszakban a politikai igazgató, ami egy furcsa státusz a magyar parlamentarizmusban, különböző zöldkönyveket fordított, és ezek bevezetőit írta meg.

Olyan is volt korábban, 2010-11-ben, hogy Orbán Viktor azt mondta, hogy a környezetvédelem egy baloldali ügy, aminek nincs keresnivalója az Orbán-kormányban, utána megszüntette a minisztériumot, majd azzal sújtotta még tovább a magyar természetvédelmet, hogy Illés Zoltánt tette meg az államtitkárának.

Ezt követően most pedig már azt mondja, hogy a zöldpolitika a fő ellensége az Orbán-kormánynak. A zöldeket nevezte meg az egyik ellenségüknek, amikor a kormány ellenségeiről beszélt a mostani európai uniós vitáknál. Pedig nagyon kevés olyan dolog van, amiben ennyire látszik, hogy nekünk, zöldeknek igazunk volt az elmúlt 12 évben. Az, hogy a fosszilis energia függőséget okoz, egy nagyon régi, több mint 30 éves mozgalmi, de 10 éves LMP-s álláspont. Akinek van fosszilis energiája, attól függ az, akinek nincs, és akinek kell arra, hogy a gazdaságát működtesse. Ez az a függés, ami eredményezte a 70-es évek energiaválságát, ami eredményezte a 2008-09-es gázháborút, és ami eredményezte a most háború miatt kiváltódó fosszilisenergia-krízist.

A fosszilis energiára ebben a Házban kétszáz év múlva úgy fogunk gondolni, mint valamire, ami pár tíz évig volt a mi gazdasági rendszerünk alapja. Egyszerűen nem tud fennmaradni az, hogy a fosszilis energia, aminek nincs valódi árképzése, legyen minden árnak, minden árképzésnek az alapja. Ha megnézzük, hogy mit kutattak ki intézetek  többek között az IMF is  arról, hogy mennyi a fosszilis energiának adott állami támogatás világszerte, akkor azt mondják, hogy 11 millió dollárnyi állami támogatást kapott a 2020. évben a fosszilisenergia-ipar percenként. Ez azért nagyon fontos, mert azoknak, akik azt állítják, hogy az alternatív energia csak állami dotációval tud létrejönni, és csak az állam támogatásával tud valóban elterjedni Magyarországon, azt tudjuk mondani, hogy ez eddig minden energiarendszerrel így volt, így volt a fosszilissal is, így volt azelőtt az ipari forradalomnál is, és mindig így lesz.

Át kell állni egy más típusú energetikai rendszerre, mert ha nem tesszük meg, akkor nem fogunk többet semmilyen olyan gazdaságot létrehozni, amelyben a magyar emberek boldogulni tudnak.

Bár itt az előző pillanatokban egy érdekes szókapcsolat hangzott el a szélenergiáról, mely szerint a kormányon belül erről vita van, én hiszek abban, hogy vannak objektíven megismerhető tudományos tények, és hiszek abban, hogy a dolog lényege az, hogy van a világon, ami igaz, és van, ami igaztalan; és nem igaz az, hogy az igazság diszkógömbjének mindenki csak egy részét látja.

A szélenergia egy hatékonyan, jól működő energiaforrás; a szélenergia kiegyenlíti a napenergiát; a szélenergia és a napenergia együtt egy nagyon jó mix egy olyan földrajzi adottságú országban, mint Magyarország. Az ELTE energiaföldrajzi kutatócsoportja nem azért mondta, hogy a szélenergia használatát támogatják, mert valaki fizetett nekik, vagy mert pillanatnyi elmezavaruk volt, hanem azért, mert ez a tudományos álláspont.

Azok, amiket mondanak, hogy a szélenergiának vannak negatív hatásai, akár még igazak is tudnak lenni. Minek nincsen negatívuma, ami energiát hoz létre? Mindennek! Ezért kell az energiafelhasználást a lehető leginkább csökkenteni, és a leghatékonyabban felhasználni azt az energiát, amit felhasználunk. Lényegesen jobb a szélenergia, mint mondjuk, a szénenergia, vagy mint mondjuk, a kőolaj vagy a földgáz.

És azokat a problémákat pedig, amelyek akár a repülő madarakkal, akár egyéb természeti jelenségekkel kapcsolatban vannak, a technológia nagyrészt ki tudja küszöbölni. Az a helyzet, hogy van egy mérnök is a magyar kormányban. Szerintem, hogyha valaki mérnök, és vannak amúgy még itt a padsorokban olyanok, akik természettudományi végzettségűek és nem részei a fideszes modellnek, amely szerint mindent csak jogászok irányíthatnak, akkor azok tudják, hogy a szél tud energiát termelni, és a szél olyan energiát tud termelni, amelyet nekünk fel kell használnunk. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Válaszadásra Koncz Zsófia államtitkár asszonynak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy az ön által felvetett kérdésekre miniszterelnök úr már sok ponton adott választ, ezért azzal kapcsolatban, hogy a zöldpolitikát nem tartottuk fontosnak az elmúlt időszakban, el kell hogy mondjam, hogy ez tényszerűen nem igaz.

Itt a napenergiáról szoktunk beszélni, és ezzel kapcsolatban csak néhány információt hadd osszak meg önnel. A napenergia térnyerését mutatja, hogy 2021-ben a naperőművek által termelt villamos energia mennyisége 54 százalékkal nőtt az előző évhez képest. És nézzük meg a 2014-es helyzetet, amikor mindössze 0,2 százalék volt a napenergia súlya a villamosenergia-termelésben; 2021-ben már közel 11 százalék. Ebben az időszakban 61 gigawattóráról 3849 gigawattórára nőtt a napelemek által megtermelt villamos energia, tehát több mint az 57-szeresére emelkedett. 2021-ben az egész Európai Unióban nálunk volt a legmagasabb a naperőművek részaránya az áramtermelésben, és ahogy miniszterelnök úr elmondta, ezzel kapcsolatban vannak még további terveink is.

Azt gondolom, ez egy rendkívül ambiciózus megfogalmazás, amit kitűztünk magunk elé, hogy 2050-re teljes mértékben klímasemleges ország legyünk, és az, hogy úgy csökkentsük a kibocsátást, hogy közben pedig erősödjön a magyar gazdaság.

Azt gondolom, az is nagyon fontos, hogy az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás az európai uniós tagállamok között egyébként a kilencedik legjobb érték. A magyarországi áramtermelés 64 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentes. És itt is vannak még ambiciózus terveink, hiszen 2030-ra két tiszta energiaforrás, a nap- és az atomenergia együttes használatával a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet.

És hogyha az európai uniós célkitűzéseket nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy már 2020-ra elértük a kitűzött célt, hiszen 2020-ban a megújuló energiaforrásokból előállított energiafelhasználás részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 13,9 százalékra emelkedett, és 2030-ra pedig a jelenlegi 14 százalékról legalább 21 százalékra nő a megújuló energiaforrások részaránya.

(15.20)

Zöldítjük és versenyképesebbé tesszük a távhőszektort, környezetbarát irányba fordítjuk a közlekedést, és az a célunk, hogy nyilván a napelem-kapacitás növekedésével a villamos hálózatot fejlesszük, egyre rugalmasabbá tegyük, ennek érdekében pedig a kormány 103 milliárdos kormányzati támogatást biztosít a villamos hálózatok fejlesztésére, a program végén pedig kétezer megawattnyival több megújuló forrásból származó energiát tud majd fogadni az elektromos ellátórendszer.

Arról is beszéltünk már, hogy elfogadtuk a klímavédelmi akciótervet. Annak van számos pontja, és tudom, hogy a képviselő úr ezeket a pontokat jól ismeri, de szerintem ezt nem szabad elfelejteni, és éppen ezért fontos kiemelni, hogy mi ezekkel a kérdésekkel nem most kezdtünk el foglalkozni. Ha ebből csak néhányat kiemelünk, ennek keretében felszámoljuk az illegális hulladéklerakókat, 2021. július 1-jétől betiltottuk az egyszer használatos műanyagokat, minden újszülött után tíz fát ültetünk, és 2030-ra elérjük, hogy 27 százalékos legyen az erdővel borított területek része.

Beszéltünk a közlekedésről, itt az olcsó elektromos autók megjelenését emeljük ki. A „Zöld busz” program keretében a 25 ezer fő feletti városokban elektromos autóbuszok forgalomba állítását tesszük lehetővé, és bevezettük a zöld államkötvényt. A kormány pedig vállalta és vállalja, hogy az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordítjuk.

Emellett, azt gondolom, a jelenlegi háborús helyzetben és a Brüsszel által bevezetett szankciók miatt kialakult energiaválságban a magyar kormánynak, és egyébként azt gondolom, az ellenzéknek is az a felelőssége, hogy az energiaellátás biztosított legyen. Ennek érdekében pedig számos olyan intézkedésünk van, amely a magyar családokat segíti. Ilyen a rezsicsökkentés, amely havonta akár 181 ezer forinttal segítheti meg a magyar családokat, tűzifaprogram, barnaszénprogram és az árstopok is. Biztosan tudja, képviselő úr, hogy a benzinárstopot, az élelmiszerárstopot év végéig, a kamatstopot pedig jövő év június 30-áig meghosszabbítottuk. Ezekben a fontos ügyekben kérjük a támogatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   2-26   27-30   31-34      Ülésnap adatai