Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy állam nemzetközi porondon való képességeit több tényező határozza meg, mint tudjuk. Ilyen például a népesség száma, demográfiai folyamatai, hogy növekszike az ország népessége vagy éppen csökken; a gazdasági teljesítőképessége is ideszámít, idesorolható, a technológiai fejlettsége úgyszintén és természetesen a katonai ereje is, valamint számos apró tényező van még, amelyeket most nem sorolok végig. Mi úgy látjuk, hogy az elmúlt 10-12 évben ezeken a területeken számos előrelépés történt Magyarországot illetően.

Ennek köszönhetően természetesen tudjuk, hogy vannak adottságaink. Magyarország népessége vonatkozásában ez a 9,7 millió magyar itt Magyarországon belül azt jelenti, hogy a több mint 200 ország vonatkozásában a 93. helyet foglaljuk el. Az egy főre jutó GDP vonatkozásában, ami azért visszajelzés bizonyos mértékig a gazdaság teljesítőképességére is, az 57. helyet foglaljuk el. A területeink vonatkozásában ez a 93 ezer négyzetkilométer a Föld országai között a 109. helyre predesztinál minket.

Nyilván a katonai erő dolgában is, azt kell hogy mondjam, folyamatos erősödés van  ez látszik és ez helyes is -; mondjuk azt, hogy az első százban ott vagyunk, egyre erősebbé válik a Magyar Honvédség, de egy tény, hogy Magyarország ezekkel az adottságokkal nyilván nem lehet szuperhatalom, nyilván nem lehet globális főhatalom, de egy biztos, hogy szuverén állam vagyunk, amit szeretnénk is megőrizni és meg is kell őriznünk, hogy önállóan dönthessünk saját sorsunkról a mai viszonyok közepette is.

Magyarország történelme bizonyítja, hogy mekkora kincs a függetlenség, mekkora érték a szuverenitás. Tisztelt Képviselőtársaim! A szuverenitást elveszíteni könnyű, de visszaszerezni nagyon-nagyon nehéz. A magyarok itt, a Kárpát-medencében kialakították és kiverekedték helyüket; erős, szuverén államot hoztak létre őseink, elődeink. Az első 500-600 év sikeres volt.

1526 után szabadságharcok formájában sok-sok próbálkozás történt a megszállókkal szemben, és tudjuk, ha akár csak a három nagyobb szabadságharcunkra gondolunk, azok óriási próbálkozások és erőfeszítések voltak arra, hogy ismét szuverén állam lehessünk: 1703-1711 között a Rákóczi-szabadságharc, majd 1848-49-ben a magyar szabadságharc és forradalom, és 1956-ról se feledkezzünk meg, tisztelt képviselőtársaim. Ez mind-mind erőteljes próbálkozás volt arra, hogy Magyarország ismét szuverén állam lehessen. Sok-sok áldozatot adtak ezért őseink, hogy ez megtörténhessen.

Az 1989-90-es rendszerváltoztatás hozta el ismét azt a lehetőséget, hogy Magyarország ismét szuverén állam lehet, hogy ne mások diktálják, hogy mi a teendőnk, mit kell tennünk. Manapság azt látjuk, hogy Brüsszel diktál, illetve próbál diktálni Magyarországnak is, sőt ultimátumokat ad, dönteni akar helyettünk minden fontos kérdésben. Itt van például a migráció kérdésköre, vagy itt van például az elhibázott szankciós politika. Azt látjuk, hogy Brüsszel meg akarja mondani, hogy kikkel éljünk együtt. Ez egyszerűen alapszabály-, alaptörvény- és alkotmányellenes, semmiképpen sem tudjuk mindezt elfogadni.

És persze a kötelező migránsgettók kialakításának lehetősége és ténye is fennáll. Én azt kérdezném ilyenkor: nem volt elég a terrorcselekményekből? Látjuk, hogy mi folyik Nyugat-Európa-szerte. Mi ebből nem kérünk, köszönjük szépen! Magyarországnak mindez elfogadhatatlan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelmeztetjük Brüsszelt, hogy öngyilkos politikát folytat. Ha ez így megy tovább, a nyugat-európai keresztény civilizációt tönkre fogják tenni a brüsszeli döntéshozók. Tehát, képviselőtársaim, mindenképpen változás kell Brüsszelben. Vissza kell térjen a józan ész.

Minden kornak megvan a maga jelentősége, és minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége. Nekünk ma az a felelősségünk, hogy a migrációt megállítsuk és a keresztény civilizációt megvédjük. Ebben a jövőben is támogatjuk a magyar kormányt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(10.20)