Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. CZOMBA SÁNDOR gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Illetve most már csak urak, az előbb még két hölgyet is láttam. Engedjenek meg néhány leütést, alapvetést, hogy tudjuk, hogy miről beszélünk, és milyen módon szeretnénk ezt a kérdést megközelíteni.

Kicsit rendhagyó módon szeretném megkérdezni azt először is, hogy vane a teremben olyan képviselő, aki azt mondja, hogy Magyarországon nincs szükség vendégmunkásra, és nem is lesz szükség vendégmunkásra. (Senki sem jelentkezik.) Sok jelentkezőt nem látok. Ha ez nincs, akkor innentől kezdve azt gondolom, hogy magáról a törvényről lenne érdemes vitatkozni. Csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy Budapest térségében 38 ezer vendégmunkás dolgozik jelen pillanatban is, országosan nagyjából 110-111 ezer környékén tartunk vendégmunkás-ügyben; és ha ők nincsenek, akkor a magyar gazdaság nem teljesít úgy, ahogy teljesíteni kellene. Ez szerintem egy fontos alapleütés.

Migráns. A migráns jogszerűtlenül tartózkodik Magyarországon, a vendégmunkás pedig jogszerűen. Ez a nagyon egyszerű és határozott különbség a két elem között.

2015 óta többen jönnek haza, mint ahányan elmennek Magyarországról. Ez is többször elhangzott, többféleképpen, szeretném jelezni.

A V4-országok közül Magyarországon a foglalkoztatotti létszám nagyjából 1,8 százaléka vendégmunkás. Ez a lengyeleknél 9,9 százalék, a cseheknél 5,4, a szlovákoknál 3,8 százalék; csak azért, hogy lássuk azt, hogy nagyjából hol tartunk, és egyébként a jó munkáskezekért öldöklő harc folyik. Nemcsak a V4-eken belül, hanem egyébként Nyugat-Európában is.

A következő alapvetés. Azt mondjuk, hogy amíg van magyar munkaerő, addig magyarral töltsük fel a létszámot. Kedves Képviselő Urak! Többen jelezték, hogy itt a regiszterben lévők meg vannake szólítva, mit teszünk annak érdekében, hogyan fogjuk ezt az akut problémát kezelni.

Először is, nagyon jó hír, hogy 2010-hez képest, amikor több mint 500 ezer regisztrált álláskereső volt bent a rendszerben, most 220-230-240 ezerről beszélünk, tehát magyarul sokkal szűkebb hál’ istennek a merítési bázis, nyilvánvalóan egyébként ennek a maga nehézségeivel és problémáival együtt is.

Hogy is szól ez a törvény? Hogy is szól ez egészen pontosan? Ugye, több lába is van, de mi a lényeg? Bárki, aki Magyarországon külföldi munkaerőre ad be munkaerőigényt a munkaügyi szervezethez, nulladik körben munkaerőpiaci vizsgálat van. Nincs zöld lámpa! Addig, ameddig a munkaügyi szervezet nem ellenőrzi, és nem próbálja a közvetítést megvalósítani, nincs harmadik országbelinek zöld lámpa. Sem a hagyományos vendégmunkásként, sem a foglalkoztatotti szándékú vendégmunkásként, sem semmilyen módon. Erre azért szeretném fölhívni a figyelmüket. Szerintem ez egy fontos momentum, amikor azt kérdezik, vajon, hogy fogjuk ezt biztosítani.

Az egy másik kérdés, hogy vajon abból a 220-230-240 ezer emberből hányan vannak munkára kész és képes állapotban. Én is  Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legkeletibb részéről érkezek  tíz évig egy munkaügyi kirendeltséget vezettem. Ami ott nem történt meg, az nincs is! Szóval, hogy mondjam, sokat láttam, sokat tapasztaltam, és azt kell mondjam, abban az időben is nagyon nehéz volt megtalálni a megfelelő munkáskezeket, és nincs ez másképp most sem.

A külföldiek, illetve a Magyarországon működő vállalkozások döntő többsége magyar munkaerőt keres. Pont. Ez egy állítás. Ez nem egy kérdés. Magyar munkaerőt keres, csak nem talál! Az a helyzet, hogy nagyon sok esetben nem ott van, nem olyan képzettséggel, nem olyan attitűddel. Vajon hányan vannak a munkaügyi regiszterben, akik esetleg évek múlva sem lesznek munkára kész és képes állapotban, mert mentális, szociális, családi problémáik és egyéb okok miatt nincsenek? Ha őket kitesszük a munkaerőpiacra, 48 órán belül táppénzen lesznek, érthető okokból, mert nincsenek munkára kész állapotban. Ekkor jön elő a kérdés, hogy akkor mit teszünk az ő érdekükben.

Vannak olyanok, akik relatíve gyorsan munkára kész és képes állapotba tehetők akár képzés nélkül is; jelentem, őket meg fogjuk nagyon gyorsan és nagyon hamar szólítani. És lesznek olyanok, akik mondjuk fél év múlva, egy év múlva vagy nem tudom, milyen időtávban, de lassabban tudnak a munkaerőpiacra jutni, őket kell segíteni.

(21.20)

És itt most több képviselő úrnak a szájából elhangzott a „képzés”, „átképzés” mint varázsszó. Ezzel kapcsolatban is szeretnék néhány adalékot mondani.

Az előző ciklusban, mármint az előző uniós ciklusban több mint százezer  figyeljenek, képviselő urak, több mint százezer!  ember képzését támogattuk; nézzenek utána, több mint százezer ember képzését támogattuk. A magyar munkaügyi regiszter 40 százaléka szakképzett. Amikor tehát arról beszélünk, hogy vajon az ötödik-hatodik-hetedik szakképesítést is meg kelle szerezni, és a polcon ott porosodjon, mert egyébként munkaerőpiaci relevanciája nincs, akkor, ugye, át kell gondolni azt, hogy mindenhatóe vajon ez a fajta képzés, átképzés, avagy sem.

Zárójelben szeretném megjegyezni  ugye, a buszsofőrök is elhangzottak , hogy buszsofőröket, kamionsofőröket az elmúlt három évben több mint ötezret képeztünk állami támogatással, több mint ötezret. Kíváncsi voltam rá, hogy hányan helyezkedtek el ténylegesen sofőrként, nem éri el az ezret a létszám. És itt most teszek három pontot  jó?  a képzésekkel kapcsolatosan, hogy itt feladat van, teendő van, és nem automatizmus a dolog, hogy ha valakit képzek, akkor az ő munkaerőpiaci helyzete automatikusan számottevően javulni fog. Ettől függetlenül a képzések valóban fontosak, de oda, akkor és olyan módon, ahogy szükséges. És a cégek jelentős része munkahelyi képzéseket keres, belső képzéseket keres.

A járműgyártás jelentős része át fog állni, ugye, elektromos hajtásra. Azokat az embereket, akik most a belsőégésűmotor-soron vannak, vagy a hajtóműsoron, azokat át kell képezni az új feladatra, mert ha nem, akkor súlyos problémával nézünk szembe. Ugye, mi úgy szoktunk a 4,7 millióra gondolni, hogy az már megvan, és ehhez kell még, ugye, több százezer ember. Nincs meg a 4,7. Ahhoz erőfeszítéseket kell tennünk, és követnünk kell az idő szavát, meg a gazdasági növekedés folyamatos fenntartásához a munkaerőpiac rezdüléseit is folyamatosan figyelnünk kell, és be kell avatkoznunk ott és amikor erre egyébként szükség van.

Szóval, magyarul: látjuk a problémát, és igyekszünk is azoknak a…  nemcsak a regiszterben lévőknek, mert egyébként van egy csomó inaktív Magyarországon, százezres nagyságrendben, akik reményvesztettek, és, ugye, őket még nehezebb megtalálni, de azon vagyunk, hogy rajtuk is tudjunk segíteni.

Ugye, elveszik a magyar embertől a munkát, letörik a béreket  ezt is folyamatosan hallom. Mégis hogyan, képviselő urak? Most mondtam el, hogy tehát addig, amíg van magyar, és hajlandó munkát vállalni, addig neki lesz zöld a lámpa; tehát nem tudja elvenni.

A másik: a bérekkel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet, mondjuk, a munka törvénykönyve ekvivalenciaelvére  jó? Nézzék meg, hogy az miről szól! Adott munkahelyen, adott munkakörben ugyanazt a fizetést kell adni mindenkinek, teljesen függetlenül attól, hogy most harmadik országbeli, magyar, ilyen vagy olyan. Hogy ebben van feladatunk ellenőrzési oldalról, az kétségtelen tény, de ezt a dolgot természetesen meg fogjuk tenni.

Ugye, elhangzott itt a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatról, hogy megszűnik a vizsgálat. Jó hírem van, képviselő urak  bizonyára csak félre akarták értelmezni , nem szűnik meg a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálat, egyáltalán nem szűnik meg, sőt rendelet fog róla szólni, hogy milyen módon, milyen körülmények közt, és ez a rendelet védeni fogja a munkavállalókat. Arra kérem tehát önöket, várják meg a rendeletet  jó? , és miután a rendelet kijött, nézzék meg majd, hogy mit takar, mit fed. Abban egyetértünk a képviselő úrral, amit mondott, hogy ezeknek a vizsgálatoknak a minősége kívánnivalót hagy maga után  hogy nagyon finoman fogalmazzak. Mi is voltunk ilyen vizsgálatokon, tudjuk, hogy nagyjából hány perc alatt mit csináltak. Nem így, nem ilyen módon, de egyébként effajta vizsgálatokra természetesen szükség van, és ennek a feltételeit meg is fogjuk teremteni.

A bérekkel kapcsolatban itt az utoljára szóló képviselő úr jelezte, hogy, ugye, nem itt költik el, tehát a magyar államnak ebből csak kiadása származik. Csak halkan szeretném jelezni: statisztikailag azt mutatja a statisztika, hogy nagyjából a felét szokták itt, Magyarországon elkölteni, ők, ugye, fogyasztanak, bemennek a boltba, vásárolnak, annak áfatartalma, egyéb tartalma van; illetve, ugye, ez adózási szempontból is jelentős. Ezt csak zárójelben szeretném mondani, nem ez a fősodor, nem ezért történik az, ami történik, de természetesen ez is fontos.

Ugye, a kormánnyal külön megállapodás keretében…  ugye, akik beruházási céllal érkeznek, mint például most Debrecenbe a BMW kapcsán, ők jönnek-mennek, itt lesznek maximum három évig  ugye, itt van a jogszabályban egyértelműen rögzítve , vagy addig, ameddig egyébként a beruházás nem valósul meg. Egyértelmű tehát, hogy az ő státuszuk egészen más, mint azoké, akik egyébként üzemeltetési célból lesznek itt, és üzemeltetésre elsősorban természetesen a magyar munkaerőt szeretnénk majd alkalmazni, és ehhez mindenféle eszközt igénybe fogunk majd venni.

Nézem itt még közben… Ugye, itt a képviselő úr jelezte, hogy csak kollektív szerződés hatálya alatt lehessen foglalkoztatni. Ön is tudja, én is, hogy nagy bajban lennénk, hogyha ez így lenne, hogy Magyarországon csak kollektív szerződés hatálya alatt lehet munkát végezni, mert van egy csomó cég, amely nincsen kollektívszerződés-kötésre alkalmas állapotban. (Komjáthi Imre közbeszól.) Ezért, ugye, taxatíve tehát ezt a szabályt nem lehet kimondani, mert nem oldaná meg egyébként azt a problémát, amit ön itt most felvetett.

Az, hogy egyébként most a munkáltatókkal, munkavállalókkal milyen a kormány viszonya, hogy szóba álle velük, nem áll szóba, bizonyára figyelték a híradásokat, és, ugye, ismerik őket annyira, hogy például a minimálbér-tárgyalások kapcsán is nem álltak volna bele semmibe a kormány két szép szeméért vagy a mi utasításunkra, vagy a mi javaslatainkra. Kőkemény viták kapcsán egyetértettünk a végén, és tenyérbe csaptunk. Én azt gondolom, hogy ezek fontos üzenetek. És ugyanúgy, ami jogszabály a parlament elé jön, annak a döntő többségét meg szoktuk vitatni a VKF-en belül is. Jó? Úgyhogy összességében azt szeretném…

Bocsánat, még egy példát itt a legvégére! Ugye, az Audi nemrégiben ünnepelte a 30 éves születésnapját Magyarországon, aminek nagyon-nagyon örülünk, 12 ezer embert foglalkoztat. Az idő szavának megfelelően hamarosan az Audi is át fog állni elektromos járművek gyártására. 7 ezer embernek az átképzéséhez már hozzájárulunk így konkrétan, merthogy az a technológia, amit ők most idehoznak, olyan, hogy ugyan két motor kell majd az Audiba  remélem, nem árulok el ezzel szolgálati titkot , de az a helyzet, hogy több munkáskéz kell, de annyi biztosan nem, mint amennyi jelen pillanatban dolgozik; és ez mindenhol igaz lesz, tisztelt képviselőtársaim. Nekünk tehát, akik a foglalkoztatáspolitikáért felelünk, vagy a felelős kormányzatnak ezeket a szempontokat is figyelembe kell vennie akkor, amikor egy-egy döntést a foglalkoztatáspolitika vagy a gazdaságpolitika terén meghoz. És, ugye, ez a fajta foglalkoztatási forma képzéseket, átképzéseket fog igényelni, amire  ahogy mondtam , ugye, meg is adjuk a lehetőséget ezzel kapcsolatban, nemcsak az Audinak, hanem természetesen mindenkinek, aki ebben az ügyben a következő időszakban ilyen vagy ehhez hasonló problémákkal küzd.

A képzési rendszerünkben is, ugye, kétségtelen tény, hogy a cégek jelentős része viszonylag rövid idejű, féléves, nyolc hónapos, maximum egyéves képzéseket keres, miközben egyébként az oktatási rendszer a szakképzési centrumokon keresztül nagyobb lélegzetvételű képzéseket kínál alapvetően. Itt nekünk tehát a következő időszakban azokat a felnőttképzéseket illetően, amelyek rövidebb időtartamúak, adott munkakör betöltésére alkalmasak, és prompt módon tudják a problémát kezelni, erre szerintem nekünk a következő időszakban erőt és energiát kell majd fordítanunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)