Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm szépen kiemelten a támogató hozzászólásokat. Engedjék meg, hogy a felmerült szempontokra reagáljak!

Bánki képviselő úr említette, hogy milyen célokat fogalmaztunk meg a nemzeti energia- és klímatervben. Szeretném felhívni a figyelmet arra, egyben Tordai képviselő úr zöldenergiával kapcsolatos felvetésére is reagálva, hogy alapvetően most már több mint ezer olyan negyedóra volt Magyarországon, amikor nukleáris energia és megújuló energia száz százalékban el tudta látni hazánkat. Azt gondolom, ez óriási eredmény. Amúgy 2021-ben még csak huszonvalahány ilyen negyedóra volt, és ez most már felment ezer ilyen negyedórára. Azt gondolom, hogy energiaszuverenitási szempontból ez egy nagyon-nagyon jó hír és alapvetően a megújulóenergia-termelés területén, kiemelten a napenergia hasznosításában, a villamosenergia-mixben az első háromban vagyunk Európában. Nagyon nagy fejlődés van mögöttünk és ezen a pályán szeretnénk továbbhaladni. Már majdnem három paksi atomerőműnyi napelemmel rendelkezik Magyarország és ezek a napelemek már termelnek a hálózatra. Úgyhogy azt állítani, hogy nem teszünk semmit a zöldenergia hasznosítása érdekében, azt gondolom, hogy nem igaz.

Tordai képviselő úr azt kérte, hogy hagyjuk abba a politikánkat. Ez azt jelenti, hogy álljunk le a rezsicsökkentéssel, az ellátásbiztonsági intézkedéseinkkel (Tordai Bence: Nem ezt mondtam!), és ha mindazt megvalósítanánk, amit a képviselő úr kér, az azt jelenti, hogy holnap nem lenne áram Magyarországon. Mi ezt nem szeretnénk, képviselő úr, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez ne következzen be, ezért egy nagyon alapos és nagyon átgondolt energiapolitikát folytat a magyar kormány.

A kettős felszólalása kapcsán engedje meg, hogy a Jávor Benedek-féle felvetésekre is reagáljak. Semmiféle titokra nem derül fény ebben a javaslatban, ugyanis, ahogy azt lehetett a sajtóban már korábban is olvasni, tárgyalások folynak bizonyos másik gyártókkal, például a Framatome-mal kötöttünk is pár hónapja egy ilyen megállapodást, nem véletlenül. Az egyedüli probléma, hogy az volt eddig a helyzet, hogy nem volt gyártó, aki ebbe a reaktorba tud fűtőelemet gyártani. Addig nehéz bármilyen diverzifikációról is beszélni, amíg nincs olyan fűtőelem, amelyet be lehet tenni ebbe a reaktorba. Még jelenleg is ez a helyzet. Alapvetően az, hogy diverzifikációról gondolkodunk, egy európai uniós irány, amely számunkra is természetesen követendő. Úgyhogy semmi új bejelentés nincs ebben a javaslatban. (Tordai Bence közbeszól.)

A szankciók jelenleg nem terjednek ki a nukleáris energiára és nagyon reméljük, hogy ez így is marad. Ez egész Európa, amúgy az egész világ érdeke is, ugyanis abban az esetben, ha a nukleáris energiára kiterjednének az oroszországi szankciók, akkor az egész világon leállna a nukleárisenergia-termelés, mert az egyéb értéklánci elemekben Oroszországnak nagyon-nagyon komoly részesedése van. Amerika is vásárol orosz eredetű uránt, amivel a saját atomerőműveit üzemelteti. Óriási probléma lenne, ha ezek az atomerőművek is leállnának, így elfelejthetnénk teljesen a klímavédelmi és ellátásbiztonsági megfontolásokat.

Miért van sokkal több szó ebben a nemzeti politikában az üzemidő-hosszabbításról? Azért, mert tízéves előkészítési munkát igényel az, hogy majd 2032-ben meg tudjuk hosszabbítani a meglévő blokkok üzemidejét. Ez a munka elkezdődött. Ez nem tíz év múlva fog elkezdődni.

Keresztes képviselő urat is szeretném tájékoztatni, hogy alapvetően a jelenlegi elérhető adatok alapján úgy látjuk, hogy akár húszévnyi plusz üzemidő is benne van a Paksi Atomerőműben, de természetesen ezt a legnagyobb alapossággal meg kell vizsgálni. Meg kell vizsgálni műszaki szempontból, nukleáris biztonsági, illetve gazdaságossági szempontból, és ha ezek az adatok majd rendelkezésre állnak, akkor lehet a végleges döntést meghozni, hogy milyen kérelemmel fog az Országos Atomenergia Hivatal elé bemenni a Paksi Atomerőmű. De mi a jelenlegi adatok alapján úgy látjuk, hogy akár még a plusz húsz év is benne van a Paksi Atomerőműben.

A további felvetések kapcsán szeretném még kiemelni, hogy a Paks II. projekt tekintetében nagyon fontosnak gondolom, tekintettel az általános elektrifikációs trendekre, illetve a növekvő villamosenergia-igényekre, ami nemcsak nálunk jellemző, hanem az egész régiót jellemzi, hogy legyen továbbra is a klímavédelem, a megfizethetőség és az ellátásbiztonság szempontjából is megbízható, Magyarországon lévő erőmű. Azt gondoljuk, hogy a Paksi Atomerőmű mellett plusz nukleáris blokkokra szüksége van Magyarországnak. Mi azt szeretnénk, és Magyarország teljesen következetesen képviselte ezt a politikáját, hogy ez az új erőmű száz százalékban magyar tulajdon legyen és száz százalékban magyar üzemeltetésű legyen. Voltak egyéb működési formák, például Finnországban, de mi soha nem azt képviseltük, hogy az építtető tulajdonosa vagy üzemeltetője is legyen ennek az erőműnek. Ezt annyira fontos stratégiai eszköznek tekintjük, hogy százszázalékos magyar tulajdont és üzemeltetést szerettünk volna már a kezdetektől a Paks II. kapcsán.

A mélygeológiai tárolás kapcsán először is szeretném megnyugtatni Keresztes képviselő urat, egyben szeretném kiemelni önöknek, ha már a pontos tájékoztatásról beszélünk, hogy Magyarországon egyelőre nem született olyan döntés, hogy létesítünk mélygeológiai tárolót. Amiről egyelőre beszéltünk, az annyi, hogy kutatásokat végzünk, hol lehet majd megkutatni normálisan a mélygeológiai tárolókat, olyan döntés azonban nem született, hogy létesülni is fog ez a mélygeológiai tároló, olyan döntés meg pláne nem született, hogy ez Bodán fog létesülni. Csak, ha már a pontos tájékoztatás területén vagyunk, azt is szeretném kiemelni, ahogy képviselő úr is említette, hogy ez egy uniós kötelezettségünk amúgy, hogy megvizsgáljuk, keressünk egy erre alkalmas területet, de a létesítésre semmilyen konkrét engedély nem született Magyarországon.

Emellett pedig említette a képviselő úr, hogy még sehol a világon nem léteznek ilyen mélygeológiai tárolók, viszont azt is fontos akkor már a teljesség kedvéért hangsúlyozni, hogy több országban a mélygeológiai tárolók kiépítése nagyon közel van már ahhoz, hogy legyen végleges megoldás az atomerőművi hulladékok mélygeológiai tárolására. Svédországban, illetve Finnországban már épülnek ezek a mélygeológiai tárolók, illetve vannak olyan innovatív technológiák is, amelyek jelentősen le tudják csökkenteni a kiégett fűtőelemek felezési idejét, ami szintén abba az irányba mutat, hogy kezelhetők ezek a nukleáris hulladékok.

(17.00)

Paks II. kapcsán, hogy miért és milyen engedélyt adott ki az Országos Atomenergia Hivatal; tekintettel arra, hogy teljesen független szervről beszélünk, nem szeretném kommentálni, hogy mi lehetett mögötte. De azt sem szeretném szó nélkül hagyni, hogy törésvonalakról beszélünk. Törésvonal nem fekszik Paks alatt, egy vetőről beszélünk, és a vető és a törésvonal között elég nagy különbség van. Úgyhogy javaslom ennek a pontosítását majd képviselő úr további felszólalásaiban.

Az üzemidő-hosszabbítás kapcsán a képviselő úr említette a 36 eseményt. Én azt gondolom, nézzük a másik oldalról: több mint 90 százalékos kihasználtsága van a Paksi Atomerőműnek, ezzel nemzetközi viszonylatban az élvonalban van a Paksi Atomerőmű. És ez is azt mutatja, hogy igenis odafigyelnek az üzemeltetők, odafigyel a cég arra, hogy megbízhatóan és biztonságosan üzemeljen ez az erőmű. És folyamatosan vannak nemzetközi ellenőrzések is a Paksi Atomerőműben. Amikor a fukusimai incidens történt, akkor utána egy nagyon komoly ellenőrzést, egy stressztesztet végeztek el az erőműben, ennek hatására további kisebb módosítások is történtek az erőműben, hogy még biztonságosabb legyen. Én azt gondolom, hogy Európa egyik legbiztonságosabb atomerőművéről beszélünk.

Uránbányászat kapcsán szeretném ismét kiemelni képviselő úrnak, hogy nincs olyan döntés, hogy uránt bányásszunk a Mecsekben. Úgyhogy nem született ilyen döntés, ezt, ahogyan korábban elmondtam, most is szeretném hangsúlyozni.

Röviden kitért a kormányzati iparpolitikára, illetve a villamosenergia-igények növekedésére. Én azt gondolom, hogy az ország szuverenitása szempontjából az egy jó dolog, ha alapvetően a fosszilis fűtőanyagok fogyasztásától a villamos energia irányába tereljük Magyarország fogyasztását. Így csökkenthető az ország kitettsége, ugyanis villamos energiát jó részben itthon állítunk elő, és nem több ezer kilométerről kell importálnunk a tüzelőanyagokat.

Emellett pedig ahhoz, hogy a zöldenergia még nagyobb mértékben el tudjon terjedni Magyarországon, zöldtechnológiákra is szükség van, és a zöldtechnológiák teljesen új ipari lehetőségeket is rejtenek magukban. És azt gondolom, hogy ez nagyon prudens magatartás Magyarország számára, hogy ebben az értékláncban, már az új, kialakuló értékláncban és ökoszisztémában komoly pozíciót szeretne betölteni. Úgyhogy igenis örülnünk kell annak, hogy ilyen beruházások létesülnek Magyarországon, és arra kell törekednünk, hogy tiszta, megfizethető és biztonságos forrásból elő tudjuk állítani ezt a villamos energiát. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)