Felszólalás adatai

Felszólalások:   37   38-55   56-71      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1616. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. (Zaj.) Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak, miniszterhelyettesnek, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, aki felszólalását itt, az emelvényen mondja el, amennyiben képviselőtársaim biztosítani fogják, hogy elhagyják a termet, és kint beszélgetnek, hogy az expozé elhangozhasson. Addig, arra kérem államtitkár urat, ne kezdje el! (Folyamatos zaj.) Megadjuk a lehetőséget képviselőtársaimnak, hogy nyugodtan, békésen, csöndben el tudjanak vonulni. (Az állva beszélgető Arató Gergely felé fordulva:) Arató képviselő úrnak is megadom ezt a lehetőséget. Nagyon boldog leszek. (Arató Gergely: Nem mennék ki, csak a képviselő úr szeretett volna kimenni.  Néhány további képviselő távozik az ellenzéki padsorokból.) Képviselő úr, csak a hangja annyira átjön, hogy egy lelőtt bölömbika ehhez képest kezdő.

Miniszterhelyettes, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény  azaz az úgynevezett infotörvény  információszabadsággal összefüggő rendelkezéseit az információszabadság minél nagyobb fokú érvényesülése érdekében módosítsa.

Mindenekelőtt kiemelném, hogy az információszabadság biztosítására, annak érvényesülésére Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít. Az információszabadság alapjait a korábbi alkotmány, illetve a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény teremtette meg, amely kereteket az Alaptörvény és az infotörvény csak tovább szélesített, biztosítva az információszabadság alapvető alkotmányos funkciójának érvényesülését. Az információszabadság alkotmányos funkciója  ahogy az Alkotmánybíróság már korai döntéseiben is megfogalmazta  abban ragadható meg, hogy az az állam demokratikus működését, illetve szélesebb értelemben véve a közügyek átláthatóságát a közérdekű adatok megismerhetőségén keresztül garantálja.

Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, amelynek az Alaptörvényre tekintettel való érvényesülését az Országgyűlés az infotörvény elfogadásával biztosította. Az infotörvény  az irányadó alkotmányos kereteknek megfelelően, erre irányuló igény alapján  lehetővé teszi az adatok megismerhetőségét, sőt ezen túlmenően, a törvényben meghatározott adatok tekintetében egyenesen proaktív módon, azaz külön igény benyújtása nélkül, az úgynevezett közzétételi listák útján is előírja az adatok rendelkezésre bocsátását. Mindezeken túl, ahogyan az Alkotmánybíróság azt több ízben már szintén kiemelte, az információszabadság mint alapjog érvényesülése érdekében a jogalkotónak nem csupán az igény megismerhetőségét, hanem azzal kapcsolatban az érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget is biztosítania kell, ez teszi lehetővé ugyanis azt, hogy az információszabadság a gyakorlatban is kikényszeríthető és gyakorolható legyen.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Megjegyzendő, hogy a jogalkotó az előbbiekben említett követelményeknek az infotörvény keretei között már az eddigiekben is maradéktalanul eleget tett, sőt azon túlmenően nem csupán bírói, hanem az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdésének megfelelően, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásával hatékony hatósági jogvédelmet is biztosított az adatigénylők számára.

(11.00)

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja tehát az, hogy a kormány a már jelenleg is fennállóan, igen széles körűen biztosított adatnyilvánosságot szélesítse, illetve hatékonyabbá tegye, amely cél eléréséhez a törvényjavaslat két alapvető területen javasolja az infotörvény hatályos rendszerének kiegészítését, pontosítását. Egyrészről az infotörvény  immáron önálló alcím alatt  rendelkezne a közérdekű adat megismerésével összefüggésben indítható perekre vonatkozó, lex specialis jelleggel alkalmazandó szabályokról, valamint az e perek hatékony és gyors lefolytatása érdekében alkalmazandó rendelkezésekkel egészítené ki azt, illetve ezen túlmenően a korábban már említett proaktív adatnyilvánosság keretében létrehozná a központi információs közadat-nyilvántartást is, amely bárki számára díjmentesen hozzáférhető módon tartalmazná a közzétételre kötelezett közfeladatot ellátó szervek gazdálkodási adatait.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan már említettem, a közérdekű adat megismeréséhez és terjesztéséhez való jog maradéktalan érvényesülésének záloga, hogy az adatigény esetleges elutasítása esetén az adatigénylő bírósághoz fordulhat. Ugyan e perek már az infotörvény hatályos rendelkezései értelmében is soron kívül folytatandók le  így tehát a jogalkotó már korábban is az e perek mielőbb lefolytatását priorizálta , Magyarország Kormánya az Európai Bizottsággal való tárgyalások során vállalta, hogy az e perek tekintetében a jövőben nem csupán soronkívüliséget biztosít, hanem olyan rendelkezéseket is elfogad, amelyek az e perek mielőbbi gyors és hatékony lefolytatását erősítik. Így a kormány arra tesz javaslatot, hogy az információszabadsággal összefüggő perek a sajtó-helyreigazításra vonatkozó, a polgári perrendtartásról szóló törvényben jelenleg is alkalmazott speciális szabályokat vegyék alapul, amely utóbbi pertípus már jelenleg is igen rövid határidőket ír elő ezen perek mielőbbi lezárása érdekében. A törvényjavaslat tehát  annak elfogadása esetén  a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonló, szigorú határidőkhöz köti majd az adatigények elutasításával összefüggő perek lefolytatását, elősegítve ezzel az adatigénylők jogainak védelmét és az információszabadság maradéktalan érvényesülését is.

A perek gyorsítását többek között az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére, a perfelvételi tárgyalás kitűzésére, a tárgyalási időközre, valamint a fellebbezésre és a felülvizsgálatra vonatkozó speciális és rövid határidők teremtenék meg. Annak érdekében, hogy az információszabadsággal összefüggő perek minél gyorsabban lezáruljanak, a törvényjavaslat alapján a fentieken túl viszontkeresetnek, a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek, bírósági meghagyásnak, keresetkiterjesztésnek, kereset- és ellenkérelem-változtatásnak nem volna helye, illetve  igazodva az infotörvény hatályos szabályaihoz  igazolásnak, felfüggesztésnek, valamint beavatkozásnak csak az infotörvényben meghatározott kivételekkel lenne helye.

Ezen utóbbi kivételek célja, hogy az adatigénylők helyzete ne váljon kedvezőtlenebbé. Így figyelemmel arra, hogy az infotörvény a 30 napos keresetindítási határidő tekintetében  annak elmulasztása esetére  jelenleg is lehetővé teszi az igazolási kérelem előterjesztését, illetve a felperes pernyertessége érdekében megengedi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beavatkozását, valamint  a minősített adat megismerése esetében  szükségessé teszi a titokfelügyeleti eljárás lefolytatását és ennek érdekében a per felfüggesztését, az e kivételeket a törvényjavaslat a továbbiakban is fenntartaná.

A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek hatékonyságát növeli a törvényjavaslat azon eleme is, hogy az írásbeli ellenkérelmet rövid határidővel lehetne előterjeszteni, illetve a bíróság a feleket felhívná arra is, hogy a perfelvételi tárgyalásra az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt hozzák magukkal, így az érdemi tárgyalás a perfelvételt követően nyomban megtartható és megtartandó is lenne.

A törvényjavaslat szerint továbbá, amennyiben a perben eljáró alperes  azaz a közérdekű adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv  írásbeli ellenkérelmet nem terjeszt elő, valamint a tárgyaláson sem jelenik meg, és így védekezést szóban ott sem ad elő, úgy a bíróság a keresetet nem vitatottnak tekinti, és ha a per megszüntetésének a polgári perrendtartás általános szabályai szerint egyébként sincs helye, a felperes kérelmének megfelelően marasztalja az alperest. Ez a gyakorlatban tehát azt jelenti, hogy az adatkezelő mulasztása az adatigényről szóló pert nem lassíthatná, sőt az esetleges alperesi mulasztást az adatigénylő javára kellene értékelni.

A perek gyors lefolytatását garantálná azon módosítás is, amelynek értelmében a bíróság az ítéletét annak meghozatalától és kihirdetésétől számított 15 napon belül foglalná írásba. A törvényjavaslat továbbá a perek lefolytatását végül, de nem utolsósorban azzal is gyorsítaná, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított 15 napon belül volna köteles elbírálni, míg e határidő a felülvizsgálati eljárás esetén a Kúria esetében 60 napban kerülne meghatározásra.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat másik  hasonlóan fontos, szintén az információszabadságot biztosító  eleme az, amely a proaktív információszabadság keretében létrehozná a központi információs közadat-nyilvántartás elektronikusan elérhető felületét. Az e-felület bárki számára ingyenesen elérhető volna, az azon közzétételre kötelezett szervek öt évig elérhető módon, legalább kéthavi frissítéssel pedig e helyütt tennék közzé a törvényjavaslatban meghatározott alapvető gazdálkodási adataikat. A törvényjavaslat szerint a közzétételre kötelezettek köre az államháztartásról szóló törvény szerinti, a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek szinte teljes egészét, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatokat fedné le.

A felületen közzétételre kerülnének az 5 millió forintot meghaladó uniós vagy hazai forrásból megvalósuló támogatások, az árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések, valamint a nem alapfeladatok ellátására vonatkozóan fordított kifizetések adatai. Az adatok között többek között fel kellene tüntetni továbbá a szerződő felek nevét, illetve támogatás esetén a kedvezményezetteket, a szerződés vagy a támogatás típusát és tárgyát, valamint a személy adószámát, a szerződés ellenértékét, a támogatás tárgyát, valamint a kifizetett összeget, ellenértéket is.

Kiemelendő, hogy közbeszerzések esetében a közbeszerzési eljárás azonosítóját is fel kellene tüntetni, amellyel az adott közbeszerzés az úgynevezett elektronikus közbeszerzési rendszer, az úgynevezett EKR-portálon is azonosíthatóvá válik, megkönnyítve ezzel az ahhoz tartozó dokumentumok közvetlen elérését. A felületre vonatkozó rendelkezések szerint az adatokat a felületen folyamatosan, de legkésőbb 2023. február 28-áig kellene közzétenni, e határidőig pedig a kormány rendeletben gondoskodna a felülethez való csatlakozás, az arra való adatfeltöltés részletszabályairól.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogy azt a felszólalásomban többször említettem, a törvényjavaslat célja, hogy az információszabadság hatékony érvényesülését célzó intézkedéseket fogadjon el, ezzel növelve az átláthatóságot, illetve ehhez kapcsolódóan az állampolgárok bizalmát mind központi, mind helyi szinten a közfeladatot ellátó szervek működésében. Kérem, hogy a fenti célok elérése érdekében a törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Mészáros Lajosnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. MÉSZÁROS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz egyértelmű célja az Európai Bizottsággal való mielőbbi megegyezés. Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt módosítja.

(11.10)

A javaslat egyik célja a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek lefolytatásának gyorsítása és a hatékonyságának növelését célzó módosítások elvégzése. A módosítás ennek értelmében szoros határidőket határoz meg többek között az ellenkérelem előterjesztésére, a perfelvételi tárgyalás kitűzésére, a tárgyalási időközre, valamint a fellebbezésre és a felülvizsgálatra vonatkozóan. A módosítás továbbá kizárna bizonyos perbeli eszközöket a per mielőbbi és gyors lefolytatása érdekében, ennek értelmében igazolásnak, viszontkeresetnek, megegyezésen alapuló szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyásnak, keresetkiterjesztésnek, kereset- és ellenkérelem-változtatásnak és beavatkozásnak nem volna helye.

A módosítás tartalmazza, hogy amennyiben az alperes nem terjeszt elő ellenkérelmet, és a tárgyaláson sem jelenik meg, illetve ott sem adja elő azt, úgy a bíróság a keresetet nem vitatottnak tekinti, lezárja a perfelvételi tárgyalást, és ha a megszüntetésnek nincs helye, marasztalja az alperest. A javaslat szerint a módosítások a folyamatban lévő pereket nem érintenék, azokat a törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban kellene alkalmazni.

A javaslat másik fontos újítása, hogy létrehozza a központi információs közadat-nyilvántartást, amely nyilvános és bárki számára elérhető. A nyilvántartás tartalmazná a költségvetési szervek, illetve a helyi és nemzetiségi önkormányzatok legfontosabb gazdálkodási adatait, így különösen az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan nyújtott, ötmillió forintot elérő költségvetési támogatások, közbeszerzések, szerződések és kifizetések adatait, amelyeket ezen felületen kéthavonta közzétennének. Ezen adatok öt évig lennének elérhetőek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, hogy az előadottak alapján támogassák ezt a javaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy olyan törvényjavaslat van előttünk, amely már a címében is deklarálja, hogy valójában a kormánynak nem is volt szándéka ezeken az ügyeken változtatni, nem is volt olyan eredeti szándéka, hogy legyenek jobbak vagy gyorsabbak ezek a bizonyos közérdekű adatért futó perek, mindösszesen azért csinálja ezt a kormány, azért terjesztette ide, hogy a Brüsszel által szabott feltételeknek megfeleljen, és ezért minél hamarabb jöjjenek azok a bizonyos brüsszeli pénzek.

Nagyon sok ilyen törvény van itt előttünk, nagyon sokról elmondtuk már ugyanazt a véleményt, amit most el fogok mondani. Természetesen tudjuk, hogy a kormány célja ezzel nem az, hogy az ország jobban működjön egy területén, vagy bármely ügyben megoldást nyújtsunk problémákra, hanem mindösszesen az, hogy a brüsszeli pénzek jöjjenek, hogy aztán azokat ugyanúgy el lehessen lopni, mint ahogy ellopták az elmúlt 12 évben. Tehát ne tévedjünk: a keret most is ugyanez.

Ha a konkrét javaslatba belemegyünk, akkor két ága van ennek: egyrészt javaslatot tesz, hogy hogyan lehetne a közérdekűadat-igénylési pereket gyorsítani, másrészt javaslatot tesz egy nyilvános adatbázisra. Mind a kettővel alapvető problémák vannak.

Először is a perek kapcsán a kormány fordítva ül a lovon. Arról beszélünk, most az államtitkár úr is arról beszélt, a fideszes képviselőtársam is arról beszélt, milyen jó lesz majd, hogy így meg úgy, a perek majd rövidebb ideig tartanak. Ahelyett, hogy arról beszélnénk, és arra hozna ide javaslatot a kormány, hogy hogyan lehetne elérni, hogy ne is legyenek perek, merthogy magától minden állami intézmény, minden olyan intézmény, hatóság, hivatal, kormányzati intézmény és bárki, aki és amely adófizetők forintjaiból működik, az magától beszámol az alapadatokról, vagy ha kérés van, akkor magától teljesíti ezeket a kéréseket. Tehát nincs szükség perekre, ezért következésképpen nincs szükség arra, hogy hogyan és mint fogjuk a pereket majd gyorsítani.

Tehát teljesen fordítva ülünk a lovon, hiszen valójában a probléma nem az, hogy a perek hosszúak, a probléma az, hogy egyáltalán perek vannak, hogy rákényszerülnek az állampolgárok, újságírók, oknyomozó szakemberek vagy akár ellenzéki képviselőtársaim, hogy hosszú perekbe belebonyolódjunk azért, mert az önök által irányított hivatalok, hatóságok, államigazgatási és mindenféle egyéb adatszolgáltatók nem szolgáltatnak adatokat, kérésre sem szolgáltatnak adatokat. De ennél még rosszabb a helyzet, mert trükkök százaival próbálják megakadályozni azt, hogy az állampolgár információhoz jusson.

Elmondom, milyen trükkök vannak, hiszen ezeket átéljük. A kétszer 45 napot természetesen mindegyik hivatal próbálta kihasználni, és az utolsó napon adott választ a nála érdeklődő és adatot kérő igénylőnek, hogy nem is ő az adatkezelő, de természetesen nem mondja meg, hogy az államigazgatásban akkor kihez lehet fordulni azokért az adatokért. Rendszeres volt az, hogy ha egyáltalán kapott az igénylő adatokat, nem is azokat kapta, amiket kért, nem is olyan bontásban, nem is arra vonatkozóan. Ha pedig az történt, ami az esetek többségében, hogy kénytelenek voltunk perelni mi magunk is, DK-s képviselők, akkor rendszeresen üzleti titokra hivatkoztak, rendszeresen döntés-előkészítő anyagnak minősítettek dokumentumokat, amiket kértünk, vagy úgy, ahogy van, titkosították az egészet. Tehát lássuk be azt, hogy trükkök ezreivel élt a kormány és a kormányzati hivatalok azért, hogy semmilyen adatot ne kapjon az adatigénylő.

Vannak nekünk konkrét tapasztalataink is, hadd mondjam el a múlt heti esetet! A DK nevében én magam kértem ki a tavaly augusztus 20-ai állami rendezvényeknek a konkrét szerződéseit, számláit, mire költötte a kormány az adófizetők pénzét, a guruló turul valóban jól elköltött adófizetői forintnak minősül-e. Az ezt szervező cég, nyilván állami utasításra, nem adta ki, perelni kellett, megnyertük első fokon, megnyertük másodfokon. Önök szerint kiadta ezek után? Nem! Most az van, hogy a Kúriához fordul, megjátssza még ezt a trükköt is, hogy felülvizsgálati kérelemmel próbálja megakadályozni, hogy az adatok átkerüljenek.

De tudok olyat is, amikor Covid idején a vakcinabeszerzés vagy a maszkok állami beszerzése kapcsán különböző szereplők vettek részt a folyamatban, ezért a különböző adatigényléseket dobálgatták egymás között, mondván, hogy nem ők az adatkezelők, és mutogattak egy másik állami szereplőre, remélve nyilvánvalóan, hogy elhal majd a kezdeményezés. A mai napig nem tudható százszázalékosan, hogy ki milyen szerepet és hogy vállalt, és ezért aztán az adatigénylés is ellehetetlenül.

Nem szól a javaslat arról, ami egyébként ennek az egész rendszernek még a fő problémája, hogy a végül megszülető, jogerős bírói ítéleteknek a végrehajtása szintén kérdéses. Jelenleg ugyanis a rendes végrehajtói eljárásokra van ez ráterhelve, hogyha ilyen helyzet előáll, hogy márpedig egy adatigénylő jogerősen pert nyer, de a végrehajtási szabályokat nem erre találták ki, nyögvenyelősen működik ez a dolog is. De természetesen a kormányt ez nem érdekli, nem az az érdeke, hogy egyébként aztán végrehajtásra kerüljenek azok a közérdekű adatok iránt indított perek, amelyeket rendszeresen el is veszít a kormány.

Szóval, a lényeg az, összefoglalva, ez a része a javaslatnak, hogy teljesen-teljesen fordítva közelítjük meg vagy közelíti meg a kormány ezt a kérdést. Itt valójában arról kellene beszélnünk, arra kellene itt javaslatot tennünk és megvitatnunk, hogy hogyan nem lesznek perek, hogyan és mint fognak adatokat kiadni szépen, rendben, az állampolgárok kérésének megfelelően az egyes állami hivatalok, de erről szó nincs ebben a javaslatban.

Van viszont szó másrészt egy közadattárról. A közadattár-javaslattal is súlyos problémák vannak. Probléma van abból a szempontból, hogy úgy próbálja eladni ez a törvényjavaslat ezt, mint egy varázsütésre létrejövő szuper tárhelyet, ahol majd minden adatot megtalálnak az érdeklődők. Azonban a szövegből nemhogy ez nem derül ki, ennek az ellenkezője derül ki. Egyfelől tudjuk azt, hogy rengeteg honlapon már most is fönt vannak, igaz, nagyon eldugott, nagyon-nagyon nehezen megtalálható helyen bizonyos alapadatok, tipikusan gazdálkodással összefüggő adatok. Próbálják megnézni, hogy a parlament honlapján hol találják meg például az Országgyűlésre vonatkozókat! Tényleg embert próbáló feladat, borzasztóan hátul van, ott is jól eldugva, és olyan címszavak alatt, hogy komoly emberi erőfeszítést igényel, hogy az ember ezt megtalálja. De vannak, csak a probléma az, hogy ezek az adatok tipikusan nem segítik az adatok iránti igényt támasztó állampolgárokat, hiszen tipikusan nem lehet belőlük megtudni részletes adatokat, kumulált adatokat tartalmaznak, átlagokat, éves összesítést, és olyan típusú adatokat, amelyek pont nem szolgálják azt, amire az állampolgár kíváncsi.

(11.20)

Másrészt nem tudom, tudjae a beterjesztő, hogy egyébként létezik közadattár most is, kozadattar.hu-nak hívják, most is van egy jogszabályi előírás, hogy oda állami hivataloknak, hatóságoknak és mindenféle állami szereplőknek kell bizonyos adatot szolgáltatni; menjenek fel, nézzék meg, több mint 3 ezer szereplő, majdnem 4 ezer szereplő tölt föl valamiféle adatot, talán 200 ezernél is több adatsor van benne. Az pont úgy működik, ahogy az önök által most javasolt és létrejövő közadattár fog működni, magyarán: egybe, egy kalapba van öntve minden, és ember legyen a talpán, aki abban bármit megtalál, bármilyen általa igényelt vagy olvasni szeretett adatot ott ki tud silabizálni és a keresőből meg tud ismerni. Teljesen nyilvánvaló, hogy az ilyenfajta ömlesztett adatbázisnak nem az az értelme, nem az a célja, nem azért hozzák önök létre, hogy abból bárki érdemi adatokhoz jusson, hanem azért, hogy ki lehessen pipálni, hogy önök mintha csináltak volna ezen a területen valamit, hogy elmondhassák Brüsszelnek, hogy lám, ez milyen jól létrejön, hátha Brüsszel ezt elhiszi, és akkor jön a pénz, amit önök olyan nagyon várnak.

Az már tényleg apró szakmai részlet, hogy ráadásul a definíciós…  hogyha megnézzük, hogy mely intézményekre fog vonatkozni ez a bizonyos közadattár, akkor az nem ugyanaz, nem ugyanaz a kör, mint amelyre az infotörvény vonatkozik, tehát magyarán, az infotörvény alapján egyes hivataloknak, hatóságoknak kell adatot adni, de ezek olyanok, amelyeknek egyébként nem kell ebbe az adattárba beküldeniük az adataikat. De ez már csak hab a tortán tényleg, mert a fő probléma nem ez.

Hadd mondjam itt el, természetesen élünk a gyanúperrel, hogy ezt az adattárat és az ehhez szükséges informatikai fejlesztést meg honlaptervezést meg honlap-üzemeltetést és hasonló nyalánkságokat, amiket ilyen informatikai beszerzések kapcsán a kormány az elmúlt 12 évben művelt, szinte biztos, hogy olyan cégek fogják természetesen megkapni, amelyek a Fideszhez állnak közel és a Fidesz oligarcháihoz állnak közel. Bármire megesküszöm, hogy pár hónap múlva interpellálni fogunk, kérdést fogunk feltenni, mert addigra kiderülnek ezek a bizonyos beszerzések, és megint csak arról fogunk beszélni, hogy milliárdokat elköltött a kormány valójában teljesen feleslegesen, valójában a problémát nem megoldva, valójában létrehozva valamit, de az nem is működik, nem is úgy, de a hozzá közel álló cégeknek és informatikai beruházást intézőknek megint csak oda tudott adni egy jó megbízást.

Összefoglalva tehát, ez az egész törvényjavaslat azon túl, hogy maga a kerete hazug, azon belül semmilyen megoldást nem nyújt arra a problematikára, amire vonatkozna, semmilyen módon, egyetlenegy része nem jó arra, hogy ez a terület kitisztuljon vagy jobban működjön, ezért a DK ezt a javaslatot nem tudja támogatni, nem fogja támogatni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja az Európai Bizottsággal való megegyezés érde-kében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása két vonatkozásban. A módosítás egyik vonatkozása a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perek lefolytatásának gyorsítása és hatékonyabbá tétele. A módosítás másik vonatkozása pedig a központi információs közadat-nyilvántartás létrehozása oly módon, hogy kéthavonta közzétennék költségvetési szervek, valamint a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok meghatározott gazdálkodási adatait úgy, hogy azok legalább öt évig elérhetők is legyenek bárki számára. Ebből is látszik, hogy azok a felvetések, amelyeket Sebián-Petrovszki László képviselőtársunk mondott, alaptalanok, ezekre terjed ki ez a törvénymódosítás.

A kormány részéről előttem felszólaló Répássy Róbert államtitkár úr már részletesen kifejtette mind a két módosítás tartalmát. Az általa elmondottakkal teljes mértékben egyetértek, azt megismételni nem kívánom.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/1616. számú törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Sándor képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány most már több mint egy éve harcol vehemensen az Európai Bizottsággal, hogy a Magyarországnak járó fejlesztési források megérkezzenek hazánkba. Én azt gondolom, hogy ez nemcsak a kormány, hanem valamennyi ellenzéki párt és hát természetesen leginkább a magyar emberek érdeke. A kezdeti vehemensebb tárgyalások után az új kormányzat megalakulását követően egy sokkal lájtosabb, diplomatikusabb hangnemben folytatódtak a tárgyalások az Európai Bizottsággal; nyilván nem is csoda, hiszen a zorddá váló világgazdasági, illetve energetikai környezet ezt tette indokolttá a kormány számára is. A miniszterelnök még egy új minisztert is kinevezett Navracsics Tibor személyében, hogy a tárgyalásokat folytassa, több-kevesebb sikerrel. Mi bízunk benne, hogy egyébként azért inkább több sikere lesz a kormánynak a miniszter úrral, hiszen  még egyszer mondom  a magyar embereknek ez az érdeke.

Nyilván az Európai Bizottság által sok kérdés felvetődött már azzal kapcsolatosan, hogy miért nem érkeznek Magyarországra az európai uniós támogatások, így jogszabály-módosításokat kezdeményezett a magyar kormánynál, a magyar kormány pedig nyilván erre reakcióként több javaslatot is módosítás alá vont. Hát, ugye, egy ilyen törvényjavaslat a most elénk kerülő információs önrendelkezési jogról szóló törvényjavaslat módosítása, amely valóban két érdemi módosításról szól; egyrészt, ugye, a közérdekű adatok megismerése céljából indított perek felgyorsítása, de abban egyetértek Sebián-Petrovszki képviselőtársammal, hogy nem kellene ezeket a pereket felgyorsítani, hogyha egyébként megfelelő adatszolgáltatás állna a rendelkezésünkre, és akkor tulajdonképpen ezeknek a pereknek nem is nagyon lenne értelme. Nyilván az előterjesztő is elmondta, hogy ezek a szabályozások mire irányulnak, én azt nem kívánom elmondani újra.

Illetve nyilván a másik érdemi része ennek a jogszabály-módosításnak a szintén elmondott központi információs közadat-nyilvántartás, ami, ugye, egy kötelezettséget ír elő a költségvetési szervek, az önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok számára. Hát, itt nyilván ez egy központi adattár lesz kéthavonkénti frissítéssel, ahol többek között például öt éven keresztül meg kell jeleníteni az európai uniós támogatásokat, árubeszerzéseket, egyesületi támogatásokat, és még sorolhatnám. Még nem látjuk egyértelműen, hogy ennek a felületnek az üzemeltetése hogy fog működni, nyilván ezt a kormány majd a későbbiekben fogja kidolgozni és elénk terjeszteni. Hát, bízunk benne, hogy azért ebben valóban előrelépés lesz az előző időszakhoz képest.

Azért az elmondható, hogy a javaslat kissé érthetetlen módon ismét megnyitja a közérdekű adatokkal kapcsolatos kérdéseket annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatban egy törvényjavaslat már egyébként benyújtásra került a kormány által. Alapvetően azért elmondható, hogy bár nem lenne szükség a közérdekű adatok kapcsán a perek felgyorsítására, a jogszabály most mégis alapvetően helyes irányt képvisel, ami azt illeti, valamint a központi információs közadat-nyilvántartás a központi kereshetőség könnyítését is lehetővé teszi.

A magyar gazdaság, illetve a magyar forint igen rossz nemzetközi megítélése azért, szögezzük le, a kormány elhibázott gazdaság- és külpolitikájának köszönhető. Határozott véleményünk, hogy a kormány felelőssége az, hogy a megállapodás megszülessen, hogy ez a megállapodás az Európai Bizottsággal minél hamarabb létrejöjjön, és Magyarországra megérkezzenek az uniós források, így ebben a kérdésben az MSZP tartózkodó álláspontot fog képviselni a zárószavazásnál. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dudás Róbert képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

(11.30)

DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! A megegyezés érdekében tett lépések kapcsán hallgattam a kormánypárti vezérszónokot, és azt mondta, hogy a Fidesznek az egyértelmű célja az Európai Bizottsággal való megegyezés, ezért is szerepel ez a törvényjavaslat is előttünk. Ezen törvényjavaslat kapcsán azért engedje meg, hogy kijavítsam: nem, az átláthatóságnak kellene a kormány céljának lennie. Az, hogy ezt egyébként az Európai Bizottság is kéri, mert eddig ezt nem teremtették meg, az elég nagy probléma egyébként, de az elsődleges cél az átláthatóság. Ezt célozza, és bízunk benne, hogy nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is.

Ami a megegyezéseket illeti, meggyőződésem, meggyőződésünk, hogy ez a kormánynak a felelőssége, ugyanakkor viszont, és ezért is támogatunk minden, az Unióval való megegyezés érdekében született vagy születendő törvényjavaslatot, mert ez minden magyar embernek az érdeke. Rengeteg kritikánk van, így csak bízni tudunk abban, hogy ezek a források megfelelően lesznek felhasználva, de természetesen ezt is, mint több mást, támogatni fogjuk. Ugyanakkor viszont, bár már a törvényjavaslat előttünk van, de azért óva intettem volna, óva inteném önöket, hogy legalább egy picit fogalmazzák át a címét, hogy azt sugallják: ténylegesen tenni akarnak valamit. Mert ha úgy kezdődik egy törvényjavaslat, hogy „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében”, és jelen törvényjavaslat kapcsán nem az átláthatóság és jelenleg a rendszerben lévő hibák kijavítása érdekében, valamint hogy a közadatokat minden magyar állampolgár megismerhesse, akkor itt, azt gondolom, hogy értelmezési és nagyon fontos problémák vannak.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény előttünk fekvő módosításának célja a közadatok gyorsabb megismerése. A javaslat konkrétan a közérdekűadat-igény elutasítása, a határidő eredménytelen eltelte, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata esetén indított per szabályait tartalmazza. Ennek szabályozása előremutató, hiszen azt gondolom, hogy az információkhoz való hozzáférés alapvető jog egy demokratikus jogállamban, az kellene hogy legyen, a múltban is az kellett volna hogy legyen. Azonban a Fidesz-kormány mindig is mostohán bánt a közérdekűadat-igénylésekkel kapcsolatban. Gondoljunk csak arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint a veszélyhelyzetben az adatkezelőnek nem 15 napon belül kell válaszolni, hanem 45 napon belül, amely 45 nappal meghosszabbítható. Teljesen természetesen módon egyébként a veszélyhelyzetben helye lehet a különleges szabályoknak, de ezek nagy részét már rég megszüntették, viszont a közérdekű adatokra vonatkozó megszorító intézkedések még mindig hatályban vannak, ennek már több éve. Ugyan december végén végre megszűnnek, de ezzel a szabályozással évekig keresztbe tettek a közérdekűadat-igényléseknek, hiszen sok igény a rendelkezésre álló 90 nap alatt aktualitását vesztette. Hányszor olvashattunk, hallhattunk olyan esetekről, amikor a végsőkig kellett elmenni az igénylőnek egy-egy adat kikérése, kiadása érdekében? Nem is kell messzire mennünk, hiszen nemrég döntött a Kúria arról, hogy a Nemzeti Koncessziós Irodának végre ki kell adnia a 35 évre szóló autópálya-koncesszió háttérszámításait. Láthatjuk tehát, hogy a közérdekűadat-igényléseknek milyen nagy a jelentősége az állam átlátható működésének az érdekében. Nem csoda tehát, hogy az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges ezen a területen is lépnie a kormánynak.

Üdvözlendő tehát ezekkel kapcsolatban a peres eljárások szabályozása, de az igazi előrelépés az lenne, ha az igénylőnek nem a per lenne az egyetlen lehetősége abban az esetben, ha nem adják ki számára az igényelt adatot, hanem például egy szankciórendszer bevezetése, és  mint már több előttem felszólaló is elmondta, és teljesen egyetértek vele  el sem kellene hogy jussunk magáig a perig.

A javaslat másik fontos része a bárki számára elérhető nyilvános központi közadat-nyilvántartásnak a létrehozása, amely a tervek szerint tartalmazná a költségvetési szervek, illetve a helyi és nemzetiségi önkormányzatok legfontosabb gazdálkodási adatait, így különösen az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan nyújtott, ötmillió forintot elérő költségvetési támogatások, közbeszerzések, szerződések és a kifizetések adatait. Ezt is üdvözöljük, és csak reménykedni tudunk benne, hogy a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer működésére létrehozott közadattárral ellentétben ez a rendszer használható is lesz az adatgazdák és az adatigénylők számára is, nem csak egy jogszabály lesz, amivel letudjuk az EU-s kötelezettséget.

Nos, mindaz, amit a jogszabály tartalmaz, a törvénytervezet tartalmaz, az mind szép és jó, csak valósuljon is meg. Számos kérdést felvet, mint ahogy már tettem is fel kérdéseket: hogyan fogják ezt betartatni az érintett felekkel? Erről nem hallottam semmit. Hogyan fogják a kötelező adatszolgáltatást nem betartókat szankcionálni? Erről sem mondott sem a kormánypárti vezérszónok, sem pedig államtitkár úr semmit. És, ami nagyon fontos, hogy mindaz, ami most feláll, azon túl, hogy ne csak elméletben, hanem gyakorlatban működjön, ne csak addig működjön, amíg meg nem érkeznek az európai uniós források.

És egy utolsó gondolatot engedjenek meg a központi információs közadat-nyilvántartással kapcsolatban: nagyon fontos, hogy a nyilvántartás független legyen attól feltöltés tekintetében  és láttunk mi már olyat, hogy nem feltétlen voltak ezek függetlenek, nagyon sokat tudnánk, és azt gondolom, a magyar emberek is tudnának erről beszélni , független legyen az adatfeltöltés tekintetében attól, hogy kormánypárti vagy esetleg ellenzéki önkormányzatról vagy adatszolgáltatóról van szó. Csak jelzem önöknek, hogy amennyiben ez megvalósul, akkor azért az egy tükör lesz. Tükör lesz a tekintetben, hogy az elméletben minden önkormányzattal foglalkozó kormánypárt hogyan is bánt egyébként az önkormányzatokkal, mely önkormányzatok milyen forráshoz, hány forráshoz jutottak, kik voltak azok, akik egyébként akár, mondjuk, tízből tíznél elutasításban részesültek, illetve olyanról is tudunk és tudnánk beszélni, aki, mondjuk, esetleg 10-ből 12-t megnyert, olyat is megnyert, amit be sem adott.

Zárszóként engedjék meg, hogy a Jobbik nevében kifejtsem önöknek, hogy meg fogjuk szavazni. Még egyszer mondom, mint az elején is említettem, a megegyezés a kormány felelőssége, ugyanakkor viszont minden magyar ember érdeke. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk Mozgalom sokkal jobban örülne annak, ha a közigazgatási, a polgári vagy éppen a büntetőeljárások felgyorsításáról, vagy másként fogalmazva, ezen eljárások elhúzódásának megakadályozásáról, az eljárások lerövidítéséről szóló javaslatokat tárgyalnánk. Ez sokkal fontosabb lenne az ország és a magyar emberek számára, hiszen akár közigazgatási, akár polgári peres ügyekben vagy éppen büntetőeljárásokban sokszor fél évtizedes vagy teljes évtizedes eljárási idők után hoznak jó esetben jogerős ítéleteket, rosszabb esetben pedig még esetleg az elsőfokú, nem jogerős ítélet megszületéséhez is öt-tíz esztendőre van szükség.

Értjük, hogy az Európai Bizottsággal való megegyezés miért fontos és miért ennyire sürgős, ugyanakkor be kellene látniuk, be kellene ismerniük legalább szűk körben, egymás között vagy saját maguk előtt, hogy nagyon rosszul ítélték meg sajnos  mi ennek nem örülünk  az ország gazdasági helyzetét és teljesítőképességét akkor, amikor néhány évvel ezelőtt nagyon könnyelműen tettek olyan kijelentéseket, hogy az európai uniós források nélkül is boldogul Magyarország.

A Mi Hazánk Mozgalom örülne a legjobban annak, ha ez így lenne. Mi örülnénk annak a legjobban, ha lenne a feje tetejéről a talpára, a lábára állított magyar nemzetgazdaság, lenne fontos nemzetbiztonsági célokat is szolgáló élelmiszer-önrendelkezésünk, saját élelmiszer- és energiaellátásunk. Nagyon keveset tettek az elmúlt 12 évben, melynek döntő többségét kétharmaddal kormányozták végig, ezen nemes célok megteremtése érdekében. Most pedig, amikor egy mesterséges, laborokban kitenyésztett vírus után még egy háborús válságot is a nyakunkba kaptunk, akkor megindult a kétségbeesett kapkodás az elszálló, részben nemzetközi, részben a kormány hibájából előálló  mert szerintem így korrekt a megfogalmazás: részben nemzetközi, részben pedig a kormány hibáiból előálló  gazdasági válság elhárítása érdekében, és benyújtanak olyan javaslatokat is, amelyek adott esetben ellentmondanak, mondjuk, a júliusban elfogadott javaslatoknak, például a képviselői vagyonnyilatkozatokról szóló szabályozást tudom itt említeni.

(11.40)

Önmagában, ha csak szakmailag nézem jogászként, akkor természetesen támogathatók ezek a szabályok, hiszen akár a keresetlevélről, a perfelvételi eljárásról szóló szabályok, annak a rögzítése, hogy ha a keresetlevél erre alkalmas, akkor 15 napon belül a bíróságnak kötelessége kitűzni a tárgyalást, ez természetesen támogatható. Nagyon jó, hogy a per vagy a perek szüneteltetésére, felfüggesztésére vagy egyéb más, adott esetben az elhúzó taktikát megakadályozó, blokkoló szabályok lefektetésére is sor kerül, mint ahogy  ahogy az előbb említettem  az ítélethozatalok sürgetése is nagyon helyes.

Ugyanakkor én azt látom, hogy önök vagy kezdenek abba a hibába esni, mint ami általában a brüsszeli agyonbürokratizált működésre jellemző, vagy rájöttek arra, hogy a saját fegyverével vagy a saját eszközével lehet összezavarni vagy térdre kényszeríteni Brüsszelt. Felveszik azt a harcmodort, a még súlyosabb túlbürokratizálás harcmodorát, ami egyébként gyakorlatilag az Európai Unió nagy részét is szinte már teljesen működésképtelenné teszi akár a napi működés zavarainak szintjéig, hiszen itt szabályzatokat, eljárási szabályokat gyártanak hegyre-halomra. Vallják be őszintén, sokszor már az önök legjobb képességű jogalkalmazói sem képesek átlátni, hogy milyen eljárási szabályokat kell alkalmazni bizonyos ügyekben.

A legegyszerűbb az lenne, ha adatszolgáltatási kötelezettség esetén mindegyik erre kötelezett szerv, hatóság vagy egy nagyobb hatóságnak vagy minisztériumnak valamelyik szervezeti egysége határidőre teljesítené a kötelezettségeit. Nem lenne szükség sem a régi, sem a most módosítandó szabályok alapján semmifajta eljárásra, nem kellene mit gyorsítani, hiszen nem is jutna el odáig egyetlen adatigénylési ügy sem, hogy bíróság elé kerülne.

Eleve gyanús, ha valamit ennyire rejtegetnek, ha bármilyen adatot az arra feljogosított hatóság vagy arra kötelezett hatóság nem akar szolgáltatni, függetlenül attól, hogy milyen politikai értékrendet valló párt képviselői kíváncsiak ezekre az adatokra, vagy egyszerűen csak van egy állampolgári érdeklődés. Mi szükség van a titkolózásra abban az esetben, ha minden rendben van, és minden törvényesen történik?

Természetesen egy elhúzódó adatigénylés-teljesítésnek nemcsak az lehet az oka, hogy valaki sumákol vagy rejteget valamit, lehet oka a munkaerőhiány, lehet oka az is, hogy adott helyen kevés a munkatárs  mondjuk, a minisztériumokra ez azért kevésbé jellemző , és egyszerűen nincs hozzá munkáskéz vagy nincs megfelelő ember, aki fizikailag vagy szellemileg elvégezze azt a szükséges munkát, akkor ezt természetesen másként kell orvosolni. De az, hogy sok esetben az önök hatóságai vagy szervezeti egységei szándékosan, egyenes szándékkal blokkolnak bizonyos adatszolgáltatásokat, az vezet odáig, hogy tárgyalni kell az eljárások egyszerűsítéséről, lerövidítéséről, az ítélethozatal sürgetéséről, az elhúzásra alkalmas szabályok kiiktatásáról szóló szabályokat.

Talán bízhatnak abban is, hogy a magyarról angol nyelvre történő fordítás, illetőleg az alapvetően roncs állapotban lévő baloldal slendrián, felületes hozzáállása miatt elkerüli majd sokak figyelmét az a többek által itt már feszegetett körülmény, hogy nagyon szépen meg lehet alkotni a 31/A., /B., /C. szakaszokban ilyen kiváló, figyelemre méltó, előremutató szabályokat, de ha a rendszer üzemeltetőjét és az üzemeltetés, valamint a működtetés szabályait majd rendeletben alkotják meg, akkor megint igazából nem csináltak vagy nem csináltunk semmit, hiszen önöknek minden eszköze megmarad arra, hogy úgy húzzák vagy úgy rövidítsék az egyes adatszolgáltatásokat, vagy éppen a peres eljárásokat, vagy éppen a honlapon való közzétételt, ahogy az önöknek kénye-kedve szerint a legkényelmesebb.

Nagyon jó, hogy az üvegzsebtörvény bizonyos szabályait  az ötmilliós értékhatár az üvegzsebszabály-környezetből lehet ismerős  itt megjelenítik. Nagyon jó, hogy az ötmillió forintot meghaladó beszerzéseket már nyilvánosságra kell hozni. Az is nagyon jó, hogy árubeszerzések, szolgáltatásmegrendelések, építési beruházások paraméterei fölkerülnek a honlapra.

Az Országgyűlés Hivatalát tudom önöknek jó példaként említeni. Akár egyes képviselők működéséhez kapcsolódó, éves szinten az ötmillió forintot meghaladó kiadásokat már nyilvánosságra hoznak az Országgyűlés Hivatala honlapjának adott felületén, ezáltal nem is szoktak problémák felmerülni, illetőleg jóval kevesebb probléma van, mondjuk, az Országgyűlés Hivatala irányába érkező sajtómegkeresések, adatigénylések kapcsán, hiszen a hivatal ilyen téren jó példával jár elöl. Nem nagyon tudunk olyan botrányos esetről, amikor arról lenne szó, hogy már több hónapja vagy több éve nem adnának ki az Országgyűlés Hivatala részéről adatokat. Miért nem lehet ezt példának tekinteni, miért nem lehet ezt a gyakorlatot? Sokkal olcsóbb lenne, sokkal kevesebb munkaerő kellene hozzá, sokkal kevesebb időt kötne le.

Az pedig egyébként, hogy közbeszerzésekhez kapcsolódó adatokat hozzátesznek, természetesen elvárható és fontos, de valljuk be őszintén, tisztelt képviselőtársaim, hogy többségében vagy már folyamatban lévő, tehát teljesítés alatt álló, vagy már teljesített, rég befejezett szerződésekről van szó, amikor is a közpénzt már elköltötték vagy a kötelezettséget vállalták, és onnantól kezdve bottal lehet ütni  adatigényléssel vagy anélkül  a közpénz nyomát.

Nem szeretnék arra kitérni, hiszen most nem a közbeszerzési törvényt és a közbeszerzési törvényhez kapcsolódó egyéb jogszabályi környezetet tárgyaljuk, hogy egy közbeszerzési eljárás előkészítő szakaszában kellene megfogni a közpénzt, ott kellene fajlagos költséghatárok felállításával a köz érdekében sokkal hatékonyabban felhasználni akár az uniós, akár a hazai forrásokat. Utólag persze, adatigénylések, teljesített adatigénylések után lehet azon csodálkozni, lehet abból politikai vagy egyéb botrányt kreálni, akár megalapozottan is, hogy milyen irreális áron épültek, mondjuk, autópályák, autóutak, valósultak meg magasépítési beruházások, de túl sokra ezzel önmagában már nem megyünk. Lehet, hogy bizonyos vagyon elleni bűncselekmények gyanúja felmerülhet, de a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények, jellemzően a korrupciós bűncselekmények ezáltal nem válnak bizonyíthatóvá, nem ez fogja előrevinni a közpénzek hatékony felhasználását.

Arra pedig én magam is választ várnék a tisztelt államtitkár úrtól, hogy amennyiben nem úgy történik valami, mint ami itt, ebben a kiváló jogszabályi környezetben le van írva, akkor milyen jogkövetkezményeket rendel ahhoz a jogalkotó, milyen következmények lesznek, hiszen elő lehet írni a legszigorúbb kötelezettségeket is, ha utána meg elfelejtik a jogkövetkezményeket rögzíteni, hiszen gyakorlatilag akkor megint egyik szavukkal vagy egyik mondattal ütik a másikat. Teljesen hatástalan, értelmetlen papírgyártás, eljárásiszabály-gyártás lesz, sóhivatal jellegű, teljesen értelmetlen és a gyakorlati szinten hasznavehetetlen szabályozás alakul ki.

Kérem önt, államtitkár úr, hogy válaszoljon arra, hogy milyen üzemeltetési, működtetési szabályokat akarnak előírni az elektronikus felület vonatkozásában, és milyen jogkövetkezményeket fűznek ahhoz, hogyha valami nem úgy történik, mint ahogy az a szabályokban le van fektetve. Várom majd erre is érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Szabadi István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalásokra van lehetőség. Megadom a szót Nyitrai Zsolt képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kétperces hozzászólásomat elsősorban a DK képviselőjének mondatai inspirálták, valamint egyéb felszólalók is. Egyrészt volt, aki hozzátette, hogy miért az a címe ennek a jogszabálytervezetnek, hogy: „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében”. Azért, mert Magyarország Kormányának egyértelműen az a célja, hogy megegyezzen, megállapodjon az Európai Bizottsággal, és egy 17 pontos vállalásban állapodtunk meg az Európai Bizottsággal, ez annak a vállaláscsomagnak az egyik része és egyik pontja, azért, hogy a magyarok megkapják azt a pénzt, ami nekik egyértelműen jár. Azt jelzem, hogy olyan környezetben történik mindez, amikor Magyarország minden EU-s kötelezettségének eleget tesz.

Volt, aki fölvetette azt, hogy miért hozzuk létre ezt a központi információs közadat-nyilvántartást. Halkan jegyzem meg, hogy ezt egyébként az Európai Bizottság kifejezetten kérte a tárgyalások és az egyeztetések folyamán. Azt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az információszabadságról szóló törvényt a magyar Országgyűlés 2011-ben fogadta el, 2012-ben lépett hatályba. A Gyurcsány-Bajnai-korszak idején nem volt lehetőség ilyen típusú közadatoknak a kikérésére, és nem volt ilyen részletezésű szabályozása az egész területnek.

Volt, aki felvetette azt, hogy vannak napjainkban visszaélések, nehezítések ezzel kapcsolatos folyamatokban. Én pedig azt tapasztalom, hogy azon baloldali önkormányzatoknál, amelyeket önök vezetnek, ott alkalmazzák a településvezetők trükkök százait  ahogy ön is említette , azért, hogy lassítsák az adatkiadás folyamatát.

(11.50)

Azt is csak óvatosan jegyzem meg, hogy a „trükkök százai” kifejezésnek az ön szájából azért van egy diszkrét bája itt a ház falai között. Én egyébként annak is örülnék, ha valamikor, tisztelt képviselőtársam, a DatAdat ügyéről tudnánk itt a ház falai között beszélni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, most kérdezem képviselőtársaimat, hogy normál időkeretben kívánnake felszólalni az adott napirend keretében. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Csak azért kértem szót, hogy jelezzem, hogy a vita további szakaszában fogok részletesen válaszolni az elhangzott felvetésekre. Köszönöm.

Felszólalások:   37   38-55   56-71      Ülésnap adatai