Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Balassa Péter képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője: „A mi városunk, Pécs 99.” címmel.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, napirend utáni felszólalásaimban jellemzően szűkebb hazám, Pécs ügyeiről szoktam beszélni, és most az egyik olyan kérdésről kell szólnom, ami, mondhatjuk, a legsúlyosabb kihívások egyike a városban.

Pontosan tudjuk, hogy Pécs Magyarország első egyetemi városa, 1367-ben Pécsett alapították Magyarország első egyetemét, és ez a történelmi tény, illetve a mai modern egyetem jelentősége is okozza azt, hogy Pécs identitásának alapvetően része az egyetemvárosi lét, és Pécs nagyon büszke arra, hogy Magyarország egyik legfontosabb egyetemi városa. Ez nemcsak azért van így, mert az egyik legfontosabb és legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező vidéki egyetem Pécs városában van, és nem is csak azért, mert az egyetem Pécs kulturális és tudományos életének a központja, hanem azért is, mert az egyetem mint gazdasági szereplő megkerülhetetlen nemcsak Pécs városában, nemcsak a megyében, hanem az egész régióban. Mondhatjuk, hogy munkaerőpiaci, foglalkoztatási szempontból az egész dél-dunántúli régióban a pécsi egyetemmel csak a Paksi Atomerőmű vethető össze, ha a foglalkoztatottak számát nézzük.

Ha megnézzük az egyetem költségvetésének az adatait, akkor láthatjuk, hogy a 90 milliárd feletti költségvetésével jelentősen megelőzi Pécs városát, ahol tudjuk azt, hogy éves szinten olyan 54-55 milliárdos költségvetésből lehet gazdálkodni, tehát lényegesen nagyobb az egyetem költségvetése, mint Pécs megyei jogi város költségvetése. Közel 8 ezer munkavállalója van a Pécsi Tudományegyetemnek, ez is aláhúzza azt, hogy az ország egyik legfontosabb egyeteméről van szó.

Pontosan tudjuk, hogy 2021-ben a kiszervezési hullám elérte a pécsi egyetemet is, a legnagyobb regionális egyetemi központokat is immár politikai irányítás alá helyezték. Pécsett is ez történt: egy olyan kuratórium irányítása alá helyezték a teljes egyetemet annak infrastruktúrájával, ingatlanvagyonával, mindenével együtt, ahol mondhatjuk, hogy az öt főből négy világosan kimutathatóan kormánypárti elkötelezettségű.

Akkor olyan indokokat hallhattunk, hogy mennyire fontos a kiszervezés a hatékonyság növelése érdekében, és hogy így már magánegyetemként majd hatékonyabban fog tudni működni az egyetem. Nos, kiderült, hogy ez nem történt meg, tehát hogy ez nem valósult meg, nem lett hatékonyabb az egyetem működése, sem a beszerzések, sem pedig egyébként ilyen módon az egyetem nem is került közelebb a gazdasági élet szereplőihez. Egyértelmű, hogy a finanszírozás tekintetében sem történt érdemi változás, ugyanúgy a pécsi egyetem gyakorlatilag közpénzből működik, ugyanúgy a magyar adófizetők pénze kell hogy megjelenjen, csak így tud működni ez a hatalmas és rendkívül fontos intézmény.

Azt is láthatjuk, hogy a béremelésnek sem volt szükséges feltétele a kiszervezés, a magánegyetemi státusszá való átkonvertálás, és nem is valósultak meg a megígért bérfejlesztések. Azt el kell ismerni, hogy az oktatói karnál, tehát az oktatókat, kutatókat érintően volt igen jelentős béremelés, ugyanakkor az egyetemi dolgozók jelentős többségét jelentő munkavállalók esetében pedig elmaradt a szükséges mértéktől a béremelés. Tehát itt azok az ígéretek, amelyek részben megvalósultak, a látható inflációt már nem veszik figyelembe, így nem csoda, hogy az elmúlt fél évben rengeteg munkavállaló jelezte azt, hogy megalázóan alacsonynak tartja a fizetését.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének helyi szervezete már nagyon-nagyon régóta jelezte ezt a problémát az egyetem vezetése felé, és itt is látható, hogy ez a kiszervezés, ez az alapítványi átalakítás nem hozott érdemi változást, hiszen itt a kancellárhoz fordult a szakszervezet, aki jelezte, hogy ebben a kérdésben nem tud dönteni. A vita kialakult a tekintetben is, hogy vane egyáltalán lehetősége az egyetemnek érdemi bérfejlesztést végrehajtani.

Ekkor a szakszervezet nagyon helyesen elindított egy petíciót, amelyet már több mint 3 ezren írtak alá, tehát mondhatjuk, hogy az egyetemi munkavállalóknak közel a fele aláírta ezt a petíciót, amelyben azonnali 25 százalékos béremelést követelnek. Egy jó hírnek tekinthető, ezt egy-két napja tudjuk, hogy egy részleges megállapodás már született, tehát látható, hogy a szakszervezet és természetesen a munkavállalók bátor kiállása kellett ahhoz, hogy az egyetemi vezetés végre meghallja azt, hogy itt azonnali lépésekre van szükség. Hát, innét is üzenjük, hogy köszönjük a dolgozók bátor kiállását és természetesen a szakszervezeti vezetők munkáját, de mi szégyenletesnek tartjuk azt, hogy ez szükséges ahhoz, hogy megkapják ezeket a tisztességes béreket, illetve a béremeléseket megkaphassák a munkavállalók. Egyértelmű, hogy egy ilyen konfliktus, egy ilyen kihívás nemcsak az egyetem működésére hat ki, hanem Pécs városára is, hiszen mondhatjuk, hogy a legtöbb család valamilyen módon érintett az egyetem működésében, a legtöbb családnak valamiféle köze van az egyetem működéséhez.

Én elvárom azt az egyetem vezetésétől is egyébként és a kormányzattól is, hogy tekintse át ezt az egyetemi kiszervezést. Látható, hogy igazából az indokok közül semmi nem valósult meg, utólag sem támasztja alá semmi ezt a kiszervezést, és én azt gondolom, hogy Pécs városa és ez az egyetem a jövőben akkor fog tudni hatékonyabban együttműködni, ha ismét visszakerül a magyar emberek fennhatósága alá az egyetem, ismét állami egyetemként fog tudni működni, és ilyen módon lehet megfelelni azoknak az elvárásoknak is, hogy a dolgozók megkapják a tisztességes béreket a becsülettel elvégzett munkájukért. Köszönöm szépen elnök úrnak a türelmét.

(15.40)

Felszólalások:   203-204   205-206   207-208      Ülésnap adatai