Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk.

Most a napirend utáni felszólalások következnek. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak: „Meddig még?” címmel, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hogyha meg szeretnénk vitatni valamilyen problémát Magyarországon, érdemes objektív mércékhez nyúlnunk, én pedig a lakhatás témájában is előszeretettel forgatom azt az infótablót, amelyet itt kinn bármelyik képviselőtársunk átvehetett. Innen is köszönjük annak a hivatalnak a munkáját, amely elképesztően színvonalas feladatvállalást végez immáron évek óta, segítve a képviselői munkát.

Szeretném megjegyezni, hogy az itt idézett Eurostat-kimutatás  nem is olyan régről, 2022-ből  a 2020-as adatok figyelembevételével elemzi, hogy hol hány százalék a súlyosan elégtelen lakáskörülmények között élők aránya. Magyarországon több mint 20 százalékról beszélünk. Itt a beázó tetőszerkezet, a nedves falak vagy aljzat, illetve a korhadt ablakkeretek kerülnek nevesítésre, de nyilván számtalan egyéb, lakhatással kapcsolatos nehézséggel küzdenek nem csak faluhelyen és nem csak a vidék Magyarországán; nagyvárosi szinten is eléggé terebélyes ez a probléma.

Szintén nem nehéz adatokat szerezni az új építésű lakások számáról, itt jellemzően évente 40 ezer új építésű lakást kellene birtokolnunk ahhoz, hogy százévente kicserélődjön az ingatlanállomány, nyilván ez a különböző korszerűsítéseket is magában foglalja. De azt látjuk, hogy a lakhatási nehézségek egy része abból ered, hogy ennek a szükséges mennyiségnek a fele sem épül meg, tehát nagyságrendileg 200 évente cserélődik az ingatlanállomány Magyarországon a mostani adatok alapján, ideértve panelházakat vagy éppen vályogházakat, vagy a Kádár-kockákat is.

Összességében azt is látjuk  és ma már szó volt róla , hogy az albérletek átlagos bérleti díja is brutálisan emelkedik, mert nemcsak új építésűből van kevés, hanem bérelhető lakásból is, itt 130 ezerről 175 ezerre emelkedett az átlagos fővárosi bérleti díj. Azt láthatjuk, hogy az Airbnb elképesztően hibás kezelése bérlakások további ezreit vonta ki a piacról, tehát az Airbnb olyan körülmények között működik, ahogy, szerintem a közteherviselést jobban elkerülve, mint kellene, de az biztos, hogy a kínálati oldalról nagymértékben csökkentette a kivehető, főleg belvárosi és belső budai, pesti lakásoknak a számát, arányát, ezzel ugyanúgy hozzájárul az árrobbanáshoz, mint számtalan nagyvárosban a világon.

El is érkeztünk oda, hogy egy átlagos magyar fiatal hogyan tud önálló otthonra szert tenni. Itt ma az egyik államtitkár úr, illetve képviselőtársaim évek óta mondják el nekem kormányoldalról, hogy a magyar ember jobban szereti az önálló ingatlantulajdont, az közelebb áll hozzá, mint a bérlemény. Szerintem egyébként, ha végeznénk egy ilyen statisztikát, 100 vagy 101 százalék válaszolná azt, hogy ha választhatna, akkor igen, saját tulajdont szeretne, nem bérleményt.

No, de azért élnek milliók ebben az országban, akik kimaradnak a statisztikai tervezésből, akiknek nem telik arra, hogy befizessenek egy új építésű lakóparki lakásra, vagy éppen nincsen saját családi házuk, ők laknak albérletben, sokszor ők húzzák meg magukat egy házrészben, egy szobában. Bizony ezek a honfitársaink ugyanúgy rendelkeznek családalapítási tervekkel, gyermekvállalási szándékkal, és sokszor azért nem valósulnak meg ezek a csodás szándékok, mert nem valósulhatnak meg hely hiányában.

Éppen ezért mi nemcsak arra kapacitáljuk a kormányt, hogy támogassa az építkezéseket és az új építésűek számának a növelését, de arra is, hogy egy állami hátterű bérlakásprogramot hozzon létre. Ezt „Mi Várunk” koncepció néven már hosszú évekkel ezelőtt letettük. Arra kapacitáljuk továbbá a kormányt, hogy figyeljen oda minden magyar gyermekre, és helyezzen el félmillió forintot egy úgynevezett jövőalapba, jövőszámlán, amely minden magyar gyermeket megillet, és amely összeget gyarapítva, befektetve végül nem készpénzben kapja meg 18 éves korában az a magyar fiatal, hanem dedikáltan, elektronikus úton kétféle célra fordítható módon: egyrészt költhesse mindezt lakhatási célra, akár vásárlás részösszegére, akár bérletre, és költhesse ezt az oktatással kapcsolatos kiadásaira.

Nyilván továbbfejleszthető lenne ez a rendszer, hogyha még egy ekkora összeget minden számlán elhelyeznének, és ebből akár egy állami hátterű ingatlanportfóliónak a kezelése, gyarapítása is megvalósulhatna, mert így akár magukat az otthonokat is lehetne hosszú távon bérlakásként menedzselni. De ez egy következő lépés, első körben bőven elégedettek lennénk, hogyha minden magyar gyermek megkapná ezt a félmillió forintot az életkezdéséhez önálló életkezdési támogatásként.

Azt mondhatnák erre, hogy nagy összeg. Nyilván én visszadobnám a labdát, hogy a magyar jövendőre semekkora összeg nem nagy, főleg hogyha ezek a honfitársaink utána a szülőföldjükön tudnak boldogulni. De ha megvizsgáljuk a költségvetés tervezetét, az általam a magyar jövőre kért összeg nem teszi ki a pluszban behajtott adó egytizedét a következő év tekintetében. Ennyi kell hogy jusson a magyar jövendőre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)

Felszólalások:   236-239   240-241   242-243      Ülésnap adatai