Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon hálás lennék, ha képviselőtársaim elfoglalnák a helyüket és csendben hallgatnák az éppen aktuális felszólalót, mert nem sokkal jobb hangzavarban válaszolni a felszólalásra, mint ha folyamatosan bekiabálnak. A kettő között nincs érdemi különbség. Köszönöm szépen tisztelettel.

Most Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló napirend előtti felszólalására kerül sor. Nemzetiségi szószóló asszony a hozzászólását anyanyelvén kezdi. Parancsoljon!

(14.40)

KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Spoštovani gospod Predsednik, cenjeni Zbor! Hvala za besedo, gospod predsednik.

Tisztelt Elnök Úr! Képviselő és Szószóló Hölgyek és Urak! Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm, hogy a szlovén-magyar kapcsolatokról az évforduló tükrében ma szót ejthetek.

Szlovénia tavaly ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját, az idei pedig számos, az országaink között kötött együttműködési megállapodás 30. évfordulójának az éve. Magyarország és Szlovénia jószomszédi viszonya, kiemelten is értékes baráti kapcsolata a kölcsönös tiszteleten alapul, ami a két ország egyre erősödő és mind több eredményt érlelő politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatain túl a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar közösséggel való bánásmódban, térségeink fejlődésében is példaértékű.

Parlamenti szószólói munkám kezdetén egy felszólalásomban hangsúlyoztam, hogy a nemzetiségek a híd szerepét töltik be a két ország között; esetünkben ez még hangsúlyosabb. A kölcsönös megbecsülés és a másik nemzethez is tartozó, a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar közösség elismerése, támogatása  megmaradásának és fejlődésének érdekében  a más népek megbecsülésének fokmérője is és országaink politikájának tiszteletet parancsoló eleme.

A Szlovén Köztársasággal 1992. január 16-án kötött diplomáciai kapcsolatot Magyarország. Nagykövetségek nyíltak Budapesten és Ljubljanában, majd Szentgotthárdon, később pedig Lendván főkonzulátusok. 1992. szeptember 2-án  szintén 30 éve  Budapesten került sor a két ország szaktárcáinak miniszterei által a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség és a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség jogainak biztosításáról szóló első egyezmény aláírására, mely a két ország közötti oktatási, kulturális, tudományos együttműködési program konkrét elemeit gyűjti egybe. Megújított változatának aláírására 2022. február 21-én került sor, amikor is a két kormányfő, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, és Janez Janša, a Szlovén Köztársaság akkori miniszterelnöke, a Muravidék és a Rábavidék fejlesztését előirányzó közös alapról írt alá megállapodást. Magyarország és a Szlovén Köztársaság külügyminiszterei 30 évvel ezelőtt, 1992. november 6-án megkötötték és aláírták a kétoldalú kisebbségvédelmi keretegyezményt.

Az azóta eltelt idő, különösen az elmúlt évtized szlovén közösségünk számára jelentős fejlődést hozott: intézményeink létesültek, a meglévők nagy része megújult. Nemzetiségünk fejlődése a nyelvápolás és kultúra terén is biztató eredményeket tud felmutatni. Kiválóan működik az Országos Szlovén Önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzataink munkája színes és egyre tartalmasabb. A Magyarországi Szlovének Szövetsége 11 kulturális csoportot működtet, önálló fejlesztési ügynökséggel, Szlovén Kulturális és Információs Központtal és mintagazdasággal rendelkezik.

30 éve jelenik meg a Magyar Televízió képernyőin kéthetente szlovén adásunk. Több mint 30 éve önálló hetilapunk és szlovén rádiónk is van. Kerek öt esztendeje létrehívtuk az Országos Szlovén Önkormányzattal, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösséggel, Szentgotthárd és Lendva városával a MURABA európai területi társulást, melynek működése mára meghatározó. Egyre elmélyültebb politikai, kulturális és baráti kapcsolatot ápolunk a muravidéki magyar közösséggel, a határon átnyúló projektek száma is biztató. 30 éve nyílt meg az első határátkelő Felsőszölnökön, mely közvetlen átjárást biztosít családtagjainkhoz, barátainkhoz a szomszédos szlovéniai területekre.

A határmentiségből fakadó, negyven évig tartó szigorú elzártság keserű emlékei lassan kezdenek halványulni. Ma már inkább a fejlődésünkkel összefüggő évfordulókat ünnepeljük, és várjuk hazánktól és anyaországunktól, hogy álljon mellettünk a nyelvünk, kultúránk, szlovén voltunk megőrzését célzó törekvéseinkben, térségünk gazdasági fejlesztésében, vidékünk népességét megtartó intézkedéseinkben.

Kívánom önöknek, hogy reményteli, meghitt várakozásban legyen részük. Békét a szívekbe, békét az egész világnak! Hvala za vašo vljudno pozornost. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: A kormány nevében Soltész Miklós államtitkár úr reagál. Parancsoljon!

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Szószóló Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a magyar-szlovén kapcsolatok, akár ha a legfelsőbb politikai szintet nézzük, s kormányoktól függetlenül  legalábbis a szlovén kormányoktól is függetlenül  az elmúlt 12 évben nagyszerűen működtek, mint ahogy az egyének és a közösségek közötti kapcsolatok is ugyanígy. Ezt elmondhatjuk a rábavidéki szlovénok és a muravidéki magyarok tekintetében is. Köszönjük önöknek.

Mire terjed ki mindez, mit foglal magában? Ha a rábavidéki szlovénok életét nézzük, az elmúlt 12 évben hatalmas nagy változás történt, hiszen a szabad önkormányzatiság mellett a parlamenti jelenlét is megvalósult szószóló asszony személyében, óvodákat és iskolákat újítottunk fel, illetve építettünk, kulturális rendezvényeket támogattunk, helyszíneket építettünk, illetve hoztunk rendbe. Egyházi szempontból: templomok, útmenti keresztek újulhattak meg, s az oktatás és nevelés teljes körű támogatása valósult meg.

A felsorolás nyilván nem teljes, mint ahogy nem teljes a muravidéki magyarok támogatásával kapcsolatban sem, hiszen parlamenti jelenlétük Muravidéken, Szlovéniában Horváth Ferenc képviselő úr személyében nagyon fontos, mint az a sok-sok közös fejlesztés, építés, amely akár Lendván a kétnyelvű középiskolát célozta meg, Csentén és Gyertyánoson pedig új óvoda építését, bővítését, korai fejlesztőt építettünk Radamoson, s templomok felújítására is sor került. És ami mindenképp nagyon fontos, az a két kormány közötti, éveken átnyúló gazdasági együttműködés, mely a két területi egységet fogja egybe, pontosan azért, hogy a megmaradást szolgáljuk, hogy helyben segítsünk, és helyben maradjanak magyarok és szlovénok a szülőföldjükön.

Tehát elmondhatjuk, hogy a szlovénok is, a magyarok is anyaországuknak is és azoknak a nemzeteknek, ahol élnek, mindenképp fontos, hűséges és megbecsült állampolgárai. Ezért tenni kellett az elmúlt 12 év során, ezt nem adják ingyen, ez nem magától értetődő. Ez nem volt mindig így. Ön is, szószóló asszony, említette, hogy a 40 év elzártság a kommunizmus miatt hogyan szakított szét rokoni, baráti szálakat. De sajnos nemcsak a kommunizmus szakított szét nemzetet nemzettel, családot családdal, hanem minket száz évvel ezelőtt egy döntés is, és az a trianoni döntés bizony egy olyan helyzetet hozott, hogy azok a magyarok, akik a határon kívül élnek, nagyon nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt közel egy évszázadban, és ezeket a sebeket nekünk gyógyítani kellett az elmúlt évtizedben. Az a nagy gond és az a nagy baj, hogy mindezt nem vette mindenki komolyan, mert mi úgy gondoltuk, hogy akár a határon túl élő magyarok elismerése legalább olyan szintű kell legyen, mint amilyen a határon belüli nemzetiségek elismerése.

Ma, december 5-én a Gyurcsány Ferenc vezette baloldalnak a 2004. december 5-ei szégyenletes döntésére is emlékszünk, s azt kell mondanom, sajnos, hogy azóta sem kértek bocsánatot sem a felvidéki magyaroktól, sem a kárpátaljai magyaroktól, sem az erdélyi és partiumi magyaroktól, sem a délvidéki, muravidéki vagy őrvidéki magyaroktól, ellenben továbbra is ellenük tesznek és nyilatkoznak.

Erről a napról is meg kell emlékezzünk, mint ahogy egyébként megemlékeznek Székelyföldön is. Egy székely parasztbácsi például az egyik tehenét ápolja, gondozza, de azért, hogy ne felejtse el ezt a szégyenletes napot, Gyurcsánynak nevezte el. (Arató Gergely felnevet.  Zaj, hozzászólások a DK soraiból.) Van ilyen módja is a megemlékezésnek. De van olyan megemlékezés is…  már hallom, hogy fáj az igazság, fáj az a tény, amit ők tettek, hiszen közülük hárman is itt vannak a parlamentben, Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos és Szabó Timea, akik nem támogatták a kettős állampolgárságot. Itt vannak azok, akik mindig is ellenük szavaztak és tettek minden egyes lépés során, akár a kárpátaljai magyarok ellen, akár pedig bármelyik határon túli magyar ellen.

Ha mindezt összefoglaljuk, és azt nézzük, hogy kinek milyen a politikája, nekünk, ahogy említettem, kiemelten fontos a határon túli magyarság (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.), de ugyanúgy a magyar nemzetiségek, így a szlovénok is. Isten áldja önöket! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(14.50)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Hiszékeny Dezső jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.

HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bencze János, Jobbik; Földesi Gyula, Fidesz; Fazekas Sándor, Fidesz; Vinnai Győző, Fidesz; Arató Gergely, DK; Varju László, DK; Varga Zoltán, DK; Barkóczi Balázs, DK; Hegedüs Andrea, DK; Jakab Péter, független; Dócs Dávid, Mi Hazánk; Keresztes László Lóránt, LMP.

A holnapi napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kanász-Nagy Máté, LMP; Dúró Dóra, Mi Hazánk; Jámbor András Imre, Párbeszéd; Brenner Koloman, Jobbik; Szabó Szabolcs, Momentum; Vajda Zoltán, MSZP; Gy. Németh Erzsébet, DK; Szászfalvi László, KDNP; Németh Szilárd István, Fidesz.

A holnapi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt, LMP; Fazekas Sándor, Fidesz; Tuzson Bence, Fidesz; Z. Kárpát Dániel, Jobbik.

A szerdai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dudás Róbert, Jobbik; Bencze János, Jobbik; Sas Zoltán, Jobbik; Dúró Dóra, Mi Hazánk; Novák Előd, Mi Hazánk; Nyitrai Zsolt, Fidesz; Dócs Dávid, Mi Hazánk; Herczeg Tamás, Fidesz; Kállai Mária, Fidesz; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Ovádi Péter, Fidesz; Lukács László György, Jobbik; Balassa Péter, Jobbik.

Felszólalások:   43-46   47-52   53-56      Ülésnap adatai