A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 9. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Földi László és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek segítségemre.

Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai munkánkat.

Most soron következik „A Magyarország Kormánya és a San Marino Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1615. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Azbej Tristan úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: (Hangosítás nélkül.) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

ELNÖK: (Hangosítás nélkül.) Várjon még, államtitkár úr, mert úgy látom, hogy a hang önnél nincs bekapcsolva. Betette a kártyáját?

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: (Hangosítással.) Be, bent van.

ELNÖK: (Hangosítás nélkül.) Most már van hang. Akkor parancsoljon! Innen indul az óra.

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Még egyszer köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt álló törvényjavaslat új elemmel egészíti ki Magyarország és a San Marino Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok jogszabályi kereteit.

A kihirdetésre váró megállapodás célja a két ország közötti kétoldalú gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatok előmozdítása, valamint a beruházási környezet biztonságosabbá és kedvezőbbé tétele. A megállapodás azokra a beruházásokra vonatkozik, amiket a két ország beruházói egymás területén valósítanak meg. A megállapodás magyar szempontból tehát a San Marino Köztársaságban viszonossági alapon letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja.

A megállapodás kölcsönösséget biztosít, ami Magyarország részéről nem igényel jogszabályi módosítást, mivel jogszabályaink a hazai vállalkozásokkal azonos elbánást garantálnak a Magyarországon letelepülő külföldi beruházóknak és beruházásaiknak.

Magyarország Kormányának külgazdasági stratégiai célkitűzése a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, továbbá az ott megtermelt profit hazahozatala és a külföldi beruházók által kivitt nyereség közötti egyensúly megteremtése. Ezen stratégia megvalósításának alapjául szolgál többek között a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások létrehozása úgy, mint a Magyarország és San Marino Köztársaság közötti megállapodás.

A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések az Európai Unión belül a közös kereskedelempolitika részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai más országokkal akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is a szükséges nemzeti felhatalmazás mellett megadta jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és a San Marino Köztársaság közötti megállapodás esetében ez megtörtént, így az 2022. szeptember 21-én aláírásra került. A szerződés tehát az Európai Unió iránymutatása alapján és jóváhagyásával köttetett meg.

Tisztelt Ház! A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése a két ország beruházói számára a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek biztosítása. A beruházók számára különösen fontos az esetlegesen akár az állammal szemben felmerülő jogviták tisztességes és pártatlan rendezése. A megállapodásnak köszönhetően a magyar beruházók, illetve beruházásaik nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges vitás kérdések rendezése során.

A megállapodás megfelel a nemzetközi normák által kijelölt tartalmi követelményeknek. A megállapodás számos garanciális elemet tartalmaz a külföldön beruházó vállalkozások számára. Így többek között biztosított a hátrányos megkülönböztetéstől való védelem, valamint a legnagyobb kedvezmény elve és a nemzeti elbánás elve is.

A beruházásvédelmi megállapodások, így a jelen megállapodás is módot adnak a beruházó és az állam közötti viták rendezésére. Ez a rendelkezés jelenti a beruházók számára a legfőbb biztosítékot, ezért képezi részét minden beruházásvédelmi megállapodásnak. A megállapodás korszerű rendelkezései ugyanakkor megfelelő jogi keretek közé szorítják a külföldi beruházók perlési lehetőségét Magyarországgal szemben.

Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás megkötésétől azt várjuk, hogy a beruházók védelme révén segíteni fogja Magyarország és a San Marino Köztársaság közötti gazdasági és beruházási kapcsolatok fejlődését. Kérem a tisztelt képviselőket, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Pánczél Károly képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Végre csütörtök  mennyire vártuk ezt, hogy elkezdődhessen a csütörtöki ülésnap!

Tisztelt Országgyűlés! A világjárvány, valamint a szomszédunkban dúló orosz-ukrán konfliktus megmutatta, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetközi együttműködésre nagyobb szükség van, mint bármikor korábban, még ha jelen esetünkben egy miniállamról és Magyarország kapcsolatáról van szó, ez akkor is nagyon fontos dolog.

San Marino büszke a nemzeti identitására, a kulturális, történelmi és vallási örökségére  zárójelben mondanám el, hogy egy 1700 éves köztársaságról van szó , és San Marino nem is kívánja ezt feladni, valamint a nemzeti kisebbségek ügyére is érzékeny ország. Magyarországnak fontos kérdésekben szövetségesi kapcsolatot tudtunk velük kialakítani, és minél szorosabban működünk együtt San Marinóval, annál inkább profitál abból hazánk, Magyarország is.

Az együttműködésünk most ezzel a javaslattal új szakaszba léphet a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésével; különösen az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenység feltételeinek kedvezőbbé és biztonságosabbá tételével, valamint a beruházások ösztönzésével, ahogy az államtitkár úr expozéjában elhangzott.

Nagyon fontos, hogy a két ország beruházói biztosítottak legyenek abban, hogy a beruházásaik védelmét jelentő jogi elemek garanciát élveznek, ebből fakadóan a felek a megállapodás alapján jogvita esetén választottbíráskodás mellett rendezhetik nézeteltéréseiket tisztességes és pártatlan eljárásban, akár az állammal szemben is. Az ilyen és ehhez hasonló garanciák útján, azt gondolom, erősíteni tudjuk nemzetközi együttműködésünket, kapcsolatunkat San Marinóval, ami Magyarország számára is rendkívül kedvező lehet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra való tekintettel kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Gréczy Zsolt képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

(15.30)

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Annyit tennék hozzá, hogy a Demokratikus Koalíció számára kiemelten fontos, hogy nemzetközi kapcsolataink gyarapodjanak, és gazdaságilag is gyümölcsözők legyenek kölcsönös alapon, így természetesen Magyarország számára is.

Mindazonáltal, ha már itt egy diplomáciai lépésről vagy egy gazdasági lépésről van szó, annyit muszáj megjegyeznem, hogy az erősítené igazán Magyarország diplomáciai kapcsolatait, ha például a Fidesz képviselői nem neveznék korruptnak a német kancellárt, vagy például ha az Országgyűlés napirendjére venné a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügyét. Ez jelentősen javítaná Magyarország nemzetközi pozícióit.

Végül Pánczél Károly képviselőtársam szavaira is hadd reagáljak! Azt a kifejezést használta, hogy orosz-ukrán konfliktus. Ez a kifejezés 50-50 százalékban osztja el a felelősséget. Szeretném megjegyezni, hogy Oroszország megtámadott egy független államot, Ukrajnát. Így pontos, azt hiszem, ez a kifejezés. Az együttműködést San Marino Köztársasággal a Demokratikus Koalíció természetesen támogatja. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyitom a vitát. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Azbej Tristan államtitkár urat, hogy kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Nem kíván.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1619. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Vitézy Dávid államtitkár úrnak, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, akinek ez lesz itt a szűzbeszéde. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

VITÉZY DÁVID ipari és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A közlekedés a gazdaság alapvető fontosságú ágazata, hiszen állami és magánvállalkozások összetett hálózatát foglalja magában. Ez biztosítja az állampolgárok mobilitását, az áruk és a szolgáltatások könnyebb és gyorsabb áramlását. Ennek biztosítása érdekében szükséges folyamatosan nyomon követnünk a jogszabályi környezetet és megfelelően igazítanunk a változó életünkhöz. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja ez, egyrészt a vasúti, hajózási, közúti és légi közlekedési szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos jogszabályokon, másrészt a szükséges uniós jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése.

Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül a legfontosabb módosításokat ismertessem! A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt érintő jogszabályhelyek elsősorban jogalkalmazói pontosítást tartalmaznak. A közúti ellenőrzések során lehetővé kell azt tenni, hogy más tagállam területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által Magyarországra kiküldött munkavállalóként foglalkoztatott magyar járművezetők kiküldetési nyilatkozatainak ellenőrzését megtegyük, és ezen magyar állampolgárságú személyek Magyarországon kiküldött munkavállalónak minősüljenek a vonatkozó európai uniós jog alapján.

A légügyi szektort illetően a szükséges módosításokat a polgári légi közlekedés munkavállalóinak védelmi háttérellenőrzése kapcsán felmerült jogalkalmazási kérdések, továbbá a vonatkozó uniós jogszabályok megváltoztatása tette szükségessé. A védelmi háttérellenőrzés elsődleges célja a légi közlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzése és az iparág zavartalan működésének biztosítása.

Ennek keretében kiemelten fontos az, hogy a légiiparban ne foglalkoztassanak olyan személyeket, akikkel szemben törvényben meghatározott kockázati tényező, például terrorkockázat vagy egyéb kizárási körülmény állapítható meg. Alapvető követelmény, hogy a légi közlekedéssel összefüggésben kizárólag feddhetetlen személyeket foglalkoztassanak, akik nem jelentenek veszélyt a légi közlekedés biztonságára, Magyarország és az Európai Unió társadalmi és gazdasági stabilitására.

Mai felgyorsult világunkban a klímaváltozás fényében és egyáltalán a vasút szerepének átértékelődésével egyértelmű az, hogy a vasút nemcsak a múlt, hanem a jövő közlekedési eszköze is, mint a legfenntarthatóbb és leghatékonyabb földi közlekedési módé. Engedjék meg, hogy röviden megemlékezzek arról, hogy a holnapi napon lesz 145 éve, hogy megnyitották Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvarát, a Nyugati pályaudvart, amely a világ egyik legszebb, ha nem a legszebb pályaudvara.

A vasúti közlekedés azonban nemcsak a 145 éves múltjára, hanem a jövőjére is büszke lehet Magyarországon, hiszen számos vonalon a vasúti hálózat fejlesztése, a vasúti szolgáltatások jobbítása, javítása történik, és ennek látható az utasszámban is az eredménye. Annak örülhetünk, hogy a Balatonra például idén nyáron 3 millióan vették igénybe, 3 millió utazás során vették igénybe a vonatokat. Ez a rendszerváltás óta a legmagasabb ilyen érték.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása megteremti a határ menti államok nemzeti vasútbiztonsági hatóságaival kötendő együttműködési megállapodások megkötésének jogalapját és a törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség határidőben nem teljesítése esetére egy közigazgatási bírság kiszabásának lehetőségét. Ez szintén az uniós jogból átvezetett kötelezettség.

Pontosítjuk a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet befolyásmentes működésének, valamint a menetrendalapú infrastruktúra-fejlesztésekhez szükséges optimalizált kapacitásfelhasználási terv összeállításának jogszabályi feltételeit és a vasúti tevékenységek bejelentésének részletes szabályait, illetve a Vasúti Műszaki Bizottság hatásköreit is.

Megjelenik az optimális kapacitásfelhasználási terv, amely egy stratégiai új menetrendtervező eszköz. Az a célunk, hogy 5 évre, 10 évre, 15 évre előre szóló vasúti menetrendi koncepció legyen, és minden egyes infrastruktúra-fejlesztés a menetrendből, az elérni kívánt koncepcionális menetrendből legyen levezetve, ott és annyit építsünk, ami ahhoz szükséges, hogy a legjobb menetrendet tudjuk kínálni az utasoknak és az árufuvarozóknak, viszont olyan vágányokat ne építsünk, amire hosszú távon a menetrendből levezetve nincsen szükség.

Ugyanebben a szemléletben módosításra javasoljuk a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán hozott döntés alapján egy jelentős, a rendszerváltás óta talán az egyik legjelentősebb átalakítás indult el azáltal, hogy létrejön az országos közlekedésszervező, amely összehangolja a vasúti autóbuszos szolgáltatásokat, és az eddigi öt helyen ellátott feladatot egy helyre központosítva biztosítja azt, hogy az egész országban egységes autóbuszos és vasúti menetrend legyen teljesértékűen összehangolva, és teljes értékű, egységes tarifarendszer működjön, tehát mind a jegyek, mind a bérletek, a MÁV, a Volán, a GYSEV vagy a HÉV szolgáltatásaira egységesen legyenek igénybe vehetők.

A javaslat szerint a 2023. január 1-jétől létrejövő országos közlekedésszervező a megrendelői oldalon belép a már korábban létrejött személyszállítási közszolgáltatási szerződésekbe és a pályaműködtetési szerződésekbe, valamint a megrendelői együttműködési megállapodásokba. Jellemzően ilyenek az önkormányzatokkal jöttek létre, valamint feladata lesz a vasúti gördülő állománnyal kapcsolatban a megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosításával kapcsolatos intézkedések kidolgozása és megtétele, a vonatkozó uniós rendelettel összhangban.

Itt kiemelném azt, hogy a kormány döntése alapján Magyarország távolsági InterCity-flottájának a teljes cseréjéről döntött a kormány. Ennek a megvalósításához, egy új modell bevezetéséhez, hogy az ország minden tájára minden fontos InterCity-vonaton korszerű, klimatizált, kényelmes, új InterCity-vonatokkal utazhassunk néhány éven belül, szükség van erre a törvénymódosításra. Ezáltal új alapokra helyezzük az autóbuszos, vasúti regionális közösségi közlekedési közszolgáltatások szervezését. A kormány célja világos, az egész országban egységes rendszerben működtetni a helyközi autóbuszos és vasúti közszolgáltatásokat mind a tarifák, mind a menetrend, mind a szolgáltatás összes egyéb jellemzője szempontjából.

A törvénymódosítás ezenkívül biztosítja a taxizással összefüggésben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény és a GDPR előírásainak való megfelelést a szükséges adatrögzítésekkel összefüggésben, amelyeket a fuvarszervezőknek és egyéb taxis vállalkozásoknak kell elvégezni, illetve az országos közlekedésszervező munkavállalóira vonatkozóan kiterjeszti a vasúti menetkedvezmények rendszerét.

(15.40)

Végül egy fontos változás, hogy az úgynevezett EETS, azaz az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás szempontjából releváns jogszabály-módosításokat átvezetjük. Ez ugye, az alapvetően teherautók és egyéb útdíjfizetésre kötelezettek számára az összeurópai díjfizetési átjárhatóságot biztosítja, hogy egy több országon átnyúló fuvar esetén egyben tudják az útdíjukat kifizetni több tagállam felé egyszerre.

Mindezekre tekintettel kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, hogy támogassa a közlekedési törvények módosítását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Barcza Attila képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az expozéban is hallhatták, a tisztelt Ház asztalán fekvő egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja a vasúti, hajózási, közúti és légi közlekedés területén szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban.

A törvényjavaslat több törvény módosítását is tartalmazza, melyek közül néhányat vezérszónoki felszólalásomban szeretnék kiemelni. A közúti közlekedésről szóló törvénymódosítás része egy jogalkalmazói pontosítás, mely a kiküldött munkavállalóként foglalkoztatott magyar járművezetők és a kiküldetés szabályainak pontosítását célozza.

A javaslat szerint a jármű összeépítéséhez, átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság előzetes engedélye válik szükségessé. A közúti közlekedés tekintetében fontos megjegyezni, hogy 2010 óta a kormány kiemelt figyelmet fordít a magyar úthálózat fejlesztésére.

A 3200 milliárd forintos költségvetésű útprogram elindításakor a magyarországi települések fele és a lakosok közel háromnegyede esetében volt lehetőség valamelyik autópálya fél órán belüli elérésére. A vidéki nagyvárosok  ilyen például Sopron  és a kiemelt gazdasági térségek közötti gyorsabb és kényelmesebb eljutás megteremtése után az országos körgyűrűk kialakításának és megépítésének feladatát tűzte ki a kormány.

Tisztelt Ház! A légi közlekedésről szóló törvény módosításának célja a védelmi háttérellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezések pontosítása, illetve meghatározása a polgári légi közlekedés munkavállalóinak védelmi háttérellenőrzése során felmerült jogalkalmazási kérdések, továbbá a vonatkozó uniós jogszabályok megváltozására tekintettel, valamint a jogalkalmazás során felmerült egyéb jogalkalmazói pontosítások megtétele.

A vasúti közlekedésről szóló törvényben bevezetésre kerül a vizsgabiztos fogalma, pontosításra kerül a vasúti műszaki bizottság által kiadható ajánlások köre, valamint az álláskeresőkkel összefüggő költségtérítési szabályok is.

A vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet hosszú távú kapacitáshasználati tervet készít a menetrendalapú pályafejlesztés feltételeinek megteremtésére, és a tervet a hálózati üzletszabályzat részeként minden esetben nyilvánosságra hozza.

Fontos megemlíteni azt, hogy a vasútfejlesztés Magyarországon az elmúlt időszakban is nagy léptékben folytatódott. Magyarország központi költségvetése 2018-ban 93 milliárd forintot, 19-ben 98 milliárd forintot, 2020-ban 106 milliárd forintot, 2021-ben pedig már 127 milliárd forintot, 2022-ben a nehéz gazdasági helyzet ellenére 130 milliárd forintot fordít a hazai vasúti pályahálózat működtetésére és fejlesztésére.

2021-2022-ben műemléki igénnyel helyreállították a Budapest-Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét; erről már itt az expozéban is hallhattunk. A kormány 2022-ben az ukrán-magyar vasúti forgalom növekedése miatt 12,4 milliárd forintot biztosított a záhonyi térségi vágányhálózat felújítására.

2020-ban megkezdődött a Budapest-Déli és Budapest-Nyugati pályaudvarokat összekötő alagút előkészítése. A Duna-alagútnál azt vizsgálják, hogy milyen áron, milyen nyomvonalon, állomásokkal, mélységben és műszaki kialakítással lehet összekötni a Magyarország keleti és nyugati részéből és a főváros agglomerációjából érkező vasútvonalakat Budapest központja alatt, a kialakítással csaknem duplájára bővítve a budapesti vasúti hálózat mai kapacitását, így vizsgálják azt is, hogy ezáltal milyen hasznok érhetők el.

600 kilométer vasúti pályát korszerűsítettünk az elmúlt tíz esztendőben, ebből közel 336 kilométeren történt villamosítás. 2019-2023 között 474 kilométer vasútvonal felújítására és 165 kilométer vasútvonal villamosítására kerül sor. Az elmúlt évtizedben több szakaszon kiépült a központi forgalomirányító rendszer, emellett számos hidat, állomást, megállóhelyet újítottak fel.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében, a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Gréczy Zsolt képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó.

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden olyan kezdeményezést, ami európai uniós jogharmonizáció, azt a Demokratikus Koalíció örömmel veszi, és alapvetően támogatja.

Minden helyzetben azonban el kell mondanom azt is, hogy nem mindig van okunk az örömre, például abban az esetben sem, amikor az úthálózatról beszélünk, és néhány hónappal ezelőtt egyszer csak létrejött egy magáncég a miniszterelnök közvetlen környezetéhez tartozó néhány baráttal, amely átvette a magyar autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre, és egy alig pár hónappal ezelőtt alakult cég kapta ezt meg. Természetesen Mészáros Lőrinc és Szíjj László neve azért ebben elő kellett hogy forduljon. Összesen 1237 kilométer autópálya kezelésének feladatát, valamint a Magyar Közút 900 munkatársát vette át az állami Közútkezelőtől egy egypár hónappal ezelőtt alakult cég. Nyilván nem nehéz megtalálni az összefüggést abban sem, hogy ebben a brutális inflációs helyzetben azonnal sikerült megemelni az autópályák matricadíjait. Bármelyik matricáról beszélünk, jelentős áremelés történt ebben. Ezek a pénzek most már ezek szerint közvetlenül Orbán Viktor környezetéhez folynak be.

Ugyanakkor azt is szeretném megjegyezni, és ezt nem árt, ha az Országgyűlés jegyzőkönyve is rögzíti, ennek az autópálya-hálózatnak a döntő többségét a Gyurcsány-kormány alatt építették, és örülök, hogy ezzel is sikerült gazdagítanunk Magyarországot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Hollik István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Volt egy olyan sejtésem, hogy a baloldal képviselői nem fognak tudni ellenállni a kísértésnek, és olyan megjegyzéseket fűznek a törvényjavaslathoz, aminek az égegyadta világon semmi köze nincs az előttünk fekvő javaslathoz. De a tegnap éjszakai, ma hajnali törvényjavaslat vitájában láthattunk már ilyet, úgyhogy ebben semmi meglepetés nincsen.

És azt gondolom, hogy államtitkár úr az expozéjában minden lényeges pontot érintett a törvényjavaslattal kapcsolatban, amit kiegészített Barcza Attila képviselőtársam, úgyhogy mindannyiunk idejének megtakarítása érdekében én csak annyit szeretnék mondani, hogy a KDNP frakciója támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Bencze János képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BENCZE JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Igyekeztünk szakmai szempontból kezelni a javaslatot, és látjuk benne a szakmai munkát, ami ténylegesen megtörtént, ám kiemelném azt, hogy elméleti koncepcióként vagyunk képesek csak kezelni az egészet, ugyanis amíg a magyar úthálózat ilyen szintű gyalázatos állapotban van, addig magyar közlekedésről vagy közútiról ne nagyon beszéljünk. De reménykedünk, hogy jobb lesz, és figyelmükbe ajánlanám akár az 52-es főutat, ahol szintén fideszes országgyűlési képviselő van, vagy akár a magyar mellékúthálózatot, és ajánlom mindenkinek a bejárását. És ha bejárják, meg fogják látni, hogy miért elméleti a koncepció.

A másik oka az, hogy nagyon sok fejlesztést, közúti fejlesztést, amit nagyon-nagyon sajnálunk, a magyarországi megélhetési válságra és úgymond gazdasági katasztrófára való tekintettel lehúztak a fejlesztések közül. Nagyon remélem, hogy belátható időn belül megvalósulnak, mert csak akkor lehet egy normális, jó közlekedési koncepciót megvalósítani, aminek le lettek fektetve az alapjai, ha van hozzá úthálózatunk és vasúthálózatunk.

(15.50)

És akkor jöjjenek az anyagból azok a szakmai részek, amiket átnéztünk, megpróbáltunk kiemelni, és úgy gondoltuk, hogy szóra érdemesek ebben az időszakban! Valami kimondottan örömmel tölt el, és kimondottan örömmel tölti el a magyar veterános társadalmat, ahova én is tartozom: ez a 4. §, ami megkönnyíti a muzeális jelentőségű járműveknél a forgalomba helyezést vagy akár az újraépítést. Ezt szeretném megköszönni az egész magyar veterános és hobbijárműves társadalom nevében. Ez egy igen komoly szakmai segítség, és ebből is látjuk, hogy szakemberek is dolgoztak az anyagon.

Ám vannak olyan pontok, amiket nem tudunk elfogadni, és itt megemlíteném a 29. §-t. Ez kimondottan a vasúti közlekedésről és az itt történő eljárási és felügyeleti díjakról szól. Itt találtunk olyan összegeket, amik 2,5-szeresére emelkedtek, ezt nem tudjuk elfogadni, ugyanis a Jobbik koncepciójában a vasúti közlekedés kiemelt helyet foglal el, és mint a modern európai szállítmányozás egyik fő ütőerének képzeljük el, ahol nagy tömegű áru hathatósan mozgatható, akár, ahogy a jelen is mutatja, magán-vasúttársaságok bevonásával, de főként állami szerepvállalással.

Tehát a 29. § az egyik, amit nem tudunk elfogadni, a másik pedig a 35-ös. Megmondom becsülettel, ezt egyszerűen nem tudtuk hova tenni. Értjük mi, hogy uniós jogharmonizáció, értjük, hogy be kell vonni a magánszférát sok helyre, de mi azt olvastuk ki belőle, hogy azokat a szolgáltatásokat, amiket nem feltétlenül az állami Volánbusz nyerne el, és az összes régióban üzemeltetnének dolgokat, itt például a Volánbusz telephelyeit kötelezően meg kellene venni  a pályázatban kiírva  az adott társaságnak. Tehát ezt mi úgy értékeljük, hogy ez magát a tisztességes versenyhelyzetet csorbítja, ezért nem tudjuk elfogadni.

És ezt a komoly versenykorlátozást egyébként egy szaftos brüsszelezéssel is zárhatnám, hogy ne Soros legyen megint, mert nem akarom azzal zárni, tehát mind a kettőt, a 29-est és a 35-öst is megfontolásra javasolnám, hogy tárgyaljuk újra, beszéljük át, akár vegyük ki, akár módosítsuk. A többivel nagyrészt egyet tudunk érteni. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most megnyitom a vitát. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki a vitában felszólalni. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, Vitézy Dávid államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

VITÉZY DÁVID technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm minden frakciónak, amelyik támogatta a törvényjavaslatban szereplő javaslatokat. Az elhangzottakra csak nagyon röviden reagálnék.

Egyrészről Gréczy képviselő urat biztosíthatom arról, hogy az összes autópályadíj- és útdíjbevétel a központi költségvetés bevétele Magyarországon; ez így van, és ebben semmilyen változás nem történt. Az autópálya-hálózat fejlesztése pedig a kormánynak továbbra is célja az elfogadott úthálózat-fejlesztési tervek szerint. Ebben egy nagyon jelentős eredményt sikerült az elmúlt 12 évben elérni azáltal, hogy a megyeszékhelyek kétszer kétsávos kapcsolatát és a körgyűrűs elemek bezárása érdekében számos elemet sikerült megvalósítani, de mivel még mindig vannak hálózati hiányok, ennek a munkának a folytatása szükséges.

Bencze képviselő úr felvetéseire: a felügyeleti díjak alapvetően azt szolgálják, hogy a vasúti hatóság munkatársai  akik nagyon sokszor helyszíni ellenőrzéseket kell hogy végezzenek, a munkájukkal összefüggésben jelentős költségtételek is felmerülhetnek, és ők biztosítják azt, hogy a vasútbiztonság mindig biztosított legyen  munkavégzésének a fedezete meglegyen. Ilyen felügyeleti díjakat állampolgárok közvetlenül sosem fizetnek, ez a vasúti társaságok által megfizetendő díj; 2013 óta ezek nem változtak, ezért szükséges ezeknek a módosítása.

A másik esetben pedig éppen a tisztességes versenyt szolgálja az, hogy amikor a Volánbusz által ellátott szolgáltatásoknak az uniós rendeletekből és a hazai jogszabályokból következően a kötelező versenyeztetését megtesszük, akkor a telephelyekhez és a buszállomásokhoz való egyenlő hozzáférést biztosítjuk. Ez garantálja azt, hogy az ilyen típusú eljárások megfeleljenek az európai uniós és a hazai jogszabályoknak. Köszönöm szépen a jogszabályjavaslat támogatását mindenkinek. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik „A 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről” szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1611. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A napirenden lévő törvénymódosítás célja a következő világkiállítás, illetve hazánk részvétele ezen a rendezvényen.

A világkiállítás Japánban, Oszakában kerül megrendezésre 2025 áprilisa és októbere között. Jelentőségét jól jelzi, hogy a kiállítás fél éve alatt 30 millió látogatót várnak 150 ország és 25 nemzetközi szervezet részvétele mellett. Hazánk világkiállításon való jelenlétével erősíthetjük a magyar országképet; erősíthetjük gazdasági kapcsolatainkat, és arra is jó lehetőség, hogy bemutassuk kulturális értékeinket.

A törvényjavaslat hatálya kiterjed a beruházások lebonyolítására, a szolgáltatások megrendelésére és a beruházással összefüggő beszerzésekre. Az előterjesztés a kormány szándéka szerint hozzájárul ahhoz, hogy a beruházások határidőben, magas színvonalon, a szervező által meghatározott egyedi követelményeknek maradéktalanul megfelelve megvalósulhassanak a helyi viszonyokhoz igazodva.

A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a világkiállításon való megjelenés előnyös az országnak, és a megkötendő szerződések halasztást nem tűrő szerződéseknek minősülnek. Ezzel kapcsolatban fontos körülmény, hogy az előkészítő munkálatok szempontjából a világkiállításig hátralévő két és fél év egy ilyen nagyságrendű rendezvény esetében rövid időnek minősül.

Az előterjesztés lényeges pontja, hogy a világkiállítás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban és vámigazgatási eljárásokban az ügyintézési határidő 10 nap, a szakhatósági eljárás esetében 5 nap. A törvényjavaslat alapján a magyar részvétellel kapcsolatos feladatok irányítója és lebonyolítója a Magyar Turisztikai Ügynökség, ekként az ügynökség vagy a kormány rendeletében kijelölt egyéb szervezet a lebonyolítandó közbeszerzési eljárások ügyében jogosult rendkívüli sürgősséggel alapított, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni a közbeszerzési törvény meghatározott pontja szerint. Biztos vagyok benne, hogy a szervezőstáb olyan munkát végez majd, amely alapján a mostani kisebb-nagyobb viták ellenére mindenki büszke lehet majd a magyar kiállításra és jelenlétre, függetlenül attól, hogy a patkó melyik oldalán ül.

Tisztelt Ház! Nem a tárgyhoz tartozik, de szeretnék külön köszönetet mondani az Országgyűlés munkatársainak, a gyorsíróknak és az ülés lebonyolításáért felelős munkatársaknak; az ellenzéki obstrukció miatt tegnap reggel óta folyamatosan teljesítenek szolgálatot és helytállnak. Nem tudom, hogy az obstrukciót kezdeményező ellenzéki képviselők ezt megtettéke, de én mindenképpen szeretnék köszönetet mondani érte. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Barcza Attila képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő 2025. évi oszakai világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésről szóló törvényjavaslat célja a gazdaság és a turizmus élénkítése, valamint a magyar honosságú gazdasági társaságok nemzetközi piacra juttatásának elősegítése céljából a 2025. évi oszakai világkiállításon történő magyar megjelenéshez szükséges nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes pavilon létrehozása, valamint Magyarországnak a világkiállításon történő sikeres megjelenéséhez szükséges szervezési feladatok megvalósítása, tehát ez egy kiemelten fontos terület.

A 2025. évi világkiállításon történő magyar megjelenéshez kiemelten fontos közérdek fűződik, amelynek érvényesülése érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő szerződésnek minősülnek, és a világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat e rendelkezések megvalósításához nyújt információkat, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a világkiállítás megnyitásáig még hátralévő két és fél év kifejezetten rövid időt jelent ennek teljes körű előkészítésére.

(16.00)

Tisztelt Ház! Az ötévente megrendezésre kerülő világkiállítás a világ leglátogatottabb, nem sportjellegű rendezvénye. A világkiállításra Oszakában kerül sor, és ahogy az expozéban hallhattuk, 30 millió látogatót várnak 150 ország részvételével. Hazánk részvétele a kiállításon egy egyedülálló lehetőség, diplomáciai, gazdasági és turisztikai szempontból is. Általános célunk mindenképpen a japán-magyar diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok ápolása és ezek fejlesztése, valamint újabb gazdasági együttműködések elősegítése, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és az országimázs erősítése.

Ezen célokon túl a jövőben Magyarország nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a világkiállításokban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázására. A magyar megjelenés a világkiállításon egyedülálló és kiemelt lehetőséget biztosít a hazai innovatív kis- és középvállalkozások nemzetközi terjeszkedése szempontjából. A kiállításon induló üzleti partnerségek segítségével lehetőség nyílik a magyar állam gazdasági kapcsolatainak regionális erősítésére, a magyar vállalatok termékeinek és szolgáltatásainak széles körű bemutatására, és ezzel az egyes iparágak exportteljesítményének növelésére, valamint a befektetői hajlandóság fokozására. A részvétel elősegíti Magyarország turisztikai és gazdasági pozícióinak megerősítését a kelet-ázsiai régióban, illetve globális szinten egyaránt. Japán egy kapuként szolgál az ázsiai piacokhoz, így Kínához és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége régióhoz is. Ezek jelentősége kiemelt, hiszen a világ leggyorsabban növekvő gazdaságairól beszélhetünk.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikere nemzeti érdek, amelyet a rendelkezésre álló szabályozási eszközökkel is elő kell segíteni a kapcsolódó szervezési, beruházási és lebonyolítási feladatok megvalósításának támogatásával. Magyarország méltó megjelenése érdekében ezt el kell fogadnunk.

A törvény a világkiállításon történő magyar részvétellel összefüggésben biztosítja, hogy a világkiállításon történő részvételhez szükséges beruházások határidőben, magas színvonalon, a szervező által meghatározott sajátos és egyedi követelményeknek maradéktalanul megfelelve, a speciális helyi viszonyokhoz igazodva, meg tudjanak valósulni. A világkiállítás területén egy olyan pavilon kivitelezése szükséges, amely a világkiállítás helyszínén méltóképpen reprezentálja hazánk kulturális és történelmi értékeit.

Mindezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Üdvözlök mindenkit a teremben. Megadom a szót Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az, hogy Magyarország megjelenjen méltó módon egy világkiállításon, az természetesen minden magyar számára fontos. Az oszakai világkiállítás is ebből a szempontból lehet kiemelt jelentőségű.

Ugyanakkor muszáj megjegyeznem, hogy nehezen felejtjük el mindazt, ami a milánói világkiállítás kapcsán történt. Például egy időre lefoglalták a magyar pavilont az olasz hatóságok, mert a magyar fél nem fizette ki az olasz partnerét. Utána folytatódott mindenféle büntető feljelentésekkel Magyarországon, és a Sámándobnak nevezett rész pedig összevissza hurcoltatott itt az országban. Kiderült, hogy a felállítása még többe kerülne, mint az eredeti létrehozása. Szállították Szombathelyre, aztán Karcagra, és mindenhol újabb és újabb százmilliókba került volna a magyar adófizetőknek. Sőt, volt olyan helyzet, Karcagon fordult elő, hogy amikor egy újságíró megkérdezte a polgármestert, hogy jó, jó, de mi történik itt, akkor egész egyszerűen bezárta a vécébe ezt a bizonyos újságírót. Erről a sajtó akkor be is számolt.

Tehát azt gondolom, hogy Magyarország hírneve ennél többet ér mindannyiunk számára. Az oszakai világkiállítás legyen a magyar kultúra, a magyar történelem bemutatásának méltó helyszíne, de lehetőleg korrupció, lopás és botrányok nélkül. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Hollik Istvánnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Alapvetően két oka van annak, hogy támogatjuk, hogy az oszakai világkiállításon Magyarország képviselje magát.

Egyrészt azért, mert ennek Magyarországon nagy hagyománya van, hiszen hazánk 1855 óta rendszeresen részt vesz a világkiállításokon, bár akkor még a Monarchia részeként, de később önálló, független államként. A másik ok pedig az, hogy mi minden olyan kezdeményezést fontosnak és támogatandónak tartunk, amely erősíti a nemzeti büszkeséget. Úgy gondoljuk, hogy nemzeti büszkeség nélkül nem lehet sikeres egy ország. Ugyanis, ha van nemzeti büszkeség, akkor az előbb vagy utóbb minden magyar emberből egyéni szinten felelősségtudatot fog kiváltani a hazája iránt. Ha valaki felelősséget érez a hazája iránt és így végzi a munkáját, akkor abból előbb vagy utóbb teljesítmény lesz, és ahol teljesítmény és munka van, ott pedig előbb-utóbb siker is lesz. Tehát siker elképzelhetetlen nemzeti önbecsülés és nemzeti büszkeség nélkül. Meg vagyunk győződve arról, hogy egy ilyen világkiállításon való megnyilvánulás, megjelenés erősíti a nemzeti büszkeséget. Úgyhogy ezen okból kifolyólag támogatjuk az előterjesztést is és a világkiállításon való részvételt is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Balassa Péternek, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársak! Kicsit hosszabb lenne a felszólalásom, és néhány módosító javaslatot tennék majd az oszakai világkiállítással kapcsolatban.

Ha megengedik, tisztelt képviselőtársak, én egy Csányi Vilmos-idézettel kezdeném. „Minden kultúra összetartóereje, hogy tagjai megegyeznek a közös értékekben.” A világkiállítás egy rendkívüli esemény, ahol minden ország képviseltetheti magát, így hazánknak is egy nagyon jó alkalom arra, hogy bemutassa történelmét, kultúráját és értékeit. Valamiért azonban, amikor ilyen látványos és nagyszabású eseményről van szó, a magyar emberek többségének a pénzek lenyúlása, magánérdekek előtérbe helyezése, a valódi országimázzsal szemben átláthatatlanság és szakmaiatlanság jut eszébe. Nem véletlenül.

Nem kell messzire menni, gondoljunk csak a 2015-ös milánói világkiállítás botrányos megjelenésére, amely ellen a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara is hangot adott: giccsbe hajló építészeti paródia képviseli Magyarországot nemzetközi színtéren. Vagy ugyanezen világkiállítás kapcsán a Sámándob kérdése is bonyodalmat okozott, amikor is Hende Csaba Szombathelyen letette az alapkövet, mondván, hogy ott kerül végső elhelyezésre, majd végül Fazekas Sándor volt vidékfejlesztési miniszter szűkebb hazájában kívánták újjáépíteni a magyar pavilont. Megjegyzem, ez a beruházás is késett, hiszen a város csak idén februárban kapta meg az ehhez szükséges állami támogatást.

De hagyjuk is a régmúltat, mert a dubaji világkiállításon való részvétel sem volt éppen mentes a szokásos NER-eljárásoktól. Gondolok itt mindenekelőtt például arra, hogy a dubaji magyar pavilon tervezését, felépítését, majd elbontását nem akárkire bízták, hanem egy meglehetősen ismert Fidesz-közeli vállalkozásra, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft.-re, a szerződés értéke nem kevesebb, mint 10,6 milliárd forint volt. A költségek csak egyre-egyre nőttek, míg a dubaji magyar pavilon végül több mint 11 milliárd forintba került.

Tekintve, hogy a javaslat szerint a lebonyolítás kormányzati felelőse ezúttal is a Magyar Turisztikai Ügynökség lesz, minimum kétségeink vannak afelől, hogy ezúttal másként lesz. Már csak azért is, mert a projekttel kapcsolatos tematikával, koncepciós rajzokkal és koncepciós kiviteli tervekkel összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő jogosult a rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. Ez nyilván nagyobb lehetőséget kínál a pénzek elsumákolására. Ezért módosító javaslatot nyújtottam be annak érdekében, hogy a projekttel kapcsolatos közbeszerzési eljárások kizárólag nyílt eljárással történhessenek, ettől eltérni csak rendkívüli indokolt, egyedi esetekben, kizárólag a Miniszterelnökséget vezető miniszter engedélyével lehessen.

Láthatjuk tehát, hogy a Fidesz-kormányzat eddig nem a legjobban szervezte meg a világkiállításokon való részvételt. Ahogy 2019-ben a dubaji világkiállítás kapcsán, úgy most is biankó csekket kérnek a támogatáshoz is. A főbb kérdéseket, ahogy a Fidesz-kormány alatt lenni szokott, kormányrendeletben, egyéni határozatban fogják eldönteni, kihagyva belőle az Országgyűlést, a szakmai szervezeteket, és ami a legszomorúbb, a magyar társadalmat is. Semmit nem tudunk a tervekről, az építés fontosabb paramétereiről, de még a kulcskérdésről, a költségvetésről sem. Tisztában vagyok vele, hogy a mai világban nehéz előre tervezni és költségeket tervezni három évre, de arra kérem a kormányzatot, hogy legyen egy plafon, amelyhez tartsák magukat, illetve biztosítsák az átláthatóságot.

(16.10)

Mivel a korábbi lebonyolítás sok más állami projekttel szemben alapjaiban rengette meg a közélet tisztaságába vetett bizalmat, azt javaslom, hogy egyúttal a Magyar Turisztikai Ügynökség a honlapján nyisson egy önálló felületet, ahol a közvélemény előtt időrendi sorrendben valamennyi, egymillió forint feletti szerződésmegrendelést a szerződő felek bemutatása mellett, a beszerzés tárgyának, idejének és ellenértékének megjelölésével, a gazdasági társaságok tényleges természetes tulajdonának megnevezésével együtt már a projekt lebonyolítása során is, alatt is folyamatosan mutassa be. (Dömötör Csaba Hollik Istvánnal beszélget.)

Egy világméretű eseményen megjelenni, azt megszervezni nem kis feladat és nem kis felelősség, ezzel tisztában vagyunk, ám 2025-ben… Megköszönném a figyelmet, államtitkár úr! Köszönöm. 2025-ben ez különösen igaz lesz, hiszen az államalapítás 1025. évfordulójához érkezünk. Érezzük, tisztelt képviselőtársaim, hogy itt nagy a tétje a tematikának, a látványnak, hogy az egész világ láthassa, mit jelent ez számunkra.

Ezért azt indítványozom, hogy a megjelenés koncepcióját bízzuk a magyar emberekre, írjanak ki pályázatot, amelyet szakmai zsűri bíráljon el, és a pályázat nyertese részesüljön támogatásban. Különösen előremutatónak tartanám, ha általános és középiskolások, valamint felsőoktatási tanulók vehetnének részt ebben a projektben, hiszen az ő elképzeléseik, terveik alapjaiban határozzák meg hazánk jövőjét  így az egész világ megismerheti a magyarságot , a pályázaton nyert pénzt pedig kirándulásra, ismeretterjesztésre, fejlesztési és informatikai eszközökre költhessék.

Jogos igény lenne tehát, hogy ilyen eseményeknél átláthatóan terveznénk mind a kivitelezés módjával, mind a munkálatok szervezésével, mind a közpénzek elköltésével kapcsolatban. Az is elvárható lenne, hogy a közvéleményt, valamint az Országgyűlést is folyamatosan tájékoztassák a folyamatokról, a költségekről, bevonva a szakmát és a társadalmat is, azt a társadalmat, amelyet képviselni fognak 2025-ben, Japánban.

Bízom benne, hogy javaslataimat elfogadják, és egy sikeres és eredményes eseménynek nézhetünk elébe. Ezeréves állam, büszke magyarság mutatkozzék meg Oszakában! Köszönöm a szót, köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalások következnek, de senki nem jelentkezett. További képviselői felszólalásra jelentkezést nem látok.

Kérdezem, hogy kíváne bárki hozzászólni. (Dömötör Csaba jelzésre:) Államtitkár úr jelezte, parancsoljon!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Csak nagyon röviden, tisztelt elnök úr. Köszönöm a szót. A törvények világosan rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy mely kiadásokat kell nyilvánosságra hozni, milyen rendben, milyen formában, és a kormány ennek rendszeresen eleget tesz; ennek elsődleges színtere a kormány hivatalos oldala. A javaslatokat tudomásul vettük, a szakbizottsági szakaszban értelemszerűen majd lesz arra lehetőség, hogy ezt részleteiben is megtárgyalják a képviselő hölgyek és urak.

Egyetlenegy dologra azért hadd hívjam fel a figyelmet, ha már a múltbeli világkiállítások tapasztalatait fontosnak tartják: a magyar pavilont a legutóbbi világkiállításon 1 millió 88 ezer látogató kereste fel a világ 194 országából; 103 magyar cég tudott bemutatkozni ezen a dubaji expón, és 28 magyarországi intézmény is látogatást tett a pavilonban úgy, hogy kétoldalú tárgyalásokat tudott folytatni. Tehát ez a két szám önmagában is bizonyítja, hogy jó színtere volt a magyar pavilon a magyar gazdasági, kulturális és turisztikai kapcsolatok erősítésének.

És hogy még egy dolgot mondjak: fontos eredmény az is, hogy a magyar pavilon ezüstérmet nyert el a Világkiállítások Nemzetközi Szövetségétől „a téma legjobb megjelenítése” kategóriában. Tehát arra kérném tisztelettel, hogy ha a tapasztalatokról beszélünk, akkor ezekre is térjen ki, vagy ha nem teszi, akkor mi majd megtesszük. Remélem, abban azért egyetértünk, hogy egy olyan kezdeményezésről van szó, amely jól szolgálja az ország érdekeit. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Az általános vitát lezártam, az előterjesztő képviseletében államtitkár úr most elmondta a gondolatait.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig volt lehetőség, tehát ezelőtt 14 perccel lezárult a módosító javaslatok benyújtásának határideje.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Sztojka Attila, a Fidesz képviseletében: „Magyar hősök” címmel. Megadom a szót öt percben. Parancsoljon, képviselő úr!

SZTOJKA ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Csak olyan népek, közösségek maradnak meg, élnek túl nehézségeket, amelyek összetartoznak. Csak azok érzik, hogy összetartoznak, akiknek van közös múltjuk, közösek az értékeik és a kultúrájuk, de legfőképpen a példaképeik és a hőseik.

Amikor a cigányságról esik szó, a legtöbb embernek a romák gazdag kultúrája jut az eszébe, helyesen, ugyanakkor kevés szó esik azokról a hétköznapi hősökről, cigány hősökről, akik nap mint nap azért dolgoznak és dolgoztak, hogy ennek az országnak, ennek a nemzetnek a gyarapodása megvalósulhasson. Nekünk az a feladatunk, hogy láttassuk ezeknek az embereknek a munkáját, olykor emlékezzünk és emlékeztessük az embereket arra, hogy a mi hőseink az alapértékeket ápolták, és ezekre az alapértékekre építették a jövőnket is.

Amikor a Terror Háza Múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal közösen vándorkiállítást indítottunk „Együtt, szabadon  Magyar cigány hősök” címmel, az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit kívántuk bemutatni országszerte. Ez a tárlat látható volt az ország minden részén, falvakban, kisvárosokban, de megfordult megyeszékhelyeken is. Az ország 25 településén az elmúlt fél évben több tízezer ember látta, akik számára mára egyértelművé vált az, hogy a cigányság és a magyarság hosszú évek óta közös sorson osztozik. Tehetségükkel, akaratukkal, munkájukkal és ha kell, az életükkel is szolgálják a hazát, hiszen összeköti őket a közösségük iránt érzett felelősségtudatuk és a tenni akarásuk.

Puczi Béla, az 1990-es marosvásárhelyi fekete március hőse, Cziffra György zongoraművész, Szakcsi Lakatos Béla zeneszerző, Choli Daróczi József költő-műfordító vagy Szentandrássy István és Péli Tamás festőművészek  csak hogy a teljesség igénye nélkül említsünk néhány nevet azok közül, akik példaként szolgálnak a jövő nemzedékének, és akiknek a munkásságát és értékteremtését is ily módon is kötelességünk továbbvinni.

Amikor megnézzük ezt a tárlatot, megállunk egy-egy tabló előtt, és elolvassuk azt a néhány mondatot, azokat a rövid üzeneteket, amelyek megjelennek rajtuk, akkor rájövünk arra, hogy egy dolog mindegyikben közös: dacára a nehézségeknek és a kudarcoknak, mindegyikük szívvel-lélekkel művelte tevékenységét, és ez a szív és ez a lélek munkálkodott azokban az emberekben is, akik megalkották ezt a kiállítást, mert szív és lélek nélkül nem működik semmi.

Tisztelt Országgyűlés! Több mint 30 évvel a rendszerváltás után végre kimondhatjuk: sokkal több hősünk van, mint akiket példaként eddig felemlítettünk. Ebben az országban évtizedeken keresztül a cigányság meg volt fosztva a magyarság kifejezőeszközétől. Amikor 2010-ben egy teljesen más utat választottunk, együtt, összefogva ez az ország egy soha nem látott egységet teremtett, ma már nem kell a romáknak választaniuk az identitások között. A romaságuk a magyarságukhoz hozzáadott érték, és ez a kultúrában is megmutatkozik. Az ilyen kezdeményezések, mint az „Együtt, szabadon” kiállítás, teszik egyértelművé mindenki számára, hogy a cigányság kulturális gazdagsága a magyar kultúra egyetemes részét képezi. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most pedig napirend utáni felszólalásra megadom a szót Bencze Jánosnak, a Jobbik képviselőcsoportjából: „Mit adtak nekünk…” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

(16.20)

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az idézet egy klasszikus filmből származik, ahol összeül egy csapat, ők is politizálnak egyfajta módon, és felteszik a kérdést: mit adtak nekünk a rómaiak? Egyszerűen lázadásképp megpróbálnak negatív dolgokat előhozni, hogy mit adtak nekünk a rómaiak, és semmire sem jutnak a végén. A mai magyar valóságról ez nem mondható el. Ha feltenném a kérdést az átlag magyar polgárnak akár vidéken, akár városban, hogy mit adott nekünk a Fidesz a 12 évében, igen sok negatívumot föl tudnánk sorolni, aminek az esszenciája az idei évben jelent meg nálunk.

Mikről is beszélek? A propagandával szemben a magyar úthálózat, amiről az imént is szó volt, katasztrofális állapotú. A-ból B-be eljutni, főleg a vidéki úthálózaton, egy katasztrófatúra, terepjárót igényel, máshol erre a Budapest-Bamako ralit szervezik. Tehát a Fidesz az elmúlt 12 év alatt adott az úthálózatra propagandát és egy katasztrofális úthálózatot, említettem az 52-es főutat, de mondhatnám a Fürged-Tamási összekötő utat, számtalan vidéki mellékutat Simontornyától Sárszentlőrincig. Gyakorlati tapasztalat, ajánlom a képviselőtársaimnak, akik ebben a térségben képviselősködnek, a kormány részéről, hogy haladjanak rajta végig.

Mit adtak a családoknak? Megélhetési válságot, gazdasági válságot, mert ami most van, az az elmúlt 12 évnek az eredménye. Ma egy magyar család, ha csak kimegy tankolni, találkozik egy olyan korlátozással, ami 50 literben maximálja az üzemanyagot. Ezt még túlélik. Elmegy a boltba, venne hatósági áras cukrot, hatósági áras lisztet, vagy korlátozott mennyiségben kap, vagy semennyit nem kap. Tehát a valóság: valódi segítség helyett ismét propagandát kaptak a családok. Nem is beszélve arról, hogy ezek a családok gyereket nevelnek, iskoláztatják őket, és hó végén arra számolják a pénzt a propagandával szemben, hogy mire jut még.

Mit adtak az időseknek? Mit adott a Fidesz az időseknek? Segített nekik, ezt el tudom árulni: könnyebb hazacipelni a bevásárlókosarat, ugyanis az eszméletlen infláció következtében, ami Magyarországot sújtja, a mai magyar nyugdíjakból nagyon meg kell gondolni, hogy mit vesznek. Számtalan idős polgártárs panaszkodott nekem a vidéket járva, de városokat is járva, hogy a hónap utolsó hetében megélhetési problémái vannak. Lehet itt sorolni, hogy mit adtak, megélhetési problémát adtak az időseknek, ugyanis a legolcsóbb élelmiszereket tudják megvásárolni a családosokkal együtt, és ezekből kell hogy kihúzzák a hó végéig. Tehát köszönik szépen, propagandát kaptak.

Nézhetjük végig még számtalan helyen úgymond Magyarországot, bárhova nyúlunk, bárhova megyünk, mindenhol a propaganda nyomait látjuk és egy nyomorba hajló magyar társadalmat. Ha itt ülnének velem szemben, biztos kapnám a válaszokat, ha lenne válasz, hogy ez háborús infláció, hogy Brüsszel miatt van, a brüsszeli szankciók miatt van, a brüsszeli szankciók rosszak, a háború rossz. Mindegyiket elismerem, hogy rossz. Ha Magyarországot nem a Fidesz elszúrt gazdaságpolitikája tenné tönkre, akkor azt tudnám mondani, hogy igaz.

Ugyanis, aki szétnéz vidéken, aki nyitott szemmel jár, ezek a szankciók, ez az infláció, a nyomor érdekes módon a fideszes strómanokat, a fideszes oligarchákat, a párthű kiszolgálóit egyáltalán nem sújtják. Bárki jár nyitott szemmel, ajánlom neki, nézzen körül. Élik a megszokott életüket és igazgatják az országot, igazgatják a saját dolgaikat, nevezzük úgy, szervezik a NER korrupcióját, és ők jól élnek belőle. Felhívnám minden vidéki választópolgár figyelmét, hogy igenis, nézzen körül, nyissa ki a szemét, mert csak akkor lenne valódi háborús infláció, akkor lenne csak szankciós infláció, ha mindenkit egyformán sújtana, ha a strómanokat is sújtaná, de ahogy mondtam, őket nem sújtja.

Úgyhogy arra kérek mindenkit, hogy járjon nyitott szemmel, nézzen körül, és tapasztalja meg saját maga a valóságot. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend utáni felszólalások végére értünk. Tegnap 9-kor kezdtük, 31 és fél óra, köszönöm mindenkinek a munkáját, hisz tényleg gyakran emberfeletti volt. Önök nélkül, akik segítik a munkánkat, ezt nem tudtuk volna rendesen megcsinálni.

Az Országgyűlés a munkáját jövő héten szerdán, 11 órakor folytatja üléssel. Az ülésnapot ezennel bezárom. Köszönöm szépen.