Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Az általános vitát lezártam, az előterjesztő képviseletében államtitkár úr most elmondta a gondolatait.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig volt lehetőség, tehát ezelőtt 14 perccel lezárult a módosító javaslatok benyújtásának határideje.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Sztojka Attila, a Fidesz képviseletében: „Magyar hősök” címmel. Megadom a szót öt percben. Parancsoljon, képviselő úr!

SZTOJKA ATTILA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Csak olyan népek, közösségek maradnak meg, élnek túl nehézségeket, amelyek összetartoznak. Csak azok érzik, hogy összetartoznak, akiknek van közös múltjuk, közösek az értékeik és a kultúrájuk, de legfőképpen a példaképeik és a hőseik.

Amikor a cigányságról esik szó, a legtöbb embernek a romák gazdag kultúrája jut az eszébe, helyesen, ugyanakkor kevés szó esik azokról a hétköznapi hősökről, cigány hősökről, akik nap mint nap azért dolgoznak és dolgoztak, hogy ennek az országnak, ennek a nemzetnek a gyarapodása megvalósulhasson. Nekünk az a feladatunk, hogy láttassuk ezeknek az embereknek a munkáját, olykor emlékezzünk és emlékeztessük az embereket arra, hogy a mi hőseink az alapértékeket ápolták, és ezekre az alapértékekre építették a jövőnket is.

Amikor a Terror Háza Múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal közösen vándorkiállítást indítottunk „Együtt, szabadon  Magyar cigány hősök” címmel, az 1956-os forradalom és a rendszerváltoztatás idején példaértékű szerepet vállalt magyar cigányság hőseit kívántuk bemutatni országszerte. Ez a tárlat látható volt az ország minden részén, falvakban, kisvárosokban, de megfordult megyeszékhelyeken is. Az ország 25 településén az elmúlt fél évben több tízezer ember látta, akik számára mára egyértelművé vált az, hogy a cigányság és a magyarság hosszú évek óta közös sorson osztozik. Tehetségükkel, akaratukkal, munkájukkal és ha kell, az életükkel is szolgálják a hazát, hiszen összeköti őket a közösségük iránt érzett felelősségtudatuk és a tenni akarásuk.

Puczi Béla, az 1990-es marosvásárhelyi fekete március hőse, Cziffra György zongoraművész, Szakcsi Lakatos Béla zeneszerző, Choli Daróczi József költő-műfordító vagy Szentandrássy István és Péli Tamás festőművészek  csak hogy a teljesség igénye nélkül említsünk néhány nevet azok közül, akik példaként szolgálnak a jövő nemzedékének, és akiknek a munkásságát és értékteremtését is ily módon is kötelességünk továbbvinni.

Amikor megnézzük ezt a tárlatot, megállunk egy-egy tabló előtt, és elolvassuk azt a néhány mondatot, azokat a rövid üzeneteket, amelyek megjelennek rajtuk, akkor rájövünk arra, hogy egy dolog mindegyikben közös: dacára a nehézségeknek és a kudarcoknak, mindegyikük szívvel-lélekkel művelte tevékenységét, és ez a szív és ez a lélek munkálkodott azokban az emberekben is, akik megalkották ezt a kiállítást, mert szív és lélek nélkül nem működik semmi.

Tisztelt Országgyűlés! Több mint 30 évvel a rendszerváltás után végre kimondhatjuk: sokkal több hősünk van, mint akiket példaként eddig felemlítettünk. Ebben az országban évtizedeken keresztül a cigányság meg volt fosztva a magyarság kifejezőeszközétől. Amikor 2010-ben egy teljesen más utat választottunk, együtt, összefogva ez az ország egy soha nem látott egységet teremtett, ma már nem kell a romáknak választaniuk az identitások között. A romaságuk a magyarságukhoz hozzáadott érték, és ez a kultúrában is megmutatkozik. Az ilyen kezdeményezések, mint az „Együtt, szabadon” kiállítás, teszik egyértelművé mindenki számára, hogy a cigányság kulturális gazdagsága a magyar kultúra egyetemes részét képezi. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Felszólalások:   23-34   35-36   37-38      Ülésnap adatai