Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes asszony. Tisztelt Ház! Kanász-Nagy Máté képviselő úr, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: „Maximáljáke a magánegészségügyi diagnosztikai szolgáltatások elszabaduló árait?” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úr fog önnek válaszolni. Parancsoljon, öné a szó.

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Sok szó esik az utóbbi időben a szakrendelők sorsáról, a magánegészségügy árairól, a várólisták hosszáról, amelyek nem csupán a műtéti várólistáknál, hanem sajnos a diagnosztikai ellátásoknál is problémát jelentenek.

Jelenleg nem igazán követhető a kormány ténykedése az egészségügyi szektorban, félreformok követik egymást, holott olyan megoldásokra lenne szükség, amelyek szakmai alapon, a betegek érdekeit szem előtt tartva megoldást nyújtanak ennek a szektornak a rendbehozatalára. Szerintünk növelni kell a finanszírozást, csökkenteni kell a várólistákat, és gátat kell szabni az elszabaduló magánegészségügyi áraknak.

A jelentősen megnövekedett várakozási idők a betegeket egyértelműen a magánegészségügy irányába terelik. Itt viszont elképesztően magas árak vannak. Például egy rutin nagylabor- vagy egy hasi ultrahangvizsgálat akár 30 ezer forint is lehet, egy gyomortükrözésért pedig elkérhetnek akár 90 ezer forintot is. Ezt a többség nem engedheti meg magának. Az LMP javaslata éppen ezért a magánegészségügyi ármaximum bevezetése a magánegészségügyi diagnosztikai vizsgálatok esetében.

Szeretném ismét megkérdezni, hogy támogatjáke ezt a javaslatunkat, illetve felülvizsgáljáke a NEAK-finanszírozást annak érdekében, hogy több forrás jusson az állami ellátásokra. A várólisták csökkentése érdekében bevonhatónak tartjáke az állami forrásokat, hogy új magánegészségügyi kapacitások vásárlásával csökkentsék a várólistákat?

Muszáj kitérni a szakrendelőkre is. Takács Péter egészségügyi államtitkár még a közelmúltban is a szakrendelők államosításáról beszélt, azonban a sajtóban az jelent meg, hogy az önkormányzati szövetségekkel már közölték, a kormány elengedte ezt a kérdést. Szeretném megkérdezni, hogy ez valóban így van-e. Tényleg nem fogják államosítani az önkormányzati fenntartásban működő szakrendelőket? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint említettem, a választ Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úrtól halljuk. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A szociális népszavazás óta, 2004 óta egy népszavazás is megerősítette a Fidesz-KDNP-nek azt az álláspontját, hogy az egészség nem üzlet, ugyanakkor a baloldal folyamatosan üzletiesíteni akarja az egészségügyet, mindig a privatizációhoz nyúl meg a fizetős egészségügyi ellátáshoz.

Gyurcsány Ferenctől, a korábbi miniszterelnöktől hangzott el: „Először is el kell oszlatnunk azt az illúziót, hogy az egészségügy ingyenes, és lehetővé kell tennünk a racionális fogyasztói magatartást.” 2021-ben itt a parlamentben mondta a vizitdíjról, hogy „egy valóságos, progresszív stratégiai reform”. Majd az önök által támogatott miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter elmondta: „Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, mint ha nem az, mert ahol nem üzlet, ott tönkrementek.” Ezáltal önök hitet tettek a fizetős egészségügy mellett, és ezt a választások óta is folyamatosan viszik tovább.

Mi azonban igyekszünk az orvosok bérét és az ápolók bérét emelni, hogy minél magasabb szintű legyen az egészségügyi ellátás. Egy kezdő orvosnak a kormányzásunk elején a bruttó alapbére 129 500 forint volt, most ez 687 837 forint. Egy nagyon sok tapasztalattal rendelkező orvos 40 éves szakmai gyakorlattal keresett 2010-ben a pályája csúcsán bruttó alapbérként 262 345 forintot, most keres 2 380 057 forintot. Egy OKJ-s végzettségű ápoló a kormányzásunk kezdetén, 4-6 éves jogviszonnyal 160 ezer forintot keresett, most 517 ezer forintot keres, akinek pedig felsőfokú végzettsége van, és már húsz éve ápolóként dolgozik, ő 2010-ben 220 ezer forintot keresett, most 690 ezer forintot keres bruttó alapbérként.

Mi ezen az úton szeretnénk tovább menni, júliustól tovább emelni a béreket a szakdolgozók számára, aztán a jövő évben pedig folytatni a béremelésüket. Szerintünk ez a jó út, nem pedig a magánegészségügy, amit önök javasolnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   107-110   111-114   115-118      Ülésnap adatai