Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dúró Dóra képviselő asszony, Mi Hazánk-képviselőcsoport, az Országgyűlés alelnöke: „Nézzünk szembe a tényekkel!” címmel. Öné a szó, alelnök asszony.

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 1956 óta nem zártunk olyan gyászos demográfiai évet, mint 2022-ben, és úgy gondolom, hogy ez pártpolitikai hovatartozás nélkül kell hogy önvizsgálatra sarkalljon mindannyiunkat.

A helyzet drámai. Ez mutatja, hogy valódi, érdemi, radikális változásra van szükség mind a családpolitika terén, mind a közélet terén, a szemléletformálás terén, és most ez utóbbiról szeretnék hosszabban beszélni. Mert nagyon gyakran halljuk azt akár a környezetünkben is fiataloktól, hogy majd akkor vállalnak gyermeket vagy több gyermeket, ha olyan bérszínvonal lesz Magyarországon is, mint amilyen, mondjuk, Németországban van. De ha megnézzük azt, hogy a német társadalom jobban álle a demográfiai mutatók tekintetében, akkor azt látjuk, hogy akik német bérszínvonalon élnek, ők sem vállalnak több gyermeket. Sőt, ha megnézzük a japán társadalmat, ahol még magasabb a GDP, akkor azt látjuk, hogy ott egészen katasztrofális a demográfia, már a lakosság 10 százaléka 80 év feletti.

Magyarországon belül is, ha szétnézünk, Budapesten a legmagasabbak a bérek és a legalacsonyabb a termékenység. A legrémisztőbb példa Dél-Korea, amely a világ legalacsonyabb termékenységi mutatójával rendelkező ország, az egyik legnagyobb jólétben, holott, amikor sokkal szegényebbek voltak az emberek, 1960-ban, akkor még 6 gyermeket szült átlagosan egy dél-koreai nő, most már 0,6 ez a mutató.

Azt kell tehát megállapítanunk, amit Benjamin Wattenberg, amerikai demográfus is elmondott, hogy a kapitalizmus a legjobb fogamzásgátló, bár ez talán a magyar kontextusban egy kicsit marxistán hangzik, így a jólétre cserélhetjük a kapitalizmus fogalmát, és beszélnünk kell a tudatos gyermektelenség ideológiájának megjelenéséről, és ennek pusztításáról.

1990-ben nem gondolom, hogy rendkívül kiszámítható lett volna Magyarországon a jövő. Ismerjük az akkori gazdasági és politikai körülményeket, mégis a 30 éves nőknek mindössze 13 százaléka volt gyermektelen, most már a 30 éves nőknek 56 százaléka gyermektelen. Azt is elmondhatjuk, hogy akkor több volt a 30 éves nők körében a nagycsaládos, mint a gyermektelen, mára ez az arány nemhogy megfordult, hanem hétszeresére változott a gyermektelenek aránya ebben a korosztályban.

Rendkívül nagy károkat okoz az is, hogy a családról folyó közéleti diskurzus középpontjában az LMBTQ-kérdés áll, és ezért egy védekező mechanizmust kellett kiépíteni azoknak az embereknek, akik a családot mint értéket meg szeretnék védeni, holott egy ilyen társadalomban, mint amilyen most a magyar is sajnos, az államnak is feladata lenne abban, hogy felkészítse a fiataljainkat arra, hogy ők édesanyák és édesapák lesznek, és hogy ez mit jelent. Mert rengeteget beszélünk arról, hogy hol fognak továbbtanulni, meg milyen pályát fognak választani, ami kétségkívül nagyon fontos, de kérdezem én, hogy ki és mikor beszél a mi fiataljainkkal, ki mondja el a fiatal férfiaknak Magyarországon, hogy szép öcsém, te bizony édesapa leszel, és hogy ez mit jelent, vagy mit jelent a nők életében az anyává válás, ennek milyen érzelmi vagy testi változásai vannak, amelyek számukra sokszor sajnos visszatartó erőt jelentenek.

Szeretnék itt kormánykritikával is élni, mert az is nagyon fontos, hogy a médiában kik azok, akiket példaként állítunk a fiataljaink elé. De addig, amíg az önökhöz nagyon közel álló médiumokban is olyan cikkek születnek, amelyek olyan sztárokról szóltak, akik tudatosan gyermektelenek, és az ő életüket mutatják be, mint például az Origón sztárolják az ilyen nőket, addig nem fognak a fiatalok sem kedvet kapni ahhoz, hogy gyermeket vállaljanak, nagycsaládot alapítsanak. Önöknek tehát rendkívül sok erőforrás a rendelkezésükre áll ahhoz, hogy a szemléletváltást elindítsák Magyarországon, de ebben az elmúlt 13 évben nagyon keveset tettek, sőt mint az előbb említett példa is mutatja, sokszor még rossz irányba is mozdultak el.

Az igazi kérdés tehát az, hogy a jóléti társadalmakban hogyan tudjuk elérni a demográfiai önfenntartást. Hiszem, hogy ez nemcsak pénzkérdés, hanem szemlélet kérdése is. Azt kérem, hogy a kormány érdemi lépéseket tegyen ebben az ügyben. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, alelnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Vitályos Eszter államtitkár asszony, miniszterhelyettes válaszol az elhangzottakra. Öné a szó.

VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném megköszönni, hogy egy ilyen rendkívül fontos témával foglalkozunk a mai napon napirend előtti felszólalásban, mint a demográfia, illetve a demográfiai fordulat szükségessége.

Azt gondolom, annak ellenére, hogy sok mindennel egyetértek, amit képviselő asszony elmondott a felszólalásában, azért az vitathatatlan, hogy rengeteg olyan intézkedés történt kormányzásunk kezdete óta, 2010 óta, amellyel igenis megpróbáljuk elősegíteni és segíteni a családokat, hogy a vágyott gyermekek megszülethessenek.

Felszólalásának az volt a címe, hogy „Nézzünk szembe a tényekkel!”. Szerintem is nézzük a tényeket, de arra kérem, hogy próbálkozzunk egy olyan szakmai megközelítéssel, amely nem egyetlen év adataiból indul ki, nem egyetlen év demográfiai adataiból akar hosszú távú következtetéseket levonni. Ráadásul egy olyan év adataiból, amelyben igencsak kimutatható a Covid okozta pandémiás helyzet, a háború kérdése vagy akár a brüsszeli szankciók negatív hatásai.

Érdemes megnézni, hogy 2010-ben honnan indultunk, milyen örökséggel vettük át a kormányzást, és ahhoz képest hol tartunk ma. A balliberális kormányok alatt összesen 22,5 százalékkal csökkent a születések száma, miközben a gyermekvállalási korban lévő 20-39 éves nők létszáma alig csökkent mintegy 5 százalékkal. Ráadásul a kormányzásuk utolsó évében, 2010-ben a mostaninál közel negyedével magasabb volt ez a szám, azaz akkor több nő kevesebb gyermeknek adott életet.

(9.20)

2011-re valóban történelmi mélypontra esett vissza a gyermekvállalási kedv. A termékenységi arányszám, amit emlegetni szoktunk, 1,23 volt akkor, ami akkor a legalacsonyabb volt az Európai Unióban.

A szülőképes korú nők számának csökkenése elsősorban és meghatározóan a korábbi évtizedek alacsony születésszámainak a demográfiai következménye. 2022-ben a 20-39 éves korú nők az 1982-2001 közötti időszakban születtek. Ennek a húszéves időszaknak a zöme a baloldal, a balliberális kormányzás időszakára esett, de a polgári pártok kormányzásának időszakára is rányomta bélyegét, mozgásterüket csökkentette az elmúlt rendszer súlyos ideológiai-gazdasági öröksége. Nem hagyhatjuk tehát figyelmen kívül, hogy ennek az időszaknak a hibái, mulasztásai vezettek a gyermekvállalási kedv radikális csökkenéséhez, és természetesen ez hozta magával a születésszám visszaesését is. Ennek okán alacsonyabb tehát az ezen időszakban világra jött, most termékeny korban lévő nők száma.

A múltban elkövetett hibák sajnos kivetülnek a mostani időszakra is, és okozói is egyébként a jelen problémáinak. Foglalkozunk ezzel a kérdéssel is, amelyet képviselő asszony feszegetett a felszólalásában. Ötödik alkalommal hívtuk Magyarországra a demográfia miatt aggódó országok, kormányok vezetőit, illetve szakembereket. Nem csak mi küzdünk ezzel a problémával, azt gondolom, ez tetten érhető és nyomon követhető volt abban a pár napban, amíg itt volt a demográfiai csúcs. Ennek az összejövetelnek, konferenciának éppen az a lényege, hogy megosszuk egymással a jó gyakorlatokat, a tapasztalatokat és megpróbáljunk javítani a helyzeten.

Azt viszont mindenképpen szeretném kihangsúlyozni, hogy ha a gyermekvállalási kedv a 2011-es mélyponton maradt volna, akkor 2021 végéig 160 ezerrel kevesebb gyermek született volna hazánkban. A zuhanást a családok otthonteremtési kedvezménye, a babaváró hitel, a különböző egyéb családi és adókedvezmények állították meg. Összességében több mint harminc olyan intézkedésről beszélünk, amellyel azt szeretnénk elősegíteni, hogy az a család, amely gyermeket vállal, ne érezze ezt hátránynak. Azt gondolom, ennek is köszönhető az, hogy az 1,23-as termékenységi arányszám 1,59-es értékre nőtt.

Azzal is vitatkoznom kell, hogy nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy akár az oktatásban, a köznevelésben a gyermekeket felkészítsük arra, hogy szülők legyenek. A családi életre nevelés is szerepel egyébként az új Nemzeti alaptantervben. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg dolgot lehet még tenni, és higgye el nekünk, azon is vagyunk, hogy minél több magyar gyermek megszülethessen. Ezért is dolgoztunk, és ezután is ezért fogunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai