Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk.

Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem önöket, hogy Tompos Márton Kristóf országgyűlési képviselő, 2023 júniusában mentelmi joga megsértésére vonatkozó bejelentést tett az Országgyűlés elnökénél, aki a bejelentést megvizsgálásra átadta a Mentelmi Bizottságnak.

A Mentelmi Bizottság 2023. szeptember 25-ei ülésén az ügyben rendelkezésre álló iratokat megvizsgálta. A mentelmi jog megsértésére irányuló indítvány a bizottsági szavazás során nem kapott többséget, tekintettel arra, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. § (2) bekezdése értelmében a mentelmi jog nem képezi akadályát az országgyűlési képviselővel szemben foganatosított, a rendőrségről szóló ’94. évi XXXIV. törvényben szabályozott rendőri intézkedéseknek.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája. A kormány-előterjesztés T/5329. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! Először az előterjesztő felszólalására kerül sor. Mielőtt megadnám a szót, tájékoztatom, hogy nyitóbeszédre, a vitában történő további felszólalására és az esetleges zárszó ismertetésére összesen 25 perces időkeret áll rendelkezésére.

Megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Lezárásához közeledik az e-ingatlan-nyilvántartás elnevezésű fejlesztés, amelynek célja, hogy csökkenjen a földügyi eljárások átfutási ideje és költségszintje, így a közigazgatási adminisztratív terhek jelentős csökkentésével nőhet a magyar gazdaság versenyképessége.

A röviden az e-ing nevet viselő projekthez tartozóan 2021-ben az Országgyűlés már elfogadta az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, valamint az idei évben megjelent a törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet is.

Ezen jogszabályok célja az elektronikus ügyintézés, azon belül is az automatikus döntéshozatal biztosítása a földügyi igazgatásban. Az elmúlt időszakban számtalan szakmai testület, szervezet, kamara kereste meg a szakmai irányításért felelős minisztériumot azzal a javaslatukkal, hogy a hatékony és gördülékeny átmenet érdekében az új rendszer fokozatosan álljon a magyar közigazgatás szolgálatába.

A fokozatos átállás által biztosítható az, hogy az ingatlan-nyilvántartás külső ügyfelei a megfelelő oktatás után kellő tudással egy megfelelően működő informatikai rendszert tudjanak használni.

(10.40)

Előnye továbbá az ütemezett átállásnak, hogy a bevezetéshez beszerzett új, Kormányzati Adatközpontban elhelyezett infrastruktúra fokozatos terhelés mellett kerülhet beüzemelésre, illetve hogy a bevezetéssel járó esetlegesen felmerülő problémák se országosan jelentkezzenek, illetve hogy az úgynevezett üzletmenet folytonosságát, ezáltal az ingatlanforgalom folyamatosságát többféle módon lehet így biztosítani.

Tisztelt Ház! Kiemelt figyelmet fordított a jogalkotó arra, hogy az ingatlanjogügyletek olyan állampolgárokat is érintenek, akik nem kívánják az elektronikus ügyintézéssel járó kötelezettségeket magukra venni, ezért az ingatlan-nyilvántartási ügyekben kötelezően eljáró jogi képviselők feladatai is részben átalakulnak.

A törvényjavaslat kapcsán a Magyar Ügyvédi Kamarával folytatott egyeztetések is azt erősítették, hogy a fokozatos átállás az optimális megoldás az elektronikus ügyintézésre való teljes átállásra. Így az ügyfelek a megfelelő képzés után, a rendszer használatához szükséges tudással tudnak majd egy hatékony informatikai rendszert használni.

A javasolt módosítások elfogadásával megteremthetőek a különböző ágazati digitális fejlesztések közötti szinergiák is, így a „Digitális állampolgárság” projekt egyes eredménytermékeinek bevezetése már az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer beüzemelésével egyidőben valósulhat meg. A törvényjavaslat ezért arról rendelkezik, hogy az új ingatlan-nyilvántartási rendszer, illetve az új szabályozás 2024. február 1-je helyett 2024. október 1-jén kerüljön bevezetésre azzal, hogy a kötelező elektronikus ügyintézés 2024. december 4-étől valósuljon meg. Így a két időpont között az ingatlanügyi hatóság az új informatikai rendszer egy részét, az úgynevezett back office-tevékenységet kötelezően használja majd, ugyanakkor a kérelmeket nemcsak az elektronikus rendszeren keresztül, hanem papíralapon is be lehet majd nyújtani.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közigazgatási szankciót kiszabó hatóságok számára jelenleg is biztosított, hogy a nyilvántartás központi szerve  számos más hatóság mellett  a közigazgatási szankciók nyilvántartásába történő bejegyzéssel összefüggő törvényi feladataik ellátásához adatigénylés esetén átadja az adatszolgáltatással érintett természetes személyek törvényben meghatározott adatait. A közigazgatási szankció kiszabására jogosult hatóságok számára a közigazgatási szankciók nyilvántartásába történő bejegyzéssel összefüggő feladataik ellátása során az érintett személyek egyértelmű azonosítása céljából az is szükséges, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének adatszolgáltatása a jövőben azt is tartalmazza, ha az érintett személy adatai időközben megváltoztak. Például az érintett születési nevének módosítására irányuló kérelmét az eljáró hatóság engedélyezte, ennek folytán az érintett természetes személyazonosító adatai megváltoztak.

Az e-ingatlan-nyilvántartás projekttel összefüggésben az adózás rendjéről és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvények módosításával meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az ingatlanügyi hatóság és a mezőgazdasági igazgatási szerv az általuk folytatott földügyi igazgatás körébe tartozó eljárások során a nemzeti adó- és vámhatóságtól elektronikus úton szerezhessék be az eljárással érintett természetes személy adóazonosító jelét, amelyet az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer az országos cégnyilvántartó és céginformációs rendszerben nyilvántartott cég képviseletére jogosult személy beazonosítása során használ fel.

A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi törvények módosítására vonatkozó javaslatot is. Ezek célja a terrorizmust elhárító szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges feltételek biztosítása azzal, hogy ezen szervezetek jogosulttá válnak arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából a természetes személyazonosító adatok, illetőleg a személyi azonosító alapján lekérdezzék és megismerjék a tulajdonos valamennyi ingatlanát, ingatlanára vonatkozó adatát.

Az ingatlan-nyilvántartás módosításával, az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával összefüggésben 15 törvényt is módosítani szükséges. Ezek technikai módosítások annak érdekében, hogy a földügyi igazgatásra érvényes szabályozás koherensen, a jogalkotó szándékának megfelelő időpontban lépjen hatályba.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek mellett a törvényjavaslat a közjegyzői szolgálat szünetelésének eseteit bővíti ki annak érdekében, hogy a hivatásrend képviselőinek értékes szakmai tapasztalatai szélesebb körben hasznosíthatók legyenek.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításával összefüggésben kiemelendő, hogy a kormánytisztviselő nem lehet gazdasági társaságban vezető tisztségviselő és felügyelőbizottsági tag. A törvény alapján ez alól kivételt képez többek között az az eset, amikor a kormánytisztviselőt az állami tulajdonos megállapodás vagy részesedés alapján delegálja.

Nem egységes a joggyakorlat annak megítélésében, hogy ezen szabály alkalmazhatóe abban az esetben is, ha az állam közvetett tulajdonos az érintett gazdasági társaság tekintetében, vagy csak a közvetlen állami tulajdonon alapuló delegálás esetén engedi meg a törvény a vezető tisztség és a felügyelőbizottsági tagság vállalását a kormánytisztviselők számára.

Erre tekintettel a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a kormánytisztviselő akkor lehet vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, ha őt az állam vagy az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaság delegálja megállapodás vagy részesedés alapján, így biztosítva az állami érdekek érvényesülését mind a közvetett, mind a közvetlen állami tulajdonú gazdasági társaságok működése során.

Tisztelt Ház! Az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvény biztosítja a lehetőséget a települési önkormányzati képviselő-testületek, illetve a vármegyei közgyűlések számára, hogy a polgármesteri hivatalok, a közös önkormányzati hivatalok, a közterület-felügyeletek, illetve a vármegyei önkormányzati hivatalok tekintetében igazgatási szünetet rendeljenek el az év azon napjaira, amikor a kormány döntése alapján kormányzati igazgatási szünetre kerül sor.

Amennyiben a képviselő-testület, illetve a közgyűlés elrendeli az igazgatási szünetet, alapvetően az igazgatási szünetről szóló törvénynek a kormányzati igazgatási szervekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kormányzati igazgatási szerv alatt azt a hivatalt kell érteni, amely tekintetében az igazgatási szünet elrendelésre kerül.

Az igazgatási szünet alatt az érintett önkormányzati hivatalok nem működnek, a dolgozók számára szabadságot kell kiadni. Ezért a hatályos törvény rendelkezik arról, hogy az érintett hivatalok előtt vagy részvételükkel folyó eljárások, illetve a hivatalok által teljesítendő kötelezettségek határidejébe nem számít bele az igazgatási szünet időtartama. Vannak azonban olyan esetek, amikor ugyan az önkormányzati hivatalok munkatársai járnak el ügyintézőként, de az eljárásban nem a hivatal a fél, az ügyfél, illetve a megkeresett szerv, hanem maga az önkormányzat.

A határidők ilyen esetekben történő számítására az igazgatási szünetről szóló törvény nem tér ki. Ezért a törvényjavaslat kiegészíti a szabályozást azzal, hogy az igazgatási szünet időtartama nem számít bele az eljárási határidőbe akkor sem, ha az eljárásban eljáró szervként, félként, ügyfélként olyan helyi önkormányzat vesz részt, vagy az eljárás olyan helyi önkormányzat megkeresésével jár, illetve a kötelezettség teljesítésére vagy jog gyakorlására olyan helyi önkormányzat kötelezett vagy jogosult, amelyik képviselő-testülete vagy közgyűlése elrendelte az igazgatási szünetet.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni és támogatni szíveskedjen. Megtisztelő figyelmüket köszönöm.

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr mint előterjesztő felszólalását. Tájékoztatom, hogy a vitában a további hozzászólásra és a zárszó elmondására összesen 14 perc áll rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Nagy Csaba képviselő úrnak, a Törvényalkotási Bizottság előadójának.

NAGY CSABA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. szeptember 25-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/5329. számú törvényjavaslatot.

(10.50)

Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, a T/5329. számú, egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a közigazgatás több területén is érvényben lévő törvények módosítását is tartalmazza. A törvényjavaslatban szereplő módosítások a közigazgatási folyamatok egyszerűsítését szolgálják, főleg a közigazgatási folyamatokkal kapcsolatos életszerű tapasztalatok és visszajelzések tükrében. A bizottság kormánypárti tagjainak módosító szándéka jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Tisztelt Ház! Összességében elmondható, hogy a T/5329. számú, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvénymódosításra azért van szükség, hogy segítse a közigazgatási feladatok további racionalizálását és végrehajtását. Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom figyelmüket, hogy a frakcióknak 30-30 perc, a független képviselőknek összesen 8 perc áll rendelkezésükre.

Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Nagy Csaba képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő, kivételes eljárásban tárgyalt T/5329. számú, egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a közigazgatás területén szerteágazó, több területen is érvényben lévő törvények módosítását is tartalmazza. A törvényjavaslatban szereplő módosítások egytől egyig a közigazgatási folyamatok egyszerűsítését hivatottak szolgálni, főleg a közigazgatási folyamatokkal kapcsolatos életszerű tapasztalatok és a visszajelzések tükrében.

A javaslat tartalmazza a közjegyzőkről szóló törvény módosítását; a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény módosítását; az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (2) bekezdése a) pontjának, és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 73. § (5) bekezdésének módosítását; a termőföld védelméről szóló törvény módosítását; a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítását; a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény módosítását; az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítását; az adózás rendjéről szóló törvény módosítását; a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvény módosítását; a kormányzati igazgatásról szóló törvény módosítását; az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvény módosítását; az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvény módosítását; az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosításról szóló törvényjavaslat módosítását; az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló törvény módosítását; a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvény módosítását; a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény módosítását; a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvények módosítását; az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló törvény módosítását; az igazgatási szünetről szóló törvény módosítását, a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló törvény módosítását, és végül az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló törvény módosítását.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapítható, hogy a T/5329. számú, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló széles körű törvénymódosítási javaslatra azért van szükség, hogy elősegítse a közigazgatási feladatok egyszerűsítését és végrehajtását, amivel gyorsíthatóak és észszerűsíthetőek a közigazgatási folyamatok.

Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot megvitatni szíveskedjenek, és fogadják el. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk fekvő törvény tartalmát már itt államtitkár úr, illetve képviselőtársam is ismertette. Én inkább azzal foglalkoznék, azt szeretném kihangsúlyozni, hogy az ebben szereplő e-ingatlan-nyilvántartási rendszer mekkora változással jár majd az állampolgárok számára.

Ebben a tekintetben az előttünk fekvő törvény tartalmaz egy határidő-kitolást, amit indokoltnak tartok, mert egy ilyen bonyolult és fontos rendszer beindításának, azt gondolom, hogy mindenképpen biztonságosnak kell lennie, zökkenőmentesnek kell lennie annak érdekében, hogy az állampolgárok meg tudjanak ebben bízni, és ennek minden előnyét biztonságosan tudják is használni.

Itt párhuzamot húznék az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer bevezetésével, ami történt a személyi jövedelemadó elektronizálásával, digitalizációjával. Ugye, a Fidesz-KDNP-nek az volt az ígérete, hogy egy söralátét méretű adóbevallást kell majd készíteni, és azt gondolom, hogy ezt a célkitűzést is túlteljesítettük akkor, amikor egy olyan e-szja-rendszert vezetett be a kormány, ahol valójában semmilyen adóbevallást már az állampolgárnak nem kell kitöltenie, hiszen azt megteszi helyette a NAV. Tehát egyszeri állampolgárként nekünk csak annyi a dolgunk, hogy fölmegyünk erre az oldalra, és jóváhagyjuk az egyébként már elkészített adóbevallást.

Tehát azt gondolom, hogy ez egy jó minta arra, hogy hogyan kell egy ilyen digitalizációs folyamatot elindítani, hogyan tud az felhasználóbarát lenni, hogyan fogja azt eredményezni, hogy gyorsabb és egyszerűbb lesz az emberek állammal kapcsolatos ügyintézése. Azt gondolom, hogy a személyi jövedelemadó mellett az egyik legfontosabb ilyen ügyintézési típus mindig a tulajdonnal kapcsolatos, tulajdonváltással kapcsolatos. Az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer pedig ebben fog forradalmi változást hozni. Ráadásul, ahogy hallottuk itt államtitkár úrtól, ez a szakmai szervezetekkel, elsősorban a leginkább érintett ügyvédi kamarával is egyeztetve van, és ők is egyetértenek a változtatás irányával is, illetve a határidő-eltolással is.

Azt gondolom, hogy összességében ez a rendszer biztosítani fogja azt, hogy egy sokkal felhasználóbarátabb környezettel fognak találkozni az állampolgárok. Mivel sokkal gyorsabb és átláthatóbb lesz az ügyintézés, ezért az teljesen világos, hogy ez a magyar gazdaság számára egy versenyképességet erősítő tényező tud lenni. Azt se felejtsük el, hogy az új rendszer eredményeképpen nyilvánvalóan a bürokráciát is lehet csökkenteni, és ennek a rendszernek az elindításával megint egy lépést teszünk afelé, hogy az állam működése, az állam és az állampolgárok kapcsolata egyre inkább a digitalizáció területére léphet, és egyre közelebb tudunk kerülni a digitális állampolgárság céljának az eléréséhez. Ennek tükrében természetesen a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalásokra van lehetőség. (Senki sem jelentkezik.) Mivel senki nem jelentkezett, megkérdezem, hogy kíváne még valaki képviselőtársaim közül szót kérni az adott napirend keretében. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az összevont vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat mint előterjesztőt, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, államtitkár úr.

(11.00)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretném megköszönni a támogató felszólaló képviselők hozzászólásait, és annak a jelentőségét, hogy miért van szükség erre a törvényjavaslatra, miért van szükség ennek az elfogadására. Remélem, hogy akik nem vettek részt a vitában, nem azt jelenti, hogy nem támogatják a törvényjavaslatot. Bízom benne, hogy ők is támogatják a szavazás során. Köszönöm szépen elnök úr, hogy meghallgattak.

Felszólalások:   37-40   41-50   51-52      Ülésnap adatai