Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most fölteszem a kérdést: képviselőtársaim közül kíváne valaki a vitában felszólalni? (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Most megkérdezem az előterjesztőt, Azbej Tristan államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Azbej Tristan: Köszönöm, nem.) Nem kíván.

Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Soron következik a Magyarország Kormánya és Türkmenisztán Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5245. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Most megadom a szót Azbej Tristan úrnak, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat új elemmel egészíti ki a Magyarország és Türkmenisztán közötti gazdasági kapcsolatok jogszabályi kereteit. A kihirdetésre váró megállapodás célja a két ország közötti kétoldalú gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatok előmozdítása, valamint a beruházási környezet biztonságosabbá és kedvezőbbé tétele. A megállapodás azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyeket a két ország beruházói egymás területén valósítanak meg. A megállapodás magyar szempontból tehát a Türkmenisztánban viszonossági alapon letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja. A megállapodás kölcsönösséget biztosít, ami Magyarország részéről nem igényel jogszabályi módosítást, mivel jogszabályaink a hazai vállalkozásokkal azonos elbánást garantálnak a Magyarországon letelepülő külföldi beruházóknak és beruházásaiknak.

Magyarország Kormányának külgazdasági stratégiai célkitűzése a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, továbbá az ott megtermelt profit hazahozatala és a külföldi beruházók által kivitt nyereség közötti egyensúly megteremtése. Ezen stratégia megvalósításának alapjául szolgál többek között a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások létrehozása, úgy, mint a Magyarország és Türkmenisztán közötti megállapodás.

A lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetések az Európai Unión belül a közös kereskedelempolitika részét képezik. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai más országokkal akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is a szükséges nemzeti felhatalmazás mellett megadta a jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és Türkmenisztán közötti megállapodás esetében ez megtörtént, így az 2022. szeptember 21-én aláírásra került. A szerződés tehát az Európai Unió iránymutatása alapján és jóváhagyásával köttetett meg.

Tisztelt Ház! A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése a két ország beruházói számára a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek biztosítása. A beruházók számára különösen fontos az esetlegesen akár az állammal szemben felmerülő jogviták tisztességes és pártatlan rendezése. A megállapodásnak köszönhetően a magyar beruházók, illetve beruházásaik nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges vitás kérdések rendezése során.

A megállapodás megfelel a nemzetközi normák által kijelölt tartalmi követelményeknek. A megállapodás számos garanciális elemet tartalmaz a külföldön beruházó vállalkozások számára, így többek között biztosított a hátrányos megkülönböztetéstől való védelem, valamint a legnagyobb kedvezmény elve és a nemzeti elbánás elve is.

A beruházásvédelmi megállapodások, így a jelen megállapodás is módot adnak a beruházó és az állam közötti viták rendezésére. Ez a rendelkezés jelenti a beruházók számára a legfőbb biztosítékot, ezért képezi részét minden beruházásvédelmi megállapodásnak. A megállapodás korszerű rendelkezései ugyanakkor megfelelő jogi keretek közé szorítják a külföldi beruházók perlési lehetőségét Magyarországgal szemben.

(16.20)

Tisztelt Országgyűlés! A megállapodás megkötésétől azt várjuk, hogy a beruházók védelme révén segíteni fogja a Magyarország és Türkmenisztán közötti gazdasági és beruházási kapcsolatok fejlődését. Kérem a tisztelt képviselőket, hogy a törvényjavaslatot szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Most megnyitom a vitát. Elsőként a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Csöbör Katalin képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó.

CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő megállapodás célja a gazdasági kapcsolatok elősegítése és a beruházások feltételeinek kedvezőbbé tétele Magyarország és Türkmenisztán között.

Az ilyen megállapodások kulcsfontosságúak a két ország közötti gazdasági együttműködés szempontjából. A beruházók számára biztonságot és jogi garanciákat nyújtva lehetővé teszik, hogy magabiztosan fektessék be tőkéjüket a másik országban.

A megállapodás főbb rendelkezései és előnyei közé tartoznak többek között: a diszkriminációmentesség, a nemzeti és a legnagyobb kedvezmény elve, valamint a viták rendezésének módjára vonatkozó javaslatok.

A választottbíráskodás lehetősége különösen fontos a beruházók védelme szempontjából, és ennek révén garantált, hogy a jogviták tisztességes és pártatlan módon rendeződhessenek. Fontos megjegyezni, hogy a megállapodás nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is kiterjed; az időbeli hatály meghosszabbítása a már megvalósult beruházásokra további védelmet és stabilitást biztosít.

Tisztelt Képviselőtársaim! A T/5245. számú törvényjavaslat, a Magyarország Kormánya és Türkmenisztán Kormánya közötti beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetése egyértelműen hazánk és gazdaságunk érdekét szolgálja. Ezen megállapodás hozzájárul a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez és a beruházások biztonságához. Az elhangzottak alapján a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Nacsa Lőrinc. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés előtt lévő mostani törvényjavaslat Magyarország és Türkmenisztán között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetését tartalmazza. Nem ez az első kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás, ami itt jár az Országgyűlés előtt. Ezek mindig fontos törvényjavaslatok, ezek mindig fontos megállapodások, amelyek a két ország gazdasági kapcsolatait hivatottak erősíteni.

A közép-ázsiai régió és benne Türkmenisztán hatalmas gazdasági potenciált jelent, melyet nekünk, magyaroknak is érdemes kihasználnunk a kétoldalú kapcsolataink során. Türkmenisztánban van a világ egyik legnagyobb gáztartaléka, melynek szerepe az orosz-ukrán háború után megváltozott energiapolitikai helyzetben rendkívül felértékelődött.

Türkmenisztán így immár kiemelt fontosságú gázexportőrré válhat Magyarország energiabiztonsága szempontjából. A két ország között létrejött beruházásvédelmi megállapodás jogi kereteket teremt az egymás területén megvalósuló beruházások tekintetében. Meghatározza a beruházás fogalmát; megfogalmazza a kedvező beruházási feltételek megteremtésének szükségességét. Rendelkezik továbbá a szerződő felek, valamint a beruházó és az állam között keletkezett viták rendezésének módjáról.

A magyar-türkmén kapcsolatok fejlődését az is jól mutatja, hogy a két ország hamarosan nagykövetséget nyit egymás területén. Magyarország támogatja továbbá a türkméneket abban, hogy az Európai Unió léptesse hatályba a 25 évvel ezelőtt aláírt partnerségi és együttműködési megállapodást Türkmenisztánnal.

Hazánk számára még rengeteg kiaknázásra váró lehetőség van Türkmenisztánnal az egészségügy, a gyógyszeripar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vízügyek, az oktatás és a kultúra területén is. A KDNP-frakció részéről támogatjuk tehát a két ország között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván felszólalni a vitában. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok; az általános vitát lezárom.

Most megkérdezem az előterjesztőt, Azbej Tristan államtitkár urat, hogy kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Nem kíván.

Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselőcsoportjából Bencze János képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

Felszólalások:   97-103   103-109   110      Ülésnap adatai