Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Juhász Hajnalka képviselő asszony, KDNP-képviselőcsoport: „Az energiaszuverenitás a jövő záloga” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egyetlen másodperc erejéig hadd reagáljak Hegedüs Andrea képviselőtársnőmre mint miskolci származású országgyűlési képviselő.

Önök járnak jogállamiság vonatkozásában minket Brüsszelbe feljelentgetni? (Hegedüs Andrea: A miskolciak egészségéről van szó.) A demokrácia legnagyobb fokmérője az, ha egy országgyűlési képviselő négyszer nyer választást. Ez a legnagyobb bizalom, amit egy képviselő kaphat a magyar választóktól. És azt gondolom, hogy a demokrácia lenézése, ha valaki azt a szót használja, hogy mellesleg valaki négyszer szerzett egyéni mandátumot. (Hegedüs Andrea: Most kellene dolgozni!) Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

És rátérvén a napirend előtti témára. Látjuk, hogy az Európai Bizottság elhibázott szankciós politikája hektikus ármozgásokat idézett elő az energiapiacon, ami az egekbe repítette a rezsiárakat, és aláásta a befektetési bizalmat.

Az Unió versenyképessége soha nem látott szintre csökkent, miközben Európa hétszer annyit fizet a földgázért, mint az amerikaiak, és háromszor annyit az áramért, mint a kínaiak. Mindezek ellenére a Bizottság makacsul kitart gazdaságromboló politikája mellett, sőt követeli tőlünk a családokat védő intézkedések, így a rezsicsökkentés eltörlését is. A válságos következményeket pedig még tagadni képes, hiszen szeptemberben az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottsága megvitatta az európai energiapolitika eredményeit, és az Európai Bizottság meglepő módon pozitívan minősítette a saját energiaválsága eddigi kezelését, dacára annak, hogy Európán eluralkodó gazdasági recesszió van, zuhanó ipari termeléssel kell szembenéznünk, és egyébként teljesen más képet mutat a jelenlegi helyzet. Magyarán szólva Brüsszel a felelősségvállalás helyett inkább valamiféle alternatív hazugságba ringatja magát az európai energiapolitika helyzetét illetően.

A magyar kormány mindent megtesz, hogy hazánk importfüggőségét mérsékelje: önellátási képességünk növelésével, és egy diverzifikáltabb ellátási portfolió kialakításával erősítjük hazánk energiafüggetlenségét és energiaszuverenitását. Az energiaszuverenitás növelése, az importkitettség mérséklése nemcsak szakpolitikai prioritás, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Az energiafüggetlenség sokrétű technológiai mix megvalósításával, a hazai alternatív energiaforrások fokozott hasznosításával és az energiahatékonyság javításával erősíthető.

Az egyértelműség érdekében szeretnénk hangsúlyozni, hogy ami a diverzifikációt illeti, az Brüsszellel ellentétben Magyarország számára nem azt jelenti, hogy egy meglévő forrást cseréljünk le a másikkal  és itt a lényeg , hanem azt, hogy minél több energiaforrást minél több helyről igyekezzünk bevonni. Az ehhez szükséges előkészítő intézkedéseket a kormány már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdte, melynek eredményeképpen Oroszország mellett Törökország, Azerbajdzsán és Katar lehetnek majd a legfontosabb szereplők a magyar energiamixben.

A partnerországokkal való eredményes megállapodásokhoz elengedhetetlenül szükséges a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd, a kommunikációs csatornák nyitva tartása, a Brüsszel generálta blokkolás helyett a konnektivitás politikájának konzekvens képviselete. Ennek köszönhető az, hogy ma már a Török Áramlat gázvezetéken Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül is kaphatjuk a földgázt. Törökország a jövőben már nemcsak tranzit-, hanem forrásországunk is lesz, hiszen egy megállapodás értelmében jövőre már török gáz is érkezik hazánkba.

Idén júliusban megkezdődhetett a földgázszállítás Azerbajdzsánból Magyarországra, és ezzel létrejött a valós fizikai gázszállítási kapcsolat a két ország között. Magyarország a jövőben a katari és a türkmén gázexport célországa is lehet, sőt a lengyelországi Gdańskban épülő új LNG-terminálban lekötött kapacitásoknak köszönhetően először érkezhet földgáz észak felől is hazánkba.

Ami a hazai energiaforrásokat illeti, azt gondolom, továbbra is ki kell tartanunk a mellett a hármas célkitűzés mellett, amelyet még 2010-ben fogalmazott meg a polgári kormány. Egyrészt a villamosenergia-ellátást döntően atom- és napenergiára kell alapoznunk, hiszen ez a két forrás az, amely leginkább biztosítja a függetlenséget. Másrészt Magyarország hálózati összeköttetését mind gáz-, mind villany-infrastruktúra tekintetében teljes mértékben ki kell építenünk, és fejlesztenünk kell. Harmadrészt pedig az olajszektorhoz hasonlóan lennie kell egy erős nemzeti vállalatunknak a villamos- és a gázszektor területén.

Hazánk energiapolitikájának eredményessége önmagáért beszél. Az a feladatunk, hogy így folytassuk tovább. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Koncz Zsófia miniszterhelyettes asszony kíván válaszolni. Öné a szó.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság is abban erősítette meg a kormányt, hogy az energetikai világpiac felfordulása ellenére fenntartsa Magyarország energiabiztonságát.

A nyáron energetikai együttműködést hoztunk létre Törökországgal  ahogy ön is említette , Azerbajdzsánnal és Katarral is. Mindhárom ország elnökével Budapesten tárgyalt a kormány, és azt látjuk, hogy ezek stratégiai állomások a magyar energetika szempontjából. Délről a Török Áramlat gázvezetékből érkezik a magyar gázellátás fele  majd’ ötmilliárd köbméter , megkezdődött az Azerbajdzsánból érkező gáz szállítása, és az egész világ versenyt fut gyakorlatilag a katari földgázért; ezért nagyon fontos az, hogy mi ezekkel az országokkal tudtunk tárgyalni.

(10.20)

Friss hír  és azt gondolom, hogy az infrastruktúrát tekintve kiemelten fontos, hiszen 2010 óta már nagyon sok előrelépés történt ezzel az üggyel kapcsolatban, hiszen az interkonnektorok esetében további négyet építettünk ki, az áramhálózatunkat pedig hétből hét országgal kötöttük össze , a friss hír pedig az, hogy gyakorlatilag megépülhet a szlovén-magyar interkonnektor is. Évente 440 millió köbméter gázt tud majd oda-vissza szállítani, ráadásul ezzel lehetőségünk lesz arra is, hogy az olasz földgázpiacot elérjük, vagyis a horvátországin kívül újabb LNG-forrás is elérhető lesz hazánk számára. Tehát ez az energiaszuverenitásunk szempontjából kulcskérdés.

És mit látunk most? Miközben más országokban szénerőműveket nyitnak, mi alapvetően az energiaszuverenitásunk, energiabiztonságunk ügyét a nukleáris energiában, Paks I. üzemidejének hosszabbításában, Paks II. megépítésében, tartalék erőművek építésében és a napelem-kapacitások további bővítésében látjuk. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a 2030-as céljainkhoz képest rendkívül elöl állunk, ha a napenergiát nézzük. Az 50 kilowatt alatti rendszerekből a korábban 2030-ra várt 200 ezres darabszámhoz képest már most járunk 231 ezernél, és 2030-ra nem 6 ezer megawattot, akár 12 ezer megawattot is ki tudunk építeni.

A magyar kormány elkötelezett azért, hogy a napelem-kapacitásokat tovább bővítsük, éppen ezért jelentettük be azt, hogy a „Napenergia plusz” programmal is próbáljuk arra ösztönözni a lakosságot, hogy a jövőben is végrehajtsanak ilyen beruházásokat. Ebben az esetben ráadásul nemcsak napelem, hanem tároló telepítését is támogatjuk, ezt pedig egy 75 milliárd forintos keretösszeggel tesszük. Tehát a magyar kormány a jövőben is kiemelten támogatja, hogy a lakosság saját termelésből tudja fedezni a fogyasztását.

Emellett nem lehet szó nélkül elmenni a rezsivédelem kérdése mellett. A védelmi költségvetésben újból biztosítottuk a rezsivédelmet. 2013 óta tesszük ezt, mindazok ellenére, hogy a baloldal egyébként ezt folyamatosan támadja, de nemcsak itthon, hanem ha tehetik, akkor nem hagyják ki, hogy ezt külföldön is megtegyék, hiszen ami rossz a magyar családoknak, az irányában különösen elfogultak. Tehát most a májusi országspecifikus jelentésben az Európai Bizottság újból a rezsicsökkentés megszüntetését kéri. Az Európai Parlament szeptemberi strasbourgi ülésén a magyar baloldal ismét a magyar emberek ellen foglalt állást. Azt gondolom, ez rendkívül szomorú.

Ha energetikáról, energiafüggetlenségről beszélünk, azért azt is ki kell emelni, hogy a gáztárolókat, amelyeket egyébként külföldi kézbe adtak 2010 előtt a baloldali kormányok, visszavásároltuk. Ez most egy rendkívül fontos szuverenitási kérdés is, főleg, ha egy hidegebb tél következik be, akkor arról tudjuk a magyar családokat értesíteni, hogy a hazai gáztárolókban már a 95 százalékot elérte a töltöttség. Ez a ’21-es lakossági fogyasztáshoz mért tárolói töltöttség 150 százalékát is meghaladta, tehát lesz elegendő energia a télen is.

A magyar kormány azon dolgozik folyamatosan, hogy Magyarország energiabiztonságát, energiaellátását folyamatosan tudja biztosítani a magyar családok részére. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   25-30   31-34   35-38      Ülésnap adatai