Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Novák Előd képviselő úr. A határozathozatalra holnapi ülésnapunkon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Jámbor András Imre, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszter asszonyhoz: „Miért nem hosszabbítják meg a kilakoltatási moratóriumot?” címmel. Jámbor András Imre képviselő urat illeti a szó.

JÁMBOR ANDRÁS IMRE (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Először is elnézést szeretnék kérni az interpelláció írásbeli verziójában leadott rossz megszólításért. Tisztelt Miniszter Asszony! 2022. május 31-én hatályát vesztette az a kormányrendelet, amely elrendelte, hogy ingatlan kiürítése és lakóingatlan árverezése iránt csak a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. naptól lehet intézkedni. Így, bár a veszélyhelyzetet a kormány az orosz-ukrán háborúra hivatkozva fenntartja, a kilakoltatási moratórium június 15-én megszűnt. Pontosan nem lehet tudni, hogy most hány ingatlant veszélyeztet kilakoltatás, de ha a Covid előtti számokkal és a megélhetési válsággal számolunk, akár a 10 ezret is elérheti ez a szám.

Újságíróként és józsefvárosi lakosként az elmúlt évtizedben sajnos számos kilakoltatást követtem végig. Számomra teljesen egyértelmű: eseti támogatással, a gyerekes családok kilakoltatásánál az elhelyezés nélküli kilakoltatás tiltásával, egy átfogó lakhatási intézkedései tervvel családok ezreit, ha nem tízezreit lehet megmenteni a lakhatási szegénységbe vagy egyenesen az utcára kerüléstől.

Tisztelt Miniszter Asszony! Egy megélhetési válság kezdetén a lakhatási válság tünetei súlyosbodni fognak. Szükség lenne a kormány lakhatási koncepciójának kialakítására, bérlakásépítésre, a támogatási rendszer, a szociális munka, az adósságrendezés segítésére a bajba jutott családoknál. Azt is látjuk, hogy az elmúlt évben nagy vihart kavart Völner-ügy kapcsán számos olyan médiaértesülés látott napvilágot, amely szerint a Végrehajtói Kar a törvényesség határát súrolva vagy azt éppen átlépve intézkedett kilakoltatásoknál. Répássy államtitkár úr korábban azt ígérte, kivizsgálják majd ezeket. Történte ebben az ügyben valami?

Tisztelt Miniszter Asszony! Most adott a lehetőség megvédeni azokat a tízezreket, akik az utcára kerülhetnek. Ezért kérdezem: miért nem hosszabbítják meg a kilakoltatási moratóriumot? Mikor emelik be az Alaptörvénybe a lakhatáshoz való alapjogot? Mikor tiltják meg az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat, legalább a gyermekes családok esetében? Végezteke felmérést, hány embert érint majd a moratórium feloldása? Milyen intézkedéseket kezdeményeztek a tömegesen bajba jutó családok megsegítésére? Vane intézkedési terve a kormánynak a lakhatási válság megoldására? Tervezie a kormány bérlakások építését támogatni, vagy egyenesen kormányzati bérlakásépítési programot? Tervezie a kormány a Diákváros kapcsán korábban megígért 5800 bérlakás megépítését? Tervezie a kormány vizsgálni, hogy az elmúlt évtizedben milyen szabálytalanságok történtek a Végrehajtói Kamara intézkedéseiben a végrehajtások kapcsán, illetve támogatjae a kormány, hogy eseti bizottság álljon föl a Végrehajtói Kar törvényességi gyakorlatának átvilágítására? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Jámbor András képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Varga Judit miniszter asszonynak.

DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is köszönöm a figyelmességét, a „miniszter uras” megszólítás sokszor szerkesztői hibaként benne marad az interpellációkban.

Először is hadd hangsúlyozzam, hogy a magyar kormány felmérve még a veszélyhelyzet nemzetgazdaságra és a lakosság életkörülményeinek változására gyakorolt nagyon káros hatásait, számos intézkedéssel segítette a koronavírus-világjárvány alatt is, illetve a háborús infláció miatt pedig jelenleg is a magyar emberek megélhetését és lakhatását. Nagyon sokféle javaslattal élt, gyakorlatilag 2015 óta ezek szinte mind a hatályos jogrendszer részei, sajnos a négyperces időkeret nem elegendő arra, hogy ezt mind felsoroljam, de a lényeget ki fogom emelni.

Egy ilyen rendkívüli és határozott időre szóló intézkedés volt a kilakoltatási moratórium, amelyet 2020 márciusában személyesen én is kezdeményeztem akkori igazságügyi miniszterként. Tehát érdemes ezért felidéznünk, hogy mi történt 2020-ban, hogy a kihirdetést követően elsők között rendelkeztünk erről Európában, illetve a veszélyhelyzeten túlmutatóan, szintén az adósok nehéz helyzetbe kerülésére tekintettel született azon szabály is, miszerint az adós kérelmére a bíróság akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan helyzetbe, amely méltányolható körülmény a teljesítés tekintetében.

Tisztelettel felhívom a képviselő úr figyelmét arra is, hogy azok az emberek, akik szociális körülményeikből, helyzetükből fakadóan támogatásra szorulnak, a helyi önkormányzattól is kérhetnek segítséget nagyon sokféle eljárás keretében, például az adósságrendezési eljárás keretében vagy egyéb támogatások formájában. De ami a legfontosabb, hét éve volt már, 2015-ös jogszabály-módosításról van szó: a végrehajtási eljárásról szóló ’94. évi LIII. törvénybe azt a rendelkezést is belefoglalta a nemzeti kormány, amely kimondja, hogy ha az adós ingatlana lefoglalásra kerül, valamint ha az ingatlan árverésére sor kerül, akkor a végrehajtó köteles az illetékes jegyzőt értesíteni annak érdekében, hogy az a rendelkezésre álló keretek között gondoskodjon az ingatlanban lakók lakhatásának biztosításáról, amennyiben önhibájukon kívül ők erre nem képesek vagy szükségük van rá. A magyar kormány innen is elvárja az önkormányzatoktól azt, hogy ennek a törvényi rendelkezésnek érvényt szerezzenek. Említette önkormányzati tapasztalatait, azt kérem, hogy ezt az interpellációt fogalmazza meg az önkormányzati, települési jegyzők irányába is, hiszen ők a cselekvés központjai most.

Utalnék itt arra is, hogy tekintettel a veszélyhelyzeti kormányrendeletre, amely értelmében a határidők június 15-ével újraindultak, minden határidő újraindult, ez még egy hosszabbítása egyébként ennek a moratóriumnak, a jegyző értesítésénél is egy határidő újraindult, és onnantól kezdve van 60 napja a jegyzőnek, hogy gondoskodjon, amennyiben az adós jelzi, a lakásról vagy a lakhatásról. Ez a 60 nap, amennyiben van egy olyan család vagy bennlakó, aki nem tudja önhibáján kívül ezt megoldani, a jegyzőnek kellő idő áll rendelkezésre.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ön interpellációjában foglaltakkal ellentétben, amit írásban megkaptam, az ingatlanok végrehajtási eljárás keretei között történő kiürítése nem a lakáspiacot torzító hatás elérése érdekében történik. Meg arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy nem a kormány kezdeményezésére indulnak el ezek az eljárások. Ezek bírósági végrehajtási eljárások, kizárólag bírósági vagy hatósági eljárás során született döntés vagy ítélet alapján kerül rá sor, amennyiben az adós önkéntes teljesítése elmarad, vagy nem képes rá.

Arra is szükséges tekintettel lenni, hogy a jogerős bírósági döntéseknek egy jogállamban érvényt kell szerezni. Ez a moratórium eleve több mint két éve hatályban volt, és ne feledje, hitelezői oldalon lehetnek rászoruló családok is, akik nem tudnának így a pénzükhöz jutni.

(15.40)

Tehát a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával is felvettem a kapcsolatot annak érdekében, hogy kiemelt figyelemmel kísérje a megindult eljárásokat. Szeretném leszögezni tehát még egyszer, hogy azoknak a személyeknek, akik önhibájukon kívül nem képesek fizetni a hiteleket, rendelkezésükre állnak az önkormányzatok (Az elnök jelzi az időkeret leteltét.), és pontosan e probléma megoldására szolgál a kifejlett bérlakásstruktúra. Még lett volna mondanivalóm, de köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga Judit miniszter asszony. Megkérdezem Jámbor András képviselő urat, elfogadjae a miniszter asszony válaszát.

JÁMBOR ANDRÁS IMRE (Párbeszéd): Köszönöm szépen a választ, de nem tudom elfogadni. Az adósságrendezési támogatásra adott pénzt önök elvették, és azt mondták az önkormányzatoknak, hogy persze, segítsetek a bajba jutott embereken, csak pénzt nem adunk hozzá. Az önkormányzatokat a jelenlegi kormány az elmúlt években fokozatosan kifosztja. Egy ilyen helyzetben azt várni, hogy az önkormányzatok segítsenek a bajbajutottakon úgy, hogy ehhez nem kapnak kormányzati támogatást, szerintem abszurd.

Azért is abszurd, mert a kormánynak van lehetősége arra, hogy a szociális törvényt megváltoztassa, hogy olyan pénzeket adjon ezekre a helyzetekre, vagy mondjuk, megemelje a szociális dolgozók bérét, akik tudnak segíteni ezekben a helyzetekben. Ez nem önkormányzati hatáskör alapvetően, és ha önkormányzaton túlmutató hatásköröket keresünk, ezért vagyunk itt, a parlamentben. Tehát azt kérem, találjanak olyan lehetőségeket, amelyekkel ezeken az embereken segíteni tudnak. A válaszában említett lehetőségek mind a veszélyhelyzetre vonatkoztak korábban (Dr. Varga Judit: Előtte és utána is!), és nem volt olyan lehetőség, amely a jövőben, a 60 nap után elindított eljárásokra vonatkozik.

Illetve a Völner-ügyre és a Végrehajtói Kar mulasztásainak kivizsgálására egyáltalán nem válaszolt, pedig szerintem itt bőven lenne keresnivaló, amit meg kellene néznünk. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Felszólalások:   70-75   76-81   82-89      Ülésnap adatai