Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabó képviselő úr. A határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be az agrárminiszter úrhoz: „Mi lesz a kormány elszaboltált demográfiai földprogramjából?” címmel. Novák Előd képviselő urat illeti a szó.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Demográfiai földprogramot szorgalmaz a Mi Hazánk Mozgalom az eziránt fogékony fiatal párok földhöz juttatása érdekében, miután ezt hiába hirdette meg a kormány a „Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020” című programjában, semmi sem valósult meg belőle, sőt e kitűnő javaslatot előterjesztő dr. Ángyán József államtitkárt is lemondatták. Hogy ő azután beállt a balliberálisok közé, az legyen az ő szégyenük, e kitűnő program elmaradása viszont a kormány felelőssége. Ezért mi kell most újraélesszük e demográfiai földprogramot a 24. órában, hiszen vidéken különösen aggasztó a cigányság népességrobbanása (Gelencsér Ferenc összecsapja a kezét.), miközben a dolgos magyarságnak nem nyújt életteret a kormány.

„A magyar vidék alkotmánya” alcímű, a kormányprogram részét képező dokumentumot hivatalosan nem helyezték hatályon kívül, de a kormany.hu oldalról csendben eltávolították, sőt maga a videkstrategia.kormany.hu oldal sem létezik már, és a más néven fiatalgazda-életpályamodell helyett a rendelkezésre álló földalapok jelentős hányadát kiárusította az Orbán-kormány saját klientúrájának.

A magyar demográfiai mutatók rendkívül aggasztóak, idézem az elszabotált nemzeti vidékstratégiából az önök frappáns mondatait. Ha hazánkban a jelenlegi kedvezőtlen demográfiai tendenciák folytatódnak, az ország lakossága 2050-re 7-8 millió főre csökken. Az országon belül különösen kritikus a vidéki térségek demográfiai helyzete. A vidéki térségekben a népesség rövid időn belül elöregszik. A kedvezőtlen folyamatok eredményeként a jelenlegi gazdatársadalomnak nem lesz megfelelő utánpótlása, és az inaktív rétegek aránya rendkívüli terheket ró az aktív rétegekre. Ezért a vidék számára kulcskérdés, hogy helyben legyenek olyan fiatalok, akik a vidéki élet mellett a gazdálkodást választják, és megfelelő számban vállalnak gyermekeket. Így legyen! Bár így lett volna! De önök ezt elszabotálták.

Hozzáteszem, egyes térségek kiürüléssel, illetve súlyos munkanélküliséggel járó szociális gettókká válással fenyegetnek. A gazdálkodásból élők átlagéletkora is folyamatosan emelkedik, s ha nincs utánpótlás, a hazai élelmiszer-termelés is végleg kicsúszhat a kezünkből, ami az egész társadalom élelmezési és élelmiszer-biztonságát is végveszélybe sodorhatja.

Ma már világosan látszik, hogy ezeket a földeket az Orbán-kormány nem a fiataloknak, hanem az Ángyán József lemondását követően nemsokára megindult feudális hűbéri birtokadományozó állami földbirtoki…  földbérleti, majd földprivatizációs programok keretében a kormány saját holdudvarának szánta, így esélye sem volt a demográfiai földprogram elindításának, melyet viszont a Mi Hazánk Mozgalom újra szeretne a politikai napirend részévé tenni (Az elnök csenget.) a 24. órában. Hajlandóe tehát a kormány ismét a programjuk részévé tenni ezt? Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Novák Előd képviselő úr. A válaszadásra megadom a szót Farkas Sándor államtitkár úrnak.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban hangsúlyozni kell, hogy meglehetősen furcsa egy 2010 előtti állapotokat leíró és azokra reflektáló, több mint tízéves anyagot mint helytálló analízist használni 2022-ben. Ennek köszönhetően megítélésem szerint rossz a megközelítése a felvetésnek.

A 2010 utáni kormányok legfontosabb társadalom- és gazdaságpolitikai céljai közé tartozik a vidéki területek demográfiai folyamatainak kedvezőbb irányba fordítása és a vidéki gazdaság megerősítése. Ehhez komplex szakpolitikai intézkedések járultak hozzá, amelyek közül a teljesség igénye nélkül kiemelném az uniós összehasonlításban is kiemelkedő családtámogatási rendszert, ezen belül is a falusi CSOK-ot, a vidéki infrastruktúra-fejlesztést, a bölcsőde-, óvoda- és iskolafejlesztést vagy éppen a vidéki vállalkozások támogatását.

Az agrárpolitikára térve fontos megemlíteni, hogy az agrártámogatások termelési és jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodók számára, ösztönzik a hatékonyságot és a versenyképesség-növelő beruházásaikat, valamint a fiatal gazdálkodók célzott támogatásán keresztül közvetlenül is elősegítik a generációs megújulást, a fiatalok gazdálkodóvá válását. A kormány gazdaság-, társadalom- és agrárpolitikájának sikerét jelzi, hogy kedvező fordulat figyelhető meg a vidéki demográfiai és munkaerőpiaci folyamatokban.

A vidéken élők lehetőségeinek bővülését eredményezi, hogy évtizedes távlatban, európai uniós összehasonlításban is kiemelkedő mértékben emelkedett a vidéki területeken a foglalkoztatási ráta, és csökkent a munkanélküliség. Az Eurostat adatai szerint a foglalkoztatási ráta a vidéki területeken 2010 és 2020 között 50-ről 66 százalékra emelkedett, ami a legjobb eredmény az egész EU-ban, ugyanebben az időszakban a munkanélküliségi ráta 14,3 százalékról 5,7 százalékra csökkent. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a vidéki területekről való elvándorlásban 2020-ra trendforduló következett be. Míg a vidéki területek ezer lakosra jutó migrációs rátája 2010-ben mínusz 4,19 százalék volt, az egyik legkedvezőtlenebb érték az Európai Unióban, a mutató 2020-ra többletbe fordult, majdnem 1 százalékra.

(15.30)

Szintén a vidéki társadalom gyarapodását jelzi, hogy a születési arány 2010 és ’20 között 8,5-ről 9,8-ra emelkedett, amely a legnagyobb javulás az egész EU-ban. A mezőgazdaság területén az elmúlt évtizedben óriási erőfeszítések történtek a generációváltás elősegítése érdekében, megszületett két meghatározó törvényi szabályozás: mind a családi gazdaságok átadásáról szóló törvény és a családi gazdaságok kedvező adózásáról szóló törvény.

Tisztelt Képviselő Úr! Meg kell említeni, hogy a termelői generációváltást, illetve a gazdálkodni szándékozó fiatalok elindulását a támogatáspolitika eszközével is hatékonyan lehet segíteni. Magyarország Kormányának döntése alapján 2027-ig mintegy 4265 milliárd forintot fordítunk a vidék, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére, ezen belül a fiatal gazdák is részesülnek ezekből a támogatásokból.

A termelői generációváltás ösztönzésére szolgáló intézkedéseket a vidékfejlesztési program külön alapprogramban foglalta össze 2010 után, amely alapján a különböző beruházásokat támogató pályázati felhívásokban az alaptámogatás-intenzitáson felül 10 százalékponttal növelt támogatásra jogosultak a fiatal gazdák, több tíz milliárd forint fejlesztési forrást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) juttatva el számukra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Farkas Sándor államtitkár úr. Kérdezem Novák Előd képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Államtitkár úr sok mindenről beszélt, csak arról nem, amit kérdeztem. Kétségkívül vannak megsüvegelendő teljesítményei a kormánynak akár a mezőgazdaság terén is, de az elszabotált demográfiai földprogramról kérdeztem, melynek a „Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020” címe is mutatja, hogy ezt már végre kellett volna hajtani. Ehhez képest erről most sajnos nem hallottunk, pedig a tervezett program lényege az lett volna, hogy 25 és 50 év közötti földbérleti jogot és a gazdálkodás beindításához szükséges képzést, hiteleket, piacrajutási támogatást és egyéb kedvezményeket adnak azoknak a fiatal pároknak, családoknak, akik vállalják, hogy vidéken letelepednek vagy ott maradnak, két vagy több gyermeket világra hoznak, tisztességgel felnevelnek, és életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.

A precízen leírt demográfiai földprogramból semmi sem valósult meg, ezért a válaszát sajnos nem tudom elfogadni. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

Felszólalások:   64-69   70-75   76-81      Ülésnap adatai