Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Tájékoztatom képviselő urat és önöket, tisztelt Ház, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gyopáros Alpár képviselő úr, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Folytatódike 2023-ban  a nehezítő körülmények ellenére is  a magyar külgazdasági mutatók folyamatos növekedése?” címmel. Gyopáros Alpár képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar befektetésösztönzési rendszer az utóbbi években pozitív rekordok egész sorát állította fel. A magyar gazdaság a tavalyi évben egyenesen mesterhármast ért el, megdöntve a foglalkoztatottság, a beruházások és az export rekordját is. Ha nem jön a Covid és a háború, akkor valószínűleg olyan magasságokba léphetett volna hazánk, amit korábban remélni sem mertünk.

Bár a magyar baloldal, karöltve Brüsszellel és a különböző háborúpárti nemzetközi szervezetekkel mindent elkövet annak érdekében, hogy ez a háború elhúzódjon, Magyarország egyértelmű békepárti álláspontot képvisel. Nekünk igenis a magyar emberek biztonsága, a magyar érdekek szem előtt tartása a fontos. Ha nincsen háború, akkor nem halnak értelmetlen halált emberek, köztük kárpátaljai honfitársaink is a háborúban. És ha nincsen háború, akkor a gazdasági körülmények és az inflációs adatok is normalizálódhatnak.

A sok nehezítő körülmény és a liberális ellenszél dacára Szijjártó miniszter úr folyamatosan számol be arról, hogy nagy nemzetközi cégek teszik le a voksukat hazánk mellett, Magyarország a külföldi befektetők elsődleges célpontjává vált. Örömteli, hogy folyamatosan kapjuk a jó híreket arra vonatkozóan, miszerint Keletről, Nyugatról is tartós a befektetési kedv hazánk irányába, újabb és újabb cégek telepednek le nálunk. Ezek a cégek ráadásul jól érzékelhetően a magyar vidék irányába is fordulnak, megszűnt a főváros egyeduralma ebben a tekintetben. Beérik tehát az a tudatos közlekedésfejlesztési politika, amely a „Modern városok” programon keresztül majd’ minden vármegyeszékhelyet is bekapcsolt hazánk gyorsforgalmi úthálózatába. Ma már nincsen versenyképtelen régió, a magyar vidék ugyanolyan esélyekkel pályázik egy-egy nemzetközi beruházó figyelmére, mint a főváros.

A magyar külgazdaság-politikának és a magyarországi cégek erejének, a magyar emberek szorgalmának köszönhetően előre tudunk menekülni, a gazdaság pedig stabil lábakon áll. A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség tevékenységét a saját választókörzetemben, Győr-Moson-Sopron vármegyében is jól érzékeljük, a nemzetközi cégek érdeklődése folyamatos régiónk irányába is, az ipari parkok szépen telnek. Kapuváron például a Laurastar Hungary Kft. és az Intretech Hungary Kft. a keleti és nyugati gazdasági kapcsolatokat is erősítik, fejlesztéseik folyamatosan adnak munkát a régióban élőknek. De említhetném például Szany nagyközségben az Interfa Bútoripari Kft.-t.

Jól érezni tehát az elszántságot és tudatosságot, amellyel a magyar külgazdaság sikeresen harcol a nemzetközi cégek figyelméért és befektetéseiért, és különösen örömteli számomra, vidéki képviselő számára, hogy érzékelhetően kiegyenlített az ország a befektetések földrajzi elhelyezkedésének tekintetében, így a vidéki Magyarország jelentős mértékben részesül ezekből a nagyszabású beruházásokból és fejlesztésekből, munkát adva ezzel a vidéken élő honfitársainknak.

(19.10)

Kérdezem tisztelt államtitkár urat: mit hoz befektetési szempontból a 2023. esztendő Magyarországnak, különösen a magyar vidéknek? Hogyan alakul a külföldi tőke földrajzi eloszlása hazánkban? Folytatódike az idei évben is a magyar gazdasági mutatók folyamatos növekedése? Várom megtisztelő válaszát.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Menczer Tamás államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! Öné a szó.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a beruházásokkal kapcsolatos téma felvetését is. Ezen a késői órán talán el lehet mondani annyit, hogy bár kétségkívül ön kollégám és barátom, de ettől függetlenül igaz az a tény, hogy a mostani beszélgetésünkben tudunk a mai napon először értelmesen beszélni a beruházásokról az ön felvezetésének és témafelvetésének köszönhetően. A baloldali kollégákkal erre a mai napon még nem volt módunk, de a napnak még nincs vége, úgyhogy ne adjuk föl a reményt ezzel kapcsolatban!

Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogyan mondja: a Külügyminisztériumban a munka, illetőleg a portfólió 2014-ben változott, amikor Szijjártó miniszter úr átvette a hivatalát, és innentől kezdve külgazdasági fókuszú külpolitikát folytatunk. Ez praktikusan azt jelenti  és talán érdemes erről is egy mondatot mondani , hogy szakítottunk azzal a hagyománnyal, hogy a diplomáciai testület tagjai különböző szivarfüstös szalonokban, eltartott kisujjal, kristálycsészéből kávét vagy teát vagy valami mást kortyolgatva, lila ködös, a mindennapokra kevés befolyással bíró témákról csevegnek a kollégáikkal. Ezzel szakítottunk, és azt mondtuk, hogy külgazdasági fókuszú külpolitikát folytatunk, vagyis a munkatársak feladata az, hogy beruházásokat hozzanak be Magyarországra, és exportpiacokat keressenek azoknak a vállalkozásoknak, amelyek Magyarországon tevékenykednek. Ezzel egyébként azt is elértük, amellett, hogy fontos célt szolgálunk, hogy mérhetővé vált a teljesítményünk, mint arra ön is utalást tett.

Erre például azért is szükség volt, már hogy erre a munkára, merthogy 2010-ben, amikor az Orbán-kormány átvette az ország vezetését derék baloldali kollégáinktól, akkor persze csődben volt az ország, és ennek sok minden mellett az is a jele volt, hogy 11-12 százalékos volt a munkanélküliség, rengeteg családnak, rengeteg embernek nem volt biztos bevétele, tehát munkahelyeket kellett teremteni. Most pedig, amikor a munkanélküliség már európai viszonylatban is alacsony, lehetőségünk van arra, hogy technológiai színvonalat emeljünk, és nagyobb hangsúlyt helyezzünk például a kutatás-fejlesztésre, innovációra és ehhez hasonló területekre.

Azt tudom önnek elmondani, tisztelt képviselő úr, és a tisztelt Háznak, hogy az elmúlt években valóban folyamatosan beruházási és exportrekordot döntöttünk. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi esztendőben nagyjából 6,5 milliárd eurónyi beruházásról született döntés Magyarország vonatkozásában; nagyságrendileg 2600 milliárd forintról van szó. És ha az összetételt nézzük, amit kérdezett, akkor azt lehet látni, hogy a tavalyi esztendőben, a 2022. évben a beruházások 48 százaléka Keletről jött, 42 százaléka Nyugatról, 10 százaléka magyar; tehát teljes mértékben egyensúlyban van a beruházási struktúránk. Ha azt nézzük, hogy az elmúlt négy évben, tehát 2019-20-21-22-ben hogyan alakultak a folyamatok, akkor azt láthatjuk, hogy mind a négy évben a beruházási volument illetően keleti ország végzett az első helyen, tehát a befektetett pénz mennyiségét nézve: háromszor Dél-Korea, egyszer Kína; de ha a beruházások darabszámát  ha lehet ilyen csúnyán fogalmazni  nézzük, akkor mind a négy évben Németország. Tehát itt is azt lehet látni, hogy Kelet-Nyugat egyensúlyban van.

Amiről még szeretnék beszélni, az az export, merthogy a beruházások és az export kéz a kézben járnak, húzzák egymást előre. A tavalyi esztendőben exportrekordot is döntöttünk: 2022-ben 142 milliárd euró volt a magyar export, ez a 2010-es duplája; és azon 35-ös klub tagja Magyarország, 35 olyan ország van, amely 100 milliárd eurós exportnál nagyobb teljesítményre képes. Ha figyelembe vesszük, hogy a lakosságot tekintve nagyjából a 94-95. helyen vagyunk, akkor jól látható, hogy ez mekkora eredmény. És mindez nem önmagáért van, hanem azért, hogy munkahelyek legyenek, és a közös eredményeinket, családtámogatás, 13. havi nyugdíj, fiatalok adómentessége, munkahelyek, mindezeket meg tudjuk védeni háborús időkben is.

Köszönöm még egyszer a téma felvetését. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Gyopáros Alpár képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon!

GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Két okból is örömteli az a fókuszváltás, ami a külgazdaság fókusza felé billentette a mérleget a külpolitikában a saját szemszögemből nézve is. Egyrészt az a választókörzet, az a térség, ahol én élek, amelyet képviselek az Országgyűlésben, ez a Rábaköz, amely egy viszonylag szerencsésebb történelmi helyzetű térség, de mégis, a Gyurcsány-kormányok idején még a Rábaközben is 6-8-10 százalékos volt a munkanélküliségi ráta; ez ma 1 százalék körül van vagy 1 százalék alatt, tehát gyakorlatilag munkanélküliségről nem lehet beszélni a Rábaközben.

Másrészt pedig mindaz az eredmény, amelyet elértünk, elért a Külügyminisztérium és a kormány ennek a politikának köszönhetően, mindazt a lehetőséget megengedi a költségvetésnek, hogy nemcsak azokat az intézkedéseket tudja a központi költségvetés finanszírozni, amelyeket ön említett, hanem például a „Magyar falu” programot is. Ezért is örömteli és ezért is fogadom el a válaszát. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   174-179   180-185   186-191      Ülésnap adatai