Készült: 2024.05.12.02:50:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

70. ülésnap (2023.06.12.),  202-205. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:15


Felszólalások:   194-201   202-205   206-211      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! 17 óra 57 perc van, ezzel az azonnali kérdések órájának végére értünk.

Most áttérünk a kérdésekre. Dávid Ferenc képviselő úr, a DK képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Ki állíthatja meg az inflációt?” címmel.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kérdés megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nagy Márton István gazdaságfejlesztési miniszter urat bízta meg. A kérdésre a miniszter úr felkérésére Fónagy János államtitkár úr, miniszterhelyettes válaszol. Dávid Ferenc képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. DÁVID FERENC (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar gazdaság számtalan problémája közül talán az infláció jelzi a legkoncentráltabban nemcsak a szerkezeti gondokat, hanem a kormány hozzá nem értését, dilettáns válságkezelését. Az Eurostat kimutatása szerint januárban 25,7, áprilisban 24,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban, és sajnos májusban is több mint 20 százalékkal. Ilyen ütemű csökkenés mellett az egy számjegyű inflációt, amit önök év végére ígérnek, még jövőre sem érjük el.

Kézzelfoghatóbb azonban, ha nem százalékot számolunk, hanem azt, hogy mennyit veszített az átlagmagyar ezzel. Hiába nőtt tavaly jelentősen a nominális átlagkereset, az idén januári 350 ezer forintos nettó 30 ezer forinttal ér kevesebbet, mint a tavaly januári. Az idei havi átlagkeresetből tehát eleve már az év indulásakor 7-8 százalékkal kevesebbet lehetett vásárolni, mint a tavalyiból, és ezt ebben az évben további tízezrekkel fogja csökkenteni az idén éves átlagban 19 százalékra becsült infláció.

(18.00)

Államtitkár úr, az áprilisi és májusi magyar infláció rekord az Unióban is, mondhatni, hungarikum. A második helyezett Lettországban is csak 15 százalék, a többi visegrádi és balti országok inflációja mind 13-15 százalék közé esik. A háború és a szankciók őket ugyanúgy sújtják, mint bennünket, tehát nálunk sem háborús meg szankciós inflációról van szó, hanem orbáni inflációról. Orbán Viktor miatt élünk évről évre rosszabbul, és amíg ő marad, maradni fog az orbáni infláció is.

Az orbáni infláció letöréséhez a miniszterelnöknek kell távoznia. Míg önök tehetetlenkednek, addig a Dobrev Klára vezette árnyékkormány dolgozik, hogy ne az árak, hanem a bérek és a nyugdíjak emelkedjenek. Csak egy szociáldemokrata, fegyelmezett, kormányzóképes alternatíva érheti el, hogy az áremelések helyett végre a bér- és a nyugdíjemelések országa legyünk. Köszönöm a türelmet és a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ, mint említettem, Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úr adja meg. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A kormány a háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz gazdasági helyzet ellenére elkötelezett a rezsitámogatás fenntartása, a családok, a nyugdíjasok és a teljes foglalkoztatottság védelme mellett. Célkitűzésünk, hogy kivédjük a recessziót, és az év végére egy számjegyűre törjük le az inflációt, jövőre pedig 6 százalék körüli értékre csökkentsük azt.

Szeretném emlékeztetni, hogy a baloldal elvett egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, egyhavi bért például a tanároktól is, míg az Orbán-kormány visszaadta az elvett egyhavi nyugdíjat, és megőrzi a nyugdíjak reálértékét. A reáljövedelem mértéke évek óta jelentősen növekszik, a ’22-es adatok szerint Lengyelországon és Bulgárián kívül csak Magyarországon növekedtek a reálkeresetek az egész Európai Unióban, a többi országban a reálbérek csökkenése volt tapasztalható.

Már látszanak az infláció letörésére irányuló kormányzati intézkedések eredményei, az infláció csökkenni kezdett. A januári 25,7 százalékos tetőzés után májusban már 21,5 százalék, ami több mint 4 százalékpontos csökkenést, a legutóbbi áprilisi adathoz képest pedig 2,5 százalékpontos mérséklődést jelent. Mindez azt jelzi, hogy a fogyasztói árak mérséklődése egyre dinamikusabb, a kormányzati intézkedések működnek.

Az infláció letörése érdekében a kiskereskedelemben június 1-jén elindult a kötelező akciózás, és nyár közepén elindul az online árfigyelő rendszer is. Emellett minden család továbbra is 181 ezer forint támogatást élvez a rezsivédelemnek köszönhetően. Bízom benne, hogy ezek az intézkedések alkalmasak arra, hogy a magyar családok és a nyugdíjasok mindennapi terheit enyhítse és a szankciós inflációt az év végére egy számjegyűre törjük le. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:   194-201   202-205   206-211      Ülésnap adatai