Készült: 2024.05.11.10:43:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

91. ülésnap (2023.11.21.),  2-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:50


Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívül szomorú döntést hozott nemrég az Európai Parlament, amiben úgy döntöttek, hogy jelentősen felpuhítják az Euro 7-követelményeket. Ez a szabályrendszer mondja ki ugyanis, hogy az újonnan értékesített autóknak az EU-ban milyen környezetvédelmi határértékeknek kell megfelelni. Ezzel a szabályrendszerrel sikerült elérni azt, hogy az elmúlt évtizedekben az autók károsanyag-kibocsátása gyakorlatilag a töredékére csökkent, és mindeddig minden egyes új norma jelentős szigorítást hozott az előzőekhez képest; egészen idáig, merthogy az Európai Parlament felpuhította jelentősen az Euro 7 követelményeit, a végső normákat, így a végeredmény az lett, hogy gyakorlatilag szinte alig van eltérés az Euro 7 és az Euro 6 között.

Az autóipar nyert, az európai emberek tüdeje pedig veszített. Éppen azért volt szükség a kilencvenes években az Euro-normák bevezetésére, mert így az Unió rá tudta kényszeríteni arra az autógyártókat, hogy a fejlesztéseiket a károsanyag-kibocsátás csökkentésének irányába csatornázzák, gyakorlatilag enélkül valószínűleg még ma is egyre károsabb, de számukra egyre nagyobb profitot termelő autókat próbálnának meg a fogyasztóknak értékesíteni.

Azért különösen elkeserítő az EP mostani döntése, mert valójában ezzel azt mondja ki, hogy az autógyárak profitja még mindig sokkal fontosabb az Uniónak, mint a fenntarthatóság vagy az európai emberek egészsége.

Nyilván nem okozott túl nagy meglepetést számunkra az, hogy az összes fideszes EP-képviselő a felpuhítás mellett szavazott, a Fidesz ugyanis nem árul zsákbamacskát, gyakorlatilag még büszkék is arra, hogy az autóipar lobbistáiként dolgoznak valójában. Kicsit nagyobb meglepetést okozott számunkra, hogy a Momentum két EP-képviselője is a felpuhítás mellett szavazott. Szomorúan vettük azt is tudomásul, hogy egy olyan párt, amelyik elvileg a fenntarthatóságot tűzi ki a zászlajára, a génmódosított élelmiszerek után most már másodszorra inkább a nagyipari érdekek mellé állt. De legalább így mindenki számára egyértelművé válhatott, hogy zöldnek lenni egyáltalán nem alap; hogy amikor a valódi döntésekre sor kerül, akkor egyedül a zöldekre számíthatnak mindazok, akik valóban aggódnak a fenntarthatóságért.

A döntés azt is megmutatja, hogy van is miért aggódnunk. A 24. órában járunk, és az Unió vezetését, a magyar kormányt és úgy látszik, a magyar ellenzék egy részét is az autógyárak profitja aggasztja és nem pedig ez. Márpedig, ha továbbra is ez marad a fő szempont, akkor Európa fenntarthatatlan és sikertelen lesz. Fenntarthatatlan lesz, mert ha valóban tenni szeretnénk a klímaváltozás megfékezése érdekében, akkor az nem megoldás, hogy még több autót értékesítünk, legfeljebb lecseréljük elektromosra azokat. Ezt a profitjukért aggódó autógyárak kétségbeesett zöldre festési kísérleteként értelmezhetjük. A valódi megoldás az lenne, hogyha végre nem kényszerítenénk az embereket mindennapos ingázásra, hanem megteremtenénk a 15 perces településeket, ha elérnénk azt, hogy a kistelepüléseken élők és a nagyvárosokban élők is hozzájussanak minden alapvető szolgáltatáshoz 15 percen belül, illetve a megoldás része lenne az is, hogyha úgy fejlesztenénk a közösségi közlekedést, hogy az alkalmas legyen az autózás kiváltására a mindennapokban. És mivel ezt mindenki tudja, aki képes egy választási ciklusnál tovább gondolkozni, azt is tudhatják, hogy az autóiparra alapozni Európa versenyképességét a sikertelenség záloga, mivel az autóipar legerősebb évtizedei mögöttünk vannak, nem pedig előttünk.

A környezetvédelmi normák felpuhítása sajnos alig szerepelt a magyar sajtóban. Ha nem lenne zöldpárt a parlamentben, akkor még itt sem lenne róla szó, a nagyvállalati lobbi ugyanis a háttérben szereti intézni az ügyeit. Pedig a döntés drámai a közvetlen következményeit tekintve is, de még az önmagán túlmutató hatásait illetően is, ez a döntés ugyanis egyértelművé teszi, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokon valójában két oldal fog összecsapni. Az egyik oldal az, akik úgy gondolják, hogy az európai embereknek akkor lesz jó, ha a nagytőkének, ha a nagyvállalatoknak, az autógyártóknak minél jobb az Európai Unióban. Ezt képviseli gyakorlatilag jelenleg az Európai Unió, a Néppárt, ezt képviseli a magyar kormány is és a liberális pártok is. A másik oldalon azonban azok állnak, akik azt gondolják, hogy a profitérdek soha nem előzheti az embert, hogy a fenntarthatóság igenis sokkal fontosabb az autógyáraknál. Ezen az oldalon pedig, úgy látszik, kizárólag a zöldek állnak jelenleg. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Koncz Zsófia miniszterhelyettes asszony kíván válaszolni. Öné a szó.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretnék idézni valamit az ön Facebook-posztjából azzal kapcsolatban, amit most hallhatunk. Egy fontos részletet kifelejtett, ami szerintem nagyon érdekes és sokatmondó. Úgy fogalmaz, hogy „Nem gondoljuk, hogy jó megoldás, ha az összes benzines, dízeles autót lecseréljük elektromosra.” Ezt itt megerősítette, illetve ezt Facebook-oldalán is megjelenítette.

Na most, erről egy picit beszéljünk, mert úgy tűnik, hogy nem egészen kommunikálnak a frakción belül. Szeretnék néhány gondolatot ezzel kapcsolatban kiemelni. A 2019-es EP-lista-vezetőjük, Vágó Gábor így kampányolt: „A világban elektromosautó-forradalom zajlik, amiből Magyarországnak és Európának sem szabad kimaradnia. Norvégiához és Pekinghez hasonlóan el kell érni, hogy 2030-tól már Magyarország útjain is csak elektromos vagy hibrid hajtású járművek közlekedhessenek. Erre azért is szükség van, mert a jelenleg születendő gyermekek várható élettartamát három évvel rövidíti a légszennyezettség. A magyarországi autógyárak átállását is segíteni kell, ennek elmaradása esetén ugyanis tíz év múlva Kínából vesszük az autókat, ami jelentősen visszavetné a magyar gazdaságot.” Önök ezt képviselték 2019-ben.

Jelenlegi parlamenti padtársa, Kanász-Nagy Máté képviselőtársunk pedig 2021-ben az alábbi követelést fogalmazta meg: „Benzines, dízeles autók ne közlekedhessenek sehol az Európai Unióban, minden belső égésű motorral rendelkező autót ki kell tiltani.” 2021-ben ezt mondják, hogy ki kell tiltani a belső égésű motorral rendelkező autókat.

Ehhez képest mit mond most ön? Idézem még egyszer: „Nem gondoljuk, hogy jó megoldás, ha az összes benzines, dízeles autót lecseréljük elektromosra, mert a szennyezés nem csökken, csak áthelyeződik.” Úgyhogy ezzel a gondolatmenetével gyakorlatilag teljesen más álláspontot képvisel, mint amit eddig önök mondtak. Ez furcsa és hirtelen álláspontváltozás. (Bakos Bernadett: De hol az ellentmondás?)

Vajon az elmúlt években, amikor elektromos autókat követeltek, nem tudták, hogy azokhoz energiatárolásra is szükség van? Akkor még jónak tartották, hogy a benzines és dízeles autókat elektromos autóra cseréljék? (Bakos Bernadett: De hol az ellentmondás?) Akkor még megoldást jelentett a levegőszennyezettség javítására az elektromos autó, ma már nem jelent megoldást?

Félreértés ne essen, természetesen a közösségi közlekedés fejlesztésével mi is egyetértünk, és ezen dolgozunk, vidéken is több elektromos busz állt például forgalomba, ez nagyon nagy eredmény, nagyon örülnek az ott élő emberek neki. Tehát az a helyzet, hogy mi ezen dolgozunk, ezt támogatjuk, csak hogy félreértés ne essék, csak önök valamilyen szempontból álláspontot változtattak. Ezt azért is sajnálom személyesen, mert azt gondolom, hogy egyébként itt a Parlament falain belül nagyon sok kérdésben egyetértünk, és nagyon fontos ügyeket szoktak idehozni, de sajnos ebben az ügyben valami félrecsúszott. És az is furcsa, hogy az örökké mérges méregzöld kistestvérükkel szemben önökkel eddig tudtunk azért tárgyalni.

Szeretném kiemelni azt is, hogy Magyarország a klímapolitikai célokat tekintve nem véletlenül nevezhető klímabajnoknak.

(9.10)

Azon 21 ország közé tartozunk a világban, ahol úgy tudtuk a gazdaságot növelni, hogy a kibocsátást pedig folyamatosan csökkentettük  1990-hez képest 37 százalékkal , most módosítottuk a nemzeti energia- és klímastratégiában megfogalmazott céljainkat, és most már 2030-ig nem 40 százalékot vállalunk, hanem 50 százalékra módosítottuk ezt a célértéket. Tehát azt gondolom, hogy mindenféle szempontból a kibocsátáscsökkentésen dolgozik, a klímapolitikai célokkal foglalkozik a kormány.

Hazánk tavaly az EU-s tagországok között a negyedik helyre került az egységnyi energia előállítására jutó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. Miközben több tagországban növekedett a kibocsátás, nekünk 8,6 százalékkal sikerült mérsékelni azt, nálunk csupán a három Benelux-ország ért el jobb eredményt.

Elkötelezettek vagyunk a zöldenergia tekintetében. Azt gondoljuk, hogy a zöldenergia jelenti a magyar gazdaság jövőjét, és szeretném kérni a képviselő asszonyt, illetve a frakciót is, hogy a jövőben  ugyanúgy, ahogy korábban  ezt az átállást tessék támogatni. Köszönjük szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai