Készült: 2024.06.02.02:29:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

67. ülésnap (2023.05.23.), 50. felszólalás
Felszólaló Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:55


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét. Célja az, hogy növelje a beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplői számára, ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében tovább erősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert, annak érdekében, hogy Magyarország a sikeres beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön  fogalmazza meg a törvény általános indokolása a Ház előtt fekvő törvényjavaslat fő céljait.

Az Építési és Közlekedési Minisztériumot 2022 decemberében azért hozták létre, hogy egy kézben összpontosuljon a kormányzati és szakmai irányítás, ami a beruházások hatékonyságát, eredményességét kiemelten garantálja.

Az új állami beruházási törvény azon túl, hogy új alapokra helyezi és egységesíti a beruházások rendszerét, új lehetőségeket teremt a szakma képviselői számára, végső soron pedig új fejezetet nyit egy erősebb, az Európai Unió legfejlettebb országaihoz közelítő Magyarország megteremtésében.

(12.30)

A törvénytervezet célja, hogy a költségvetéshez igazítsa a fejlesztéseket; a „többet kevesebbért” elvet helyezze előtérbe; megakadályozza, hogy felesleges vagy fenntarthatatlan beruházások valósuljanak meg. A beruházásokat alaposabban kell tervezni és racionálisabban kell megépíteni, továbbá gazdaságilag fenntartható beruházásokat kell végrehajtani a hosszú távú energiahatékonyság és költségoptimalizálás érdekében.

Fontos kiemelni, hogy erősebb piacvédelmet tesz lehetővé, továbbá biztosítja, hogy a környezeti szempontok és a fenntarthatósági, üzemeltetési szempontok a teljes beruházási életciklus során érvényesüljenek. A „kétszer mérj, egyszer vágj” elv mentén tervezettebb és kontrolláltabb módon szabályozza a beruházásokat; kiszámíthatóbbá teszi a piaci viszonyokat, és hosszú távon megtérülést biztosít az ágazat szereplőinek is. Ezek mellett az építési beruházásoknál kiemelt figyelmet kell fordítani a klímacélok érvényesítésére, a magas minőségre, a költséghatékonyságra és az építőipar volumenére is.

Az állami építési beruházások két típusa az állami magasépítési beruházás és a sajátos építményfajta megvalósítására irányuló beruházás. A beruházásokra vonatkozó eljárási szabályokat típusonként állapítja meg, egyfelől részletesen rögzíti az állami magasépítési beruházásokra vonatkozó szabályokat, másfelől a sajátos építményfajtákat érintő beruházásokra vonatkozó speciális rendelkezéseket külön fejezetben szabályozza.

Az állami építési beruházás két szakaszát, az előkészítési és a megvalósítási szakaszt határolja el, továbbá megállapítja, hogy pontosan milyen tevékenységek tartoznak az egyes szakaszokhoz. A miniszter az állami építési beruházásokhoz kapcsolódó költségek és a beépítésre kerülő építési termékek nyomon követése és átláthatóvá tétele érdekében nyilvánosan hozzáférhető költséginformációs és termék műszaki információs rendszert működtet.

A törvényjavaslat rendelkezik az állami építési beruházás megvalósításához szükséges ingatlan biztosításának a lehetőségeiről. Az állami építési beruházások figyelemmel kísérése céljából  tanácsadó testületként  monitoringbizottságokat kell létrehozni. A monitoringbizottságok elnökei a szakminiszterek, mellettük a miniszter minden egyes esetben társelnöki pozíciót tölt be.

A rendelkezés időlegesen biztosítja a minisztérium tulajdonosijog-gyakorlását az állami építési beruházás megvalósítása érdekében. Az önkormányzat tulajdonhoz való jogát a rendelkezés nem sérti. A minisztérium az állami építési beruházás megkezdésére vonatkozó megállapodásban rögzített naptól  a tulajdonos erre irányuló kifejezett és önkéntes hozzájárulása esetén, a beruházás céljának elérése érdekében  kizárólagosan gyakorolja az állami építési beruházás megvalósításához szükséges, a megállapodásban megjelölt ingatlan felett az építtetői tulajdonosijog-gyakorlásra vonatkozó jogot.

A ingatlan-nyilvántartásba újfajta jogként bejegyezhető jog magában foglalja a polgári törvénykönyvben meghatározott tulajdonosi jogokat azzal, hogy az érintett dolgot elidegeníteni vagy megterhelni nem jogosult. E jog az állami építési beruházással érintett építmény munkaterületének a kivitelező által a minisztérium részére történő átadásáig, de legfeljebb a megállapodásban rögzített időre illeti meg a minisztert.

Az állami tulajdonban álló ingatlanon megvalósítandó beruházás esetén a minisztérium tulajdonosijog-gyakorlása a beruházás keretében létrejött építmény műszaki átadás-átvételének lebonyolítását követően a törvény erejénél fogva megszűnik, és a megvalósított beruházást átadja az új, kijelölt tulajdonosijog-gyakorlónak. Ez egy új jogintézmény, amely nem ismeretlen Magyarország jogtörténetében. Német mintára az 1920-as években alkalmazták, és most ismét bevezetik, hozzáigazítva a mai követelményekhez.

A gyakorlatban és az üzleti életben gyakran felmerül, hogy szükség lenne olyan jogra, amely tartósan elkülöníti egymástól a felépítmény tulajdonosát a telek tulajdonosától, akár úgy is, hogy az nem az ingatlan egészére, hanem csak egy részére vonatkozik. Önmagában nem kell hozzá épület, mivel aki megszerzi ezt a jogot, jogosult lesz arra, hogy épületet, építményt vagy műtárgyat hozzon létre. Ez egy dologi típusú jog, azaz több mint egy kötelmi jog, egy bérleti szerződés. Forgalomképes, amelyet az építményjog birtokosa átruházhat, zálogjoggal terhelhet. Ehhez leginkább a haszonélvezeti jog hasonlít, azzal a különbséggel, hogy az építményjog nem adott személyhez kötődik. Határozott időre, maximum 50 évre köthető, miközben korlátozható több szempontból is, tehát nagy szabadságot ad a feleknek, hogy milyen megállapodást kötnek. Alkalmas lehet multifunkcionális területekre, amelyek alapesetben forgalomképtelenek.

Az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrehozzák az állami beruházási érdekegyeztető tanácsot, megállapítják annak tagjait és feladatait. A tanács munkájába a szakmai érdekképviseleti szervezeteket minden eddiginél jobban bevonják a jövőben, és minden eddiginél közelebb kerülnek a szakmájukat meghatározó részletszabályok jogalkotási folyamatához.

A tanács az állami beruházások javaslattevő, véleményező, szakmai érdekegyeztető fóruma, melyet 20 szakmai szervezet alkot és négyötödös többséggel hozza döntéseit. Kiemelt feladata többek közt az építési beruházási folyamatok rendszerének és a tervezői szolgáltatások rendszerének kidolgozása, a költségnövekmény, a műszaki egyenértékűség szabályrendszerének meghatározása, szerződésminták készítése, a vállalkozók értékelési rendszerének kialakítása, illetve javaslattétel a közbeszerzések kiválasztási szempontjaira és azok értékelési rendszerére annak érde-kében, hogy a zöldszempontok és a magas hozzáadott értékek elvárásai érvényesülni tudjanak.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos szabály továbbá, hogy az állami építési beruházások esetében a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag a végleges építési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg.

A tételes árazatlan költségvetés és a nyertes árazott költségvetés nyilvános. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás kizárólag a végleges építési-létesítési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott  tételes árazatlan költségvetést is tartalmazó  kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg. A nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlat üzleti titkot nem érintő részét, beleértve az árazott tételes költségvetést, az ajánlatkérő nyilvánosságra hozza.

A törvénytervezet környezetvédelmi szempontokat is érvényre juttat. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor többek között előnyt jelent az építési-bontási hulladék és az építőipari csomagolóanyag elkülönített gyűjtése, a felhasznált, újrahasználatra előkészített vagy az újrafeldolgozott hulladékból származó alapanyag aránya, a karbonlábnyom-számítási módszer alapján a minél alacsonyabb összesített szén-dioxid-kibocsátás. Biztosítja a verseny érvényesülését is, mert eredménytelen az eljárás, amennyiben az ajánlattételi határidőben nem nyújtottak be legalább két ajánlatot. Nincs eredmény, ha az ajánlatok lényegesen meghaladják a becsült értéket; ebben az esetben a minisztérium nem hirdet eredményt.

A beruházások után az építtető egy ötfokozatú skála alkalmazásával objektív és arányosítható értékelési rendszer alapján értékeli a tervezőt és a kivitelezőt, mely értékeléseket a jövőben a kiválasztás során fel lehet használni.

A törvényjavaslat részletesen meghatározza az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat is. Az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában részt vevők  a minisztériummal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek kivételével  egymástól függetlenek, egymással sem munkavégzésre irányuló, sem egyéb, a feladataik részrehajlásmentes elvégzését érintő vagy befolyásoló jogviszonyban, sem közös tulajdonosi, sem kapcsolt vállalkozási viszonyban nem állhatnak. A beruházások kapcsán az összeférhetetlenséget a minisztérium mintavételi eljárás alapján és bejelentésre is ellenőrizni fogja.

Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az elmúlt időszak tapasztalatait és a nemzetközi gyakorlatot megismerve, azokat felhasználva alakítja át, egységesíti és új alapokra helyezi az állami építési beruházások rendszerét. Eleget tesz a jogalkotó mindenkori feladatának, reagál a reálfolyamatokra; ha azok valamilyen társadalmi érdeket veszélyeztetnek, akkor a maga eszközével, jogszabály-módosítással, beavatkozik. Növeli az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújt a beruházások szereplői számára.

Mindezek miatt kérem, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai