Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy kötelességszerű köszönetnyilvánításokkal kezdjem a munkámat és a mondandómat. Mindenekelőtt mindannyiunk nevében köszönetet mondok a választásokon részt vevő polgároknak, akik kitüntettek bennünket bizalmukkal. Köszönöm az Országgyűlés Hivatala dolgozóinak, hogy ahogy 32 esztendeje mindig, úgy az elmúlt négy esztendőben is kiválóan végezték a képviselők tevékenységét segítő munkájukat, és e körben a mai alakuló ülést is előkészítették. (Taps.) Végül köszönöm képviselőtársaim támogató szavazatát is, mellyel ismételten e megtisztelő tisztségbe emeltek. Ígérem, hogy a jövőben is lelkiismeretem, meggyőződésem és legjobb tudásom szerint, kiszámíthatóan és méltányosan igyekszem gyakorolni a megbízatásomat, a kötelezettségeimet.

Tisztelt Ház! Május 2-a van, mely nap nemcsak a kommunista diktatúra után szabadon választott kilencedik országgyűlés megalakulásának a napja, hanem az elsőé is. A világjárvány okozta korlátozások megakadályoztak bennünket abban, hogy méltó módon emlékezzünk az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának 30. évfordulójára. Tegyük meg ezt most! Adózzunk tisztelettel Szabad György házelnök úr és mindazon képviselőtársunk előtt, akik munkájukkal megalapozták annak lehetőségét, hogy ma is együtt lehessünk! Heten vagyunk önök között ma itt, akik 32 esztendővel ezelőtt is esküt tehettünk. Vannak olyan képviselőtársaink, akik még nem is éltek akkor, és vannak, sajnos sokan, akik az előző nyolc Országgyűlés tagjai közül már nem lehetnek közöttünk. Ha itt lennének, velünk együtt feltehetnék azt a kérdést, hogy 32 évvel ezelőtt a jövőbe tekintve vajon ide akartunke eljutni. Amiben az akkori képviselők többsége valószínűleg egyezett, az egy önálló, független, a szomszédaival békében élő, az európai együttműködésbe egyenrangú társként visszailleszkedő, az országhatárokra tekintet nélkül egységesnek felfogott nemzet gyarapodását biztosító, erős magyar állam felépítésének a szándéka volt.

Bár értékelhetjük az elmúlt parlamentek és kormányok teljesítményét különbözőképpen, éppúgy, mint jelenbeli állapotaink minőségét, az azonban tagadhatatlan, mert a tények, a számadatok cáfolhatatlanul igazolják, hogy nemzetünk, társadalmunk és benne családjaink állapota, helyzete, boldogulási esélyei ma jobbak, mint a rendszerváltozás kezdete óta bármikor. Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy a választás eredményeinek alakulását legerőteljesebben éppen ez határozta meg. Magyarország ma egy erős, emelkedő pályán mozgó, tekintéllyel bíró ország, amely minden polgárának élhető otthont és jövőt kínál, és amelyet az európai politikában senki nem hagyhat számításon kívül. Ha visszatekintünk az első világháború óta eltelt történelmünkre, de talán akár az elmúlt fél évezredre is, haza és haladás, függetlenség és gyarapodás harmonikus érvényesülésének távlatai még soha nem festettek olyan jó képet, mint az elmúlt évtizedben. Mégis, ezzel látszólag ellentétben, azt is kell mondjuk, hogy a veszélyek korát éljük.

Mindazt, amit az elmúlt 32 esztendő munkájával, annak erőfeszítései, megpróbáltatásai, kudarcai és sikerei révén elértünk, ma újra veszély fenyegeti. Pénzügyi-gazdasági válság, illegális migráció, világjárvány és most egy, a szomszédunkban dúló újabb, de a korábbiakhoz nem fogható kockázatokat hordozó háború, mindez egy önbizalmát és önazonosságát vesztett, gazdaságilag és demográfiailag hanyatlásnak indult európai közösség, ránk uszuló zöld és szivárványos köntösben tetszelgő, de barna és vörös színt visszaidéző új totalitarizmusok fenyegetése és a szuverenitásunkat egyre agresszívebben megkérdőjelező új birodalomépítési törekvések közegében. Erőnk és képességeink minden eddiginél nagyobb mértékű latba vetése minden eddiginél nagyobb fegyelem mellett lehet csak elégséges, hogy a készülő viharban helytállhassunk. (Tordai Bence visszatér az ülésterembe.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A felelősségünk egyetemleges. Bár a nagyobb rész a kormánypárti oldalé, az ellenzék is osztozik ebben. Meggyőződésem, hogy nemcsak a magam, hanem a választópolgárok döntő többségének elvárásait is megfogalmazom, ha azt mondom, ideje lenne, hogy a történelmi helyzetre tekintettel mindannyiunk szeme előtt az lebegjen, hogy hol, miben tudjuk segíteni a közösség erőfeszítéseit, ha pedig valaki segíteni nem tud vagy nem akar, akkor legalább ne ártson. A legalacsonyabb szintű elvárás szerint pedig esküjéhez híven az Alaptörvényt és az ebből fakadó jogszabályokat mindenki köteles betartani.

Ha jól figyeltem, a kampány zajából kihallatszott egy gondolat, amely akár kiindulópontja is lehetne annak, hogy újjáteremtsük azt a közös nevezőt, amely nélkül semmilyen demokrácia nem működhet egészségesen. Ez pedig így hangzik: a hatalom a népé.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Isten adjon nekünk elegendő bölcsességet és erőt, hogy a nép által az országgyűlési választásokon ránk ruházott hatalommal, eskünkhöz híven, becsülettel és hűséggel a nemzet javát tudjuk szolgálni! Köszönöm a bizalmukat. (Taps a kormánypártok és a Mi Hazánk soraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Tekintettel arra, hogy az alakuló ülés előkészítése során nem született politikai megállapodás, az állandó bizottságokra vonatkozó indítványokat a frakcióvezetők külön-külön terjesztették elő. Az Országgyűlésről szóló törvény 18. § (1) és (2) bekezdése alapján a frakcióindítványokra figyelemmel benyújtottam az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló H/5. számú javaslatomat, amely az Országgyűlés informatikai hálózatán megismerhető.

Tájékoztatom önöket, hogy a határozati javaslat határozathozatalára több részletben kerül majd sor, mivel politikai megállapodás hiányában nem látok lehetőséget arra, hogy a bizottsági rendszer megalakításáról, a bizottsági tagok és tisztségviselők megválasztásáról egyetlen szavazással döntsünk. Először a bizottsági rendszer létrehozásáról a bizottsági tagok megválasztásával együtt döntünk, ezt követően pedig a bizottsági tagok sorából megválasztjuk a bizottsági tisztségviselőket. Róluk, hasonlóan az Országgyűlés alelnökeinek és jegyzőinek megválasztásához, személyenként határozunk.

Az Országgyűlésről szóló törvény 18. § (4) bekezdése alapján a bizottsági tagokra és tisztségviselőkre vonatkozó személyi javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, a javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A határozathozatalra a soron következő tárgyalási szünet után kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési törvény rendelkezései értelmében a háznagy az Országgyűlés tisztségviselője, személyére a házelnök tesz javaslatot.

(15.00)

Ennek alapján azt kezdeményezem, hogy az Országgyűlés Mátrai Márta képviselő asszonyt válassza meg háznaggyá.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlésről szóló törvény 11. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a háznagy tisztségére jelölt személyről házbizottsági meghallgatása után határoz az Országgyűlés.

Most tehát előreláthatólag 30 perces szünetet rendelek el, és kérem a Házbizottság tagjait, szíveskedjenek a főemelet 11. szám alatti Pázmándy Dénes terembe fáradni. A szünet végét csengetés jelzi majd.

(Szünet: 15.01  15.40

Elnök: Kövér László

Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső)