Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés elnöke 2023. március 27-én megküldte a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény módosítását célzó, az Országgyűlés által elfogadott változások, változtatások átvezetését is tartalmazó egységes javaslatot, kérve a Költségvetési Tanács véleményét az államadósság-szabálynak való megfeleléséről, valamint az Alaptörvény szerinti előzetes hozzájárulásának megadását a törvényjavaslat zárószavazásához.

A tanács a dokumentumot megvizsgálta, a továbbiakban a 2023. év március 30-ai ülésén hozott 3/2023. (III. 30.) számú határozatát ismertetem. Megállapította, hogy az egységes javaslatban elfogadásra indítványozott módosítások a tervezett pénzforgalmi hiányt nem változtatják meg, mivel azonos összegben növelik a bevételi és a kiadási főösszeget, ebből következően az államadósság tervezett összege nem változik.

(11.10)

A tanács a 2023. december 31-ére tervezett államadósság-mutatónak a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosítását célzó egységes javaslatban tervezett mértékét tudomásul vette. A tanács véleménye szerint az államadósság-mutató kitűzött csökkentése összhangban van a törvényjavaslat feltételéül használt makrogazdasági pályával és a kijelölt költségvetési folyamatokkal. Az államadósság-mutató a stabilitási törvény rendelkezései szerint lett megállapítva, összhangban a törvényjavaslat elkészítésekor fennálló, annak alapját képező makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal. Miután a 2023. év végére számított államadósság-mutató kisebb a 2022. év végére várt mutató értékénél, így az Alaptörvény követelménye is teljesül. A tanács mindezek alapján megadta előzetes hozzájárulását az egységes javaslat zárószavazásához.

Tisztelt Országgyűlés! Önök előtt jól ismert, hogy az államadósság-szabály keretét az Alaptörvény a következők szerint fogalmazza meg: mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. E szabálynak a törvényjavaslat a fennálló kockázatok ismeretében is megfelel. A stabilitási törvény is rendel előírást az adósság alakulására vonatkozóan, amely szerint az államadósság GDP-arányos mértékét legalább 0,1 százalékponttal kell csökkenteni. Az egységes törvényjavaslat szerint e mutató 2023-ban ennél jóval nagyobb mértékben, 3,8 százalékponttal mérséklődhet.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács folyamatában követte a költségvetésitörvény-javaslat országgyűlési tárgyalását. Megállapította, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz képest az Országgyűlés által elfogadott módosítások alapján egyes kiadási és bevételi előirányzatok összesen 17,6 milliárd forinttal megemelkednek. Így a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram bővítése érdekében a programot működtető Eximbank Zrt. forrásbevonási lehetőségeinek szélesítése történik meg, amelynek fedezetét a Rezsivédelmi Alap versenyszektor támogatása kiadási előirányzatból történő átcsoportosítás teremti meg.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetén belül az útdíjrendszerek üzemeltetésével összefüggő veszélyhelyzeti rendeleti szabályok államháztartás-technikai kezelésére átcsoportosítással külön bevételi és kiadási előirányzatot hoztak létre.

Az Országos Bírói Tanács részére a személyi és dologi kiadásokra juttatott összeg 300 millió forinttal emelkedik, amelynek forrását az Eximbank Zrt. által vállalt garanciaügyletekből eredő várható fizetési kötelezettség azonos összegű csökkentésével biztosítják. Ennélfogva az egyenleg nem változott.

A tanács ugyanakkor fontosnak tartotta ráirányítani a figyelmet, hogy a módosított költségvetést is kockázatok övezik. Ezért kiemelte annak fontosságát, hogy a végrehajtás során a törvényjavaslat 8. § (2) bekezdésében elrendelt, a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek irányítói által készítendő intézkedési tervek reális, fenntartható, ugyanakkor a közfeladatok ellátását nem veszélyeztető takarékossági intézkedéseket tartalmazzanak. Ellenkező esetben ugyanis a közszolgáltatások zavartalan teljesítése jelentős többletkiadásokat tesz szükségessé, ami veszélyezteti az államadósságcél elérését. Az energiaárak emelkedésének részleges kompenzálása ellenére a közfeladatok ellátását finanszírozó előirányzatok reálértéke több területen számottevően csökkent, így az ebből adódó feszültségek kezelése a költségvetés végrehajtása során további kiemelt figyelmet kíván.

A tanács ezúttal is szorgalmazta a 3 százalékos GDP-arányos hiány mielőbbi elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik. Ugyanis változatlanul úgy látja, hogy a deficit csökkentése a gazdaság más területein is segíti az egyensúlyok helyreállítását, például hozzájárul a külső finanszírozási képesség javításához. A tanács ezért most is üdvözölte azt a törvényjavaslatban szereplő rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP reálértéke az 1,5 százalék feletti növekedést mutatja, akkor az így keletkező nyugdíjprémium tervezetten felüli összegével csökkentett többletbevételt a hiány mérséklésére kell fordítani.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül meg kell jegyeznem, hogy a Költségvetési Tanács kockázatot lát a költségvetési módosítási folyamat elhúzódásában. Ez ugyanis rontja a finanszírozás kiszámíthatóságát, akadályozza a költségvetési szervek megalapozott, előrelátó gazdálkodását. A tanács ezért reméli, hogy a belső és külső körülmények lenyugvásával a költségvetés visszanyeri az iránytű szerepét, amihez a költségvetési szféra és a gazdaság szereplői igazítani tudják döntéseiket.

Mindezekkel együtt véve és mindezekre figyelemmel adta meg a Költségvetési Tanács hozzájárulását az egységes költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és engedjék meg, hogy a közelgő húsvétra tekintettel kellemes ünnepeket kívánjak önöknek! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)