Felszólalás adatai

Felszólalások:   39-64   65-82   83-98      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Gulyás Gergely, Fidesz; Navracsics Tibor, KDNP; Móring József Attila, KDNP; Szabó Tünde, Fidesz; Láng Zsolt, Fidesz; Erdős Norbert, Fidesz; Bányai Gábor, Fidesz; Czunyiné Bertalan Judit, Fidesz; képviselők által benyújtott előterjesztés T/6063. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Bejelentem, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Navracsics Tibor úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, miniszter úr! Parancsoljon, képviselő úr!

DR. NAVRACSICS TIBOR területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar politika hagyományai közé tartozik a kormány szervezetalakítási szabadságának elismerése és tiszteletben tartása is. Megszoktuk, hogy egyes törvényhozási ciklusok elején a mindenkor hivatalba lépő kormány képviselői indítványok mentén megfogalmazzák elképzeléseiket a kormányzati szerkezetre vonatkozóan.

(14.00)

Ugyanakkor azt is megfigyelhettük az elmúlt időszakban, hogy időnként a kormányzati politika hangsúlyai változnak, és tekintettel arra, hogy a kormányzati szerkezet, a minisztériumi szerkezet nem öncél, hanem a kormányzati politika céljainak megvalósítását szolgálja, ennek megfelelően időről időre a minisztériumok szerkezete, a minisztériumok összetétele és a minisztériumok felépítése is változhat.

Erről van szó most is, amikor a területfejlesztési politika és általában a fejlesztési politika területi dimenziójának hangsúlyozása kibővül a közigazgatás dimenziójával is. A törvényjavaslat arra tesz kezdeményezést, hogy jöjjön létre a közigazgatási és területfejlesztési minisztérium, amely a területi politika célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. Azokat a területi politikai célokat, amelyekről az előző törvényjavaslat vitája során, a területfejlesztésről szóló törvényjavaslat vitája során is már szót ejtettünk, amelynek a célja, hogy Magyarország a jövőben egy olyan fejlesztéspolitikát tudjon megvalósítani, amely a fenntarthatóság jegyében a területi különbségek csökkentését tűzi ki maga elé célul. A közigazgatás ebben nem alárendelt, hanem mellérendelt szerepet játszik, és a fejlesztéspolitikai és közigazgatási célkitűzések együttesen valósulhatnak majd meg az új minisztériumban.

Az államigazgatási reform 2010 szeptemberében kezdődött Magyarországon, amikor egy alkotmányellenes helyzetet felszámolva ismét létrejöttek a közigazgatási hivatalok. Ezt követően 2011-től kiépült a vármegyei kormányhivatalok hálózata, ennek intézményeként a kormányablakok hálózata is, 2013. január 1-jétől pedig létrejöttek a járási hivatalok. Ez az államigazgatási reform mind a mai napig a polgárok megelégedését szolgálja. Felméréseink szerint folyamatosan pozitív visszajelzéseket és nagyon nagyfokú elégedettséget tapasztalunk mind a kormányablakok, mind a kormányhivatalok tevékenységével kapcsolatban.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Természetesen nem gondoljuk, hogy hibátlan lenne ez a működés, éppen ezért tovább kell haladnunk ezen az úton, és a fejlesztésekkel azt kell céloznunk, hogy az ügyfélbarát közigazgatás a jövőben is minél magasabb színvonalon valósuljon meg. Ezt egészítené ki a jövőben a partnerség, az együttműködés kultúrája mind a közigazgatásban, mind a fejlesztéspolitikában, amely azt a célt szolgálja, hogy a jövőben a helyi, regionális közösségekre épülve, az ő céljaikat az országos fejlesztési célokkal összhangba hozva minél hatékonyabb fejlesztéspolitikát tudjunk megvalósítani. A létrejövő közigazgatási és területfejlesztési minisztérium alapvető célja és küldetése ez.

Ennek jegyében kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, Navracsics Tibor miniszter úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és megadom a szót Szabó Tünde képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. SZABÓ TÜNDE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő T/6063. számon benyújtott, törvénymódosításokról szóló javaslat számos innovatív és időszerű újítást tartalmaz, többek között az urbanizáció kedvezőtlen hatásainak mérséklését, a vidéki területek népességmegtartó képességének erősítését és a harmonikus, kiegyensúlyozott területi fejlődés elérését tudja segíteni.

A 2010 előtti elhibázott fejlesztési politika miatt a hazai régiók egy része nemhogy felzárkózott, de lényeges lemaradásban volt az uniós fejlesztési átlaghoz képest. Ezzel szemben a 2014-2020-as programozási időszak már valódi sikertörténetnek tekinthető a magyar fejlesztés politikájában.

Fontos kiemelni, hogy Magyarország élen jár a beruházások növekedésében. Az idei első félévben megdőlt a beruházási rekord. Ezen pozitív eredmények mellett jelentős feladat az igazgatási téren történő előrelépés is, amely szintén a versenyképességet tudja segíteni, vezeti az országot a fenntarthatósághoz viszonyítva, hiszen hazánk alapvető érdeke a munkahelyekért, a nyugdíjasokért, a családokért és a fejlesztések terén végzett munka. Ha a háborús megpróbáltatások útját nézzük, nagyon fontos, hogy a fejlődés ne álljon meg, és ezen a pályán tudjunk haladni tovább.

A kormány hangsúlyos figyelmet fordít az ország területi különbségeinek mérséklésére, hazánk területi politikájának új kihívásaira, hiszen ismeretes, miszerint mindegyik régiónak számtalan egyedi lehetőségei vannak, melyek gazdasági, társadalmi, környezeti, történelmi adottságaik révén kitörési pontként szolgálhatnak a minőségi felzárkóztatáshoz, a komplex hatású fejlesztésekhez. Szükséges, hogy a háborúval terhelt időszakban is mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a területfejlesztési célok és lehetőségek is időben meg tudjanak valósulni. A folyamatos célkitűzéseink között szerepel a gazdaság élénkítése, a meglévő munkahelyek megtartása, új munkahelyek létrehozása, a fiatal szakemberek itthon tartása, hiszen a következő időszakban is a gazdaság fejlesztése, a versenyképesség és az ellenálló képesség növelése lesz a fő célpont, és a fókuszban lesz ez a feladat.

Ha megnézzük a nemzeti stratégiát, azt látjuk, hogy számos innovatív intézkedés született az elmúlt időszakban. A kormány idejében felismerte azt is, hogy a gyorsabb modernizáció eléréséhez aktívan be kell vonni a régiókat a területfejlesztési döntések előkészítésébe és végrehajtásába. Látványosan kiépültek és szerveződtek a stratégiai megállapodások, amelyek a területi szakpolitikát tudják erősíteni, rugalmasabbá és versenyképesebbé tudják tenni.

A benyújtott javaslatot megelőzte és megalapozta sokféle újítás, többek között, hogy előremutató szakmai párbeszédeket folytattunk a tudományos, az oktatási, a gazdasági szférával, az érdekképviseleti szervezetekkel, a kamarák megszólításával, stratégiai együttműködések elindításával, és kiemelt szerepet szántunk a területi, helyi szereplők, a vármegyék bevonásának, a partnerségi együttműködéseknek, valamint a térségi fejlesztési programok megalapozott előkészítésének és természetesen végrehajtásának.

Mindezek fokozása érdekében fontos, hogy a jelen törvényjavaslattal a központi kormányzati igazgatási oldalon is érvényt tudjunk szerezni a területfejlesztés lehetőségeinek a megújítására. A javaslat által a dinamikus felzárkózásra helyezzük a hangsúlyt a vidéket is kiemelten megszólító intézményrendszerrel, a falvak és városok infrastruktúrájának megújításával, a mezőgazdaság fokozott támogatásával, a helyi közösségek további erősítésével, minden korábbinál több forrást juttatva a települések fejlődéséért, megerősítéséért, az élhető vidéki Magyarország építésének előrehaladásával.

Mindehhez azonban a jogszabályok világa is megkívánja a korszaknak megfelelő átalakítást. A törvényjavaslat alapján a területfejlesztés szakmai megalapozásán, az intézményhálózat, a jogi és eszközrendszer megújításán túl a kormányzati szervezeti változás is célszerű intézkedés kell hogy legyen. Az előttünk fekvő javaslat eszerint szükségessé teszi, hogy a területfejlesztés terén önálló minisztérium jöjjön létre, amely az eddig önálló munkaszervezettel nem rendelkező területfejlesztési miniszter jogi és szakmai mozgásterét a gazdasági, területfejlesztési vívmányok érdekében hatékonyabban bővíti. Ennek érdekében 2024. január 1. napjától Magyarország minisztériumainak felsorolása kiegészül a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal, amely a Miniszterelnökség szervezetéből történő kiválással jön létre, integrálva azonban a szervezeti egységeket, amelyek az eredményes munkához szükségesek, és átvéve mindazokat a hatásköröket, amelyeket a korszerű és hatékony államszervezet működtetése és a nemzetstratégiai célok elérése indokolnak.

A törvényjavaslat elfogadásával egy, a miniszter irányítása alatt működő szervezeti egység is létrejön, a Nemzeti Fejlesztési Központ.

(14.10)

Ennek célja, hogy teljes mértékben elősegítse az operatív programok és a helyreállítási terv hatékony és szabályos végrehajtását, hogy maradéktalanul megfeleljen az uniós szabályozási környezetnek és az audit tapasztalatainak, valamint hogy rugalmas működésével tegye lehetővé az erőforrások szükség szerinti átcsoportosítását az egyes irányító hatóságok között.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A jövő legfontosabb feladatai között van, hogy folyamatosan fejlesztő környezetet tudjunk biztosítani, az előttünk lévő törvényjavaslat központi kormányzati, igazgatási újításai pedig mindehhez meghatározó és nagyon fontos szerepet töltenek be a gazdaság további működtetése, erősítése, fejlődése és növekedése érdekében. Az önálló tárca esetében hangsúlyos az is, hogy nagymértékben kiterjedtebb teret hoz létre a Magyarországnak járó uniós forrásokkal kapcsolatos kérdések esetében is, a javaslat tehát a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség, az infrastruktúra-fejlesztés és a munkahelyteremtés tartós fejlődése, valamint a jövő építésének érdekében fogalmaz meg nélkülözhetetlen igazgatási szerveket érintő változásokat hazánk fejlődésének biztonsága és stabilitása érdekében.

Összegezve az eddigieket: a létrejövő önálló minisztérium a területfejlesztéssel és közigazgatással foglalkozó szervezeti egységeivel még hatékonyabb módon vállal részt a kormányzati feladatmegosztás struktúrájában.

Tekintettel arra, hogy az előterjesztett törvényjavaslat előremutató változásokat tartalmaz annak érdekében, hogy erős térségeket, erős Magyarországot tudjunk fenntartani, a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvényjavaslatot, és tisztelettel javasoljuk ezt az Országgyűlés számára is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabó Tünde képviselő asszony. Most megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Szeretném a jó hírekkel kezdeni. A jó hír az, hogy ez a javaslat számos szempontból szakmai értelemben egy elfogadható és támogatható javaslat lenne (Dr. Latorcai Csaba közbeszól.), majd elmondom, hogy mi a probléma vele, tehát támogatható javaslat lenne. Van abban logika, van abban észszerűség, hogy az önkormányzatok, a területfejlesztés, általában a fejlesztés ügyeit külön tárca vigye; hozzá kell tennem, volt hasonló megoldás 2010 előtt, amit önök annyit szidtak ebben a mostani vitában is, persze nyilván a kormányszerkezet felépítése önmagában nem old meg minden problémát. De nem szeretném ezt a vitát most kinyitni, önök úgyis ki fogják, nem nagyon tudnak a saját kormányzásukról beszélni, ezért sokkal szívesebben szidják a 2010 előtti kormányzást. Azt akarom tehát mondani, hogy az a megoldás önmagában támogatható lenne, hogy legyen egyébként egy, a területfejlesztéssel, önkormányzati ügyekkel, fejlesztési ügyekkel foglalkozó tárca, hogy helye legyen végre, az Orbán-kormányban is megfelelő helye ennek a nagyon fontos területnek. Én azt gondolom, hogy ez inkább pozitív változásnak tekinthető.

Ami a probléma, az az, hogy a kormány belső aránytalanságán, zűrzavaros működésén ez sajnos nem fog segíteni. Hiszen miközben a Miniszterelnöki Hivatal most már három tárcára szakad szét, miközben a gazdasági területen négy tárca működik már  bár néha nehéz is besorolni, hogy egy-egy tárca mivel foglalkozik , és eközben tárca nélküli miniszterek, politikai igazgató, Kormányiroda és egyéb, ilyen külön szervezetek is létrejöttek, szóval miközben ezekre a területekre, ahol pénzt lehet osztani, ahol hatalmat lehet gyakorolni, erre egyre több és több miniszter jelentkezik, eközben az oktatásnak, az egészségügynek, a környezetvédelemnek, a szociálpolitikának továbbra sincs felelőse ebben a kormányban. Egyszer majd magyarázzák el, miért van az, hogy egyes területeken gombamód szaporodnak a miniszterek, míg más, nagyon fontos területek önöknek nem fontosak, azokat besöprik valahova, a Belügyminisztérium alá  aki rendőrséget tud irányítani, az mindent tud irányítani alapon , vagy eltüntetik különböző minisztériumok alsóbb szintjein.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, nem tudok mást mondani, de amíg meg nem cáfolják, és nem tudnak erre jó szakmai érveket mondani, addig azt kell gondolnom, hogy ennek az oka az, hogy csak a pénzosztás körül sürgölődnek a fideszes miniszterek és fideszes politikusok, ott van lobbierő arra, hogy új tárcák jöjjenek létre; ahol a közszolgáltatásokat kellene megszervezni, ott nincsen ezekre jelentkező, ott nincsen túljelentkezés.

Végül: Navracsics miniszter úr ugyan az előbb hiányolta a DK-s képviselőket, Vadai képviselő asszony akkor is itt volt, én pedig egy percre léptem ki  ön ezt ügyesen kihasználta, ehhez gratulálok, nagyon elegáns volt (Dr. Navracsics Tibor közbeszól.) , de mégiscsak azt kell mondanom, ha a miniszter úr van olyan kedves, és meghallgatja a DK véleményét (Dr. Láng Zsolt közbeszól.), akkor muszáj vagyok elmondani, hogy azért attól nem tudunk eltekinteni, hogy ez a tárca mégiscsak egy vigaszdíj. A miniszter úr Varga Judit képviselővel, bocsánat, miniszter asszonnyal együtt kapott megbízást arra, hogy hozza haza az uniós forrásokat; ön havonta egyszer megígérte, hogy most már az utolsó fázisban vagyunk, most már jönnek az uniós források, most már mindent megoldottak, mindent letárgyaltak, csak hát mindig van valami gonosz  most hallottam az interjúját, most éppen az Európai Parlament akadályozza az uniós források hazahozatalát, máskor más volt , mindig van valaki, aki ezt a nemes szándékot megakadályozza. Az a helyzet, hogy ön kudarcot vallott ezen a területen. Ez volt a fő feladata, egy eurócentet nem tudott hazahozni ezekből a forrásokból. Már Varga Judit sem miniszter, ön pedig kap egy új tárcát, mert mégis  jó káder nem vész el  valamire majd jó lesz, valamire majd használható lesz, ez ennek a javaslatnak az alapvető célja.

És Bányai képviselő úr az előbb hiányolta, és más képviselőtársaink is, ön is egy korábbi vitában, hogy nem nyújtunk segítséget ahhoz, hogy ezek az uniós források hazajussanak. Az az igazság, hogy tévednek. Mert itt alapvetően a magyar parlament döntéseire vár mindenki. Önök beterjesztettek javaslatokat, ezekről a javaslatokról elmondtuk, hogy ezek nem felelnek meg, és nem azért, mert valami csodálatos mentális kapcsolatban állunk az Európai Bizottsággal, amelyet a háttérből irányítunk, hanem azért, mert tudjuk, hogy mit jelent a jogállam, mit jelent az összeférhetetlenség, mit jelent az átláthatóság, mit jelent a korrupció elleni küzdelem, önök meg ezt jól láthatóan nem tudják. De ezt elmondtuk a vitában, a miniszter úr meglehetősen határozottan mondta, hogy ne aggódjunk, rendben van, jönni fog a pénz. Nem volt rendben, nem jön a pénz.

Mit tudtunk még segíteni? Azt tudtuk még segíteni, hogy mivel önök nem voltak képesek kidolgozni megfelelő, a jogállamot helyreállító törvényjavaslatokat, kidolgoztuk mi, és benyújtottuk azokat a parlament elé. Ezeket napirendre sem voltak hajlandóak venni.

Mi tehát segítettünk, amit tudtunk, önök azok, akik akadályozzák az Unióval való konfliktusnak a megoldását; hozzáteszem  ez majd egy következő vita lesz  most is mindent elkövetnek azért, hogy politikai konfliktus legyen Magyarország és az Európai Unió szervei között, ebben utaznak, ebből akarnak uniós kampányt építeni, erre rendeznek nemzeti konzultációt. És miniszter úr, az a helyzet, hogy ön, aki a brüsszeli világnak sokkal jobb ismerője nálam és sokkal jobb szakember ezen a területen, ön nagyon jól tudja és tudta, hogy ez fog történni.

Én biztos vagyok benne, hogy ha önön múlt volna, akkor ön megegyezett volna egy tisztességes, egyébként a magyar polgárok és az ország érdekeit szolgáló megállapodásban, csak a főnöke nem engedte, mert Orbán Viktor nem érdekelt abban, hogy jöjjenek az uniós források, Orbán Viktor abban érdekelt, hogy vita legyen, hogy erre lehessen a választáson hivatkozni, hogy valódi kormányzati  valódi kormányzati!  teljesítmények hiányában álkonfliktusokkal lehessen mozgósítani a fideszes szavazókat. Ez szomorú, ez az ország érdeke ellen van. Ön ebben volt partner, és azt gondolom, hogy nem helyénvaló ezt egy nagyobb, szélesebb miniszteri poszttal és felelősséggel jutalmazni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Arató Gergely képviselő úr. Most megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat szervesen kapcsolódik az előző napirendi pontban megtárgyalt területfejlesztési törvényhez, ugyanis az annak végrehajtásához szükséges kormányzati szervezeti felépítést határozza meg vagy kívánja meghatározni az előttünk fekvő törvényjavaslat.

(14.20)

Hozzá kell tennem, szemben Arató képviselő úrral, hogy a tartalmát tekintve ez a törvényjavaslat az optimizmus és a jogszerűség törvényjavaslata, mert a területfejlesztéshez kapcsolódóan egy önálló minisztérium létrehozását tartalmazza, amely a közigazgatási és területfejlesztési minisztérium lesz. (Dr. Navracsics Tibor Arató Gergelynek: Gergely, ne menj el!  Arató Gergely: Visszajövök még!)

Az ilyen kapcsolat minisztériumokhoz a magyar kormány történetében mindig pozitív dolgok kapcsolódtak, elég, ha a 2010-14 között létező és jó működést mutató Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumra gondolok, amelynek vezetője akkor Navracsics Tibor volt. Elvégezte a dolgát, átalakította a közigazgatást, rugalmassá, dinamikussá tette a közigazgatás rendszerét, és legfőképpen megerősítette annak szakszerű működését, megteremtette a szakszerű működésének a feltételeit. Mindamellett az igazságügyi területen is a szükséges reformjellegű és átütő erővel bíró lépéseket is sikerült átvinni.

Ez a feladat vár most a közigazgatási és területfejlesztési minisztériumra is, mert a megújult szempontok és Magyarország egészének fejlődése szempontjából fontos területfejlesztés végrehajtását, annak a közigazgatási, kormányirányítási feladatait vállalja magára az új minisztérium. Bízom benne, és azért mondtam, hogy ez az optimizmus törvényjavaslata és a szakszerűségé is, mert ennek a törvényjavaslatnak egy fontos eleme, hogy létrejön a minisztériumon belül a nemzeti fejlesztési központ, amelynek feladata az európai uniós forrásoknak a számbavétele és azoknak a kezelése, illetve szétosztása.

Úgy gondolom, hogy minden reményünk megvan arra  ha baloldali képviselőtársaink ezt szívből és lélekből és teljesen elkötelezett magyarellenességből fakadóan nem akadályoznák, akkor ennek már itt lenne a helye , hogy megkapjuk azokat a forrásokat, amelyek egyébként jogszerűen és jogosan járnak. De abban bizonyosnak kell lennünk, hogy ha a források ideérkeznek  a később következő, ezen az ülésszakon elfogadandó területfejlesztési törvény szempontjai szerint , egy felkészült, hozzáértő és a szakmának a csínját-bínját ismerő minisztérium segítségével hatékonyan és gyorsan tudjuk majd felhasználni ezeket a forrásokat.

Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvényjavaslatot a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni tudja, mert igazodik ahhoz a magyar közjogi hagyományhoz, hogy a kormány szerkezete nem politikai szándékoktól függ, hanem az elvégzendő feladat nagyságától és természetétől.

Jelen esetben, ebben a kritikus geopolitikai helyzetben, ezek között az ellentmondásos európai uniós viszonyok között is meg tudja majd állni a helyét ez a minisztérium, és az ország javára dolgozva, az ország érdekében eljárva a beérkező európai uniós forrásokat a területfejlesztési szempontokkal összhangban, a nemzet javára tudja majd hasznosítani. Én bízom benne, hogy a parlament többsége osztja majd a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának álláspontját, és támogatja ezt a törvényjavaslatot, és ezáltal a területfejlesztés jogi és közigazgatási feltételei teljesebbé és hatékonyabbá válnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Aradszki András képviselő úr. Most megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat őszinteségét és transzparensségét meg az egész államigazgatással és az országgal szembeni elkötelezettségüket nagyban mutatja az a vicces tény, hogy ezt a törvényjavaslatot maga Navracsics Tibor jegyzi: egyéni képviselőként benyújtott egy javaslatot, hogy legyen neki egy minisztériuma. Egyébként magában az általános indoklásban a kormány céljairól értekezik, de odáig nem jutottunk el, hogy egy ilyen javaslatot maga a kormány nyújtson be. Szerintem annak van egy szolid bája, ha az ember csináltat magának egy minisztériumot.

Azt mondja miniszter úr itt a vezérszónoklatában, hogy a kormányhivatal, járási hivatal reformjával óriásit mentek, és az egész világ csodájára jár, minden magyar állampolgár rettenetesen meg van elégedve, és ezen az úton kell továbbmenni.

Nézze, miniszter úr, bizonyos szempontból biztos nagy előrelépés, hogy fideszes politikusok meg már kiszolgált fideszes politikusok ülnek az államigazgatásnak már nemcsak a tetején, hanem a közepén és az alján is, de remélem, hogy az ezen az úton való továbbmenetel nem azt jelenti miniszter úr részéről, hogy az eddig is már sok gondot okozott önkormányzati rendszert is megszüntetve, ezen a remek úton továbbmennek, és majd járási tanácsokat hoznak létre, bár szerintem nem állunk már messze ettől.

Azt mondta itt a fideszes vezérszónok sok minden mellett, hogy sikertörténet volt az uniós források felhasználása tekintetében az előző ciklus. (Dr. Szabó Tünde felé:) Képviselő asszony, melyik részére tetszik gondolni a sikertörténetnek? Mondjuk, arra az Elios-ügyre, ahol nemcsak hogy becsapták az Európai Uniót, nemcsak hogy maguk mögött hagytak településeket sötétségben, balesetet, akár emberéletet veszélyeztető módon, hanem, amikor ezek után lebuktak, mert az Európai Csalás Elleni Hivatal ezt világosan bemutatta, akkor fogták magukat, és a magyar adófizetők pénzéből inkább kifizették még egyszer az egész beruházást, csak nehogy az Uniónak vissza kelljen fizetni az összeget, és nehogy véglegesen megállapítsák ezt a csalást? Ez egy sikertörténet például, tisztelt képviselő asszony? Vagy az, hogy ma többek között azért nem kapja meg hazánk az uniós forrást, mert egész Európában világosan úgy látják, hogy ami ideérkezett pénz, annak a nagy része egyszerűen Fidesz-közeli oligarchákhoz szétment, és ennek az egyik zászlóshajó projektje volt például az Elios-ügy is?

Hogy néhány éven belül egy gázszerelőből százmilliárdos vagyonos ember lesz, és közben azt mondják önök, hogy mindenki maradjon csöndben, nincs itt semmi látnivaló? Nem hülyék az Európai Unió többi országában ülő sem honfitársaink vagy polgártársaink, sem vezetőik, sem politikusaik, sem nyomozó szerveik. Egyébként szintén nem véletlen, hogy éppen nem az Európai Ügyészséghez való csatlakozást tárgyaljuk most itt éppen.

Az a helyzet, képviselő asszony, hogy pont az az elmúlt 13 évnyi kormányzás, egyébként uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos gyakorlat az egyik oka annak, hogy Magyarország ma nem kap egy fillért sem, és ezt megszenvedi mind a magyar gazdaság, mind a magyar emberek, mind a magyar vidék egyébként kiemelten.

Miniszter úr azt mondta idén, nem volt olyan régen, mert idén év elején azt mondta, hogyha mégsem sikerülne megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor beadja a lemondását. Ez egy karakán mondat volt, szó szerint így hangzott, ha jól értettem: ha neki felróható okokból mégsem sikerül megállapodni. (Dr. Navracsics Tibor bólogat.) Hát, akkor ez vagy egy blöff volt, és előre tudta, hogy neki felróható okokból ilyen nem lesz, mert mit tudom én, az lehet, hogy nem megy el egy megbeszélésre  legalább őszinte itt is , vagy egy teljesen üres mondat volt. A lényeg az, miniszter úr, hogy teljesen mindegy, hogy ott mit mondott, ezt a feladatot nem sikerült teljesítenie. Ennek az ország rettenetes nagy kárát látja, és ez szerintem egy óriási kudarc.

Ha nem volt hozzá meg a kellő felhatalmazása  mert ezek szerint az egyik oka ez lehetett, ön pontosan tudja, hogy miben kellett volna megegyezni, nemcsak hogy tud olvasni, és értelmezni tudja az Európai Bizottság elvárásait, hanem szerintem érti is, és pontosan tudja, hogy mit kellett volna csinálni , akkor pedig politikai kudarcot vallott, mert nem tudta megértetni vagy elfogadtatni a saját miniszterelnökével vagy politikai pártjával, hogy ezekben a kérdésekben milyen döntést kell hozni, hogy a magyar emberek érdekének megfelelően járjanak el.

(14.30)

Ehhez képest nyilván nem a lemondásáról tárgyalunk most itt, hanem egy új minisztérium létrehozásáról és az új miniszteri posztja jogi kereteinek a kialakításáról. Én nagyon örülnék neki, akármilyen furcsán hangzik, ha lenne mit elosztania a területfejlesztési minisztériumának, uniós forrásokat, de jelen pillanatban egyelőre csak a minisztériumot látjuk, a forrásokat nem.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, negyedszerre nyúlnak hozzá a kormányszerkezethez az elmúlt választások óta, negyedik alkalommal tartják nagyon fontosnak, hogy valamilyen területen kiigazítsák a kormány szerkezetét. Azok után, és ebben szerintem semmi vicces nincs (Dr. Navracsics Tibor közbeszólása.), amilyen állapotban ma az oktatás van, tisztelt miniszter úr  és ön tanított, tanít egyetemen is, beszélget ezekkel az emberekkel, ezen semmi kacagni- meg gunyorosan vigyorognivaló nincs, miniszter úr, semmi , amilyen állapotban ma a magyar oktatási rendszer van vagy amilyen állapotban ma az egészségügyi rendszer van, negyedszerre nyúlnak hozzá a kormányzati struktúrához, és a mai napig eszükbe nem jut, hogy talán ennek a két kiemelt területnek a sok-sok folyamatos kudarc után szintén megérné, hogy valaki csak ezzel foglalkozzon, és rendbe rakja ezt a területet.

Mindezek miatt az MSZP természetesen nem tudja támogatni ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Harangozó Tamás képviselő úr. Most megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Röviden én is utalnék a Fidesz vezérszónokának a felszólalására.

Én azt gondolom, hogy az önmagában egy tragédia, ami az elmúlt sok-sok évben az európai uniós források felhasználásával történt. Tehát látható, a jelenlegi kormányra is elmondható és az azt megelőző kormányra is elmondható, hogy nem használta ki az ezekben a forrásokban rejlő lehetőségeket, nem tudta egyébként, ha területfejlesztésről beszélünk, elvégezni azokat a legfontosabb feladatokat, amelyekre egyébként éppen ezek az európai uniós források rendelkezésre állnak, amellett, hogy természetesen, ne tagadjuk el, rengeteg fontos ügyet pedig meg lehetett oldani, ezekből fontos infrastrukturális fejlesztések is megvalósultak.

Hosszan folytattunk itt már vitákat arról, hogy Magyarország jelenleg miért nem jut hozzá a jogosan neki járó forrásokhoz. Rengeteg alkalommal kritizáltuk  én azt gondolom, hogy kellő megalapozottsággal és keménységgel  a kormányt a felelőssége miatt, amiért ez a tragikus helyzet kialakult, hogy még mindig nem érkeztek meg a források. De mi mindig hangsúlyoztuk, hogy ezek a források járnak Magyarország számára, és ugyan nem rendelkezünk európai uniós képviselettel, de mi mindig hangsúlyoztuk azt is, hogy soha nem tudunk elfogadni olyan döntéseket, olyan európai uniós döntéseket, bárhol is szülessenek meg azok, amelyek megvonják ezeket a forrásokat Magyarországtól, és adott esetben a kormányzati hibák sokasága és a korrupció miatt vonják meg ezeket a forrásokat a magyar emberektől.

Elhangzott az is, hogy valóban a kormányzati többség feladata, hogy kialakítson egy kormányzati struktúrát, egy minisztériumi struktúrát. Ezt nyilván nem akarjuk elvitatni, de azért a jelenlegi kormány megalakulásától számítva is eltelt már másfél év, ezért néhány gondolatra szeretnék utalni.

Képviselőtársaim említették már itt a hiányzó oktatásüggyel foglalkozó minisztériumot, az egészségüggyel foglalkozó vagy éppen a szociális ügyekkel foglalkozó minisztériumnak a hiányát. Én két olyan hiányzó tárcára, hiányzó területre szeretnék rámutatni, ami alapvetően határozza meg a nemzet jövőjét, és alapvetően kellene, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzon, amelyek a legfontosabb kihívásaink között vannak és egyébként amelyek összefüggésben vannak a területfejlesztés és a vidékfejlesztés szempontjaival is.

Nagyon régi kritikánk, hogy nincs egy olyan tárca, nincs egy olyan minisztérium, ami a környezeti fenntarthatóság kérdéseivel foglalkozna. Miközben azért, azt gondolom, egyértelműen világossá tehetjük, hogy ha nem tudjuk megőrizni az egészséges környezetünket, nem tudjuk megóvni a természeti kincseinket, az alapvető szuverenitási kérdés, illetve ennek a hiánya alapvetően veszély a nemzeti szuverenitásra, a gyermekeink jövőjét ássa alá, ha az ilyen feltételeknek nem tudunk megfelelni.

Még egy ügyre utalnék, ami szerintem egy óriási hiba a jelenlegi kormányzat működésében, ez a víz kérdése, a vízügyek kérdése, a vízgazdálkodás kérdése. Sokszor, sok helyen, sok politikus kimondja, hogy a víz maga az élet, és hogy a vízkincsünket meg kell őrizni ahhoz, hogy a gyermekeink számára a megfelelő jövőt biztosítani tudjuk. Ez a cselekvés mégsem jelenik meg a kormányzat munkájában, és ennek egyébként nagyon sok szempontból az az oka, hogy nincs egy egységes vízügyi szemlélet a kormány munkájában.

A vízgazdálkodás alapvetően a Belügyminisztériumhoz tartozik, az Agrárminisztériumhoz sok tekintetben az öntözés, a vízfelhasználásnak a kérdése, az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozik a víziközműveknek a kérdése, de egyébként, ha a beruházásokat nézzük, a vízfelhasználást, a Külgazdasági és Külügyminisztérium is illetékes ebben a kérdésben. Tehát ez is egy nagyon fontos kritika, ami egy ilyen vita során szerintem fontos, hogy elhangozzék.

Hogy konkrétan rátérjünk az előttünk fekvő indítványra, előttem többen elmondták azt, hogy önmagában szerintünk is egy fontos és támogatható cél, hogy egy, a területfejlesztés kérdéseit átfogó és azt kezelő minisztérium létrejöjjön. Ez egy nagyon-nagyon fontos cél, ezt mi tudjuk támogatni, és az iménti vita során, azt gondolom, hogy kellő mélységben kitárgyaltuk azt, hogy milyen kihívásokkal szembesülünk ezen a téren.

Tehát önmagában arra a kérdésre, hogy szükség vane egy területfejlesztéssel foglalkozó minisztériumra, egyértelműen az a válasz, hogy igen, nyilván amellett, hogy a kormány területfejlesztéssel összefüggésben értékelhető politikájának a kritikáját már megtettem, és azt nyilván meg is fogjuk tenni a későbbiekben is. De ettől függetlenül erre a minisztériumra, én azt gondolom, hogy szükség lehet.

És hogy milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy egy új szemléletű területfejlesztési politika, egy új területfejlesztési törvény és egy ezt végrehajtó vagy ennek a végrehajtását irányító minisztérium valóban elérje a célját, arra pedig az iménti vitában kellő részletességgel utaltunk már. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Keresztes László Lóránt képviselő úr. Most megadom a szót Latorcai Csaba államtitkár úrnak, aki a kormány képviselőjeként 30 percben kap lehetőséget. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára: (Hangosítás nélkül:) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány álláspontja szerint az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló T/6063. számú törvényjavaslat jó és hatékony kereteket biztosít (Kézi mikrofont állítanak az államtitkár elé.) a kormány területfejlesztési céljainak megvalósításához, ezért üdvözöljük a képviselői kezdeményezést.

Az Alaptörvény 17. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. Ennek az Alaptörvényből fakadó alkotmányos kötelezettségnek eleget téve a törvényjavaslat által előirányzott szervezeti változás megmutatja Magyarország és a magyar kormány elkötelezettségét abban, hogy olyan fejlesztéspolitikát hozzunk létre, amely az eddigiekhez képest még sikeresebben csökkentheti az ország területei között a különbségeket, ezáltal még jobban szolgálhatja a magyar emberek érdekeit. Ahogy elhangzott, a törvényjavaslat elfogadásával létrejön a közigazgatási és területfejlesztési minisztérium.

Tisztelt Országgyűlés! Miközben Magyarország régiói mind az Európai Unió átlagához, mind pedig a nemzeti átlaghoz képest is figyelemre méltó felzárkózási ütemet mutattak az elmúlt időszakban, különösen, ha azt összevetjük a 2002-2010 közötti baloldali kormányzás időszakával, akkor azt látjuk, hogy hatalmas lépést tettünk előre, bár ettől még Magyarország egyes regionális különbségei továbbra is meglehetősen nagyok.

A nagyvárosi területek, agglomerációk növekednek, súlyos terhet róva a közszolgáltatásokra és az infrastruktúrára, miközben a nagyobb városokba való ingázás egyre nagyobb kihívást jelent a közlekedési hálózatok számára. Másrészt pedig a kisebb településekről történő elvándorlás komoly népességvesztést okoz vidéken, így a fejletlenebb területek kellő humánerőforrás nélkül maradhatnak.

Szemmel láthatóan jelentős fejlettségbeli különbség van az ország egyes területei között, úgy tűnik, ahogy Navracsics miniszter úr az előző, a területfejlesztésről szóló törvényjavaslat vitájában is elmondta, elértük a központosított fejlesztéspolitika határát. Ez a fejlettségbeli különbség másfajta fejlesztéspolitikai célrendszert kínált, eljött tehát az ideje a területi szemlélet visszatérésének.

És hogy miért van erre szükség? Közös célunk, hogy Magyarországot az öt legélhetőbb ország közé emeljük Európában, ennek legfontosabb területi vetülete pedig a vidéki térségek népességmegtartó képességének erősítése.

(14.40)

Az a célunk, hogy egyszerre adjunk felzárkózást és egyszerre nyújtsunk nemzetközi versenyképességet. Magyarország minden települése egyedülálló, csak meg kell találnunk közös erővel, közös gondolkodásban, hogy mi az az egyedülálló érték, ami segíti a település felzárkózását, nemzetközi versenyképességét. Igen, és ebben számítunk, számítanánk az ellenzékre, az ellenzéki képviselőkre is.

Ezen célok eléréséhez leghatározottabb álláspontunk szerint a területfejlesztési politika megújítása szükséges, ahogy ez az előző törvényjavaslat, a területfejlesztésről szóló törvényjavaslat vitájában is elhangzott.

Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatási és területfejlesztési minisztérium létrehozásával a kormány aktuális területfejlesztési céljai, mint például az urbanizáció kedvezőtlen hatásainak mérséklése, a vidéki területek népességmegtartó képességének erősítése, a harmonikus területi fejlődés elérése a korábbiakhoz képest hatékonyabb módon válhatnak elérhetővé. A szervezeti struktúra ugyan változik, de a küldetés ugyanaz marad: a minisztériumoknak együtt kell működni, közösen kell dolgozni úgy, hogy ne tévesszék szem elől a nemzeti, polgári, kereszténydemokrata országépítést, valamint a magyar társadalom, a magyar emberek és a magyar családok jóllétének és jólétének garantálását.

Tisztelt Ház! Ahogy a vezérszónoki felszólalások között is elhangzott, az előterjesztő képviselők javaslata alapján 2024. január 1-jétől nemcsak egy új minisztérium, de egy új szervezet is megkezdi működését, ez pedig a nemzeti fejlesztési központ. Az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárság szervezeti átalakulásával létrejövő nemzeti fejlesztési központ létrehozásának fontos célja az operatív programok és a helyreállítási terv hatékony és szabályos végrehajtásának elősegítése, valamint az, hogy rugalmas működése maradéktalanul megfeleljen a legújabb és legfrissebb európai uniós szabályozási környezetnek és az audittapasztalatoknak. Az új szervezet a mindenkori európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében fog működni, melynek vezetője az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár lesz.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány, mint mindig, teljesíti alkotmányos kötelezettségét, a polgárait és a közjót szolgálja. Nehéz helyzetekben, mint például a jelenlegi háborús és szankciós veszélyekkel teli időszakban is, világos célokat kell magunk elé helyezni, és ahogy nehezedik a helyzet, a céloknak annál világosabbaknak és konkrétabbaknak kell lenniük.

A mi konkrét és világos célunk az, hogy a fejlesztéspolitikai intézményrendszer tervezett módosítása által a rendelkezésünkre álló forrásokat még hatékonyabban, még fókuszáltabban a magyar emberek és a magyar vállalkozások érdekében tudjuk felhasználni. Ezen cél elérése érdekében a kormány támogatja a képviselői önálló indítványt, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az egyes központi kormányzati és igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Engedjenek meg egy megjegyzést Arató és Harangozó képviselő urak felszólalásához. Nagyon kérem, hagyjanak fel azzal a magatartásukkal, hogy akasztják a magyar embereknek, a magyar vállalkozásoknak járó európai uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodásunkat; hogy akasztják a pedagógusbér-emelést; hogy Brüsszelben nyíltan arról beszélnek, például Molnár Csaba, a DK képviselője, hogy az Európai Bizottság ne adjon Magyarországnak semmit; hogy nem szavazták és nem szavazzák meg a kormány brüsszeli megállapodásait visszatükröző törvényjavaslatokat. Hagyják abba azt a gondolkodásukat, hogy minél rosszabb az országnak, annál jobb a Demokratikus Koalíciónak, annál jobb Gyurcsány Ferencnek! Higgyék el, ettől nem lesz jó a DK-nak, ettől nem lesz jó Gyurcsány Ferencnek. Támogassák a magyar emberek, a magyar vállalkozások érdekében tett kormányzati erőfeszítéseket és ennek keretében támogassák az Országgyűlés előtt most fekvő törvényjavaslatot is.

És ha esetleg a magyar emberek vagy a magyar vállalkozások érdekében mégsem tudnák támogatni, mert nem akarnák, akkor legyenek tekintettel és legyenek figyelemmel arra a magyar parlamenti és közjogi hagyományra, hogy megadják a lehetőséget a mindenkori kormánynak arra, hogy az aktuális helyzetnek megfelelően a legjobb és leghatékonyabb kormányzati struktúrát megválaszthassa.

Tisztelt Keresztes Képviselő Úr! Jelenleg Magyarország élen jár az európai uniós források felhasználásában és annak hasznosulásában. Évtizedekkel korábban az Európai Unióhoz csatlakozott országokat előztünk meg fejlettségben. Ezt a nemzeti összefogással megvalósított eredményt ne kérdőjelezze meg csupán pártpolitikai szempontból! Legyünk büszkék a magyar emberek, a magyar vállalkozások történelmi teljesítményére! Támogassák ezt a törvényjavaslatot! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló asszonynak, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azokat. Öné a szó.

KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Hvala za besedo, gospod Predsednik! Gospod Predsednik! Spoštovani gospod minister! Državni sekretar! Poslanke in Poslanci, cenjeni Zbor!

Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága  vitához kapcsolódó bizottságként  a 2023. november 20-ai ülésén tárgyalta az előttünk fekvő, az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló T/6063. számú törvényjavaslatot és kialakította arról véleményét.

Magyarország legújabb kori történelmében erőteljes elvárosiasodás jellemezte a társadalmat. A vidéki életformát sokan avíttnak, a modern kor megítélése szerint elmaradottnak, szegényesnek ítélték meg. Az iparosodás nagyarányú növekedésével felerősödött a vidékről való elvándorlás, a mezőgazdasági tevékenységeket elhagyva inkább a gyárak, a szolgáltatóipar területén kívántak elhelyezkedni a kisebb vidéki településekről indulók, így természetesen számos, a magyarországi nemzetiségi közösségekhez tartozó honfitársunk is.

A vidéki élettér lecserélésével veszélyeztetetté vált azoknak az értékeknek az őrzése, amit az otthoni környezet alakított ki az egyes egyénekben. A nemzetiségi származásúak esetében kockázatos lett az anyanyelv megőrzése, sokszor lehetetlenné vált a nemzetiségi kultúra értékeinek megélése a nagyvárosi környezetben. Nyilvánvaló, hogy az egyes egyének életminősége városi közegben a vidéki életformához képest változott, bizonyos szempontból nagyobb jólétet biztosított, egyidejűleg azonban a szellemi értékek megbecsültsége csökkent, néhol elsekélyesedett, értékvesztést eredményezett.

Az előttünk fekvő T/6063. számú törvényjavaslat alapján megállapíthatjuk, hogy a kormány egyik kiemelt célja a városokba történő elvándorlás, az elvárosiasodás kedvezőtlen hatásainak mérséklése és a vidéki települések népességmegtartó képességének megerősítése. A nemzetiségi közösségek számára is fontos törekvés a vidéki közösségeinkből a városokba történő elvándorlás jelentős csökkentése.

A magyarországi őshonos nemzetiségi közösségek érdekeivel tehát összecseng az előttünk fekvő törvényjavaslat valamennyi elképzelése, kiemelten a vidék népességmegtartó erejének növelése, de ugyanennyire fontos a vidék jelentős területi fejlődésének az elérése.

Az új szempontokat érvényesítő területfejlesztési elképzelések, azok szakmai alátámasztása, a megvalósításhoz szükséges jogszabályi háttér, intézményhálózat, eszközrendszer megújítása és az ebből következő kormányzati szerkezeti változás bizottságunk körében támogatásra talált.

(14.50)

Ez a törekvés gyakorlatilag egybeesik a magyarországi őshonos nemzetiségek érdekeivel, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a 13 nemzetiséghez tartozók jellemzően inkább vidéken, azaz kisvárosokban vagy kistelepüléseken, falvakban élnek.

A KSH 2022. évi népszámlálási adatai szerint közel 500 ezer fő  a teljes lakosság mintegy 5 százaléka , a magát hazai nemzetiséghez tartozónak valló honpolgár közül 220 ezer fő  45 százaléka a nemzetiségieknek  kisközségekben él. Elmondhatjuk, hogy a községekben élő teljes népesség 8 százalékát az őshonos magyarországi nemzetiségekhez tartozók teszik ki, további 210 ezer nemzetiségi honfitársunk vidéki kisvárosokban vagy kisebb városokban él; ez a szám a városokban élő népesség 4 százaléka. A népszámlás során magukat nemzetiséginek vallók közül valamivel több mint 65 ezer fő él a fővárosban, ez a főváros teljes népességének szintén 4 százalékát adja.

Tanulságos a népszámlálási adatok olyan szempontú értékelése is, hogy a korábbi adatokhoz képest milyen arányú az egyes települések nemzetiségi lakosságának a száma. Az adatok arra utalnak, hogy a nagyobb községek, kisvárosok vagy nagyobb városok, melyekben a nemzetiségek számadatai alapján nemzetiségi önkormányzat is alakulhatott, miként változott a 11 esztendő alatt.

A városokból, nagyobb településekről a vidékre való visszaköltözés vagy elköltözés igazolható ebből. Míg például a nemzetiségi önkormányzatokkal rendelkező nagyobb településeken csökkenő létszámot mutat az egy nemzetiségi közösséghez tartozók aránya, az e településeket körülvevő agglomerációban, kisebb településeken a magukat valamely nemzetiséghez tartozónak vallók számadatai emelkedtek.

A tervezett településfejlesztés a célokhoz rendelten új feladatokat jelöl ki a kormányzat számára. Ebből következően indokolt, hogy a területfejlesztés irányítása önálló minisztérium létrehívásával kapjon olyan szakmai vezetést, mely kizárólag e komplex kihívásokra koncentrál. A törvényjavaslatból megismert fejlesztéspolitikai intézményrendszer és annak irányító hatóságai, valamint a működésüket szabályozó jogszabályok jól szolgálják a területi különbségek kiegyensúlyozását, hatékonyan láthatják el az ország versenyképességének növelését, az ország valamennyi térségében biztosíthatják a fenntartható fejlődést és elősegítik az innováció térbeli terjedését.

Ha a társadalmi-gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térszerkezet kialakítása, az optimális területhasználat kereteinek megteremtése, az új minisztérium és a további fejlesztéspolitikai intézményrendszer a nemzeti fejlesztési központtal a nemzetiségek által lakott térségek érdekeit is figyelembe véve működik, az nemzetiségeink településeinek további hatékony és látható fejlődését eredményezi.

Ma még vannak olyan, a nemzetiségek által lakott hátrányos helyzetű térségek, ahol az infrastruktúra megteremtése is kihívás. Alapvetően a közlekedési infrastruktúra, a szennyvízkezeléshez kapcsolódó infrastruktúra, de például a telekommunikációs infrastruktúra is fejlesztésre szorul. Mindez annak ellenére is igaz, hogy az elmúlt esztendőkben Magyarország Kormánya már jelentős erőfeszítéseket tett ezen hiányosságok felszámolására.

Napjainkban további jelentős fejlesztéspolitikai kihívás, hogy egy-egy térség a gazdasági növekedéséből és demográfiai gyarapodásából származó új problémákkal szembesül. Ilyen például a zsúfoltság, a közszolgáltatások hiányosságai vagy túlterheltsége  ez a közlekedésre, a közművekre, az intézményi szolgáltatásokra értendő , vagy például a természeti környezet túlhasználata. Ezzel szemben az alacsony növekedési dinamikájú és elmaradott, leszakadó térségek problémái a kiürülés vagy az elvándorlás lehetnek.

A fentiek egyértelműen igazolják, hogy egy fejlesztéspolitikai intézményrendszer működése milyen sokrétű feladat ellátására kap megbízást. Ellentmondásos gazdasági és társadalmi fejlettségi szinteket lehet igazolni, ezért a harmonikus területfejlesztés rendkívüli jelentőségű. A korábban felsoroltak mellett a nemzetközi együttműködési programok irányítása és azok végrehajtása ugyancsak fontos tevékenységi köre a nemzetiségi közösségek szempontjából is a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szervezetének.

Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a jelen törvényjavaslatban meghatározott, egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő paragrafusokat megismerve bizakodással tekint azok hatékony működése elé. A minden részletre kiterjedő fejlesztéspolitikai intézményrendszer feladatkörét, jogállását, szervezeti felépítését, vezetőit, foglalkoztatottjait és a rájuk alkalmazandó szabályokat is jól definiálja a törvényjavaslat. Bizottságunk elfogadásra javasolja azt. Zahvaljujem se za vašo vljudno pozornost! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Kissné Köles Erika nemzetiségi szószóló asszony.

Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. További képviselői felszólalásra nem jelentkezett senki.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát ezért lezárom, és megadom a szót az előterjesztőnek. Ha jól tudom, Láng Zsolt fogja majd elmondani gondolatait, és válaszol a vitában elhangzottakra. Öné a szó, képviselő úr.

DR. LÁNG ZSOLT (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönjük az előterjesztők nevében mindenkinek, aki figyelemre méltatta ezt a törvényjavaslatot. Íratlan demokratikus szabály az, hogy a választásokon megválasztott kormányzó párt, pártok kormányt alakítanak és kormánystruktúrát állítanak, általában ebbe az ellenzék nem szokott beleszólni. Nagyon szépen köszönjük, aki ezt az íratlan szabályt most is betartotta. Különösen szeretnénk megköszönni Arató Gergely képviselő úrnak, aki bár néha nagyon csúnyán szokott itt beszélni a parlamentben, de most úgy éreztük a szavaiból, hogy támogatja ezt a törvényt; ezt külön szeretnénk neki megköszönni. (Arató Gergely: Sajnálom, hogy nem sikerült a végére eljutni.) Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   39-64   65-82   83-98      Ülésnap adatai