Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A most benyújtott törvény, más néven salátatörvény a következő területeket érinti.

Egyrészt az egészségügyi alapellátás terén a praxiskörzetek meghatározásáról szól, és abban az állami szerepvállalásról; az ügyeleti rendszerben szintén egy erősebb állami szerepvállalásról, nevezetesen a Mentőszolgálat szerepéről. Új egészségügyi szolgáltató tér alakult ki, az EESZT, ehhez szükséges, hogy megfelelő szinten a háziorvosok is csatlakozzanak, ezért ott is szükség lesz egy fejlesztésre. Ezt a szoftver használatának változtatása vagy javítása kívánja szolgálni. A járóbeteg-ellátás a negyedik terület, ahol jelen pillanatban annak a felmérése zajlik, hogy a későbbiekben, ahogy az államtitkár úr is megfogalmazta, az állami szerepvállalás hogyan tud majd szerepet vállalni, hogyan tud majd jelen lenni. Végül pedig a fekvőbeteg-ellátásban segítő személyekről, illetve az egészségügyi dolgozók minősítéséről szól ez a törvény.

(17.00)

Miért volt szükség erre a most benyújtott törvényre? A 2000. évi II. törvény beszél az önálló praxisjogról. Ennek 22 éve. Ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt húsz évben nagyon jelentős mozgás történt települések között, egyes területek elnéptelenedtek vagy kevesebben laknak, máshol pedig sokkal többen, ugyanakkor csökkent a lakosság létszáma is, indokolttá tette, hogy az egész praxisrendszert újragondoljuk.

Ma azt látjuk, hogy van Magyarországon 6350 praxis, amelynek közel 10 százaléka, 609 betöltetlen. A 6350-ből 1334 háziorvosi praxis. Azt is látjuk, hogy a vegyes praxisok 50 százaléka betöltetlen, 26 százalék felnőttpraxis betöltetlen és 24 százalék gyermekpraxis betöltetlen. Ha megnézzük, hogy a betöltetlen praxisokban mekkora a praxislétszám, a beteglétszám, akkor azt látjuk, hogy a betöltetlen praxisok 70 százalékában ezer alatt van az ellátottak száma, és 1825 alatt, ez majdnem egyharmada az összes praxisnak, ahol mindössze 1200 vagy az alatti kártyával rendelkeznek a háziorvosok.

Rendkívül jelentősek a megyei eltérések is. Ha megnézzük nevezetesen, mondjuk, Baranya megyét, ott egy háziorvosi praxishoz 1750 beteg társul. Ez Pest megyében 2715. Tehát azt látjuk, hogy rendkívüli mértékben nem egyenszilárdságú ez a rendszer. A betegek érdekében mindenféleképpen hozzá kellett nyúlni és hozzá kell nyúlni ehhez a rendszerhez. Magyarország jellegzetes településszerkezete is indok erre, hiszen van 3555 településünk, amelyből 348 város, és szinte a döntő része, 90 százaléka, 2800 község, amelyek között nagyon sok kistelepülés van, és az ott lakók egészségügyi ellátása épp ugyanolyan fontos, mint a nagyvárosokban lakóké.

Érdemes megemlíteni vagy figyelni vagy végigtekinteni, hogy milyen a magyar egészségügyi helyzet, milyen a magyarok egészségi állapota. Azt azért tudomásul kell vennünk, hogy az egészségügyi ellátás a várható élettartam tekintetében 20 vagy még az alatti százalékban szerepel vagy felelős. A várható élettartam alakításában a genetikán és a külső tényezőkön kívül az életmódnak 50 százalékos szerepe van. Tehát nyilvánvalóan a várható élettartam, a jobb élet eredménye csak úgy érhető el, hogyha a betegek és az egészségügyi ellátórendszer összefog és együttműködik.

Ha megnézzük a halálozási adatainkat, akkor azt látjuk, hogy a keringési rendszer betegségei a férfiaknál nem érik el az 50 százalékot, alig van alatta, de a nőknél a keringési és érrendszeri betegségek több mint 50 százalékban felelősek a halálozásért, és a daganatos betegségek pedig majdnem újabb 25 százalékkal. Az életmódban rejlenek azok a kockázati tényezők, amelyek felelősek ezekért a magas halálozásokért. A táplálkozás 24 százalékban, a dohányzás 24 százalékban, az alkohol 7 százalékban szerepel.

Az Európai Unióban ezekben a kockázati tényezőkben sajnos élen járunk, miközben a táplálkozásban Magyarországon 24, az Unióban csak 17 százalék a felelős, a dohányzásban is csak 70 százalékban felelős a magyarhoz képest. Tehát nyilvánvaló, hogy a magyar várható élettartam pozitív alakításában az életmódnak meghatározó szerepe van. A születéskor várható élettartam az Európai Unióban 80,6 év, Magyarországon ez 75,7, tehát mintegy ötéves lemaradásunk van.

Egy bizonyos dologra fel kell hívnom a figyelmet. Kopp Máriáék kutatási eredménye az úgynevezett közép-európai paradoxon. A fő halálozás egy nagyon aktív időszakban, az 50-65 év közöttiek között érhető vagy látható, tapasztalható. Ez az elmúlt, a rendszerváltás utáni időszakban csúcsosodott ki, és azért izgalmas, mert 1930-ban ebben az időszakban jobb mutatóink voltak, mint most, 2000 környékén. 1960-ban Magyarországon magasabb volt a várható élettartam, mint Ausztriában.

Ugyanakkor mindezen negatívumok ellenére azt mondhatjuk, hogy az egészségben eltöltött években jelentős változás, pozitív előrelépés történt. Míg 2010-ben az EU-ban a 21. helyet foglaltuk el, 2020-ban a 14. hely a miénk, ami azt jelenti, hogy megelőztük Dániát, Ausztriát, Hollandiát és akár Luxemburgot is.

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk az egészségügyi kiadásokkal, azoknak az alakulásával. Mi sem jellemzőbb, hogy 2008-13 között és elsősorban 2010 előtt olyan jelentős forráskivonás történt, hogy egészében ebben az időszakban mínusz 0,5 százalékos volt a növekedés, tehát csökkent jelentősen az egészségügyre fordított összeg. Ne felejtsük el, hogy 2010 előtt mintegy 600 milliárd forráskivonás történt az egészségügyből. Ugyanakkor 2013-19 között 2,9 százalékkal, GDP-arányosan, többet költöttünk az egészségügyre, mint az előző időszakban.

Ha Magyarország fejlettségét nézzük, akkor azzal közel arányosan vagy talán egy picivel kevesebbet is költünk az egészségügyre, ugyanakkor a zsebből történő fizetés, az out of pocket Magyarországon magasabb. Ez elsősorban a gyógyszerre történő kifizetésekben mutatkozik meg, illetve a magánszolgáltatás igénybevételében, ami nálunk magasabb, mint máshol.

Fontos a hozzáférés lehetősége. Ez azért izgalmas, mert Magyarországon az egyik legalacsonyabb a kielégítetlen egészségügyi szükségletek szintje Európában. 2019-ben a lakosság mindössze 1 százaléka számolt be kielégítetlen egészségügyi szükségletről, míg ez az EU-ban 1,7 százalék volt. Tehát ez a törvényjavaslat a források hatékony felhasználásáról, az egészségügyi ellátás újjászervezéséről, hatékonyabb újjászervezéséről szól, mindez a betegek érdekét szolgálja, és szolgálja, hogy egységesen jó szintű, magas szintű ellátás legyen az országban.

A praxisok kialakulása az elmúlt időszakban sok-sok anomáliát hozott. Az előbb beszéltem a számokról, de ott az önkormányzatok, illetve a háziorvos közötti viszont döntően megszabta a háziorvosi ellátás milyenségét, színvonalát, sok-sok problémát okozott. Ezzel, hogy ez állami szintre kerül, egyfajta konfliktushelyzet feloldásra kerül.

Ügyeleti rendszer. Azzal, hogy a Mentőszolgálat bekerül az ügyeleti rendszerbe, mintegy 256 mentőállomás, valamint 172 járási központ és 60-80 sürgősségi központ biztosan fogja biztosítani az elérhetőséget és a jó ellátást. Nagyon fontos, államtitkár úr megemlítette a mentőket, hadd említsem meg én is ismételten a magyar Mentőszolgálatot. Itt államtitkár úr elmondta, hogy milyen a bizalmi index, de néhány évtizeddel, egy évtizeddel ezelőtt, vagy picit talán még régebben is a magyar Mentőszolgálat a dán Falck mentőszolgálat után a világ második legjobb mentőszolgálata volt. Tehát tudomásul kell venni, hogy az a szervezettség, az az ellátás, amit ők biztosítanak, rendkívül magas színvonalú, és a teljes ügyeleti rendszer mögé fog állni. Nem lesznek lyukak az ügyeleti rendszerben, ez az ellátottak érdeke és az egyenszilárdságnak is a feltétele.

Ahhoz, hogy tervezhető legyen az alapellátás, ahhoz, hogy tervezhető legyen az egészségügy, fontos egy egységes szoftverrendszer kialakítása. Sok helyütt ennek megvan a tárgyi feltétele, máshol nincs. Sehol a világon nem tud működni úgy az egészségügy, hogy az egészségügy irányítói ne jussanak hozzá szinte valamennyi információhoz, valamennyi adathoz.

(17.10)

A járóbeteg-ellátás ennek a törvénynek nyilvánvalóan csak annyiban része, hogy adatokat gyűjt az állam, hozzájut adatokhoz, hogy majd a későbbiekben, ha esetleg az a döntés születik, hogy a járóbeteg-ellátás állami kézbe kerül, megfelelő információval rendelkezzen.

Nagyon-nagyon fontos a fekvőbeteg-ellátásban az orvosok minősítése. Nagyon-nagyon jól tudjuk, hogy az újfajta rendszerben sokfajta viselkedés alakult ki, ennek ellenére a legtöbb orvos maximális tisztelettel fordul a betegek felé. Ezt itt is megköszönöm az orvosoknak, és köszönöm valamennyi egészségügyi dolgozónak. Ugyanakkor az előrelépés, mint a világ bármely pontján, elképzelhetetlen az orvosok minősítése nélkül, megfelelő indikátorok bevezetése nélkül. Ez egy nagy dolog, nagy történet, hogy indikátorokkal lehet minősíteni, lehet mérni az orvosok teljesítményét, elsősorban a szakmai minőségét.

Végezetül pedig, ahogy az államtitkár úr is mondta, ez a rendszer a járási rendszerre épül rá. A járási rendszer nagyon-nagyon régen kialakult, történelmi időkben, a közlekedés, a megszokás, mind-mind ezt a struktúrát alakította ki; nem jelent pluszterhet a lakosság számára.

Jó szívvel tudom támogatni ezt a törvényt, és tisztelettel kérem képviselőtársaimat is, hogy éppen azért, hogy előrelépés történjen az egészségügyi ellátásban, a minőségi egészségügyi ellátásban, szíveskedjenek támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)