Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich die Abänderung des Gesetzes über die Änderung bestimmter Gesetze in Bezug auf die Organisation und Arbeitsweise des Staatlichen Rechnungshofs und auf die Rechte der Nationalitäten mit Nr. T/2014, erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/2014. számon benyújtott, az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága 2022. november 21-i ülésén tárgyalta a Gazdasági Bizottság által benyújtott törvénymódosító javaslatot. A T/2014. számon benyújtott törvényjavaslat 24. §-a módosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt az alábbiak szerint: „(1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban Njtv.) 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) 14. az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában   a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve  rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete;

(2) Az Njtv. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) 14. az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a jogi személyek nyilvántartásában  legalább 2024. június 30-tól  nemzetiségi egyesületként szereplő egyesület, amelynek alapszabályában  a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve  rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete;”

(3) Az Njtv. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) 14. az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a jogi személyek nyilvántartásában  a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve  nemzetiségi egyesületként szereplő egyesület;”

A törvényjavaslat általános indokolása szerint a javaslat a nemzetiségi szervezetek számára megfelelő átmeneti időszakot állapít meg arra, hogy nemzetiségi egyesületként vetessék magukat nyilvántartásba, és így jelölő szervezetként jelöltet állíthassanak a nemzetiségi és a helyi önkormányzati választásokon.

A törvénymódosító javaslat (1) bekezdése a törvény kihirdetését követő napon történő hatállyal visszavezeti az Njtv.-be a 2022. július 25-éig hatályos fogalommeghatározást. A (2) bekezdés 2024. július 1-jei hatálybalépéssel előírja a nemzetiségi egyesületi formát azzal, hogy ez esetben még vizsgálandó az is, hogy a szervezet alapszabályában a választást megelőző három éve szerepele valamely konkrét nemzetiség képviselete. A (3) bekezdésben szereplő módosítás alapján pedig 2027. július 1-je után a választási szervek kizárólag a nemzetiségi egyesületi forma három évre való fennállását ellenőrzik.

Mielőtt érdemben foglalkoznék ezen törvényjavaslat körülményeivel és előzményeivel, szeretném leszögezni, hogy a törvényjavaslat tartalma a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága részéről az adott helyzetben elfogadható, ahhoz módosító javaslattal ezen parlamenti eljárás során  nagy valószínűséggel  nem fogunk élni, és elfogadását az Országgyűlés részére javasoljuk.

Azért hangsúlyoztam az adott helyzetet, mert ugyanakkor szeretnék kitérni a mostani módosítás előzményeire, okaira és körülményeire, melyekkel több szempontból sem tudunk egyetérteni, azonosulni.

Ezen törvényjavaslat előzménye volt, hogy 2022. június 21-én az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/367. számú, a kormány által benyújtott törvényjavaslat több területen is érintette a Magyarországon őshonos nemzetiségeket. Konkrétan a mostani módosítás előzménye a T/367. számú törvénymódosítás 38. §-a volt, ami az elfogadását követően az Njtv. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezést léptette: „(E törvény alkalmazásában:) 14. az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában  a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve  nemzetiségi egyesületként szereplő egyesület;”

Ez a 2022 júniusában benyújtott törvényjavaslat  annak ellenére, hogy több pontban is kifejezetten a nemzetiségekre vonatkozott  előzetesen sem az országos nemzetiségi önkormányzatokkal, sem a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságával nem került egyeztetésre.

(16.20)

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló a T/367. számú törvényjavaslat általános vitájában, majd az ezt követő vitaszakaszban is elmondta a magyarországi nemzetiségek fenntartásait, idézem: „A Ve. hatályát vesztő rendelkezései közül kiemeljük a 307/D. § (2) bekezdésében foglaltak kivezetését, amely alapján a Nemzeti Választási Bizottságnak már nem szükséges ellenőriznie a nemzetiségi egyesület alapszabályát abból a szempontból, hogy a nemzetiségi önkormányzati választások vonatkozásában nemzetiségi szervezetnek minősül-e. Megítélésünk szerint a választási eljárásban a jelölő szervezet nyilvántartásba vételének eldöntésekor a tervezett új szabályozás problémákat fog eredményezni.”

Majd később így folytatta: „A tervezet 38. §-ára vonatkozó indoklás szerint a módosításra a nemzetiségi önkormányzati választáson a nemzetiségi szervezet nyilvántartásba-vételi eljárásának egyszerűsítése érdekében kerül sor. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény 95. § e) pontja szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy az egyesület formája nemzetiségi egyesület, vagyis a szervezet kimeríti az Njtv. 2. § 15. pontjában foglaltakat.” Idézem: alapszabálya szerint nemzetiségi érdekvédelmet, érdekképviseletet, a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó egyesület.

„Felmerül a kérdés, hogy a választási eljárásban a nyilvántartásban szereplő nemzetiségi egyesület mint forma szövegszerű megjelenítése keletkeztete jelölő szervezeti jogosultságot vagy a szervezet bíróság által befogadott, alapszabályban leírt, a nemzetiségi egyesületre vonatkozó feltételeket teljesítő megfogalmazások. Továbbá megválaszolandó kérdés, hogy a nyilvántartás hároméves időtartamát a jelen törvény hatálybalépését követően kell számítani, vagy a 2024-es nemzetiségi önkormányzati választások vonatkozásában a most érvényben lévő szabályok szerint kell meghatározni a jelölő szervezet jogosultságát”  Szolga József négy hónappal ezelőtti idézetének vége.

A mintegy négy hónappal ezelőtt általunk felvetett anomáliák és szabályozási hiányosságok jogosságát egyértelműen igazolja az a tény, hogy jelen módosító szándékkal, az akkori módosítást időben eltolva, visszaáll az eredeti szabályozás, ezzel lehetőséget teremtve az egyszerűbb eljáráshoz szükséges előzetes bírósági eljárás remélhetőleg korrekt, pontos szabályozására.

Természetesen mint szinte mindenben, a választási jelölő szervezetek és a választási módszerek tekintetében is a 13 nemzetiség 13 külön történet. Én most konkrétan a német példával élnék.

Az Észak-magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége, Egyesület, az ÉMNÖSZ statisztikai számjele: 1861399-9499-517-13. Ebből a számsorból az 517 utal arra, hogy egyéb egyesületként van nyilvántartva és nem nemzetiségi egyesületként, aminek a kódszáma a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozása alapján 528, tehát a jelenleg hatályos jogszabály szerint nem lehetne jelölő szervezet a 2024. évi önkormányzati választásokon. Jelzem, az előző négy országos önkormányzati választáson mind a négy esetben az ÉMNÖSZ volt a jelölő szervezet. Ugyanez igaz a másik lehetséges német jelölő szervezetre, a Baranyai Német Önkormányzatok Szövetségére. Az ő statisztikai számjelükben is 517 szerepel, és ők voltak az első két választásnál a jelölő szervezet. Azért van érdemben csak két potenciális jelölő szervezet, mert az országos 10 százalékos küszöböt más német nemzetiségi szervezet nem tudja reálisan teljesíteni.

Jelen állapot szerint egyik szervezet sem lehetne a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának jelölő szervezete, tehát ha most lenne a választás, akkor nem tudnánk országos német önkormányzati jelölteket állítani. Továbbmegyek: mivel nem lenne országos német önkormányzat, így a 2026-os országgyűlési választásra sem lenne jelölő szervezet, és ebből adódóan német parlamenti képviselő vagy szószóló sem. A magyarországi német nemzetiség, azt gondolom, érthetően ezzel le lenne fejezve. Nagy bizonyossággal állítom, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a négy hónappal ezelőtti módosítás kezdeményezésekor ezt a kérdést nem gondolta végig, mert kizárt ügynek tartom, hogy akkor ilyen módosítást kezdeményezett volna.

A civil szervezetek nyilvántartása ügyében a területileg illetékes törvényszék jár el, mely nem feltétlenül egységes mérlegelési rendszer alapján fogja meghozni a döntéseit; erről vannak már nagyon negatív korábbi tapasztalataink, akár az elmúlt évről is. Ez megint újabb kockázatot és visszalépést jelent az országos nemzetiségi jelölő szervezetek szempontjából, hiszen ezek vonatkozásában 1994 óta legalább egy testület, a Nemzeti Választási Bizottság járt el követhetően, kiszámíthatóan, viszonylag következetesen.

A négy hónappal ezelőtti és a mostani törvénymódosítás apropóján szeretném egyértelműen jelezni, hogy mind az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, mind pedig a NEB részéről nem tudunk egyetérteni az Njtv. rövid határidejű, nem kellően előkészített és az őshonos magyarországi nemzetiségekkel előzetesen nem egyeztetett módosításaival. Aggályosnak tartjuk azt a most látható konkrét esetet is, miszerint az Njtv. módosítását a NEB-bel történt előzetes érdemi konzultáció nélkül más parlamenti bizottság nyújtja be, azzal együtt, hogy tudom, a mostani időszorult helyzetben a Gazdasági Bizottság csak technikai segítséget nyújt a megoldás irányába.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az elmúlt több mint nyolc évben minden felvetett nemzetiségi szabályozási kérdés áttekintésében, szükséges módosításában maximálisan közreműködő volt, minden választási kérdést egyeztetett természetesen a Nemzeti Választási Irodával és a Nemzeti Választási Bizottsággal és viszont. A négy hónappal ezelőtti és a mostani módosítás viszont azt bizonyítja, hogy a Nemzetiségi Választási Bizottságnak vissza kellene térnie az elmúlt nyolc évben folytatott jó gyakorlathoz.

Összefoglalva: tekintettel arra, hogy a nemzetiségi jelölő szervezetek biztonsága alapvető kérdés a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok választásán, és ebből a szempontból időszorításban vagyunk, így a holnapi napon lefolytatandó, átfogó nemzetiségi szakmai egyeztetés után a törvényjavaslatot várhatóan támogatni fogjuk, de ezt a kérdéskört nem tartjuk lezártnak és megnyugtatóan megoldottnak. A választásokat követően bizonyosan szükség lesz még további pontosításokra, remélem, teljes körű egyeztetéssel. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok soraiban.)